KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0073)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.280/9/1999
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárásban, amelyet a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal 1052 Budapest, Városház u. 9–11., továbbiakban: ajánlatkérő) "az 5. sz. városi főforgalmi út Ecseri út–Határ út közötti 1,3 km hosszúságú 2x2 forgalmi sávos szakaszának előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó lebonyolítói feladatok" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (5) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívására vonatkozó döntését megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a tárgybani beszerzésre a K. É. 1999. október 20-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására.
A felhívás 3. a) pontjában határozta meg az elvégzendő lebonyolítói feladatokat:
A) A beruházás előkészítési szakaszára,
B) A beruházási program és az engedélyokirat jóváhagyását követően.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket a felhívás 11.1. pontja írta elő. A műszaki alkalmasság igazolására a 11.2. pont a), b) és c) alpontjai a referenciákat, a műszaki, technikai felszereltséget és a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereknek – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősök – ismertetését írta elő. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők szerződés teljesítésére, alkalmatlanná minősítésének szempontjait is a 11.2. b) alpontjában, amelyek között a 3. francia bekezdés szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem tudja igazolni a lebonyolítói feladat ellátására alkalmazott szakemberek fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlatát.
A részletes ajánlati feltételekről ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben részletezte a lebonyolítói feladatokat, az ajánlati felhívás szerint előírt előző 3 évi jelentősebb lebonyolítói feladatainak konkrét ismertetését, a szerződéstervezetet, valamint a megvalósítandó beruházás kivonatos leírását. Az ajánlati dokumentáció 3.2 pontja második bekezdése szerint ajánlattevőnek bizonyítania kell az elmúlt 3, legfeljebb 5 évben műszakilag hasonló, nagyságrendjében a jelen beruházással egyenlő vagy meghaladó létesítmények megvalósításában szerzett fővárosi lebonyolítói gyakorlatot, amelyet a melléklet "K" jelű formanyomtatványon írta elő bemutatni.
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból eljárást kezdeményezett, amely szerint a felhívás sértheti a Kbt. 24. § (2) bekezdésben meghatározott esélyegyenlőség elvet azzal, hogy a 11.2. b) alpont alkalmatlansági minősítési szempontként tüntette fel a fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlat hiányát. Erre tekintettel indítványozta az ajánlati felhívás megsemmisítését.
A Döntőbizottság a D.280/3/1999 sz. határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő a kezdeményező iratra, illetőleg a döntőbizottsági határozatra tett észrevételében úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi a Döntőbizottság kifogását az alkalmatlansági kritériumra vonatkozóan. Új alkalmatlansági szempontot jelölt meg "szövegjavaslatként", amellyel kapcsolatban kérte a Döntőbizottság "visszajelzését".
Nyilatkozata szerint ajánlati felhívását a jövőben kívánja módosítani a "szövegjavaslat"-nak megfelelően, a módosításról nem intézkedett.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő felhívását nem vonta vissza, illetve nem módosította, jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő – a K. É. 1999. október 20-i számában megjelent felhívásában – a Kbt. szabályaival összhangban határozta-e meg az alkalmatlanná minősítés szempontjai között a lebonyolítói feladatokra alkalmazott szakemberek fővárosi lebonyolítói szakmai gyakorlatának hiányát.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolási szabályait határozza meg.
A műszaki alkalmasság – többek között – igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeti egységnek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja].
Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére [Kbt. 44. § (4) bekezdése].
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki alkalmasság igazolása során kizárólag annak lehet jelentősége, hogy az ajánlattevő, illetve lebonyolítói feladat ellátására alkalmazott szakemberei a beszerzés tárgyához műszakilag (a feladat összetettsége, műszaki sajátosságai stb.) és volumenében hasonló feladatok végzésében tud(nak)-e jártasságot felmutatni. A referencia megítélésében a munkavégzés helyének jelentősége nincs.
A hatósági engedélyezési, egyeztetési feladatok körét a jogszabályok pontosan előírják, így azok ellátásához szintén nem szükséges fővárosi referencia megléte.
A Kbt. szabályai alapján a nyílt eljárásban az ajánlattevők igen széles köre jogosult részt venni. A fent idézett 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevők (így még a külföldi székhelyű ajánlattevők) számára (is) biztosítani kell az egyenlő esélyt az ajánlatok megtételére, így pl. nem lehet a meg nem kívánt műszaki alkalmassági követelmények igazolását a megvalósulási hely tekintetében földrajzilag úgy szűkíteni, hogy azzal a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők egy részét eleve kizárja az eljárásban való részvételből.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A jogorvoslati jogról pedig a Kbt. 89. § (1) bekezdése rendelkezik.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlati felhívás 3/A pontjából és a dokumentációból a lebonyolítói feladatok ismertetése során látható, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárást a tervek elkészítése előtt nem tervez. A Kbt. 9. § (2) bekezdés g) pontja szerint e törvény hatálya csak akkor nem terjed ki a tervezési tevékenységre, ha az ajánlatkérő azzal kapcsolatban külön jogszabályban előírt módon tervpályázatot folytat le.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 2.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
