KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7254)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.200/9/1999
Tárgy: Bokor László és Társa Bt. jogorvoslati kérelme az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Csevár Antal (1088 Budapest, Bródy S u. 26. IV/3.) ügyvéd által képviselt Bokor László és Társa Bt. (2021 Tahitótfalu, Gábor Áron u., továbbiakban: kérelmező) dr. Bodnár Béla (1092 Budapest, Ráday u. 59.) ügyvéd által képviselt Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (1113 Budapest, Daróczi út 24., továbbiakban: ajánlatkérő) "az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet részére különböző típusú közbeszerzési eljárások lebonyolítása az intézet érdekkörében felmerülő témákban" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a, Kbt. 33. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő K. É. 33. számában 1999. augusztus 18. napján megjelent fenti tárgyú ajánlati felhívását megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, az ajánlati felhívása, valamint a felek tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. augusztus 18. napján megjelent 33. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé az ajánlatkérő részére különböző típusú közbeszerzési eljárások lebonyolítása az intézet az érdekkörében felmerülő témákban. Az ajánlati felhívás a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó többletinformációt nem tartalmazott. Ajánlatkérő felhívásában kizárta a részajánlattételt, a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította. A teljesítés határidejét az eredményhirdetéstől számított 2004. december 31-ig tartó határideig állapította meg.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket rögzítette az ajánlati felhívás 11. pontjában, illetőleg az ajánlatok elbírálásának szempontjait a 13. pontban adta meg az alábbiak szerint: az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontja szerint kívánja az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztani, megállapította az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét az alábbiak szerint:
– vállalt szolgáltatás teljeskörűsége (különböző típusokra vonatkozóan),
– a bevont személyek szakmai felkészültsége mennyire terjed ki a beszerzés tárgyára,
– ajánlattevők közreműködésével eddig lefolytatott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások során kivetett bírság,
– az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere, kizárólag a beszerzés tárgyára vonatkozóan,
– az ajánlattevők által az elmúlt 3 évben végzett hasonló jellegű szolgáltatások köre, száma, az ajánlattevő gyakorlata,
– referenciaigazolás, referenciaminősítés,
– ellenszolgáltatás mértéke (ajánlati ár).
Az ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
A kérelmező 1999. szeptember 2. napján nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben támadta az ajánlatkérő ajánlati felhívását. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését azzal a magatartásával, hogy felhívásában nem határozta meg pontosan a beszerzés tárgyát és mennyiségét. Megsértette a Kbt. rendelkezéseit azzal a magatartásával, hogy nem írta azt elő, hogy milyen tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatokat benyújtani.
Megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését azzal a magatartásával, hogy nem igazolta megfelelően közbeszerzési eljárásának forrásait.
Megsértette a Kbt. 40. § (5) bekezdését, amikor értékelési szempontként megjelölte az ajánlattevő minősítési rendszerének meglétét, hiszen álláspontja szerint egyetlen olyan potenciális ajánlattevő sincs, aki ilyennel rendelkezik. Megsértette továbbá a Kbt. 33. § (1) bekezdését, amikor a szolgáltatás teljeskörűségét nem határozta meg pontosan, ily módon nem tudnak ajánlattevők megfelelő ajánlatot tenni, mert nem határozta meg ajánlatkérő, hogy mit ért a szolgáltatás teljeskörűségén.
Kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság az eljárás során felmerült költségekben marasztalja el ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással.
Álláspontja szerint a Kbt. megfelelő előírásai szerint készítette el ajánlati felhívását a meghatározott minta szerint. Dokumentációt nem készített, mert ilyen kötelezettséget a Kbt. nem írt elő. Az ajánlati felhívás 13. pontjában szereplő első elbírálási szempont tekintetében a szolgáltatás teljeskörűsége alatt a Kbt.-ben szabályozott eljárástípusokat és a különböző tárgyú eljárásokat értette.
Előadta, hogy a beszerzés tárgyának értéke nem haladja meg a közbeszerzési értékhatárt, de nyilvánosság bevonásával kívánták a lebonyolítói tevékenységet megpályáztatni.
Költségvetésükben erre folyamatos fedezettel rendelkeznek.
A felhívását a jogszabályoknak megfelelően készítette el, így az elbírálási szempontok is megfelelnek a törvényi követelményeknek. Dokumentáció készítése nem kötelező a Kbt. szerint, és jelen eljárás tárgya annyira egyszerű és egyértelmű, hogy nem is vált szükségessé annak kiadása. Többváltozatú ajánlattétel lehetőségét oly módon kívánja biztosítani; hogy a lebonyolítást több, az általa meghatározott szerződéses konstrukcióban végezheti ajánlattevő.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Kbt. 31. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy kétséget kizáróan a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint került közzétételre az ajánlati felhívás, azonban megállapítható volt az is, hogy nem volt biztosított a felhívás tartalmát tekintve az, hogy ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése előírja, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy ebből a körülírt szabályozásból valóban az következik, hogy nem kötelező a dokumentáció készítése minden esetben, azonban a fentebb szabályozott törvényi követelményekből viszont az következik, hogy amennyiben nem köteles és nem is készít ajánlatkérő dokumentációt, akkor úgy kell meghatároznia az ajánlatkérőnek kívánalmait a beszerzés tárgyára vonatkozóan, hogy minden potenciális ajánlattevő megfelelő ajánlatot tudjon tenni.
Ajánlatkérő tehát az ajánlati felhívását formailag a 2. sz. melléklet szerint készítette el, azonban pontosan mégsem határozta meg az ajánlatkérői kívánalmat a közbeszerzés tárgyára tekintettel. Tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában; valamint a tárgyalást követően tett írásbeli nyilatkozatában határozta meg, hogy pontosan milyen közbeszerzési eljárások lebonyolítására kér ajánlatot, és ebből következően mit is ért valójában az ajánlatok teljeskörűsége alatt.
Ajánlatkérő azt sem határozta meg pontosan, hogy milyen módon, milyen körben lehet többváltozatú ajánlatot tenni. A törvény nem írja elő kötelezően, hogy minden esetben lehetőséget kell adni a többváltozatú ajánlattételre, azonban ha erre lehetőséget biztosít ajánlatkérő, akkor köteles meghatározni, hogy milyen körben, milyen módon adható többváltozatú ajánlat.
Az ajánlati felhívásból nem állapítható meg az sem, hogy valójában a teljeskörűséget mire érti ajánlatkérő az első és legfontosabb elbírálási szempont értékelése során. Pl.: a közbeszerzési törvényben megállapított eljárási fajtákra vonatkozóan, avagy a közbeszerzés tárgyára (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra) vonatkozóan érti a teljeskörűséget.
Csak és kizárólag ajánlati felhívás készült, így mindezeknek a kritériumoknak és a körülményeknek meg kell nyilvánulniuk az ajánlati felhívásban, hogy mindenki által ismertek legyenek a feltételek, és ne csak esetlegesen olyan ajánlattevő tudjon ajánlatot benyújtani, aki már korábban lebonyolítóként az ajánlatkérő részére beszerzéseket eszközölt, és aki ismerheti az ajánlatkérő beszerzői gyakorlatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az elbírálási szempontokat a Kbt.-ben meghatározott módon, azaz – a 34. § (1) bekezdésre figyelemmel – a 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint, és meghatározta a Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint az általa választott elbírálási szempontokat. Azonban az ajánlati felhívás hiányosságából következően az első és legfontosabb elbírálási szempont objektíven nem alkalmas az ajánlatok érdemi összehasonlítására, mivel az ajánlati felhívás bővebb információt nem tartalmaz az ajánlatok teljeskörűségére, így ajánlattevők nem tudnak arra törekedni, hogy az ajánlatkérő kívánalmainak megfelelően minél kedvezőbb ajánlatot nyújtsanak be, és esélyük legyen arra, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot tegyék.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, és 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását.
A kérelmező kérelmének további része alaptalan az alábbiak szerint.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a teljesítést biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll.
Kérelmező azt sérelmezte, hogy az anyagi fedezet rendelkezésre állását nem igazolta ajánlatkérő. E tekintetben alaptalan a kérelme, hiszen ennek igazolását nem, csak meglétét írja elő a törvény.
Mint korábban kifejtette a Döntőbizottság, az ajánlatkérő maga határozza meg, hogy az ajánlatokat milyen módon kívánja elbírálni, azt azonban rögzíti a törvény 34. § (3) bekezdése, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló, a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményére vonatkozó szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.
Ehhez illeszthető az az ajánlatkérői kívánalom, amikor értékelni szeretné az ajánlattevők minőségbiztosítási rendszerének meglétét.
Így tehát ez nem érvényességi követelmény, ebből következően olyan ajánlattevő is beadhatja ajánlatát, aki nem rendelkezik ezzel, de ez a körülmény befolyásolhatja ajánlatának kedvezőségét.
Az előzőekre tekintettel tehát, a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el részben a jogorvoslati kérelmet.
Jogsértés megállapításra került ily módon a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az eljárási díj megfizetésére az ajánlatkérőt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. szeptember 29.
Dr. Deli Betty Ruthner Oszkár
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
