KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7252)

Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.199/11/1999

Tárgy: a Printinvest Nyomdaipari Beruházó és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Printinvest Nyomdaipari Beruházó és Szolgáltató Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 3032/B., képviseli: dr. Elter Tamás ügyvéd, 1016 Budapest, Alsóhegy út 7., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján, melyet a Magyar Turizmus Rt. (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: ajánlatkérő) szórólap nyomdai kivitelezése és módosított utánnyomása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt:) 63. § (2) bekezdését, ezért vele szemben 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Magyar Turizmus Rt. a K. É. 25. számában nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé. A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya: "Biztonságosan Magyarországon" c. szórólap nyomdai kivitelezése és módosított utánnyomása. Az eljárás a szórólap 1999. évben történő nyomdai kivitelezésére, illetve 2000-ben módosított utánnyomására vonatkozott. Az ajánlattételi határidőre 7 ajánlat érkezett. Ajánlatot tett kérelmezőn kívül az Állami Nyomda Rt., a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., a Turizmus Idegenforgalmi Kiadó Kft., a Piremon Kisvállalat, a Szikra Lapnyomda Rt., a VIVA Média Holding Management Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását követően nyertesnek a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.-t hirdette ki, míg a második helyezett az Állami Nyomda Rt. volt. Az ajánlatok elbírálásáról és a kiválasztott nyertes ajánlattevőről és a második helyezettről írásban is tájékoztatta ajánlatkérő az ajánlattevőket.
Az eredményhirdetést követő napon kérelmező levelet intézett ajánlatkérőhöz, amelyben a Kbt. 63. § (2) bekezdésére hivatkozva kérte, hogy az ajánlatok elbírálásáról részletes indokolást adjon ajánlatkérő. Válaszában ajánlatkérő utalt arra, hogy a Kbt. 64. § (1) bekezdésében előírt 6. sz. mellékletet megküldi. A 6. sz. melléklet az eljárásról készült összegzés. Egyben tájékoztatta ezen iratban ajánlattevőt, hogy az ajánlatokat a kiírásban megadott szempontoknak megfelelően bírálta el a zsűri, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó ajánlattevőt jelölte ki a feladat elvégzésére. A tájékoztatóban utalt továbbá arra is, hogy az ajánlatokat ár tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni, hiszen nincs közöttük 10%-os differencia. A csatolt referenciákat, illetve a már közösen végzett munkákat figyelembe véve pedig a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. a zsűritől összességében több pontszámot kapott, mint kérelmező.
A tájékoztatás kézhezvételét követően kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást ajánlata elutasításának indokairól. Enélkül pedig számára nem megítélhető, hogy miért nem saját ajánlata lett a nyertes, miután az az elbírálási szempontok alapján úgy árban, mint a referenciákat illetően kedvezőnek tekinthető. Álláspontja szerint ajánlatkérő tartalmilag nem tett eleget a Kbt. 63. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerinti indokolási kötelezettségének, és megküldött indokolásában alaptalanul hivatkozik a Kbt. 59. § (2) bekezdésében írtak alkalmazására. Kérelmező a tárgyaláson nyilatkozott, hogy jogorvoslati kérelmét az indoklási kötelezettség elmulasztására és nem az eljárást lezáró döntésre alapították.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogsértést nem követett el. Elismeri ugyan, hogy kérelmező részére küldött tájékoztató levél, amellyel a Kbt. 6. sz. mellékletét is megküldte, tartalmaz egy téves hivatkozást a Kbt. 59. §-a tekintetében, azonban ez nem szolgálhat alapul a jogsértés megállapítására. Az indokolási kötelezettségnek ugyanis a 6. sz. melléklet megküldésével kell eleget tennie ajánlatkérőnek, ezen túlmenően további tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Ily módon tehát többlettájékoztatást nyújtott, mint amit részére a jogszabály előír. Azt pedig, hogy e többlettájékoztatás téves jogszabályi hivatkozáson alapul, részére felróni nem lehet.
Egyéb érdekeltek az eljárás során érdemi észrevételt nem tettek. A jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. az eljárás eredményének kihirdetésére, közzétételére és indokolására a következő rendelkezéseket tartalmazza:
"61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki.
(2) A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell."
"63. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított tizenöt napon belül, az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint hirdetményben közzé kell tennie."
"(2) Az ajánlattevőt kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegzés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről."
"64. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás befejezésekor az elbírált ajánlatokról írásbeli összegzést kell készíteni a 6. sz. mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegzést az ajánlatkérő öt évig köteles megőrizni, és azt felhívására a Tanács rendelkezésére bocsátani."
E rendelkezésekből, illetve a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelvekből, amelyek a verseny tisztaságára és a nyilvánosságra vonatkoznak, megállapítható, hogy ajánlatkérőnek döntéséről és annak indokairól tájékoztatni kell az ajánlattevőket. Az ajánlattevők ugyanis csak egy részletes tájékoztatásból tudják megítélni többek között azt, hogy ajánlatuk elutasítására jogszerűen került-e sor, avagy sem. A Kbt. 63. § (2) bekezdésébe foglalt azon rendelkezés, mely szerint a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell az ajánlattevőt ajánlata elutasításának 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegzés szerinti indokairól, nem értelmezhető úgy, hogy az ajánlatkérő minden esetben eleget tesz azzal tájékoztatási kötelezettségének, hogy a 64. §-ban rögzített 6. sz. mellékletet megküldi. A 63. § (2) bekezdése ugyanis nem azt írja elő, hogy a 6. sz. mellékletet kell megküldeni, hanem azt, hogy a mellékletben megfogalmazott (melléklet szerinti) indokokról kell tájékoztatást nyújtani. Amennyiben tehát a 6. sz. mellékletben nem került részletesen kifejtésre az ajánlat elutasításának indoka, azt az ajánlattevői kérelemre a 63. § (2) bekezdés alapján ajánlatkérő köteles megadni.
Jelen esetben az ajánlatkérő a 6. sz. mellékletet küldte meg, amely kérelmező ajánlatának elutasítása tekintetében tömören csak úgy fogalmaz, hogy az elutasításra azért került sor, mert az ajánlat nem felelt meg a felhívás 11. pontjának. A felhívás 11. pontja a pénzügyi, gazdasági alkalmasság kritériumait rögzíti. Miután az ajánlatkérő nem fejtette ki a 6. sz. mellékletben az elutasítás indokait, kérelmező előtt homályban maradt, hogy gyakorlatilag milyen körülmények indokolták az ajánlat elutasítását.
A fentiekből megállapítható, hogy ajánlatkérő nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, megszegte a Kbt. 63. § (2) bekezdését, ezért vele szemben a Döntőbizottság 500 000 Ft bírságot alkalmazott a jogsértés megállapítása mellett.
A bírság kiszabásakor tekintettel volt a Döntőbizottság az elkövetett jogsértés súlyára, illetve a beszerzés tárgyának értékére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. november 12.

Gaga Albert s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.