KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0072)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.267/9/1999
Tárgy: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. (1077 Budapest, Dob u. 75–81., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján, amelyet a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal (1052 Budapest, Városház u. 9–11., továbbiakban: ajánlatkérő) a "budai alsó rakparti út szélesítése és a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna összehangolt előkészítési és megvalósítási munkálatainak lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (5) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek ajánlati felhívására vonatkozó döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. október 20-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 42. számában (4886 sz. hirdetmény) a rendelkező rész szerinti közbeszerzési eljárásra.
A felhívás 3. a) pontjában határozta meg az elvégzendő lebonyolítói feladatokat:
– A) A beruházás előkészítési szakaszára.
– B) A beruházási program és az engedélyokirat jóváhagyását követően.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket a felhívás 11.1. pontjában írta elő az ajánlatkérő. A műszaki alkalmasság igazolására a 11.2. pont A), B) és C) alpontjai szerint a referenciákat, a műszaki-technikai felszereltséget és a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereknek – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősök – ismertetését írta elő.
Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is a 11.2. b) alpontjában, amelyek között alkalmatlanná minősíti az ajánlattevőt:
– a 2. francia bekezdés szerint a közbeszerzés tárgyával és nagyságrendjével összefüggő lebonyolítói gyakorlat hiánya (ezen belül útépítés területén az utolsó 3 évben 2x2 forgalmi sáv szélességű, összességében 2000 m hosszan végzett útépítési beruházás lebonyolítása elvégzése a fővárosban, a hozzátartozó közműkiváltásokkal együtt),
– a 3. francia bekezdés szerint, aki nem tudja igazolni a lebonyolítói feladat ellátására alkalmazott szakemberek fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlatát.
Ajánlatkérő a részletes ajánlati feltételekről dokumentációt is készített, amelyben részletezte a lebonyolítói feladatokat, az ajánlati felhívás szerint előírt előző 3 évi jelentősebb lebonyolítói feladatainak konkrét ismertetését a szerződéstervezetet, valamint a megvalósítandó beruházás kivonatos leírását. Az ajánlati dokumentáció 3.2. pontja második bekezdése szerint ajánlattevőnek bizonyítania kell az elmúlt 3, legfeljebb 5 évben műszakilag hasonló nagyságrendjében a jelen beruházással egyenlő vagy azt meghaladó létesítmények megvalósításában szerzett fővárosi lebonyolítói gyakorlatot, amelyet a melléklet "K" jelű formanyomtatványon írta elő bemutatni.
A feladat műszaki ismertetése tartalmazza az útépítés "A"-tól "D" változat szerint a keresztmetszeti kialakítását, vágányépítést és átalakítást, partvédelmi és szabályozási műveket, továbbá a főgyűjtő építését. A terveztetés és engedélyeztetés, megvalósíthatóság ütemezése és összehangolt megvalósítási ütemterv készítése képezik a bonyolítói feladatokat.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte a fővárosi szakmai gyakorlat hiányának esetén az alkalmatlanná nyilvánítás szempontját, mert álláspontja szerint a fővárosi építés semmiféle olyan követelményt nem támasztott, amelyet egy vidéki bonyolítói gyakorlattal rendelkező cég ne tudna teljesíteni. Ajánlatkérő ezzel az előírásával kizárja azon cégeket, amelyek megfelelő fővárosi gyakorlatú szakember hiányában tennének ajánlatot, és ezzel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében szabályozott esélyegyenlőség alapelvét, továbbá a Kbt. 33. § (1) bekezdését is.
Kérte az ajánlati felhívás megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, a hirdetmény szövegének módosítására, a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárással kapcsolatos költségek és az eljárási díjban való marasztalását; ideiglenes intézkedésként pedig a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A Döntőbizottság a D.267/3/1999. sz. határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy a fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlat követelményét azért kívánja meg, mivel az ajánlattevőt a rendkívül magas költségigényű beruházás bonyolítására kívánja kiválasztani. Ezen beruházás a budai rakpart városképi megjelenése, védettség alatt álló területei miatt nagy szakértelmet, gondosságot igényel. Úgy ítéli meg, hogy a főváros sajátosan bonyolult közmű- helyzetének ismerete nélkül nem lehet a beruházás bonyolítása sikeres, továbbá az építési engedélyezési eljáráshoz ismernie kell, az engedélyek megszerzéséhez milyen tervek, dokumentációk szükségesek. A kivitelezés során elvárás a meglévő forgalom fenntartása is.
Jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályaival összhangban határozta-e meg az alkalmatlanná minősítés szempontjai között a fővárosi lebonyolítói gyakorlat, valamint a lebonyolítói feladatokra alkalmazott szakemberek fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlatának hiányát.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, a (2) bekezdése pedig műszaki alkalmassága igazolási szabályait határozza meg.
A műszaki alkalmasság – többek között – igazolható
– az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével), valamint – azoknak a szakembereknek (szervezeti egységnek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek [Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c) pontja].
Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére [Kbt. 44. § (4) bekezdése].
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki alkalmasság igazolása során kizárólag annak lehet jelentősége, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyához műszakilag (a feladat összetettsége, műszaki sajátosságai stb.) és volumenében hasonló feladatok végzésében tud-e jártasságot felmutatni. A referencia-munkavégzés helyének e szempontból jelentősége nincs.
A hatósági engedélyezési, egyeztetési feladatok körét a jogszabályok pontosan előírják, így azok ellátásához szintén nem szükséges fővárosi referencia megléte.
A Kbt. szabályai alapján a nyílt eljárásban az ajánlattevők igen széles köre jogosult részt venni. A fent idézett 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevők (így még a külföldi székhelyű ajánlattevők) számára (is) biztosítani kell az egyenlő esélyt az ajánlatok megtételére, így pl. nem lehet a megkívánt referencia megvalósulási helyét földrajzilag úgy szűkíteni, hogy azzal a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők egy részét eleve kizárja az eljárásban való részvételből.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az eljárási díjról a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslati jogról pedig a Kbt. 89. § (1) bekezdése.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás 5. c) pontjával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 37. § (3) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani, azaz a tervezéssel, szakvélemények készítésével kapcsolatos költségeket nem lehet figyelembe venni a dokumentáció ellenértékek meghatározásánál. Továbbá az ajánlati felhívás 3/A pontjából és a dokumentációból a lebonyolítói feladatok ismertetése során látható, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárást a tervek elkészítése előtt nem tervez. A Kbt. 9. § (2) bekezdés g) pontja szerint e törvény hatálya csak akkor nem terjed ki a tervezési tevékenységre, ha az ajánlatkérő azzal kapcsolatban külön jogszabályban előírt módon tervpályázatot folytat le.
Budapest, 1999. december 1.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
