KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7250)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.136/15/1999
Tárgy: a KPMG Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (1139 Budapest, Váci út 99., képviseli: dr. Kelényi Zsuzsanna ügyvéd, 1028 Budapest, Aszú u. 2/G, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapesti Közlekedési Rt. Gazdasági és Kereskedelmi Igazgatóság Kereskedelmi Iroda ( 1072 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: dr. Kovács Judit jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) a BK Rt. éves beszámolóinak könyvvizsgálata tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontját, ezért vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A K. É. 13. számában ajánlati felhívás jelent meg nyílt eljárás megindítására. Ajánlatkérőként Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal került megjelölésre. Feltüntetésre került, hogy az előbb említett szervezet nevében és megbízásából a Budapesti Közlekedési Rt. Gazdasági és Kereskedelmi Igazgatósága jár el. Ajánlatot a BK Rt. 2003. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó éves beszámolóinak könyvvizsgálatára kértek. A feladat részletezése során rögzítették, hogy a könyvvizsgálat magába foglalja az évközi és éves vizsgálatot, az éves beszámolókban foglalt adatok és állítások valódiságának vizsgálatát a magyar és nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően. Az rt. által választott számviteli elvek, módszerek és az éves beszámoló tartalmának vizsgálatát, könyvvizsgálói záradékkal ellátását. Adatszolgáltatást magyar és idegen nyelven.
Az ajánlatokat a felhívás szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának módja szerint a következő elbírálási szempontok alapján bírálja el: l. szakmai ajánlat, azaz a feladatok megvalósítására kidolgozott javaslat szakmai színvonala, célorientáltsága; 2. ajánlati ár; 3. az ajánlattevő szakmai személyzetének felkészültsége és gyakorlata; 4. az ajánlattevő által hasonló nagyságrendű gazdálkodó szervezetnél végzett, igazolt referencia. Az ajánlati dokumentációban az itt rögzített elbírálási szempontokhoz súlyszámokat is rendelt ajánlatkérő.
A dokumentáció rögzítette azt is, hogy az ajánlati árat 2000. június 30-ig fix ár meghatározásával, míg a szerződés további időtartamára az esetleges változtatás mértékének és tényezőinek megjelölésével kéri megadni. A fizetési feltételeket a dokumentáció II.6. pontja rögzítette: "A teljesítést követően, a benyújtott számlák alapján, 30 naptári napos átutalással, a számlának a BK Rt. Pénzügyi Ellenőrzési Osztályához történő beérkezése után. Ettől eltérő fizetési feltétel vállalása az értékelés során figyelembe lesz véve."
A dokumentáció a fentieken kívül az ajánlat tartalma tekintetében az elvégzendő feladatokra vonatkozóan tartalmazott érintőleges előírást. Egyéb vonatkozásaiban a dokumentáció az érvénytelenséggel, kizárással, alkalmassággal kapcsolatban tartalmazott rendelkezéseket, amelyeket egyébként részint a Kbt., részint pedig már az ajánlati felhívás tartalmazott. Eme dokumentációt az ajánlatkérő 100 000 Ft ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre.
A felhívásra 6 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát. Ezek: Arthur Andersen Audit Kft., KPMG Hungária Kft., Deloitte & Touche Kft., Pricewaterhouse Coopers Kft., Ernst & Young Kft., Reorg Audit Kft.
A benyújtott 6 ajánlat közül ajánlatkérő 5 ajánlatot érvénytelennek nyilvánított.
A Reorg Audit Kft. ajánlatát, mert nem fix árat közölt, a Pricewaterhouse Coopers Kft. ajánlatát a referencialevelek hiánya miatt, az Arthur Andersen Audit Kft. ajánlatát a fizetési feltételek dokumentációtól eltérő módon történő meghatározása miatt, a KPMG Hungária Kft. ajánlatát szintén a fizetési feltételek nem előírás szerinti vállalása miatt.
Egy ajánlatot minősített ajánlatkérő érvényesnek, amelyet egyben elfogadhatónak is tartott, így az eljárást eredményesnek, ajánlattevőt pedig nyertesnek hirdette. A nyertes ajánlattevő a Deloitte & Touche Kft.
Ajánlattevők egyike, a KPMG Hungária Kft. fordult jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz. Kérelmében előadta, hogy ajánlatkérő a felhívásból megállapíthatóan kiemelt fontosságot tulajdonított éves beszámolója magas szintű követelményeknek történő megfelelésének. Ajánlatukat – figyelemmel arra is, hogy a kiíró hosszú távú együttműködést vázolt fel – a kívánt magas szintű követelményeknek teljes mértékben megfelelően nyújtották be. Ajánlatukat részletesen kidolgozták, az elvégzendő feladatok ellátását magas színvonalon vállalta. A szerződés egyéb feltételeire ugyancsak magas színvonalú ajánlati nyilatkozatokat tettek az érvénytelenségi, kizárási szabályok betartása mellett.
Szakmai ajánlatuk mindennek ellenére értékelésre nem került, miután azt ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította fizetési feltételek nem előírás szerinti vállalása miatt. Az alaptalan érvénytelenné nyilvánítás következménye, hogy szakmai színvonalában és árban is kiemelkedő ajánlatuk értékelésre, szakmai megmérettetésre nem került.
A Pricewaterhouse Coopers Kft. mint egyéb érdekelt csatlakozott kérelmező jogorvoslati kérelméhez. Előadása szerint is jogsértő volt ajánlatkérő magatartása, mellyel az ajánlatokat érvénytelenné nyilvánította. Kérték a jogsértés megállapítását. Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság címén. Állítása szerint kérelmező ajánlata a dokumentáció fizetési feltételeket rögzítő II.6. pontja alapján érvénytelen volt.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, avagy a Budapesti Közlekedési Rt. volt-e. Az ajánlati felhívásban ugyanis a Fővárosi Önkormányzat került ajánlatkérőként feltüntetésre, az ajánlati felhívás 15. pontja pedig ennek megfelelően utalt arra, hogy a nyertes ajánlat kiválasztására a Fővárosi Önkormányzat jogosult. A BK Rt. az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő megbízottjaként került feltüntetésre, és a tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy nem ajánlatkérő, a tárgyaláson meg nem jelent Fővárosi Önkormányzat – ajánlatkérő – helyett pedig felhatalmazás hiányában nem nyilatkozhat.
Ezt követően a Döntőbizottság többször felhívta a Fővárosi Önkormányzatot nyilatkozata előterjesztésére. Érdemi nyilatkozatát végül az önkormányzat arra hivatkozással nem terjesztette elő, hogy nem ajánlatkérője a kérdéses közbeszerzési eljárásnak, abban csak mint bírálóbizottságba 1 tagot delegáló szervezet vett részt. Legutóbbi nyilatkozatában a BK Rt. is egyezően nyilatkozott a Fővárosi Önkormányzattal, azaz: a vitatott eljárás ajánlatkérője a BK Rt., az ajánlati felhívásba pedig tévesen került az ajánlatkérő feltüntetésre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha "érvénytelenné" nem is válik az egész közbeszerzési eljárás, az ajánlatkérő személyének téves feltüntetése következtében annak komolyságát nagymértékben kétségessé teszi. Valamennyi közbeszerzési eljárás lefolytatása abból a célból történik, hogy annak eredményeként szerződés jöjjön létre. A szerződés létrejöttének feltétele pedig, hogy a nyilatkozatok az arra jogosulttól származzanak. A közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért vállalt felelősség szintén csak akkor tisztázható, ha a nyilatkozattételre, döntésre vonatkozó hatáskörök egyértelműen tisztázottak.
Ajánlatkérői pozícióban a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BK Rt. egybehangzó nyilatkozata alapján – az ajánlati felhívásban történt megjelölés ellenére – a BK Rt. van a vitatott közbeszerzési ügyben. Ennek megfelelően a Döntőbizottság rendelkezését a BK Rt.-re vonatkozóan hozta meg. A szerződés érvényességének megállapítására vonatkozóan pedig a Döntőbizottság hatáskörrel a Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján nem rendelkezik.
Fenti megállapítását követően a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Kérelmező ajánlatát ajánlatkérő azért nyilvánította érvénytelennek, mert az nem felelt meg a dokumentáció fizetési feltételek II.6. rendelkezésének. A dokumentáció hivatkozott rendelkezése a következőket tartalmazza: "A teljesítést követően benyújtott számlák alapján 30 naptári napos átutalással, a számláknak a BKV Rt. Pénzügyi Ellenőrzési Osztályhoz történő beérkezése után. Ettől eltérő fizetési feltétel vállalása az értékelés során figyelembe lesz véve."
E rendelkezésből egyértelműen, kétséget kizáróan megállapítható, hogy megengedett volt a teljesítést megelőző, 30 napnál rövidebb fizetési határidőre vonatkozó ajánlattétel is. Nem zárta ki e rendelkezés azt sem, hogy ajánlatkérő előleget kérjen. Az idézett rendelkezés utolsó mondata megengedte ugyanis, hogy eltérjenek az első mondatba foglaltaktól.
A Kbt. 24. §-ba foglalt alapelve, hogy az ajánlati felhívás elkészítése, az egyes döntések meghozatala és más ajánlatkérői magatartások során biztosításra kerüljön az esélyegyenlőség, a verseny tisztaságának alapelve. Ezen alapelv azt is jelenti, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők magatartását befolyásoló rendelkezéseit egyértelműen, közérthetően határozza meg. Ellenkező esetben ajánlatkérő a hatályosan megfogalmazott rendelkezéseit arra használhatja fel, hogy utólagosan olyan tartalmat tulajdonítson mondatának, amelyet abból mindenki által elfogadottan kiolvasni nem lehet. Ez a követelmény ajánlatkérőn annál is inkább számon kérhető, miután a Kbt. lehetővé teszi, hogy a dokumentáció elkészítéséért ellenértéket kérjen. Jelen esetben ennek ára 100 000 Ft volt.
A rendelkezésre álló iratanyagból megállapítható, hogy ajánlatkérő olyan – a kérelmező ajánlatával szemben fenn nem álló – alaki kifogás miatt zárta ki kérelmezőt, amely alaki kifogást előzetesen nem támasztott. Ugyanakkor a nyertes ajánlat szakmai tartalmában nem tartalmaz a Kbt.-nek, a felhívásnak megfelelő ajánlati nyilatkozatokat. A nyertes ajánlattal szemben ugyanakkor ajánlatkérő nem alkalmazta az érvénytelenség jogintézményét.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek.
Kérelmező ajánlata ennek a feltételnek megfelelt, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (2) bekezdését, amikor erre hivatkozással kizárta kérelmező ajánlatát az eljárásból. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság bírságot alkalmazott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. szeptember 29.
Hámori András s. k. Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
