KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0067)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.250/10/1999

Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Főigazgatói Hivatal közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Főigazgatói Hivatal (1056 Budapest, Szerb u. 2123., továbbiakban: ajánlatkérő) "200 mellékállomásos telefonalközpont beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésre tekintettel a 70. § (3) bekezdés b) pontját, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 1999. október 1-jén hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett 1 db 200 mellékállomásos telefonközpont beszerzése tárgyában a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapítottan. Az eljárást azzal indokolta, hogy a telefonalközpontjai telepítését kezdetben az AT&T Magyarország Kft., majd ennek jogutódja a Lucent Technologies Kft. végezte. A központosított számlázás lehetőségének biztosítása érdekében a tárgyalást ezzel a céggel kívánják lebonyolítani.
A döntőbizottság elnöke a törvényes határidőn belül 1999. október 14-én jogorvoslati eljárás lefolytatását kezdeményezte, mert álláspontja szerint ajánlatkérő kellő jogalap nélkül kívánja a tárgyalásos eljárást alkalmazni. Indoklásként előadta; hogy ajánlatkérő nem a meglévő alközpontjainak bővítésére folytatja az eljárást, hanem egyik épületébe új, 200 vonalas alközpontot kíván telepíteni. Az egyes alközpontoknak ugyan illeszkedniük kell egymáshoz, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak azonos típusú, azonos gyártótól származó termékkel lehet ezt biztosítani. Bármely terméknek a forgalomba hozatalához szükséges a Hírközlési Főfelügyelet forgalomba hozatali engedélye, ehhez viszont szükséges, hogy a termék megfeleljen a nemzetközi egyezményekben rögzített szabványoknak, amely biztosítja, hogy a termékek egymáshoz illeszthetők legyenek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és a D.250/3/1999. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését rendelte el.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a hivatalból kezdeményezett eljárás megszüntetését kérte az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 14. § (2) bekezdése alapján.
Indoklásként előadta, hogy jelenleg egységes alközponti rendszert üzemeltet, és a tárgyalásos eljárás elsődleges célja nemcsak egy független új alközpont telepítése, hanem a meglévő egységes alközponti rendszer bővítése volt.
Az egységes működést az eddig telepített DEFINITY típusú alközpontok hálózatba szervezéséhez kifejlesztett DCS protokoll biztosítja. A DCS protokoll nem nemzetközi szabványokon nyugszik, hanem az AT&T Bell Laboratories által létrehozott speciális kommunikációs eljárás. A különböző alközpontgyártók által közösen elfogadott egyetlen intelligens protokoll, amit a QSIG-ajánlás definiál, 1992-ben az egyetemi hálózat telepítésekor még nem állt rendelkezésre. A QSIG-ajánlás a különböző gyártók által készített telefonközpontok közötti együttműködést biztosítja.
Minden egyes gyártó létrehozza viszont azt a saját belső kommunikációs eljárását, amelynek segítségével saját eszközrendszerén belül magas szintű szolgáltatásokat képes nyújtani.
Jelen esetben a QSIG-ajánláson belüli együttműködési lehetőségek nem felelnek meg az elvárásaiknak, mert ezek haszna a meglévő szolgáltatási színvonal csökkenését okozza, többletkiadást eredményezne, QSIG protokoll nem támogatja az elektronikus telefonkönyv rendszeren belüli használatát, és az egységes számmező kialakítását, a rendszerben központilag alkalmazott erőforrásoknak a hálózat bármely pontján történő hozzáférését. Ezen belül nem valósítható meg a hívások központi kezelése, a hangposta teljes körű szolgáltatásainak igénybevétele a hálózat bármely pontjáról, a hálózatban jelenleg működő GSM-adapterek elérésének számlázórendszeren történő regisztrálása, az egységes PIN-kód alapú telefonálás.
A rendszeridegen alközpont bekerülése többletkiadásokat eredményez, pl. a jelenlegi műszaki személyzet alközpontkezelő személyzet kiképzését igényli.
A Lucent Technologies Kft. mint felkért ajánlattevő érdemi észrevételében ajánlatkérő által előadottakat megerősítette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati eljárás kezdeményezése megalapozott volt.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
Ajánlatkérő jelen esetben a Lucent Technologies Kft.-t hívta fel ajánlattételre, azzal az indoklással, hogy korábban az alközpontokra annak jogelődjével, az AT&T Magyarország Kft.-vel kötött szerződést.
Ajánlatkérő azonban az eljárásban nem bizonyította, hogy a most ajánlattételre felhívott Lucent Technologies Kft. az AT&T Magyarország Kft. jogutódja lenne.
A Döntőbizottság e tárgyban nyilatkoztatta a Lucent Technologies Kft.-t, aki a cégkivonata másolatát csatolta, amelyből a jogutódlás tényének fennállása nem volt megállapítható.
A rendelkezésre álló iratokból az is kitűnik, hogy ajánlatkérő a korábbiakban három szerződést is kötött telefonalközpont beszerzése tárgyában az AT&T Kft.-vel 1993. március 10-én, 1994. november 21-én, a harmadikat pedig 1995-ben.
Ajánlatkérőnek a Budapesten földrajzilag különböző helyeken lévő, mintegy huszonhat épület közül csak hét helyen üzemel jelenleg DEFINITY típusú alközpont.
A fentiek alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem a korábbi nyertes ajánlattevőt hívta fel ajánlattételre, tehát a törvényi tényállás azon eleme, mely szerint a korábbi nyertes ajánlattevőt lehet a hivatkozott törvényhely alapján ajánlattételre felhívni, nem áll fenn. A törvényi tényállás szerint a korábbi nyertes ajánlattevővel egy alkalommal van lehetőség újabb szerződést kötni.
Ezen tényállási elem sem valósult meg jelen esetben, hiszen ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan korábban ugyanazon céggel már három szerződést kötött.
Amennyiben pedig az általa hivatkozottak szerint további fejlesztést is tesz, ezen törvényi tényállásra alapozottan nincs is lehetősége a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerint ismételten az általa kiválasztott céget ajánlattételre felhívni.
A Döntőbizottság a műszaki indokoltság megalapozottságát is vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy ajánlatkérő által hivatkozott feltételek nem állnak fenn. Elsősorban a kiíró által hivatkozott "Definity típusú alközpontok hálózatba szervezéséhez kifejlesztett DCS protokoll"-ra alapozott indokoltság nem áll fenn. Ugyanis a telefóniában körülbelül 9-10 éve, lényegében azzal megegyező időtartam óta, mint ajánlatkérőnél a választott típusú, a mai korszerűek elődjének tekinthető alközpontok telepítése megkezdődött, a DCS mozaikszó alatt nem egy meghatározott cég protokollját, hanem általában a Digital Cellular System szerinti (azaz: digitális, cellás rendszerű) távközlési rendszert értenek. Ennek rendszerelemei, eljárásai az elmúlt 10 évben nagymértékben egységesedtek, így függetlenül attól, mennyi került beemelésre közülük a nemzeti szabványtárakba, mind al-, mind főközponti szinten az együttdolgozás a kapcsolóközpontok között megoldott, illetőleg megoldható.
Tehát annak a kérelmező által hivatkozott, esetleges többletköltséget okozó tételnek, amely a különféle saját rendszereket fejlesztő alközponti váltók nem szabványosított együttműködési felületei összekapcsolásának plusz igényeiből áll elő (pl. számlázási modul, QSIG-protokoll anomáliák) más típusú eljárás alkalmazását indokolja, hiszen éppen a piaci megmérettetés alkalmával mutatkozik meg, hogy a szabatosan megfogalmazott ajánlati feltételeket más gyártó (vagy éppen ezen gyártó más forgalmazója) hasonló, vagy esetleg kedvezőbb ajánlati összeggel ki tudja elégíteni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő döntését megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. november 15.

Dr. Engler Magdolna s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos