KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0044)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.265/24/1999
Tárgy: az S & G '92 Kft. jogorvoslati kérelme Maglód Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az S & G '92 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1135 Budapest, Forgách köz 30., képviseli: dr. Petrik Péter ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz krt. 19. III/32., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Maglód Nagyközség Önkormányzata (2234 Maglód, Fő u. 12., képviseli: dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) Maglód nagyközség szennyvízcsatorna-hálózata meg nem épült 1. sz. csatornarendszerének kivitelezése fővállalkozási szerződés keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, mint alaptalant a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. május 31-én műszaki lebonyolítási szerződést kötött a SIMEX Hungária Kft.-vel, melynek értelmében a SIMEX Kft. megbízást kapott a maglódi szennyvízcsatorna közműfejlesztési munkálatainak műszaki lebonyolítására. Minthogy közbeszerzési eljárásban kellett a beruházás kivitelezőjét kiválasztani – az önkormányzat tapasztalatlansága miatt – a SIMEX Kft. a KZ Horizontál Kft.-t ajánlotta a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, a nyertes pályázat kiválasztására.
Az ajánlatkérő 1999 júniusában szerződést kötött a KZ Horizontál Kft.-vel, melynek értelmében a kft. kötelezettséget vállalt a szennyvízcsatorna-hálózat tárgyában szükséges közbeszerzési eljárás lebonyolítására, "a nyertes ajánlattevő kiválasztását szolgáló pályáztatás lebonyolítására".
Ezt követően 1999. június 23-án ajánlatkérő a rendelkező részben írt tárgyban részvételi felhívást tett közzé (3060) előminősítési eljárás megindítására a K. É. 25 számában.
A részvételi felhívás 10. pontjában írta elő ajánlatkérő, hogy az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlatkérési műszaki dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az alábbi – fontossági sorrendben megadott – szempontok alapján: jóteljesítési biztosítékok, teljesítési határidő, kötbérvállalás mértéke, ajánlati ár.
A megjelölt határidőig 15 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését, akiket ajánlatkérő alkalmasnak minősített ajánlattételre. Ajánlatkérő valamennyi jelentkező részére megküldte az ajánlati felhívást, de közülük csak nyolc cég nyújtott be ajánlatot az 1999. szeptember 29-i határidőig.
Az ajánlatkérési műszaki dokumentáció és utasítás című anyag 29. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a szerződéstervezetben azt kell rögzíteni, hogy a pénzügyi teljesítésre a munka igazolását követően minimum 30 nap múlva kerülhet csak sor.
A KZ Horizontál Kft. az ajánlatokat megvizsgálta és az értékelést az ajánlatkérő önkormányzat részére megküldte. Az önkormányzat az ajánlatok vizsgálatánál tapasztalta, hogy a műszaki lebonyolítással megbízott SIMEX Kft. és a KZ Horizontál Kft. által nyertes pályázónak ajánlott S & G '92 Kft. között személyi, tulajdonosi körben összefüggés van. Gyulai Lászlóné, a SIMEX Kft. jelenlegi ügyvezetője korában (1999 májusáig) az S & G '92 Kft. ügyvezetője volt, valamint az S & G Kft. által benyújtott biztosítási szerződéshez csatolt kötvényrészletezés szerint a kft. ugyanannak a holdingnak a tagja, melynek tagja a SIMEX Hungária Kft. is. Fentiekre tekintettel ajánlatkérő, hogy az összeférhetetlenség gyanúja sem merülhessen fel – anélkül, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személy bármilyen, az eljárást befolyásoló döntést hozott volna – saját maga kívánta az eljárást lefolytatni, és ezért a 132/1999. (IX. 28.) Kt. számú határozatával ideiglenes közbeszerzési előkészítő bizottságot hozott létre, mely a tárgyi közbeszerzési eljárás lezárását jelentő döntést volt hivatott előkészíteni.
Kérelmező – anélkül, hogy ajánlatkérő írásban arra felkérte volna – 1999. október 6-án írásban "értelmező tájékoztatást" küldött ajánlatkérőnek olyan bevezetővel, hogy:
"A Maglód nagyközség szennyvízcsatorna-építésének III. ütemére beadott pályázati anyagunk újbóli áttanulmányozása után – a pályázati anyag elvi részét nem befolyásoló, de az egyértelmű értelmezése miatt – két pontot szeretnénk megmagyarázni." Ezt követően a napi kötbér mértékét és a szerződésben szereplő gépelési hibát magyarázta meg kérelmező, kérve egyben ajánlatkérőt arra, hogy a fenti tájékoztatást ajánlatuk értékelésekor vegye figyelembe.
A létrehozott bizottság három ülést követően megállapította, hogy a nyolc ajánlat közül formai hiányosság miatt érvénytelen a Csőszer Rt., a Strabag Hungária Rt., a Közmű- és Mélyépítő Kft., valamint a SAMA Kft. ajánlata, ezért a fennmaradó négy ajánlatot értékelték.
Az önkormányzat mint ajánlatkérő a fennmaradó négy ajánlattevő közül 1999. október 13-án megtartott soron kívüli testületi ülésén az előkészítő bizottság javaslatára a 133/1999. (X. 13.) Kt. számú határozatával a Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft.-t jelölte meg nyertes ajánlattevőnek, és a közbeszerzési eljárás eredményeként a PVCS Kft.-t bízta meg a beruházás megvalósításával.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését 1999. október 19. napján tartotta meg, ahol a fenti 133/1999. (X. 13.) Kt. határozatának megfelelően a PVCS Kft.-t hirdette ki nyertes pályázónak.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdésének értelmében a felek között a szerződés 1999. október 19-én az írásba foglalt döntés kihirdetésével és egyidejű átadásával létrejött, melyet a felek az írásba foglalt szerződés aláírásával megerősítettek.
Kérelmező törvényes határidőben jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és a felmerült eljárási költségek viselésére. Kérte továbbá tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2), 56. § (1), 57. § (1), 58. § (1), valamint az 59. § (1) és (3) bekezdéseit.
Véleménye szerint ajánlatkérő a kötbérvállalás mértékének értékelésénél jogsértően minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mivel ajánlatkérő rövid úton történő felhívása alapján pontosították október 6-án a kötbér mértékét. Az ajánlati ár pontozásánál ajánlatkérő nem vette figyelembe a Kbt. 59. § (3) bekezdését, miszerint a PENTA Kft., a PVCS Kft. és kérelmező ajánlatai 10%-on belüli eltérést mutatnak, ezért egyenlőnek kellett volna őket tekintetni.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva annyiban egészítette azt ki – reflektálva az ajánlatkérői írásos észrevételre –, hogy alaptalan azon ajánlatkérői álláspont, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen is volt az összeférhetetlenségi szabályok és a szabálytalanul beszerzett Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos igazolás miatt is.
Elismerte azt, hogy ajánlatkérő nem kért a Kbt. előírásai szerint – írásban felvilágosítást kérelmezőtől, de álláspontja szerint ez nem róható kérelmező terhére.
A Döntőbizottság a D.265/5/1999. sz. határozatával a szerződés megkötését hivatalból megtiltotta 1999. november 4-én.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek a 133/1999. (X. 13.) Kt. sz. határozatnak megfelelően a PVCS Kft. személyében, akivel a szerződés az eredményhirdetéskor létrejött, mivel a jelen lévő nyertes részére a döntést átadták, az előre írásba foglalt szerződést pedig aláírással megerősítették.
Véleménye szerint kérelmező ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani és az eljárásból kizárni, hisz nem az ajánlati felhívásnak, illetve a dokumentációnak megfelelően készítette el ajánlatát, mert nem az utasítás 29. pontja szerint készítette el a kötelezően előírt szerződéstervezetet.
A Kbt. 49. § (2) bekezdésére tekintettel kérelmező október 6-án nem módosíthatta jogszerűen az ajánlatát, mert ajánlatkérő nem élt a Kbt. 57. §-ban biztosított jogával, mivel nem kért írásban felvilágosítást kérelmezőtől.
Álláspontja szerint kérelmező az október 6-i ajánlatmódosító, míg a SIMEX Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az 1999. október 18-i levelével jogellenesen kívánták befolyásolni ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, ezért javasolta kérelmező egy évre szóló eltiltását a közbeszerzési eljárásban részvételtől.
Az ügyben érdekelt felek közül a PVCS Kft. az írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit, mert álláspontja szerint cégük adta a legkedvezőbb ajánlatot. Véleménye szerint a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése okafogyottá vált, mivel a szerződésük ajánlatkérővel az eredményhirdetéskor létrejött, és ennek alapján a kivitelezést meg is kezdték.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért azt elutasította.
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezéseket elemezve és összevetve a megállapított tényállással arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő azzal, hogy nem élt a felvilágosításkérés lehetőségével, nem sértett alapelveket, hisz ezt akkor tette volna meg, ha az írásos kérése nélkül kezdeményezett kérelmezői ajánlatpontosítást – módosítást – követő tartalommal értékelte volna kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság – kérelmező által is elismerten – megállapította, hogy ajánlatkérő írásban nem kért felvilágosítást ajánlatkérőtől a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, így nem sérült a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelve sem.
A Döntőbizottság sem az írásos kérelemben, sem a kérelmezői nyilatkozatban nem talált utalást arra, hogy ajánlatkérő megsértette volna a Kbt. 58. §-át, mely úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia, ezért az erre vonatkozó kérelmezői sérelem is alaptalan.
A Kbt. 59. § (1) bekezdését – mely úgy rendelkezik, hogy "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést" – azért nem sértette meg ajánlatkérő azzal, hogy nem kérelmező ajánlatát hirdette ki nyertesnek, mert a Döntőbizottság megállapítása szerint kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által írtakon túl érvénytelen az alábbiak miatt:
Ajánlatkérő a műszaki dokumentáció és utasítások című anyag 29. pontjában azt a követelményt határozta meg, hogy a szerződéstervezetben azt kell szerepeltetni, hogy a pénzügyi teljesítésre a munka igazolását követően minimum 30 nap múlva kerülhet sor.
A kérelmező a számlák kiegyenlítésére azt ajánlotta a csatolt vállalkozási szerződés tervezetének 5.2 pontjában, hogy "az elkészült munkáról a felek közösen egy teljesítésigazoló jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a műszaki teljesítést, a hozzá tartozó pénzügyi készültséget és a szerződéstől való esetleges eltérést". A felek által aláírt jegyzőkönyv a számlázás alapja. A számlákat a megrendelőhöz kell benyújtani, és az átutalás a kézhezvételtől számított 6 napon belül történik a vállalkozó által megnevezett számlára.
A fentiek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatában a pénzügyi teljesítést nem az előírt munka igazolásának megtörténtétől számított 30 napon túl ajánlotta meg, hanem ettől eltérően, vagyis a számlák benyújtásától számított 6 napon belül, úgy, hogy a számla összeállítása és benyújtása előtt már sor kerül az elvégzett munkák igazolására jegyzőkönyvi formában. A műszaki teljesítés és hozzá tartozó pénzügyi készültséget rögzítő és elfogadó jegyzőkönyv birtokában néhány napon belül el lehet készíteni a számlákat, és annak benyújtását követően 6 napon belül kell a pénzügyi átutalásnak megtörténni, mivel az ajánlatban a szerződéstervezetben nincsen az kikötve, hogy a műszaki teljesítést elfogadó jegyzőkönyv felvétele után a számla 24 napon belül nem nyújtható be. Így a nyertes szerződéstervezete nem tudja biztosítani azt a feltételt a 6 napon belül elvárt átutalás miatt, hogy a pénzügyi teljesítésre valóban kizárólag csak a kiírásnak megfelelően a műszaki teljesítés igazolását követő 30 napon túl kerüljön sor.
Ebből következik, hogy a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban előírtaknak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen, tehát nem lehet az összességében legelőnyösebb és ezzel a nyertes ajánlat sem.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján az alaptalan kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérő "ellenkérelmében" írtak ellenére nem alkalmazta kérelmezővel szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontjában szereplő jogkövetkezményt, mert álláspontja szerint nem tekinthető olyan mérvű jogsértésnek kérelmező – ajánlatkérő által kifogásolt – magatartása, melyet a Döntőbizottságnak e szankció alkalmazásával kellene ellensúlyoznia.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 13.
Dr. Bíró László s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
