KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7419)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 253/18/1999.
Tárgy: Magyar Aszfalt Kft. jogorvoslati kérelme a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magyar Aszfalt Kft. Kecskeméti Területi Igazgatósága (6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 71., képviseli dr. Krivik Gábor ügyvéd, 6000 Kecskemét, Rákóczi út 34. fszt. l., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75–81., képviseli dr. Illés Zsolt jogtanácsos, 1055 Budapest, Stollár B. u. 3/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) ,,a bajai OKK részeként megépülő RO-RO terminál II. ütemének kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdésének második fordulatára, a 48. § (1) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését ezért ajánlatkérővel szemben 8 000 000 Ft, azaz nyolcmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft; azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, mint megbízó 1999. június 4-én szerződést kötött a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht.-val, mint Vállalkozóval (1055 Budapest, Stollár B. u. 3/A) a Bajai OKK részeként megépülő RO-RO terminál II. ütemének teljes körű bonyolítására. A szerződés 2.1 pontjában a felek többek között kikötötték azt is, hogy "Vállalkozó a beruházás megvalósításával kapcsolatos szerződéseket a Megbízó számára a megfelelő versenyeztetési eljárás lebonyolításával aláírásra előkészíti". A 2.2 pontban rögzítették, hogy "a megbízó gondoskodik a pályázati bírálóbizottság kijelöléséről, a szükséges döntések időbeni meghozataláról és többek között e döntések KHVM Közbeszerzési Bizottságával történő jóváhagyásáról". A fenti szerződés alapján – ajánlatkérő megbízásából – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. (a továbbiakban: KHVT Kht.) előminősítési eljárás megindítására részvételi felhívást (2891) tett közzé a K. É. 1999. június 23-i számában a Bajai OKK részeként megépülő RO-RO terminál II. ütemének, szárazföldi munkarész kivitelezése a kiviteli tervek alapján tárgyában.
A részvételi felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2001. december 31. A 8. pontban kötötték ki, hogy az előminősítésen alkalmasnak minősített jelentkezők további részvételét 3 millió forint ajánlati biztosíték nyújtásához köti a kiíró és, hogy e biztosítékot az ajánlattevők az eredményhirdetést követő 15 napon belül visszakapják.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi – fontossági sorrendben megállapított – elbírálási szempontok alapján:
– a műszaki-technikai felszereltség,
– a pénzügyi és gazdasági alkalmasság,
– hasonló munkákban való jártasság,
– a végrehajtásért felelős műszaki személyzet alkalmassága,
– ajánlati ár,
– vállalt biztosítékok,
– kötbérvállalás mértéke,
– a 15%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók alkalmassága.
Az egyéb információkat tartalmazó 12. pontban közölték, hogy az alkalmasnak minősített jelentkezők a kiviteli dokumentációt 100 000 Ft+áfa ellenében válthatják ki, ami egyben feltétele is az eljárásban való részvételnek.
Itt kötötték ki azt is, hogy az előteljesítés nem jelent előnyt.
Ajánlatkérő részletes, három részre tagolt ajánlati dokumentációt készített, melynek I. része az általános feltételeket, II. része a különleges feltételeket, míg harmadik szakasza a műszaki előírást (specifikációt) tartalmazta.
A dokumentáció I. részének 10. Cikkhelye a 10.1 pontban a teljesítési biztosítékról az alábbiakat tartalmazza: "Ha a szerződés előírja, hogy a vállalkozó adjon biztosítékot a szerződés megfelelő teljesítéséért, akkor vállalkozó köteles azt megszervezni és megrendelőnek átadni az elfogadó levél kézhezvételétől számított 28 napon belül olyan összegben, amely a tender függelékében szerepel.
A különleges feltételeket tartalmazó II. rész 10.1 alcikkhelye a teljesítési biztosítékról a fentiekhez hasonlóan rendelkezik, amikor rögzíti, hogy: vállalkozó biztosítékot ad a szerződés megfelelő teljesítéséért az MNB által első osztályúnak minősített bank útján, amelyet a szerződéshez csatolnak az elfogadó levél kiadását követő 28 napon belül".
Az I. rész 1.1 pontjában a meghatározásoknál a b/VI. alatt adja a dokumentáció az "elfogadó levél" fogalmát, mely eszerint azt jelenti, hogy: "az ajánlatnak a megrendelő részéről történő hivatalos elfogadása". Ajánlatkérő a dokumentációt megvásároló ajánlattevők részére konzultációt tartott 1999. augusztus 13-án, melyen kérelmező nem képviseltette magát. Erre is tekintettel ajánlatkérő 1999. augusztus 17-én megküldte kérelmező részére is a bejáráson készített emlékeztetőt, mely szerint ajánlatkérő a "kiváltott pályázathoz az alábbi (17 pontból álló) kiegészítést tette". Az első kiegészítés úgy került rögzítésre e jegyzőkönyvben, hogy:
"A kiváltott pályázatban szereplő általános feltételek, különleges feltételek, műszaki előírás és a jóteljesítési garanciát aláírva csatolni kell a beadott pályázathoz".
Az előminősítési eljárást követően az 1999. szeptember 15-i ajánlattételi határidőig, kérelmező, a Strabag Rt., a Pallér Kft., a Maszer Rt., a Soltút Kft., a Szeviép Rt. és a Hoffmann Rt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontásakor csak az ajánlattevő nevét és a vállalási árat ismertették, míg a vállalási határidőt nem. E hiányosságot ajánlatkérő úgy korrigálta, hogy a jegyzőkönyv másolatát, melyben már a vállalt teljesítési határidő is szerepel, 1999. szeptember 24-én minden ajánlattevő számára postai úton továbbította.
A hat tagú bírálóbizottság az 1999. október 5-i ülésén jegyzőkönyvbe rögzítve megállapította, hogy a hét ajánlattevő közül kérelmező, a Strabag Hungária Építő Rt., a Soltút Kft. és a Hoffmann Építőipari Rt. a kiadott ajánlati dokumentáció részét képező jóteljesítési garanciát nem a bank által érvényesen aláíratva és hivatalosan kitöltve csatolta ajánlatához, így ajánlatuk nem felel meg az ajánlati dokumentációban foglaltaknak. Erre való tekintettel a bírálóbizottság a fenti négy ajánlattevőt a további eljárásból kizárta és már csak a fennmaradó három cég ajánlatát (Pallér Kft., Maszer Rt. és Szeviép Rt.) értékelte.
Az 1999. október 12-i nyilvános eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő a Szeviép Rt. bruttó 205 498 677 Ft-os ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a nyertessel a szerződést a KHVT Kht. jogszerűen kötötte meg 1999. október 12-én. (A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a becsatolt szerződésen a KHVT Kht. aláírása és bélyegzője felett "Budapest, 1999. szeptember 8.", míg a Szeviép Rt. aláírása és bélyegzője felett "Szeged, 1999. szeptember 8." szerepel gépelve, és az 1999. júniusi szerződés szerint a KHVT Kht. csak előkészíti a szerződéseket ajánlatkérő részére.)
Kérelmező törvényes határidőben jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. A tárgyaláson pontosított kérelmében kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő törvénysértő módon zárta ki az eljárásból. Kérte továbbá bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben, kötelezve egyben a felmerült költségek viselésére is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő a kizárás indokolásakor nem nevezte meg az ajánlati dokumentáció azon pontját, melynek nem felelt meg a kérelmező ajánlata. Álláspontja szerint ajánlatkérő a dokumentációban nem használja a jóteljesítési garancia megnevezését csak a teljesítési biztosítékot a 10. cikkelyben. Kérelmező véleménye szerint a teljesítési biztosíték a megkötött szerződésre vonatkozik a dokumentáció értelmezése alapján.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelem nem megalapozott és ezért a Döntőbizottság azt utasítsa el és kötelezze kérelmezőt a felmerült költségek viselésére.
Álláspontja szerint kirívóan alacsony árra tekintettel akkor sem kötött volna szerződést kérelmezővel ajánlatkérő, ha nem zárta volna ki a további eljárásból, továbbá a kérelmező és a Strabag Rt ajánlata műszaki tartalmát tekintve sem volt megfelelő számára. Véleménye szerint az eljárást lezáró döntésről szóló jegyzőkönyvben ajánlatkérő nem köteles részletesen indokolni az érvénytelenség okát, elég csak az rögzíteni, hogy "nem felel meg az ajánlati dokumentációban foglaltaknak".
Mivel kérelmező képviselője személyesen nem jelent meg a bejáráson, (konzultáción) így nem hallhatta azt a szóban közölt ajánlatkérői igényt, hogy a garancia levelet a bank által is aláírva kell becsatolni. Erre ajánlatkérő a megküldött jegyzőkönyvben is felhívta ajánlattevők figyelmét, akik ennek a felhívásnak többen is eleget tettek.
A tárgyaláson e nyilatkozatát annyiban kiegészítette ajánlatkérő, hogy ismeretei szerint lehetőség van arra, hogy a helyszíni bejáráson szóbeli információval módosítsák az ajánlati dokumentációt. Ugyancsak a tárgyaláson nyilatkozta azt is, hogy a bank aláírásának hiánya miatt nyilvánították érvénytelennek a négy kizárt ajánlattevő ajánlatát azzal a kitétellel, hogy a Hoffmann Rt. és a Soltút Kft-nél további érvénytelenségi ok volt még a teljesítési határidőre vonatkozó konkrét nyilatkozat hiánya is. Az ajánlatok nem cégszerű aláírását nem tekintették érvénytelenségi oknak. Ajánlatkérő véleménye szerint a jogorvoslati kérelem sem az arra jogosulttól származott, mivel az aláíró nem szerepel a cégjegyzékben, a képviseleti jogát pedig meghatalmazással nem igazolta.
Az ügyben érdekelt felek érdemi észrevételt nem tettek a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
A fenti kogens szabályokat figyelembe véve és azokat összevetve a dokumentáció vonatkozó pontjaival, a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelennek, a kérelmező és a Strabag Hungária Építő Rt. ajánlatát olyan indokkal, hogy a dokumentációban előírt jóteljesítési garanciát nem a bank által is aláírva csatolták ajánlatukhoz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a konzultáción elhangzott szóbeli tájékoztató alapján azért sem nyilváníthatta volna érvénytelennek a fenti két ajánlatot, mert a dokumentáció 10. cikkhelyét értelmezve a nyertes ajánlattevő köteles csak a nyertessége tudomására jutásától számított 28 napon belül ajánlatkérőnek átadni a 10 M Ft-ról szóló jóteljesítési garanciát, illetve teljesítési biztosítékot.
Ajánlatkérő jogszerűen csak úgy változtathatta volna meg a dokumentációban írt feltételeket, ha a Kbt. 48. § (1) bekezdésében írt módon – új hirdetmény közzétételével – teszi azt meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
E szabályok megsértésével ajánlatkérő az eljárás további szakaszából – az ajánlatok értékeléséből – jogsértően zárta ki ajánlattevőket megfosztva őket attól, hogy érvényes, valamint ajánlati árban lényegesen kedvezőbb ajánlatukat összevethessék a többi érvényesnek ítélt ajánlattal.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező és a Strabag Rt. ajánlatát és megállapította, hogy a két ajánlat a felhívásban és a dokumentációban meghatározott teljes körű műszaki tartalomra szólt, az ellenszolgáltatás összege pedig mindkét ajánlatban lényegesen kedvezőbb volt a nyertesként elfogadottnál.
E durva jogsértést mérlegelve – különös figyelemmel ajánlatkérő tárgyaláson elhangzott azon nyilatkozatára, miszerint a kirívóan alacsony árra tekintettel kérelmezővel akkor sem kötött volna szerződést, ha nem kellett volna kizárni – a Döntőbizottság a kiszabott bírság megállapításánál azt is figyelembe vette, hogy annak mértéke a beszerzési érték 5%-át sem éri el, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésének utolsó mondatában írt 30% os lehetőséggel, mivel a nettó 164,5 M Ft-os szerződési értéknek csak mintegy 4,8%-a a 8 M Ft-os bírság.
A Döntőbizottsághoz a jogorvoslati eljárás során a kérelmező becsatolta a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó teljes körű meghatalmazást, így ajánlatkérő erre vonatkozó észrevétele is alaptalannak bizonyult.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta tekintettel a Kbt. 88. § (4) bekezdésének utolsó fordulatára és az (5) bekezdésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 10.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
