KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7410)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.157/12/1999
Tárgy: Radiant Termelő-Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. jogorvoslati kérelme Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Radiant Termelő-Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. (1142 Budapest, Kassai u. 84., továbbiakban: kérelmező) Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8., továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest IX., Fővám téri épületének tűzjelző és biztonsági rendszerének megtervezése és kivitelezése, különös tekintettel az épület kiemelt műszaki jellegére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírsággal sújtja. Egyebekben a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. május 26-án megjelent, 27. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest IX., Fővám téri épületének tűzjelző és biztonsági rendszerének megtervezésére és kivitelezésére különös tekintettel az épület kiemelt műemlék jellegére tárgyában.
A közbeszerzési eljárás lebonyolítását a Főber Rt. végezte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Mind a részajánlattétel, mind az alternatív ajánlattételi lehetőséget kizárta felhívásában. Az ajánlat elkészítéséhez a felhíváson túlmenően úgynevezett ajánlati dokumentációt készített ajánlatkérő, amely ajánlati dokumentáció III. fejezetében "feladat műszaki ismertetése" tárgyában meghatározta a műszaki specifikációval kapcsolatos ajánlatkérői kívánalmakat. A feladat műszaki ismertetése tárgyában kiemelte ajánlatkérő, hogy az esetlegesen előforduló anyag- vagy típusmegjelölések csupán a műszaki minőségi színvonal egyértelműségét szolgálják, nem pedig azon konkrét megoldás alkalmazásának szükségletét, amelyet megjelöl ajánlati dokumentációjában. A dokumentációjában a gyengeáramú tűzjelző rendszer műszaki leírásában a minőségi színvonalra vonatkozóan a "Cerberus" gyártmányt jelölte meg, valamint a műszaki leírásokban szabványra utalás nem található, előírta azonban a tűzjelző esetén a BM TOP általi, a biztonsági rendszer esetében a MABISZ általi minősítés meglétét.
Az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta, hogy a nyertes ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja kiválasztani és így megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek az alábbiak voltak:
– műszaki tartalom,
– vállalási díj,
– vállalási határidő,
– jóteljesítés biztosítékai,
– referenciák.
Pontosan meghatározta továbbá a teljesítés határidejét az ajánlati felhívás 4. pontjában az alábbiak szerint: "Teljesítés határideje: a szerződés aláírásától kezdődően 1999. augusztus 30." Ettől eltérő határidőt az ajánlati dokumentációjában nem határozott meg, illetőleg e tekintetben az eljárás további szakaszában hirdetmény közzététele mellett az ajánlati felhívását nem módosította.
Az ajánlatkérő 1999. július 2-án helyszíni konzultációt tartott, ahol kérdésként merült fel, hogy "Cerberus" típusmegjelölés azt jelenti-e, hogy ez a típus a kívánalom, melyre ajánlatkérő válasza az volt, hogy csupán ilyen minőséget kérnek, de nem kifejezetten ezt a típust.
1999. július 6-án került sor az ajánlatok bontására. Összesen 14 db ajánlat érkezett az alábbi ajánlattevőktől: Kérelmező, Cerberus-Hungária Kft., B Consulting Kft., Fittick Kft., R Bosch Kft., Mega-Mikro Rt., Montel Kft., Halász Kft., G és S Regeltechnik Kft., ASM Hungária Kft., Persecutor Kft., Jupiter Kft., Group 4 Kft., Anti-Loop Kft.
Az ajánlatkérő ezt követően az ajánlatokat elbírálta és 1999. július 12-én eredményt hirdetett.
Az eljárás nyertese a Cerberus Hungária Kft., míg a második helyezett a B Consulting Kft. lett. Az eredményhirdetéskor a Persecutor Kft. ajánlatát az ajánlati biztosíték hiányára, a Group 4 Kft.-ét pedig a többváltozatú ajánlati ár miatt érvénytelenné nyilvánította. A szerződést a felek megkötötték 1999. július 23-án.
A kérelmező 1999. július 21-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. A módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését, semmisítse meg az eljárást lezáró döntését, valamint a felmerült költségek megfizetésére kötelezze ajánlatkérőt. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (2) és (5) bekezdését, mivel típusmegjelölést alkalmazott akkor, amikor a dokumentációban a minőséget "Cerberus" típusban határozta meg, így ezzel egyes ajánlattevőkkel szemben indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést okozott, és ezzel a jogszabályba ütköző módon megkezdett és lefolytatott eljárásnál jogszerű döntést semmilyen vonatkozásban nem lehet hozni. Előadta továbbá álláspontja szerint elsődlegesen a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mert az alvállalkozók tekintetében nem csatolta a Kbt. 46. §-ába tartozó igazolásokat, illetőleg nyilatkozatokat, valamint – amennyiben érvényes az ajánlata – úgy összességében nem a nyertes adta a legkedvezőbb ajánlatot és az ajánlatkérő pedig nem az elbírálási szempontok szerint bírálata el az ajánlatokat és hirdette ki az összességében a legkedvezőbb ajánlattevőt. A műszaki tartalom tekintetében azonos színvonalúnak kell tekinteni mind a két ajánlatot, a vállalási ár tekintetében jobb az ő ajánlata, illetőleg a teljesítési határidő, jóteljesítési biztosítéka és referenciák vonatkozásában is legalább azonos színvonalúnak kellett volna tekinteni az ajánlatát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte elsődlegesen elkésettségre, másodlagosan alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ajánlattevőnek a dokumentáció megvásárlását követően a vélt jogsértés már akkor a tudomására jutott és minden egyéb jogsértés ebből eredeztethető, tehát ily módon a jogorvoslati kérelem – figyelemmel a szubjektív jogvesztő határidőre – elkésett. Ajánlatkérő a jogszabálynak megfelelően járt el, nem típusmegjelölés szerint készült a dokumentáció, hiszen az ajánlati dokumentációjában "műszaki követelmények" címszó alatt pontosan meghatározta, hogy műszaki színvonal ismertetése miatt jelölte meg a "Cerberus" típust, egyébként pedig az elbírálási szempontok szerint értékelte az ajánlatokat és így hozta meg a közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Egyéb érdekelt B Consulting Kft. megalapozatlannak tartja a kérelmező jogorvoslati kérelmét és szerinte a kérelmező által megajánlott Elektrovill rendszer is megfelel az ajánlati felhívásnak, illetőleg dokumentációjának, a kérelmező árajánlatát viszont irreálisan alacsonynak ítéli meg. A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérő a Kbt. 37. § (1) bekezdése értelmében a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt is készíthet, melyet ajánlatkérő is összeállított. A részletes szerződési feltételeket ezen dokumentáció tartalmazta. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában pontosan meghatározta a teljesítés határnapját 1999. augusztus 30. napjában. Ettől eltérő rendelkezést nem tartalmazott az ajánlati dokumentációja sem, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján nyilatkozata szerint ezt a határidőt hirdetmény és az ajánlatkérő közzétételével nem módosította.
A becsatolt ajánlatok alapján a Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek voltak-e, avagy szükség volt-e az ajánlattevők vonatkozásában a Kbt.-ben szabályozott kizárás jogintézményét alkalmazni. A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az okokat, amelyek fennállta esetén az ajánlat érvénytelen. Így érvénytelen az ajánlat a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A becsatolt okiratok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő pontosan meghatározta a teljesítés határidejét, tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában előadta, hogy ezt a határidőt tartani kellett, előteljesítést sem fogadott el, hiszen lehetetlen meghatározott minőségben teljesíteni rövidebb határidőn belül. Ezen teljesítési határidő vállalása tehát az ajánlatnak érvényességi feltétele volt. Az első és második helyezett ajánlattevő ajánlatában és az eljárást lezáró szerződésből azonban megállapítható volt, hogy a nyertes a teljesítés véghatáridejét 2000. augusztusában határozta meg, ezen belül az I. ütemet 1999. augusztus 30., míg a II. ütemet 2000. augusztus 30-áig teljesíti. Ezzel kapcsolatos ajánlatkérői kívánalom, ami ezt lehetővé tenné, sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban, továbbá még a helyszíni konzultáció jegyzőkönyvében sem volt fellelhető, tehát nem az ajánlati felhívásban, dokumentációban foglaltaknak megfelelően tette meg az ajánlatát első és második helyezett ajánlattevő, így az ő ajánlataik ezen okból érvénytelenek.
Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy módosítsa az ajánlattételi határidő lejártáig a Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket, azonban erre ezen közbeszerzési eljárásban nem került sor, így minekután az ajánlati felhívásához, illetve dokumentációjához ajánlatkérő kötve van, így ettől a kívánalomtól nem térhetett volna el, és ajánlattevőknek is ezen követelményeknek megfelelően kellett volna ajánlatukat benyújtani.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Minekután érvénytelen ajánlat érvényes ajánlattal nem hasonlítható össze, így az sem állapítható meg tehát, hogy az 59. § (1) bekezdése szerint valóban a nyertes tette-e az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
A jogorvoslati kérelem úgynevezett "típusmeghatározásra" vonatkozó része elkésett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetőleg kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelmező tárgyaláson is elismerte, hogy a vélt jogsértő ajánlatkérői magatartás az volt, hogy a dokumentációjában ajánlatkérő "Cerberus" típus megjelölést alkalmazott. Ennek a tudomásra jutásának időpontját maga a kérelmező abban az időpontban jelölte meg, amikor is megvásárolta az ajánlati dokumentációt és az abban foglaltakat elolvasta. Amikor 1999. június 16-án sor került a szóbeli konzultációra ez a kérdés ismételten napirendre került. Ehhez képest a kérelmező Radiant Rt. az ajánlatát benyújtotta az ajánlatkérő a dokumentációját, a felhívását nem módosította, illetőleg megerősítette azt az álláspontját, mely szerint a dokumentációban foglaltak nem típusmegjelölést tartalmaz. A kérelmező 1999. július 5-én elkészítette az ajánlatát. Tehát legkésőbb ettől az időponttól számított 15 napon belül lett volna lehetősége arra, hogy a jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz előterjessze, hiszen ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt nem módosította a törvényben meghatározott határidőn belül. Erre tekintettel tehát a jogorvoslati kérelmének az a része, amely kifejezetten az ajánlati felhíváshoz és dokumentációhoz kötődik a 15 napos jogvesztő határidőre tekintettel elkésett.
Nem fogadta el azonban a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon megállapítását, mely szerint az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem is elkésett. Hiszen a Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő akár az ajánlatok bontásakor, akár azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg kivel szemben lehet a kizárás intézményét alkalmazni. Ebből a jogi szabályozásból az következik, hogy nem csak a bontáskor, hanem legkésőbb az eredményhirdetés pillanatáig ezt megállapíthatja ajánlatkérő és természetesen dönthet arról is, hogy ki adta összességében a legkedvezőbb ajánlatot. Az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem tehát időben érkezett, hiszen az eredményhirdetés 1999. július 12. napján volt, és ehhez képest 1999. július 21-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a kérelmező, így tehát az eljárást lezáró döntést érdemben a Döntőbizottságnak is vizsgálnia kellett.
Mindezekre tekintettel tehát a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint részben alaposnak tartotta a kérelmező jogorvoslati kérelmét és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg.
Figyelemmel arra, hogy a felek a szerződést megkötötték, így döntés megsemmisítésére nem kerülhetett sor, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette a beszerzés értékét, és szem előtt tartva a Kbt. 88. § (4) bekezdését a rendelkező részben meghatározott összegű bírságot tartotta arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel. Hiszen az eljárás nyertese és a következő legkedvezőbb ajánlattevő is egy olyan ajánlattevő lett, akinek az ajánlatát egyébként érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a Kbt. 82. §-a szerint a kérelem beérkezését követő 3 napon belül a rendelkezésre álló iratokból nem lehetett megállapítani, hogy a törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll-e.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 19.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
