KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0062)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz: D.289/16/1999
Tárgy: a NODUSZ Plusz Kft. jogorvoslati kérelme a Heves Megyei Vízmű Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A NODUSZ Plusz Mérnöki és Tanácsadó Kft. (3351 Verpelét, Meggyes tanya, képviseli: dr. Erdei Éva ügyvéd, 1126 Budapest, Böszörményi út 38/B, a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás során, melyet a Heves Megyei Vízmű Rt. (3300 Eger, Hadnagy u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az egri szennyvíztisztító telepről származó szennyvíziszap kitermelése és elszállítása az ajánlatadó által megjelölt tároló- vagy megsemmisítőtelepre" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. augusztus 18-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 33. számában nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontjában a teljesítési határidőt 2000. június 30-ában jelölte meg. Az 5. a) pont szerint a részletes kiírás és felmérési terv 100 000 Ft+áfa befizetését igazoló bizonylat ellenében volt átvehető, míg az 5. c) pont szerint a dokumentációt a vissza nem térítendő 20 000 Ft+áfa befizetése után kaphatták meg az ajánlattevők.
A 9. pont szerint a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei részletesen a dokumentációban találhatók.
A 11. pontban írta elő ajánlatkérő többek között, hogy megköveteli a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolásának a cég jelenlegi állapota szerinti – 90 napnál nem régebbi – cégjegyzési okmányok hiteles másolatát. A műszaki alkalmasság igazolására pedig megkövetelte a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerintieket.
A 14. pontban lehetővé tette ajánlatkérő a többváltozatú ajánlatadást.
A 15. pontban előírta többek között, hogy a munkálatokkal és az elhelyezéssel kapcsolatos valamennyi környezetvédelmi és hatósági engedély beszerzésével az ajánlattevőnek rendelkeznie kell.
Ajánlatkérő a kibocsátott dokumentációban részletesen előírta az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit. A dokumentáció 2. oldalán 10 pontban – többek között – előírta, hogy a "pályázónak gondoskodni kell az ártalommentes elhelyezés hatósági hozzájárulásainak biztosításáról".
Ajánlatkérő 1999. szeptember 7-én konzultációt tartott, ahol a hatósági engedélyekre vonatkozó kérdésre azt a választ adta, hogy azokat beadási határidőre kell ajánlattevőnek biztosítania.
1999. szeptember 28-án a bontás alkalmával négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Városgondozási Kft., Eger, Geoteam Kft., Eger, Ökoprojekt Kft., Eger, Nodusz Kft., Verpelét, (továbbiakban: kérelmező). Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd 1999. október 20-án a következő eredményt hirdette ki, nyertes: Városgondozási Kft., második helyezett Ökoprojekt Kft.
1999. november 15-én az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség egyeztető tárgyalást tartott az egri szennyvíztisztító telepen keletkezett szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésével kapcsolatban.
Ezen megállapodtak a résztvevők abban, hogy nyertes a szükséges dokumentációt szaktervezővel elkészítteti, és azt az illetékes hatóságoknak benyújtja. Nyertes kérte, hogy az engedélyezés előtt a szakhatóságok biztosítsanak részére konzultációt.
Kérelmező 1999. november 16-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként szerződés megkötésének megtiltását, döntés megsemmisítését, hamis adatot szolgáltató ajánlattevő eltiltását, bírság kiszabását, eljárási költségek térítését.
Indokolásul előadta, hogy az ajánlati felhívásnak megfelelően ő a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, és ezeket pályázatához csatolta. 1999. november 12-én szerzett tudomást arról, hogy a nyertes és a második helyezett feltehetően nem rendelkezik hatósági engedéllyel. Ez az 1999. november 15-i környezetvédelmi hatóságok által tartott egyeztető tárgyaláson megállapítást is nyert. Megítélése szerint az esélyegyenlőséget sértette ajánlatkérő eljárása, amikor engedélyköteles tevékenység ellátásával engedéllyel nem rendelkező céget akart megbízni. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta.
A Döntőbizottság 1999. november 17-én a D.289/4/1999. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében előadta, hogy a nyertes az általa kezelt városi hulladéklerakó telepet jelölte meg. Hatósági nyilatkozat szerint a szennyvíziszap nem tartozik a veszélyes hulladékok közé, és ezt a tényt megerősítették a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi hatóságok is, így az a kommunális hulladéklerakón elhelyezhető. A tárgyi ügyben a Környezetvédelmi Felügyelőség által összehívott 1999. november 15-i tárgyalás nem az iszap elhelyezésével kapcsolatos hatósági engedélyezésével, hanem az iszap ártalommentes elhelyezésének módjával, illetve technológiájával foglalkozott. Kérte a kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő a tárgyaláson az írásos észrevételében foglaltakat változatlanul fenntartva úgy nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő – feltételezve, hogy nem veszélyes hulladék a szennyvíziszap – rendelkezett a szállításhoz szükséges engedéllyel, mivel az önkormányzat engedélyügyi előadója olyan nyilatkozatot adott ki, miszerint a tervezett telephelyen – korábbi szemétlerakóban – az iszap elszállítható és elhelyezhető. Álláspontja szerint annak ellenére, hogy kérelmező rendelkezett engedéllyel, az előírt határidőre nem tudott volna teljesíteni, mert az engedélye alapján végzett számítás szerint 2,5 évre lett volna szüksége kérelmezőnek.
Ajánlatkérő elismerte, hogy az Ökoprojekt Kft. engedéllyel nem rendelkezett az ajánlat leadásának határidejekor, viszont ajánlatához csatolt egy befogadónyilatkozatot, miszerint az iszapot elhelyezheti a meddőhányó rekultivációja keretében.
Azt is elismerte ajánlatkérő a tárgyaláson, hogy a Geoteam Kft. sem rendelkezik engedéllyel, viszont úgy nyilatkozott, hogy nyertessége esetén ő is ott helyezné el az iszapot, ahol a nyertes tervezte. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott az engedélyek vonatkozásában, hogy azzal mind a négy ajánlattevő rendelkezett, illetve arról nyilatkoztak.
Az ügyben érdekelt felek közül érdemben a Geoteam Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy az eljárás nem volt eléggé előkészítve, mert ha feltételként szabják meg egy engedély megszerzését, az annak megszerzéséhez szükséges adatokat minden pályázónak rendelkezésére kellett volna bocsátani. Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívásból és a dokumentációból nem derül ki, hogy a szennyvíziszap veszélyes hulladék lenne vagy sem.
Az Ökoprojekt Kft. írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ajánlata három változatából két esetben mellékelte az engedélyeket, míg harmadik esetben a mezőgazdasági elhelyezésnél az engedélyek beszerzése folyamatban volt. A tárgyaláson azt elismerte, hogy ők maguk nevesítve nem rendelkeznek engedéllyel, hanem befogadó nyilatkozattal, ismert előttük a városi önkormányzat mint szakhatóság engedélye. Birtokukban van a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Környezetvédelmi Igazgatóságának az engedélye is az iszap elhelyezhetőségére. Aggályosnak tartották, hogy a városi önkormányzat engedélyezte, hogy az 5 hektáros területen – a kommunális szeméttelepen – helyezzenek el 30 000 m3 szennyvíziszapot.
A tárgyaláson értesítés nélkül megjelenő Zay Andrea, a Heves Megyei Közgyűlés képviselője a becsatolt írásos beadványában kifejtette azt a véleményét, hogy a szennyvíziszap elhelyezése a városi szeméttelepen ellentétes a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályokkal, veszélyezteti a híres egerszalóki meleg vízű kút vizének minőségét és hírét. Kérte, hogy a döntésről kapjon értesítést.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és a tárgyaláson rögzített nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat, ezért az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést megsemmisíti.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ajánlatok érvényesek voltak-e, tekintettel a felhívásban és a dokumentációban előírt követelményekre. E vizsgálat alapján kétséget kizáróan megállapította a Döntőbizottság, hogy mind a négy ajánlattevő ajánlata érvénytelen.
A nyertes cégkivonatában szerepel olyan tevékenységi kör, amely alapján végezheti a közbeszerzési eljárás tárgyában megjelölt tevékenységet, azonban nem csatolt ajánlatához hatósági engedélyt. Az ajánlatban található Eger alpolgármesterének tulajdonosi hozzájárulása, illetve az Egri Polgármesteri Hivatal nyilatkozata a hulladék veszélyességéről nem helyettesíti a hatósági engedélyt, így nyertes ajánlata érvénytelen. Az Ökoprojekt Kft. is rendelkezik a tevékenységhez szükséges jogosultsággal, azonban ajánlatában nincs hatósági engedély. Az ajánlatban található 1992-es, rekultivációs anyagra vonatkozó és a Hunviron Kft.-nek is megküldött szakhatósági hozzájárulás nem hatósági engedély, ezért ez az ajánlat is érvénytelen. A Geoteam Kft.-nek nincs sem tevékenységi jogosultsága, sem hatósági engedélye, így szintén érvénytelen az ajánlat.
Ajánlatkérő által a Terra-Vita Kft., Eger, Kistályai úti komposzttelepén tárolt szennyvíziszapjának elhelyezésével kapcsolatban csak a kérelmező csatolt be hatósági engedélyt, nevezetesen – miután termőföldre való kihelyezésről van szó – a Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság megvalósítási engedélyét.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásának 15. pontjában előírta, hogy a munkálatokkal és az elhelyezéssel, hasznosítással, megsemmisítéssel kapcsolatos valamennyi környezetvédelmi és hatósági engedély beszerzésével az ajánlatadónak kell rendelkezni, így ez az előírás minden ajánlattevő felé követelmény volt. Ennek a követelménynek csak kérelmező tett eleget, azonban sem ő, sem alvállalkozói nem rendelkeznek a tevékenységi kör gyakorlásának jogosultságával, így kérelmező ajánlata is érvénytelen.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
E rendelkezéseket összevetve a fentebb írt érvénytelenségi okokkal, megállapítható kétséget kizáróan, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné az ajánlatokat a Kbt. kötelezően alkalmazandó előírásai ellenére.
Ebből fakadóan sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontját is, mely szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E kogens szabályt azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek és az azt követő legjobb ajánlatnak is, holott érvénytelen ajánlat nem felelhet meg a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott egyik elbírálási szempontnak sem, így mint érvénytelen ajánlat, egyik sem lehetett legkedvezőbb és az azt követő ajánlat.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 22.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
