KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7251)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.241/14/1999
Tárgy: Christ Hungária Kft. I. rendű és Vattenteknik Hungária Kft. II. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelme Jánoshalma Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Christ Hungária Kft. (2040 Budaörs, Komáromi u. 22., képviseli: dr. Zaicz Gáborné ügyvéd, továbbiakban: I. rendű kérelmező) és a Vattenteknik Hungary Kft. (7633 Pécs, Esztergál u. 19., továbbiakban: II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Jánoshalma Város Önkormányzata (6440 Jánoshalma, Béke tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) ivóvíztisztító telep kialakítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül I. rendű kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint, II. rendű kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. július 21-én megjelent 29. számában ivóvíztisztító telep kialakítása tárgyában felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására.
A beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás az alábbiak szerint részletezte:
3000 m3 kapacitású ivóvíztisztító berendezés építendő kezelőépületben elhelyezve, számítógépes üzemirányítással, iszapülepítővel, 500 m térszíni víztározó medencével. A feladatok részletes leírását, terveit és az ajánlati mennyiséget és az ajánlati dokumentáció tartalmazta.
I. ütem: kiviteli tervszintű tervek elkészítése, kezelőépület építése és a gépészeti és technológiai berendezésekből 1000 m3/nap tisztítókapacitás beépítése.
II. ütem: kezelőépület befejezése, további 2000 m3/nap tisztítókapacitás kiépítése, iszaptározó kialakítása, 50 m2 raktárépület építése (szilárd falazattal, magas tetővel), a meglévő 56 km hosszú vezetékhálózat vasiszapból történő kiöblítése, telepen belüli területek feltöltése, parkosítása, utak építése, elektromos energiaellátás biztosítása, kiépítése, fűtési lehetőség biztosítása, kutak és a magas víztároló rádióvezérlésének felújítása, kiépítése, számítógépes ellenőrzési rendszer kialakítása. Próbaüzem.
III. ütem: 500 m3 térszíni víztározó (épületben elhelyezett) tervezése és megépítése.
A teljesítés határidejét ajánlatkérő ütemenként meghatározta.
I. ütem: 1999. december 10.
II. ütem: 2000. december 15.
III. ütem: később kerül megállapításra (ajánlattétel 2001. december 15-i időpontra vonatkozzon).
Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot és többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, mely tartalmazta a részletes kiírási feltételeket és egyéb tudnivalókat.
Megjelölte, hogy a létesítmény üzemeltetője a Vízikom Kft. lesz.
Az 1.6. pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő hitelt, előleget nem biztosít, az 1.7. pont szerint teljesítményarányos részszámlák benyújthatók, ütemenként max. 3 db részszámlával.
A részletes kiírási feltételek 2.2. pontja tartalmazta, hogy a létesítési engedélytől eltérő ajánlattétel csak a szerződés lényeges tartalmát nem érintő kérdésben lehetséges, az ajánlatkérő és az üzemeltető előzetes hozzájárulásával. Ez esetben a létesítési engedély beszerzése az ajánlattétel beadásának feltétele. '
A részletes kiírási feltételek 3. pontja előírta, hogy az ajánlatnak a beruházással összefüggő valamennyi költséget tartalmaznia kell. Meghatározta a szerződéstervezet főbb paramétereit is.
A dokumentáció részét képezte az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízjogi létesítési engedélye, amely a BITT Vízgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által készített vízjogi engedélyezési tervdokumentáción alapul. Az engedély tartalmazta a létesítmény főbb műszaki jellemzőit.
A vízkezelés a II/1; II/2; II/3 számú kutakból kitermelt víz vas-, mangán- és arzénmentesítésre szolgál.
A nyersvíz minőségi paraméterei:
Kutak Fe3+ mg/1 Mn2+ mg/1 As mg/1
II/1 0,9 0,12 0,052
II/2 0,56 0,1 0,037
II/3 0,6 0,1 0,04
A kezelendő vízmennyiség:
Legnagyobb napi vízfogyasztás: 3700 m3/d".
Előírta a víztisztítási technológiát, és a vízkezelő berendezésre vonatkozóan meghatározta, hogy az újonnan létesítendő vízműgépházba kerül elhelyezésre, tartalmazta annak műszaki adatait, szűrőtartály méreteit és a szűrőtisztítási technológia adatait.
A vízjogi létesítési engedély 1998. április 16-án került kiadásra, a határozat egy példányából kapott a leendő üzemeltető, a Vízikom Kft. és a dokumentációt készítő BITT Kft. is.
A dokumentáció része volt a Bácsalmás Város Önkormányzata építési engedélye, mely a vízkezelő épület és iszapülepítő medence kialakítására és víztározó megépítésére vonatkozott.
A vízjogi engedély Irma típusú szűrőtartály beépítésére vonatkozott, ajánlatkérő azonban lehetőséget biztosított más gyártmányú berendezésre vonatkozó ajánlattételre is.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
– műszaki előteljesítése,
– fizetési feltételek,
– ajánlott ár,
– a beruházás megvalósításával szavatolt vízminőség,
– garanciális (jótállási) feltételek,
– referenciamunkák.
Az ajánlattételi határidőig, 1999. augusztus 31-ig ajánlatot nyújtottak be: Christ Hungária Kft., Vízépszolg 94 Kft., Délviép Kft., Strabag Hungária Rt., Vízikom Kft., és a Köviép Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, és 1999. október 4-én tartott eredményhirdetésen a Vízikom Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként.
A nyertes ajánlattevővel a szerződés 1999. október 4-én megkötésre került. A törvényes határidőn belül, 1999. október 5-én I. rendű kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontjuk szerint az elbírálási szempontokat figyelembe véve kedvezőbb ajánlatot tettek a nyertesnél. Kiemelték, hogy a negyedik elbírálási szempont a szavatolt vízminőség volt. Ebből a szempontból a vas- és mangántartalom tekintetében ajánlatuk jobb volt, az arzén vonatkozásában kedvezőtlenebb. Ezzel kapcsolatban előadták, hogy a technológia elve viszont azonos, sőt a jóval kisebb szűrési sebesség a javukra szól. Becsatolták a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet szakvéleményét, mely azt tartalmazta, hogy "nem valószínű, hogy a szokásos vegyszeradagolás és 14 m/h szűrési sebesség esetén a 40-55 mg/L-es koncentrációt (egylépcsős derítéssel és egyszeri szűréssel) tartósan és megbízhatóan 10 mg/L alá lehessen csökkenteni". A szakvélemény megjegyzi, hogy egyértelmű véleményt csak az adott vízzel elvégzett folyamatos kísérlet kedvező eredménye alapján lehetne mondani. Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a nyertes az önkormányzat egyszemélyes Kft.-je, így a versenytisztaság a közbeszerzési eljárás során nem érvényesülhetett.
A dokumentációt a BITT Kft. készítette, aki a nyertes cég alvállalkozója. A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint ez összeférhetetlenséget eredményez.
A fentiekre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérővel szemben pénzbírság kiszabását.
A Vattenteknik Hungary Kft. II. rendű kérelmező a Vízépszolg 94 Kft. alvállalkozójaként nyújtott be jogorvoslati kérelmet 1999. október 15-én. Kérelmében hivatkozott arra, hogy a nyertes Kft. tulajdonosa az önkormányzat, ezért a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint ajánlattevőként a Vízikom Kft. a közbeszerzési eljárásban nem vehetett volna részt. Kifogásolta továbbá, hogy a nyertes nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tette, árajánlata a legmagasabb volt, ajánlata tartalmazta a legkisebb kapacitású vízszűrőket, a vízminőséget megfelelően szavatolni nem tudta.
Kérte a jogsértés megállapítását.
A Döntőbizottság az eljárás során a benyújtott jogorvoslati kérelmeket egyesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmeket megalapozatlanság címén kérte elutasítani. Érdemi észrevételében előadta, hogy az eljárás során valamennyi ajánlatot érvényesnek minősítettek és érdemben elbíráltak.
Álláspontjuk szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek. A nyertes műszaki szempontból a feladat elvégzésére alkalmas, az általa megajánlott technológia alkalmazási engedéllyel rendelkezik.
Az eljárás során a versenytisztaság elvét nem sértették meg, a Kbt. 31. § (2) bekezdésbe ütköző magatartást nem valósítottak meg.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében előadta, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása szabályszerű volt. Az általuk megajánlott technológiát az országban használják, 1991 óta sok darab megfelelően üzemel.
A Vízépszolg Kft. a jogorvoslati kérelmekben foglaltakkal egyetértett.
A Délviép Kft. álláspontja szerint is a nyertes által ajánlott technológia nem a legjobb az ajánlatok közül.
A Döntőbizottságnak előzetesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia hogy a II. rendű kérelmező a közbeszerzési eljárásban a Vízépszolg Kft. ajánlattevő alvállalkozójaként ügyfélképességgel rendelkezik-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Kétségtelen tény, hogy a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozó érdekeit az ajánlattevő képviseli.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alvállalkozó önállóan csak akkor jogosult eljárni, ha az a fővállalkozó – ajánlattevő – érdekeivel és feltehető akaratával nem ellentétes.
A Döntőbizottság eljárása során a fővállalkozó Vízépszolg '94 Kft.-t megnyilatkoztatta, aki egyetértett az alvállalkozója jogorvoslati kérelmében foglaltakkal.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a II. rendű kérelmező ügyfélképességét megállapította.
Ezt követően a Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozottak.
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzíti. Ennek alapján ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ezek az alapelvek áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét.
A Kbt. 31. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, melyek megalkotásának célja a közbeszerzési eljárás tisztasága, a korrupció kizárása.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
Az iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezték a BITT Kft. által készített tervek, melyek alapján a Vízügyi Hatóság a vízjogi létesítési engedélyt készítette.
A BITT Kft. ugyanakkor a Vízikom Kft. ajánlattevő alvállalkozójaként jelen közbeszerzési eljárás részesévé is vált.
Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy a Vízikom Kft. a vízjogi létesítési engedély birtokában volt a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, hiszen mint leendő üzemeltetőnek, a Vízügyi Hatóság a vízjogi létesítési engedélyt megküldte.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy a Vízikom Kft. a közbeszerzési eljárásban nem vehetett volna részt, hiszen alvállalkozóként megjelölte azt a BITT Kft.-t, aki a dokumentáció részét képező műszaki leírást készítette, ugyanis alvállalkozója az ajánlatkérő megbízásából dokumentáció elkészítésébe bevont személlyé vált azáltal, hogy az ajánlatkérő az általa készített terveket a dokumentáció részéve tette.
Megállapítható volt az is, hogy a nyertes Vízikom Kft. más ajánlattevőkkel szemben lényegesen több információval rendelkezett, hiszen már a közbeszerzési eljárást megelőzően ismertté vált számára a vízjogi létesítési engedély, továbbá az ajánlatkérő beszerzési szándékával is tisztában volt, hiszen mint leendő üzemeltető, előzetesen óhatatlanul tájékoztatást kellett hogy kapjon az ajánlatkérőtől.
A közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülését, a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget ajánlatkérő nem biztosította a lefolytatott közbeszerzési eljárás során, és olyan ajánlattevő ajánlatát is befogadta, mely nem vehetett volna részt a közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok előírása miatt.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy önmagában az a tény, hogy a Vízikom Kft. tulajdonosa az önkormányzat, az összeférhetetlenséget nem alapozza meg, hiszen a Kft. önálló jogalany, önálló döntési jogkörrel rendelkezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesként kihirdetett Vízikom Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen, hiszen olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, amikor nem észlelte, hogy olyan ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, aki a közbeszerzési eljárásban nem volt jogosult részt venni, és nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, hanem azt érdemben elbírálta.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek és a megadott elbírálási szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ezen törvényi értelmezés alapján csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze. Tekintettel azonban arra, hogy a Döntőbizottság az érvénytelenség okaként nem azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, ezért a nyertes és az I. rendű kérelmező ajánlatainak összehasonlítását elvégezte.
l. Első elbírálási szempont: műszaki előteljesítés.
A nyertes és I. rendű kérelmező 1999. december 10-ig vállalták 3000 m3 víz tisztítási kapacitás megvalósítását. A II. ütem teljesítését a nyertes 2000. szeptember 30-ig, I. rendű kérelmező 2000. június 20-ig, a III. ütem megvalósítására mindkét ajánlattevő 2000. december 15-ig vállalkozott. Ebből az elbírálási szempontból a kérelmező ajánlata a nyertesnél jobb volt. A Döntőbizottság azt az ajánlatkérői védekezést, mely szerint a II. ütem esetén az I. rendű kérelmező nyertesnél korábbi teljesítését azért nem tekintette kedvezőbbnek, mert ehhez érdeke nem fűződött, elfogadni nem tudta, hiszen ezen elbírálási szempontnál nem írta elő, hogy csak az 1999. évi korábbi teljesítést kívánja preferálni.
2. Második elbírálási szempont: fizetési feltételek.
A nyertes az ajánlati felhívásnak megfelelően ütemenként 3-3 részszámlát kívánt ajánlatkérőnek benyújtani. Az I. rendű kérelmező a III. ütem vonatkozásában a részszámlák részletes ütemezésére ajánlatot nem adott, tekintettel arra, hogy a III. ütem véghatáridejét ugyan az ajánlati felhívás tartalmazta, azonban ennek tényleges teljesítési határidejét ajánlatkérő egy későbbi időpontban kívánta meghatározni. Ennek megfelelően I. rendű kérelmezőnek felróni azt nem lehetett, hogy a III. ütemre vonatkozóan részletezést nem adott. A nyertes az első részszámlát 1999. szeptember 30-ig kívánta benyújtani, míg az I. rendű kérelmező 1999. október 20-ig. Az ajánlatkérő előírta, hogy hitelt és előleget nem biztosít, ugyanakkor a nyertes az első részszámla benyújtására olyan időpontot jelölt meg, mely időpontig még a munkákat megkezdeni nem lehetett, így teljesíteni sem. Ezt támasztja alá a megkötött szerződés is, mely a felek között 1999. október 4-én került megkötésre, és a nyertes már október 5-én 10 M Ft összegre részszámlát nyújtott be. A benyújtott részszámla mindenképpen előlegnek minősül, ezt a megnevezést tartalmazza a szerződést is, hiszen ez nem teljesítésarányos számlának minősül. Ajánlatkérő tehát kiírásával ellentétes fizetési feltételt fogadott el és minősített kedvezőbbnek a többi ajánlattevőnél.
Ebből az elbírálási szempontból a nyertes ajánlata nem felelt meg a kiírási feltételnek, így az I. rendű kérelmezőnél ajánlata kedvezőtlenebbnek minősül.
3. A harmadik elbírálási szempont: ajánlott ár.
Nyertes: 148 929 E Ft (áfás)
I. rendű kérelmező 110 250 E Ft (áfás).
Ebből az elbírálási szempontból egyértelműen az I. rendű kérelmező kedvezőbb árajánlatot tett a nyertesnél.
4. Negyedik elbírálási szempont: szavatolt vízminőség.
Mindkét ajánlattevő különböző gyártmányú tisztítóberendezésre tett ajánlatot, de ezek alkalmazási engedéllyel, illetve elvi vízjogi engedéllyel rendelkeztek.
Az ajánlattevők az alábbi vállalást tették a vas-, mangán- és arzéntartalomra.
Nyertes vas < 0,1 mg/1
mangán < 0,1 mg/1
arzén < 0,01 mg/1
I. rendű kérelmező vas+mangán < 0,1 mg/1
arzén < 0,03 mg/1.
A vas- és mangántartalom tekintetében az I. rendű kérelmező ajánlata nyertesnél kedvezőbb volt.
Az arzénmentesítésre viszont az alkalmazott technológiák – ajánlatkérő által becsatolt szakértői vélemény alapján is – egyike sem garantálja – különösen csúcsfogyasztásnál – stabilan a vállalt határértéket elérő vagy az alatti szűrt víz arzéntartalmat.
Az átlagos vízfogyasztási mennyiségek esetén azonban a nyertes ajánlattevőnél nem volt egyértelműen bizonyított az, hogy ezt az igen alacsony arzéntartalmat a berendezés biztosítani tudja.
Mindezek figyelembevételével Döntőbizottság megalapozatlannak tartja ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy kifejezetten az arzéntartalomra vonatkozó nyertesi ajánlat kedvező alsó határértékére figyelemmel, az ajánlatot a kérelmezőnél jobbnak minősítette. A Döntőbizottság álláspontja szerint ebből az elbírálási szempontból a nyertes és I. rendű kérelmező ajánlata egyenértékűnek tekintendő.
5. Az ötödik elbírálási szempont: garanciális, jótállási feltételek.
A nyertes és I. rendű kérelmező is 3 év szavatosságot vállalt, jótállási időként a nyertes egy évet, míg az I. rendű kérelmező a technológiára 2 évet vállalt. Ebből az elbírálási szempontból I. rendű kérelmező ajánlata a nyertesnél jobb volt.
6. A hatodik elbírálási szempont: referenciamunkák.
A nyertes ajánlattevő víz- és csatornamű-üzemeltetés, illetve Tataházán víz- és arzénmentesítőre adott referenciákat.
A Döntőbizottság csak az 1996 után végzett munkákra vonatkozó referenciát tudta figyelembe venni, mert a Kft. 1996-ban alakult, és az értékelésnél csak cégreferencia vehető figyelembe, nem pedig a cégben jelenleg dolgozók korábban végzett munkái.
Az I. rendű kérelmező referenciamunkái között számtalan vas-, mangántalanító berendezést jelölt meg, de arzénmentesítő víztisztító berendezésre nem csatolt referenciát.
Tény, hogy arzénmentesítésre csak a nyertes ajánlattevő nyújtott be referenciát. A referenciákat ajánlatkérő kizárólag az arzénmentesítés szempontjából értékelte, és erre tekintettel minősítette jobbnak nyertes ajánlatát, de a szakértői véleményekre tekintettel a Döntőbizottság nem tekintette jobbnak, hanem a kérelmezőével azonos értékűnek minősítette, arra figyelemmel, hogy a referenciák körében nemcsak az arzénmentesítés megvalósítását, hanem a víztisztító berendezések építésében szerzett gyakorlatot is értékelni kellett. A kérelmező e vonatkozásban megfelelő referenciát csatolt, ezért ebből az elbírálási szempontból a Döntőbizottság a kérelmezői és a nyertesi ajánlatot egyenértékűnek minősítette. Összességében megállapítható, hogy az I. rendű kérelmező az 1., 2., 3., 5. elbírálási szempontból a nyertesnél jobb, a 4. és 6. elbírálási szempontból a nyertessel egyenértékű ajánlatot nyújtott be.
A fentiekből megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdését megsértette azáltal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a II. rendű kérelmező fővállalkozójának ajánlatát a nyertesével már nem hasonlította össze, mivel az I. rendű kérelmező ajánlatáról bebizonyosodott, hogy az a nyertesnél jobb volt, így megállapítható volt az 59. § (1) bekezdésének megsértése, és az már relevanciával nem bír, hogy esetlegesen II. rendű kérelmező ajánlata a nyerteséhez viszonyítottan jobb vagy rosszabb volt-e.
A Döntőbizottság az eljárás során ideiglenes intézkedést alkalmazott, azonban az már célját nem érhette el, mert az ajánlatkérő az ideiglenes intézkedést megelőzően a szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötötte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján bírságot állapított meg, és a g) pont szerint kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább 500 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegét a beszerzés értékére és az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. november 19.
Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
