KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7485)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.264/13/1999
Tárgy: a Döntőbizottság elnökének indítványa Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85.) kezdeményezése alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Életfa" nyugdíjas-apartmanház II. ütemének kivitelezési munkái tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés b) pontját, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő döntését – az eljárás megindításáig visszamenőleg – megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. május 24-én megjelent ajánlati felhívása alapján lefolytatott nyílt eljárás keretében, melyet a Békéscsaba "Életfa" nyugdíjas-apartmanház I. ütemének kivitelezésére tett közzé, szerződést kötött a kivitelezésre a POLITERM-PLUSZ Kft. és a DÉLÉPÍTŐ Rt. által létrehozott konzorciummal. E szerződés szerint az I. ütemnek eredetileg 1999. október 15-ig kellett megvalósulnia.
Ajánlatkérő közgyűlése az 1999. szeptember 30-i ülésén úgy döntött, hogy a beruházás II. ütemét is megvalósítják, ezért ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében ajánlatot kért az építési munkák I. ütemének kivitelezőjétől 1999. október közepén, miután az I. ütemre vonatkozó szerződést 1999. október 14-én, majd október 21-én módosították – a vállalkozói díj 2 853 348 Ft-os növelése mellett – ajánlatkérő lakásügyi bizottságának az építési naplóban 1999. október 14-én elrendelt pótmunkái és az I. ütemben tervezett mesterséges tó építésének elmaradása miatt, oly módon, hogy az első ütem teljes befejezési határidejét 2000. július 30-ra módosították.
Ajánlatkérő 1999. október 14-én kelt levele, mely 1999. október 20-án érkezett a Döntőbizottság elnökéhez, tartalmazta az "Életfa" nyugdíjas-apartmanház II. ütemének kivitelezésére vonatkozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást és a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Döntőbizottság elnöke 1999. november 2-án a D.T. 78/2/1999. sz. indítványával hivatalból eljárást kezdeményezett a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos ajánlatkérői eljárás ellen. Indítványozta a jogsértés megállapítását és ideiglenes intézkedés alkalmazását. A Döntőbizottság elnöke indítványát azzal indokolta, hogy a tervezett beruházás II. üteme nem hordoz olyan műszaki-technikai sajátosságokat, amely miatt kizárólag csak egy személy lenne képes a teljesítésre, és nem állnak fenn művészeti szempontok, illetve kizárólagos jogok sem, tehát a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint ajánlatkérő indokolatlanul folytat tárgyalásos eljárást.
A Döntőbizottság az 1999. november 3-án kelt D. 264/5/1999. számú határozatával a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a kérelemre tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés alapján kezdett tárgyalásos közbeszerzési eljárást – amiről csak a beruházás első ütemének kivitelezőjét értesítették az ajánlati felhívás megküldésével – az indokolta, hogy:
– "Az építmény I–II. üteme szerkezetileg egy egységet alkot, így a későbbiekben esetlegesen előforduló garanciális és szavatossági kötelezettségek egy vállalkozót terhelnek.
– A felvonulási és ideiglenes létesítményeket az I. ütem kivitelezője megépítette (áramellátás, vízellátás, ideiglenes út, betonkeverő telep stb.), ezért ha a tárgyalásos eljárás eredményeként a II. ütemre is szerződést tudunk kötni, ennek több millió forintos költségét megtakaríthatnánk.
– A munkaterületen párhuzamosan két kivitelező nem dolgozhat, mivel a munkaterület leválasztása a szűk építési terület miatt nehezen és költségesen oldható meg.
– A vállalkozó az I. ütem kivitelezését jó minőségben végzi.
– Egy új nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásának időigénye nem tenné lehetővé a 2000. július 30-i befejezést. Ez az önkormányzatunk számára több szempontból is hátrányos lenne, mivel
– a későbbi megvalósítás miatti infláció költségnövekedést okoz,
– az I. ütemben megvalósult apartmanokba beköltözőket és a ház üzemelését erősen zavarná az építkezés még fél éven keresztül történő elhúzódása."
Ajánlatkérő szerint a fenti indokra tekintettel az első ütem szerződése csak a II. ütem megvalósításával együtt teljesíthető.
Ajánlatkérő az 1999. november 16-i tárgyaláson többek között azt a nyilatkozatot tette a fenti indokokat változatlanul fenntartva, hogy az I. ütem műszaki átadása november 8-án megtörtént, az építmény próbaüzem alatt áll.
Az ideiglenes szakhatósági engedélyek (ÁNTSZ, Tűzrendészet) rendelkezésükre állnak, aminek alapján az I. ütemben épített apartmanok "beindíthatók", üzembe helyezhetők és 2000. január elején költöznek az apartmanokba az azt megvásárlók. Amennyiben nem lett volna megfelelő számú jelentkező az apartmanokra, akkor fedezet hiányában gondot okozott volna a II. ütem megkezdése.
Az ügyben érdekelt POLITERM-PLUSZ Kft., mint az I. ütemet megvalósító konzorcium vezetője érdemben úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérő szabályosan, a legtakarékosabb megoldást választotta a tárgyalásos eljárás megindításával.
Álláspontja szerint ezt az is alátámasztja, hogy a két ütem létesítményei szerkezetileg, de funkcionálisan is elválaszthatatlan egységet alkotnak. A szerződésmódosítások is azt célozták, hogy a II. ütem minél kisebb költségráfordítással, minél előbb elkezdődhessen.
A szeptember végi városi közgyűlési határozat elfogadása óta több jelentős munkát lemondtak, mivel átalánydíjas ajánlatukat részletes vizsgálat nélkül egyhangúlag a tárgyaláson elfogadták, miután az értékelőbizottság a nyilatkozatuk alapján meggyőződött arról, hogy ajánlatuk teljes körű.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló írásos és szóbeli nyilatkozatok, iratok és dokumentumok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében leírt jogszabályhelyeket, ezért a jogsértő hirdetmény közzététele nélküli ajánlati felhívását megsemmisítette.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulata szerint meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A fenti Kbt. rendelkezéseket összevetve ajánlatkérő írásban és szóban előterjesztett indokaival, mellyel a választott tárgyalásos eljárás jogszerűségét kívánta alátámasztani, a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ajánlatkérő nem volt jogosult tárgyalásos eljárást folytatni.
A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a becsatolt kiviteli tervdokumentáció szerinti épület II. ütemének megvalósítására – az arra jogosultsággal rendelkező – bármely személy vagy szervezet képes. Semmiféle olyan műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme nem állnak fenn, amely megalapozná azt, hogy a munkát kizárólagosan egyetlen meghatározott személy képes csak elvégezni. Ezért az ajánlatkérőnek az ezen jogszabályhelyre való hivatkozása nem megalapozott.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy fennállnak-e a tárgyalásos eljárás alkalmazásához a Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek, hogy előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkáknak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált-e szükségessé, és annak további, a (2) bekezdés a) és b) vagy c) bekezdésében foglalt együttes feltételek fennállnak-e?
Ugyanis a törvény építési beruházás megrendelése esetén a korábbi nyertes ajánlattevővel a szerződés kötését akkor teszi lehetővé, ha a korábbi közbeszerzés kiegészítése szükséges, és ezt is további feltételekhez köti, hogy a szükséges kiegészítő beruházás előre nem volt látható; illetve műszakilag és gazdaságilag nem elválasztható a korábbi megkötött szerződéstől, és a kiegészítő építési beruházás értéke nem haladja meg a korábbi beszerzés értékének az 50% át.
Az eljárás során az ajánlatkérő az előre nem látható körülményként azt adta elő, hogy az I. ütemben szereplő 41 apartman megvalósítása során nagyszámú érdeklődés mutatkozott a nyugdíjasházban való elhelyezés iránt, ezért az igények kielégítése céljából a közgyűlés a 633/1999. (IX. 30.) határozatával – figyelemmel a költségcsökkentő tényezők adta lehetőségekre is – úgy döntött, hogy 2000. évi költségvetésben 146 625 E Ft előirányzatot biztosít a II. ütem megvalósítására, 2000. július 30-i teljesítési határidővel. A II. ütem ilyen rövid időn belüli megépítésének lehetősége biztosította, hogy az eredetileg az I. ütemben megvalósítani kívánt parkolók, kertépítés és dísztó (egyben tűzivíztároló is) létesítését elhalasztották a II. ütemmel egy időben történő kiépítés céljából, mert ezáltal a még meg nem valósított részek levédésének költségei, valamint a felvonulás költségei elmaradnak, és ez költségcsökkentést jelent.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az összesen 60 apartmant tartalmazó épületegyüttest a kezdettől fogva 2 ütemben szándékozta megvalósítani. A megvalósítást szolgáló kiviteli tervek és a hozzá tartozó mennyiségi kiírások is 2 ütemben való megépítésre készültek el, annak megfelelő műszaki kialakítással.
Maga az ajánlatkérő a beruházási munkák I. ütemére kiírt 1998. évi nyílt eljárás során eldöntötte, hogy a létesítményt 2 ütemben valósítja meg, a felhívásban és a dokumentációban az I. ütem műszaki tartalmát is ennek megfelelően határozta meg.
Az I. ütemben megépített épületrész működését (használatbavétel, beköltözés) maga az ajánlatkérő sem tette kétségessé. Természetes azonban, hogy a több ütemben történő megvalósítás minden esetben együtt jár bizonyos technológiai, műszaki és financiális következményekkel. Ezek a körülmények kezdettől ismertek voltak, az ütemek különválasztásánál e körülményekre tekintettel kellett lenni. Ezek előre nem látható körülményként nem fogadhatók el.
A pénzügyi fedezet biztosítása a II. ütem lehetőségét teremtette meg, és nem alapozza meg a kiegészítő beruházás elvégzésének szükségességet.
A II. ütem munkálatai nem minősülnek a törvény szempontjából kiegészítő építési beruházásnak, ugyanis az I. ütemre vonatkozó szerződés minden további kiegészítés nélkül teljesíthető, a lakók az épületrészbe beköltözhetnek. Az ajánlatkérő I. sz. szerződésmódosítása sem alapozza meg azt, hogy a későbbi határidőre elhalasztott munkák miatt alkalmazza a Kbt. 70. § (2) bekezdését, mert ezek az elhalasztott munkák sem befolyásolják az I. ütem, az épületrész üzembe helyezését, illetve rendeltetésszerű használatát.
A fenti tények megerősítik, hogy a beruházás I. üteme során átadásra kerülő épület – az ideiglenes hatósági engedélyekre is tekintettel – a rendeltetésszerű használatra alkalmas, semmiféle kiegészítő építési beruházás előre nem látható okból nem vált szükségessé.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy teljesülne-e a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában előírt feltétel is vagy sem, vagyis hogy a mostani beszerzés értéke a korábbi szerződés értékének 50%-át nem haladja-e meg.
A közgyűlés a fedezet biztosításánál a költségvetés 2000. évi előirányzatában 146 625 E Ft-ról döntött, tehát a Kbt. 5. § (1) bekezdésében leírtak szerint ezen összeg áfával csökkentett értékét kell a beszerzés értékének tekinteni, azaz 117 300 E Ft-ot. Az eredeti szerződésben a beruházás költsége 288 785 698 Ft (áfa nélkül 231 028 558), a módosított szerződésben 291 639 046 Ft (áfa nélkül 233 311 230) összege szerepel.
Az előirányzott összeg mindkét szerződésben lévő díj 50%-át meghaladja. (50,77%, illetve 50,26%), tehát a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában előírt további feltétel sem teljesül.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. november 29.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
