KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7616)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.274/17/1999
Tárgy: a General Electric jogorvoslati kérelme az Országos Onkológiai Intézet közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt General Electric Medial Systems Magyarország Közv. Kereskedelmi Képviselet (1036 Budapest, Lajos u. 48–66., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Keszthelyi Oszkár ügyvéd (1054 Budapest, Vadász u. 42.) által képviselt Országos Onkológiai Intézet (1122 Budapest, Ráth György u. 7–9., továbbiakban: ajánlatkérő) a "besugárzástervezés fejlesztése a sugárterápiában" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő megbízásából az Intersan Kft. nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. szeptember 15-én megjelent 37-es, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés részei: l db 3D számítógépes tervezőrendszer, 1 db kompenzátor-automatikus blokkvágó, 1 db számítógépes 3D vízfantom, 1 db MR és 1 db spirál CT a besugárzástervezéshez, telepítés, üzembe helyezés, a befogadó helyiségek átalakítása.
Ajánlatkérő részajánlatot nem fogadott el, többváltozatú ajánlat tételét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a változatokat egymástól jól elkülönített formában kell megadni.
A felhívás 13. a) pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a bírálati részszempontok és az azokhoz rendelt súlyszámok a következők:
súlyszám
1. Az ajánlatkérő szakmai programjához, meglévő eszközeihez való alkalmazkodás 5
2. Mérési pontosság 4
3. Ajánlati ár 3
4. Üzembiztonság, szervizháttér 2
5. Kezelhetőség l
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi értékelése során adható pontszám alsó és felső határát 1–20 pontban határozta meg.
Ajánlatkérő a felhívás 15. b) pontjában közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést az eredményhirdetést követő 9 napon belül köti meg.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, azt a felhívás 5. b) pontja szerint ajánlattevők a felhívás közzétételétől számított 15 napon belül, 1999. szeptember 30-án 15.00 óráig vásárolhatták meg.
Az ajánlati dokumentáció I. pontja egy, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tájékoztatóból, a II. pontja az ajánlatok elkészítéséről, benyújtásáról és bontásáról szóló útmutatóból állt, a III. pont rögzítette az ajánlat műszaki tartalmával kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat, a IV. pont pedig az ajánlathoz kötelezően csatolandó mellékletek formáját és tartalmát.
Az ajánlati dokumentáció II. 6. pontja csak megismételte a felhívásban közzétett bírálati részszempontokat, súlyszámokat és pontszámokat, a II. 10. pontban pedig közölte, hogy "az ajánlatkérő a létesítmény megismerése érdekében helyszíni bejárást tart, ennek időpontja: 1999. október 1. 9.00 óra", a II. 11. pontban pedig konzultációs lehetőséget biztosított ajánlattevők számára a helyszíni bejárás alkalmával szóbeli, az ajánlattételi határidő lejárta előtti 10 napig írásbeli formában.
Ajánlatkérő október 1-jén helyszíni konzultációt tartott, amiről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvben – többek között – rögzítést nyert, a kérelmező képviselője kérdéseket intézett ajánlatkérőhöz az ajánlatok értékelésére vonatkozóan:
– "mit jelent pontosan a »szakmai program« és mit jelent pontosan a »meglévő eszközeihez való alkalmazkodás«?,
– a megajánlott készülékeknek mihez kell illeszkedniük?".
Ajánlatkérő válasza az volt, hogy a szóban forgó követelmény "a már meglévő rendszerbe való illeszkedést jelenti", és a megajánlott készülékeknek a régi CT-hez kell illeszkedni.
Az ajánlattételi határidőig, október 26-ig három ajánlattevő, a kérelmező, a Siemens Rt. és a Philips Medizin Systems GmbH nyújtott be ajánlatot, a kérelmező 4 változatban, a Siemens Rt. egy változatban, a Philips GmbH három változatban, illetve a három változaton belül is 2-2 verzióban.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága a bírálati szempontok alapján értékelési dokumentációt készített, ennek alapján a november 2-án tartott eredményhirdetésen az eljárás nyerteseként a 247 pontszámot elért Siemens Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, II. helyezettként pedig a kérelmező 230,8 pontszámot elért 1. változatú ajánlatát.
Ajánlatkérő november 11-én a nyertessel megkötötte a szerződést.
Kérelmező november 8-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontok, hanem azokhoz utólagosan rendelt értékelési elemek alapján bírálta el az ajánlatokat, és ezáltal nem az ő ajánlata lett a nyertes. Az első bírálati részszempontot illetően kifogásolta, hogy az nem volt konkrétan meghatározva, ugyanis ajánlatkérő nem ismertette a szakmai programját és a meglévő eszközeit. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont körében a szakmai tartalmat értékelte, holott a szakmai tartalom nem volt ezen bírálati részszempontnak a része. Álláspontja szerint az ő ajánlatát kellett volna nyertesnek tekinteni, mert az ajánlati ára kedvezőbb volt, mint a nyertesé, a többi bírálati részszempontból pedig nem volt jobb a nyertes ajánlata, mint az övé, így ajánlatkérő indokolatlanul adott magasabb pontszámot a nyertes ajánlatára.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem rendelt el, mert a kérelmező által rendelkezésre bocsátott iratokból a jogsértés nem volt megállapítható.
Ajánlatkérő a november 16-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy az ajánlatok értékelése a felhívásban közölt elbírálási szempontok alapján történt, és az eljárás nyertesének a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki. A jogorvoslati kérelemre védekezésül indokolta, hogy az első bírálati részszempont keretében azért vette figyelembe a szakmai tartalmat, mert "szakmai program"-jának elemei (az eredményes betegellátás feltételeinek, a betegellátás zavartalanságának biztosítása, új, magas színvonalú szakmai háttér biztosítása, a már működő szakmai háttér továbbfejlesztése a meglévő rendszer és az új rendszer működési zavarok nélküli integrálásával) alapvetőn orvosi szakmai követelmények, az ezeknek való megfelelést csak az ajánlat szakmai tartalma útján lehet értékelni.
A Siemens Rt. a november 17-i észrevételében kifejtette, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő helytálló értékelés útján jutott arra a döntésre, miszerint az ő ajánlata a legkedvezőbb.
A jogorvoslati eljárásban november 30-án tartott tárgyaláson kérelmező előadta hogy az első bírálati részszempontot másként határozta meg a konzultáción, és megint másként a jogorvoslati kérelemre adott észrevételében. Az észrevételben foglalt szakmai program meghatározást nem tartja konkrétnak, abból nem állapítható meg, hogy milyen tényezőknek volt prioritásuk az értékelés során. Közölte, hogy szeptember 20-a körül ismerte meg az ajánlattétellel kapcsolatos elvárásokat, azokkal kapcsolatban már akkor tisztázásra szoruló kérdései merültek fel. Ezen kérdéseire a konzultáción és levélben adott válaszokat tudomásul vette, de az értékelési jegyzőkönyv tartalmára nézve adott ajánlatkérői választ nem tudja elfogadni.
Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy szakmai programja – mint a rákkutatással Magyarországon egyedül foglalkozó intézeté – mindenki által ismeretes, így kérelmező nem hivatkozhat arra, hogy azt nem ismerte.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 55. § (6) bekezdésének és 59. § (1) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértésére hivatkozással terjesztette elő.
Az 55. § (6) bekezdésének megsértését lényegében abban látta, miszerint egyrészről ajánlatkérő nem határozta meg konkrétan, hogy mi az első bírálati részszempontot képező szakmai programja, másrészről pedig abban, hogy az ajánlatok értékelését nem az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok alapján végezte.
Ajánlatkérő a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat a K. É. szeptember 15-i számában közzétett ajánlati felhívásból ismerte meg, a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint szeptember 20. körül. Úgy nyilatkozott, hogy az elbírálási szempontokkal kapcsolatban ekkor már felmerültek benne tisztázásra váró kérdések, az október 1-jén valamennyi ajánlattevő jelenlétében tartott konzultáción e kérdéseket fel is tette ajánlatkérő felé. Ajánlatkérő a kérdésekre választ adott, kérelmező – és a másik két ajánlattevő – a válasz ismeretében készítette el és nyújtotta be az ajánlatát. Ajánlatkérőnek tehát az első bírálati részszempontból abból kiindulva kellett az ajánlatokat elbírálnia, hogy azokban ajánlott fejlesztési mód illeszkedik-e a már meglévő rendszerhez és a régi CT-berendezéshez.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt értékelési dokumentációt, és megállapította, hogy ajánlatkérő az első bírálati szempontként az "alkalmazkodás"-t vizsgálta a beszerzés tárgyának részeire – a tervezőrendszerre, a vízfantomra, a blokkvágóra, a CT- és az MR-berendezésre nézve.
Az értékelési dokumentáció adataiból megállapítható továbbá az is, hogy az abban feltüntetett további értékelési részszempontok – pontosság, ár, üzembiztonság/szervizháttér, kezelhetőség – is azonosak az ajánlati felhívásban foglaltakkal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján, a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak szerint végezte, ezért a jogorvoslati kérelemben megjelölt első jogsértés terhére nem állapítható meg.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében állítja, hogy ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság az elbírálási részszempontok tükrében összevetette a nyertes ajánlatot és a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a kérelmező ajánlata csak a harmadik részszempont – az ajánlati ár – tekintetében volt kedvezőbb, mint a nyertes ajánlat. Miután ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, az első és második és negyedik bírálati részszempont tekintetében a nyertesnél jelentkező előnyök kompenzálták a harmadik bírálati részszempontnál mutatkozó hátrányt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. december 10.
Dr. Csitkei Mária s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
