KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0070)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.239/8/1999

Tárgy: Herdlicska Márton jogorvoslati kérelme a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (1114 Budapest, Bartók B. út 1113., ügyintéző: dr. Matuz Norbert ügyvéd) által képviselt Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó (1044 Budapest, Bezerédi u. 4., továbbiakban: kérelmező) dr. Leitner György (1136 Budapest, Balzac u. 54. VI. 3.) ügyvéd által képviselt Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ (1046 Budapest, Halló u. 2., továbbiakban: ajánlatkérő) Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ két részlegének (egy iskola alsó és felső tagozatos és egy óvoda gyermekeinek és dolgozóinak) napi háromszori, illetve menza típusú étkeztetésének beszállítása, főzéssel történő biztosítása kb. 700 adagban, valamint az intézmény 1000 adagos főzőkonyhájának működtetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele, közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, valamint a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. július 14-én megjelent 28. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé ajánlatkérő két részlegének (egy iskola alsó és felső tagozatos és egy óvoda gyermekeinek és dolgozóinak) napi háromszori, illetve menza típusú étkeztetésének beszállítása, főzéssel történő biztosítása kb. 700 adagban, valamint az intézmény 1000 adagos főzőkonyhájának működtetése tárgyában.
Részajánlattételt ajánlatkérő kizárta, míg alternatív ajánlattételre lehetőséget biztosított.
A teljesítés határidejét oly módon határozta meg, hogy annak kezdő időpontja 2000. január 1., és határozatlan időre szól.
Meghatározta az ajánlati felhívásának 11. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a 13. pontjában meghatározta azt, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el, ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek az alábbiak voltak:
legkedvezőbb vállalási ár,
a teljesítés várható színvonala referencia és felkészültség alapján,
az adott körülményekhez való alkalmazkodási készség.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, annak 5. pontjában előírta, hogy a vállalkozónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a felhívásban meghatározott intézmények részére kb. 700 adagban napi háromszori étkezést kell biztosítani, beleértve a főzést és az étel intézménybe történő beszállítását.
Előírta továbbá azt, hogy a vállalkozónak "külön megkötött bérleti szerződés alapján" kell az iskola főzőkonyháját üzemeltetni, amely magába foglalja az étel főzését, és a "főzőeszközök tisztítását, karbantartását, takarítását stb." is. Továbbá az ajánlati dokumentáció 6. pontjában az ajánlatok tartalmi feltételeit rögzítette ajánlatkérő, ahol többek között előírta, hogy az ajánlathoz mellékelni kell 4 példány vállalkozásiszerződés-tervezetet.
1999. augusztus 24-én került sor az ajánlatok bontására, mely határidőre 6 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: Fekete Jánosné egyéni vállalkozó, Herdlicska Márton egyéni vállalkozó, Elamen Rt., Sodexho Kft., Junior Rt., Kinder F és K Kft.
Az ajánlatkérő ezt követően az ajánlatokat értékelte, és 1999. szeptember 23-án nyilvánosan eredményt hirdetett.
Fekete Jánosné egyéni vállalkozó ajánlatát a központi pénzügyi alapokkal szembeni tartozás, valamint a szerződéstervezet csatolásának hiánya miatt, a Sodexho Kft. ajánlatát a konyhaüzemeltetési szerződés hiánya miatt, Herdlicska Márton ajánlatát ugyancsak a konyhaüzemeltetési szerződés hiánya miatt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. A legkedvezőbb ajánlattevőként a Junior Rt.-t, míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek az Elamen Rt.-t hirdette ki.
A kérelmező 1999. október 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy állapítsa meg a Döntőbizottság, hogy megsértette azzal a magatartásával az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseit, hogy ajánlatát jogszabálysértően érvénytelennek nyilvánította, valamint kérte, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntését is semmisítse meg az ajánlatkérőnek, valamint marasztalja a felmerült költségek viselésében.
Indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás és dokumentációban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően nyújtotta be ajánlatát. Sem az ajánlati felhívás, sem az ahhoz kapcsolódó dokumentáció külön nem nevesítette a konyhaüzemeltetési szerződés tervezetének csatolását, csupán vállalkozásiszerződés-tervezet benyújtását írták elő, amely az ételszolgáltatásra vonatkozott, azt pedig a megkövetelt példányban ő is teljesítette, illetőleg vállalta a konyha üzemeltetését az ajánlatkérő által meghatározott feltételek mellett oly módon, hogy vállalta volna 3000 Ft/m2-ért a helyiség bérlését és üzemeltetését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogszabálynak megfelelően jártak el az eljárást lezáró döntésük meghozatala során. Rögzítette az ajánlati felhívásának 2. c) pontjában, valamint a 3. a) pontjában, hogy külön megkötött bérleti szerződés alapján kell az iskolai főzőkonyhát üzemeltetnie. Az ajánlati felhívásban vállalkozási szerződéstípust jelölt meg, és ily módon a csatolt vállalkozási szerződés tervezetébe kérelmező nem építette be a konyha üzemeltetéshez szükséges szerződés tervezetét. Ajánlatának további részében nem bocsátott olyan adatokat az ajánlatkérő rendelkezésére, amelyek alapján lehetséges lenne megfelelő tartalmú szerződés létrehozása.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A jogorvoslati kérelem elbírálása során azt kellett megvizsgálnia a Döntőbizottságnak, hogy a benyújtott ajánlatok mindegyike érvényes volt-e, illetőleg szükség volt-e kizárás jogintézményét alkalmazni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A második bekezdés értelmében továbbá az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat, amelyeket az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban előírt az ajánlatkérő, csatolni köteles.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat a felbontáskor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmazni. A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, melyek fennálltakor az ajánlattevőket ki kell zárni az eljárásból.
Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetén a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehetnek részt azok, akik érvénytelen ajánlatot tettek, illetőleg az ajánlattevő, akivel szemben a kizárási ok fennállt, ezért az ajánlatok érdemben nem kerülhetnek elbírálásra.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a becsatolt dokumentáció II., V. és VII. fejezeteinek tanulmányozása, valamint az ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást egyrészt a 200 adagos étkeztetés vonatkozásában kívánta lefolytatni, másrészt ezzel egyidejűleg külön bérleti szerződés megkötésével, mintegy hasznosítani kívánta az 1000 adagos főzőkonyháját.
Az ajánlatkérő a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a gyermekétkeztetés biztosítása, valamint a főzőkonyha működtetése között nincs szoros összefüggés. A majdani nyertes ajánlattevő szállíthatja a 700 adagot más főzőkonyháról, az ajánlatkérő tulajdonában lévő 1000 adagos főzőkonyhájából pedig szállíthat bárhová tetszés szerint.
Ajánlatkérő úgy kívánta a 700 adagra vonatkozó gyermekétkeztetést megoldani, hogy nem kötötte ki, hogy csak saját tulajdonú konyhájáról történhet e szolgáltatás, hanem a közbeszerzési eljárásban összekapcsolta e szolgáltatás beszerzését a tulajdonában lévő konyha hasznosításával.
A korábban hivatkozott ajánlati dokumentáció 5. pontjában "külön megkötött bérleti szerződés" megnevezése bizonytalanságot jelentett az ajánlattevők számára, mivel konkrétan nem határozta azt meg ajánlatkérő, hogy ezen eljárás lezárásaként kerül-e megkötésre a bérleti szerződés. Ezt a bizonytalanságot támasztja alá az a körülmény is, hogy más ajánlattevő sem csatolta az üzemeltetéssel kapcsolatos bérletiszerződés-tervezetet. Kérelmező az ajánlatkérő üzemeltetési kívánalmának eleget tett azzal, hogy ajánlatának 1. oldalán 1999. augusztus 1-jén kelt nyilatkozata értelmében vállalta az 1000 adagos főzőkonyha működtetését, valamint megtette tényleges ajánlatát.
Ajánlattevő tehát figyelemmel a korábban hivatkozott 43. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek eleget tett, és az ajánlati felhívás dokumentációjának megfelelően nyújtotta be ajánlatát.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérőnek azon védekezését, mely szerint az ajánlati felhívásának 2. b) pontjában külön meghatározta, hogy a szerződés meghatározása, amire ajánlatot kér: vállalkozási szerződés, hiszen ugyanakkor ellentmondó ennek a nyilatkozatnak a korábban hivatkozott ajánlati dokumentáció 5. pontja, ahol konkrétan bérleti szerződés került megnevezésre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az 1957. IV. törvény a polgári törvénykönyv (továbbiakban: Ptk. XXXV. fejezet) pontosan meghatározza a vállalkozási szerződés típusait. A Ptk. XXXVII. fejezete taglalja a bérleti szerződés eseteit. Ebből következik tehát, hogy a bérleti szerződés nem egy típusa a vállalkozási szerződéseknek. Így nem következik az egyértelműen, hogy ajánlattevőknek tudniuk kellett volna azt, hogy a vállalkozási szerződésnek magában kell foglalnia egy bérlettel vegyes hasznosítási szerződés elemeit, még akkor sem, ha az ajánlati dokumentáció bizonyos előbb hivatkozott pontjai esetlegesen erre vonatkozó követelményeket állapítanak meg. Ezek sem voltak egyértelmű ajánlatkérői követelmények, hiszen csak felsorolás jelleggel írta elő, hogy a bérleti szerződés valójában majd mit fog tartalmazni, ami nem csak a helyiség bérletét foglalja magában, hanem pl. a főzőeszközök használatát és karbantartását, illetőleg a helyiség takarítását.
Nem tudta elfogadni Döntőbizottság azt az ajánlatkérői védekezést sem, melyben azt kifogásolta, hogy a bérleti díj módosításának a feltételeire, a konyhai gépek, berendezések karbantartásának és ennek költségeinek viseléséről, konyha fogyóeszközökkel való felszerelése, rovar-, rágcsálóirtás költségeinek viselését nem határozta meg ajánlattevő, hiszen erre vonatkozó ajánlatkérői határozott kívánalom nem volt sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás és dokumentáción alapuló és ajánlatkérő által megkívánt és dokumentáció tartalmából következő vállalkozásiszerződés-tervezet csatolásra került a kérelmező ajánlatában. Megsértette tehát az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját azzal a magatartásával, hogy a kérelmező érvényes ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, és így már ezen ajánlat érdemi összehasonlításra sem került.
Döntőbizottság megvizsgálta e szempontból a többi ajánlatot is, és megállapítható volt a becsatolt iratokból, hogy ugyancsak jogszabálysértően járt el akkor az ajánlatkérő, amikor a Sodexho Kft. mindkét ajánlatát szerződéstervezet csatolásának hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította a fentebb kifejtett indokokra tekintettel.
Helyes volt azonban az ajánlatkérő döntése a Kinder F és K Kft. esetében, hiszen megállapítható volt, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szembeni tartozásról szóló igazolás nem került csatolásra, valamint Fekete Jánosné egyéni vállalkozó ajánlatában nem volt fellelhető a helyi adó, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal és a Munkaerő-piaci Alappal szembeni tartozásról szóló, valamint az illetéktartozásról szóló igazolás.
A Kbt. 53. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be az ajánlatát, azaz a Kbt. 46. §-a szerint nem lehet ajánlattevő az, aki b) pont értelmében egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést megállapította, valamint a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Annál is inkább, hiszen az ajánlatok értékelése során nem vette figyelembe ajánlatkérő se a kérelmező, se a Sodexho Kft. ajánlatát, így nem tudta a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztani. A Döntőbizottság észlelte az eljárása során, hogy az ajánlati felhívás első elbírálási szempontjához a dokumentáció többlet elbírálási szempontot épített be, hiszen az ajánlati felhívás a legkedvezőbb vállalási árat rögzíti első elbírálási szempontként, míg az ajánlati dokumentáció VII. fejezete ezen túlmenően a konyhára vonatkozó legkedvezőbb bérleti feltételek elbírálási szempontját is előírja.
Ezzel a magatartásával ajánlatkérő lényegében az ajánlati felhívás lényeges, törvényben rögzített tartalmi elemeit módosította anélkül, hogy az ajánlati felhívását a törvényben előírt módón módosította volna. A törvényben meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel a felhívás és a dokumentáció jogszabályba ütköző előírásait azonban nem tudta Döntőbizottság orvosolni ezen eljárásában.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. november 15.

Dr. Deli Betty s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos