KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7406)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.187/11/1999
Tárgy: TRÓDA Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vérellátó Szolgálat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Adorján István (2000 Szentendre, Kanonok út 4.) ügyvéd által képviselt TRÓDA Kft. (1139 Budapest, Frangepán u. 30–32., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek az Országos Vérellátó Szolgálat (1113 Budapest, Karolina út 19–21., továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása (típus: nyílt, meghívásos, tárgyalásos. Téma: árubeszerzés, szolgáltatás, építészeti beruházás) tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – 1999. évi LX. törvénnyel módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdését és a 34. § (3) bekezdését, ezért az ajánlatkérő K. É. 1999. augusztus 11-én, 32. számában megjelent ajánlati felhívását, valamint az azt követő valamennyi döntését megsemmisíti. Egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő írásbeli észrevétele, a felek tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. augusztus 11-én megjelent 32. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg "közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása (típus: nyílt, meghívásos, tárgyalásos. Téma: árubeszerzés, szolgáltatás, építészeti beruházás)" tárgyban.
Ajánlati felhívásában mind a rész-ajánlattétel, mind a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
A teljesítés határidejét 2003. december 31-ig tartó határidőben állapította meg.
Ajánlati felhívásában, annak 11. pontjában előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint ajánlati felhívásának 13. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni, ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, súlyszámok megadása mellett:
– vállalt szolgáltatás teljeskörűsége (9),
– a bevont személyek szakmai felkészültsége, az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere (8),
– elmúlt 3 évben elvégzett hasonló jellegű szolgáltatások mind teljesebb köre, száma, ajánlattevő gyakorlata (7),
– mind több ellenőrizhető referenciaigazolás, referenciaminősítés (6),
– eddigi eljárásokban jogorvoslati eljárások során kivetett bírságok (5),
– a teljes körű lebonyolítás díjtétele (4).
Az ajánlati felhívás 9. pontjában előírta, hogy a fizetés átutalással, minden egyes eljárást követően a teljesítést követő 30. napon belül történik.
Az ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
Az ajánlattételi határidőig az alábbi gazdálkodó szervezetek nyújtották be ajánlataikat: ECONOMIX Rt., FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt., INTERTRADE Rt., Budapest Holding Rt., MŰBER-INVEST Kft., VeszprémBer Rt., EÜBER Vállalkozó, Szervező és Tanácsadó Kft., SZÁMÍT Szövetkezet, Novotrading-Medical Kft., TENDER-CO Rt., EURO-MEDIC Trading Kft.
1999. augusztus 25. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz kérelmező, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő ajánlati felhívását, valamint hozzon ideiglenes intézkedést és függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését és 40. § (5) bekezdését azzal a magatartásával, amikor nem határozta meg ajánlati felhívásában pontosan és egyértelműen a szolgáltatás tárgyát és mennyiségét, s ily módon nem biztosította, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. Nem határozta meg, hogy évente hány beszerzés bonyolítása várható, így nem kalkulálható biztonsággal ajánlattevő részéről a vállalási ár. Nem készített továbbá dokumentációt, így nem állapítható meg az ajánlati felhívás alapján, hogy az első és legfontosabb elbírálási szempont vonatkozásában, az "ajánlatok teljeskörűsége" esetében mit fog vizsgálni ajánlatkérő. Ily módon sérülnek a törvényben meghatározott Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelvek. Álláspontja szerint sérült a Kbt. 32. § (2) bekezdése, mert ajánlatkérő nem nyilatkozik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet meglétéről, és így nem valószínűsíthető, hogy az ajánlatkérő ismeri a 2000., 2001., 2002. és 2003. évekre vonatkozó költségvetését, így a forrás jövőbeli rendelkezésre állásának nincs biztosítéka.
Álláspontja szerint jogszabálysértő az ajánlati felhívás 9. pontja, mert nem rögzíti ajánlatkérő, hogy mit tekint teljesítésnek a majdani nyertes részéről, és így a teljesítés időpontja nem értelmezhető. Megsértette ajánlatkérő a Kbt. 40. § (1) és 43. § (1) bekezdését azzal a magatartásával, hogy nem határozta meg az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit. Sérelmezte az elbírálási szempontok meghatározása körében a minőségbiztosítási rendszer vizsgálatát, álláspontja szerint ez értelmezhetetlen, fogalmilag kizárt, hogy erre a tárgyra minőségbiztosítási tanúsítvány létezzen. Ez sérti az esélyegyenlőség elvét, hiszen álláspontja szerint csak egy cég rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal ezen tevékenységre vonatkozóan. Támadja továbbá az elbírálási szempontok meghatározását a tekintetben is, hogy nem lehet elbírálási szempontként értelmezni a harmadik elbírálási szempontot, mivel az értelmetlen, hiszen a bírság ajánlatkérőre, vagy ritkább esetekben ajánlattevőre kerül kivetésre, nem pedig a lebonyolítást végző cégre. Az eljárásokkal kapcsolatos minden döntés felelőssége az ajánlatkérőt terheli.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a jogszabálynak megfelelően járt el és tette közzé az ajánlati felhívásra vonatkozó hirdetményét, továbbá pontosan meghatározta a beszerzés mennyiségét és tárgyát, amikor az eljárások teljes körű lebonyolítását jelölte meg, minden lehetséges témában, illetve típusú eljárásra vonatkoztatva.
Mivel országos szolgálat kiépítése van folyamatban, így biztonsággal nem tudja meghatározni, hogy évente hány beszerzésre kerül sor, ami a Kbt. hatálya alá tartozik, de álláspontja szerint az a gyakorlat, hogy a piacon lévő bonyolítókat nem befolyásolja ez a körülmény abban, hogy akár százalékos, akár értékhatártól függő változó százalékos ajánlatot tegyenek. A szolgáltatás teljeskörűségét az adott közbeszerzési eljárás során a közbeszerzés megindításától kezdve az eredményhirdetésig és a szerződéskötésig értelmezte.
A bírálati szempontok esetében azért került első helyre a "teljeskörűség" értékelése, mert ajánlatkérő számára nem mindegy, hogy egy adott díjtétel mellett az ajánlattevő milyen szolgáltatást vállal, hogyan szolgálja ki az ajánlatkérőt. Magában foglalja az ajánlat pl. az eljárás meghirdetését, a műszaki egyeztetést, a dokumentáció készítését, az ajánlatok bontásának levezetését, vagy sem. Amennyiben valaki kevesebb feladatot vállal ugyanazon díjtétel mellett, azt kevésbé lehet jónak értékelni, hisz a nem vállalt munkát az ajánlatkérőnek magának kell elvégeznie. Ajánlatkérő olyan lebonyolítót keres, aki mindennemű beszerzés lebonyolításában nagy jártassággal rendelkezik, nem csak árubeszerzés, vagy szolgáltatás, vagy építészeti lebonyolításokkal foglalkozik.
Minden esetben rendelkezésükre áll a fedezet, hiszen a bonyolító a beszerzéshez kapcsolódóan kapja meg a bonyolítói díjat, amikor a beszerzésre a fedezet már rendelkezésre áll, akkor kerül kiírásra az eljárás, így a bonyolítói díj ebből kerül kifizetésre. Elegendőnek tartotta a felhívásban rögzíteni, hogy megbízói díj előlegezésére nincs lehetőség, csak a teljesítést követően 30 napos fizetési határidő betartása mellett tudja az ellenszolgáltatást kifizetni. Álláspontja szerint a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a minőségbiztosítási rendszer milyenségét vizsgálja ajánlatkérő, ez azonban nem jelenti azt, hogy kikötötték az ISO-minősítés meglétét.
Euromedic Trading Kft. ajánlattevő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívása a jogszabálynak megfelelő, ezt bizonyítja az is, hogy igen nagy számban nyújtottak be ajánlatot ajánlattevők.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 31. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy kétséget kizáróan a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint került közzétételre az ajánlati felhívás, azonban megállapítható volt az is, hogy nem volt biztosított a felhívás tartalmát tekintve az, hogy ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése előírja, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy ebből a körülírt szabályozásból valóban az következik, hogy nem kötelező dokumentáció készítése minden esetben, azonban a fentebb szabályozott törvényi követelményekből kitűnik, hogy amennyiben nem készít az ajánlatkérő dokumentációt, akkor úgy kell meghatároznia kívánalmait a beszerzés tárgyára vonatkozóan, hogy minden potenciális ajánlattevő – s nem csak azok; akik már a piacon részt vesznek – megfelelő ajánlatot tehessen. Ajánlatkérő tehát az ajánlati felhívását formailag a 2. sz. melléklet szerint készítette el, azonban pontosan mégsem határozta meg az ajánlatkérői kívánalmat a tekintetben, hogy milyen mennyiségi követelménynek kell megfelelnie az ajánlatoknak.
Az ajánlati felhívásból az sem állapítható meg, hogy valójában az ajánlatok teljeskörűségén mit ért ajánlatkérő. Az ajánlati felhívásból az következik, amelyet alátámaszt az írásban, illetőleg a tárgyaláson szóban tett nyilatkozata, hogy valamennyi eljárási fajtára és a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan is érti a teljeskörűséget. Ebből viszont az következik, hogy a Kbt. által szabályozott eljárási szakaszra érti a teljeskörűséget, azaz a közbeszerzési eljárás megindításától a szerződés megkötéséig.
Nem feltétlenül biztos, hogy ebből az ajánlati felhívásból azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése is feladata lesz a majdani lebonyolítónak. Az ajánlati felhívásokkal kapcsolatosan az a törvényi követelmény, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége, a beszerzéssel kapcsolatos egyéb kritériumok olyan módon kerüljenek meghatározásra, hogy mindenki által ismertek legyenek az ajánlattétel feltételei. Ez biztosítja azt, hogy ne csak esetlegesen olyan ajánlattevő tudjon ajánlatot benyújtani, aki már korábban, akár jelen ajánlatkérőnél, akár más hasonló beszerzés tekintetében részt vett lebonyolítóként közbeszerzési eljárásban, és aki ismerheti az ajánlatkérő beszerzői gyakorlatát.
Annál is inkább fontos a beszerzés mennyiségének meghatározása, mivel a közbeszerzési eljárást lezáró szerződésnek fontos tartalmi elemét jelenti a beszerzés mennyisége, tekintettel a teljesítés 2004. december 31-i véghatáridejére is. Így megalapozottnak kellett tekinteni a kérelmező kérelmének azon részét, melyben sérelmezte a beszerzés mennyiségének és tárgyának pontatlan meghatározását.
A Döntőbizottság megállapította az iratok vizsgálata során, hogy ajánlatkérő az elbírálási szempontokat a Kbt.-ben meghatározott módon, azaz – a 34. § (1) bekezdésére figyelemmel – a 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint, és meghatározta a Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint az általa választott elbírálási szempontokat. Azonban az ajánlati felhívás hiányosságából következően az első és legfontosabb elbírálási szempont objektíven nem alkalmas az ajánlatok érdemi összehasonlítására, mivel az ajánlati felhívás bővebb információt nem tartalmaz az ajánlatok teljeskörűségére, így az ajánlattevők nem tudnak arra törekedni, hogy az ajánlatkérő kívánalmainak megfelelően minél kedvezőbb ajánlatot nyújtsanak be és esélyük legyen arra, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tegyék.
Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi törvényi szabályozásra figyelemmel értelmezhetetlen az ajánlatkérőnek azon értékelési szempontja, amely szerint az ajánlattevő működésében eddig lefolytatott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások során kivetett bírságot értékeli. Ugyanis az eddigi törvényi szabályozás szerint bírság kiszabására az ajánlatkérő jogsértése esetében került sor. Az ajánlatkérő és a lebonyolító közötti megbízási szerződés szabályozta azt, hogy a bírság kiszabása során ennek viselése hogyan történjen kettőjük jogviszonyában. Kétségtelen, hogy a módosított Kbt., amely 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba, és a szeptember 1-jét követő beszerzésekre kell alkalmazni, lehetőséget biztosít majd arra, hogy a döntésért felelős személyt vagy szervezetet is bírságolhassa a Döntőbizottság, s ebbe a körbe természetesen beletartozhat majdan a lebonyolító is.
Ezen beszerzésre vonatkozó törvényi szabályozás szerint az elbírálási szempontokat olyan módon kell ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy ez objektíve alkalmas legyen az ajánlatok elbírálására, valamint az elbírálási szempontok meghatározása úgy történjen a 34. § (3) bekezdése szerint, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására, megítélésére szolgáló, a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozzanak ezek az elbírálási szempontok. Az ötödik elbírálási szempont beépítése ellentétes ezen fentebb kifejtett törvényi követelménnyel.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben foglalt jogsértés megtörténtét, és a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követő döntéseit.
A kérelmező kérelmének további része alaptalan az alábbiak szerint.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetve az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a teljesítést biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Kérelmező azt sérelmezte, hogy az anyagi fedezet rendelkezésére állását nem igazolta ajánlatkérő. Téves ezen megállapítása, hiszen ennek a törvény nem az igazolását írja elő, hanem egyrészt amennyiben szükséges, akkor a közbeszerzési eljárás megindításakor annak meglétét, illetőleg az arra vonatkozó biztosítékkal kell rendelkezni, hogy majdan a teljesítés időpontjában ez az anyagi fedezet a rendelkezésére fog állni.
Ajánlatkérő ezen törvényi követelményeknek megfelelt ajánlati felhívásának közzétételekor.
Ajánlatkérő a kérelmező elbírálási szempontok jogszabálysértő voltára történő egyéb hivatkozása is alaptalan az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő maga határozza meg, hogy az ajánlatokat milyen módon kívánja elbírálni, ezt rögzíti a Kbt. 34. § (3) bekezdése. Ehhez illeszthető az az ajánlatkérői kívánalom, amikor értékelni szeretné az ajánlattevők minőségbiztosítási rendszerének meglétét. Maga kérelmező sem vitatja, hogy létezik olyan ajánlattevő, aki ennek birtokában van. Ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszer meglétét, minőségét e körben vizsgálhatja. Ez a követelmény nem az ajánlathoz tapadó érvényességi követelmény, hanem egyfajta értékelési szempont, ebből következően olyan ajánlattevő is beadhatja ajánlatát, aki nem rendelkezik ezzel, és így ajánlatának kedvezőbbé tételét más pontokban kell még jobban biztosítania.
Az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 9. pontjában a pénzügyi szolgáltatás feltételeit meghatározta oly módon, hogy átutalással teljesít majd, és ezt a szolgáltatást követő 30 napon belül teszi meg. A törvény nem határoz meg az ajánlati felhívás 9. pontja körében más többletinformáció közlését.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában előírta, hogy milyen tartalommal kell és milyen formában benyújtani az ajánlatot. Formai előírását ajánlati felhívásának 15. pontjában meghatározta oly módon, hogy az ajánlatot 3 példányban kell benyújtani. A törvény más tartalmi, formai előírást nem tartalmaz. Így ennek előírását nem lehet ajánlatkérőtől megkövetelni.
Az előzőekre tekintettel tehát a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el részben a jogorvoslati kérelmet.
A jogsértés megállapításra került, ily módon a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az eljárási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 14.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
