KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0215)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.242/10/1999
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett eljárás a Pécsi Közüzemi Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (továbbiakban: bizottság elnöke) kezdeményezésére a Pécsi Közüzemi Rt. (7621 Pécs, Rákóczi út 55., továbbiakban: ajánlatkérő) a Pécs Ipari Park alapközmű I. ütem I. számú út–Koksz u. közötti szakasz szennyvízcsatorna-építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 34. § (3) bekezdés c) pontját és a 71/B § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő döntését – az eljárás megindításáig visszamenőleg – megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Pécs lpari Park alapközmű kivitelezési munkáira 1999. december 15-ig történő felhasználásra 58,3 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a Gazdasági Minisztériumtól. 1999. március 31-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É.-ben a Pécsi Ipari Park alapközmű I. ütem I. számú út és Koksz u. közötti szakasz szennyvízcsatorna-építési munkáira. A teljesítés határidejét 1999. július 31-ében határozta meg.
Az ajánlatok elbírálása május 18-án megtörtént, a nyertes a Pécsi Vízépítő Kft. lett, 31 257 E Ft vállalkozói díjjal.
Ajánlatkérő szeptemberben úgy határozott, hogy a támogatásból ezen munkák elvégzése után megmaradt összeg erejéig folytatja a beruházást.
A beszerzésre a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, a korábbi nyílt eljárás ajánlattevőitől szeptember 13-án ajánlatot kért, a teljesítési határidőt 1999. november 15-re írta elő.
Ajánlatkérő az eljárás megindításáról a bizottság elnökét a szeptember 17-én kelt, szeptember 23-án érkeztetett levéllel értesítette.
Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjából kívánta elbírálni, a felhívásban meghatározta a részszempontokat, az azokra maximálisan adható pontszámokat, valamint a "szorzószámokat". Összesen 6 részszempontot jelölt meg, változó maximumpontszámokkal (12, 19, 26) és változó szorzószámokkal (1,2-től 2,6-ig.).
Az 1999. szeptember 24-i ajánlattételi határidőig 8 ajánlat került benyújtásra, a Délviép Kft., a Farkas és Társa Kft., a Hoffmann Rt., a Schumann és Fischer Bt., a Munka Pécs-Baranyáért Kht., a BS AXIS Kft., a DDGÁZ Kft. és a Pécsi Vízépítő Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő szeptember 29-én elbírálta az ajánlatokat, és a BS AXIS Kft. 6 290 E Ft+áfa vállalkozói díjjal tett részajánlatát fogadta el, a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a Farkas és Társa Kft.-t tekintette. Az eljárás eredményét október 1-jén kihirdette.
A bizottság elnöke október 5-én eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Ajánlatkérő jogsértését abban látta, hogy ajánlatkérő rendkívüli sürgősségre hivatkozva folytatja az eljárást, ennek indokaként mindössze annyit jelölt meg, hogy 1999. évben kívánja megvalósítani a beruházást. Jogsértőnek tartja az ajánlatok elbírálására megjelölt részszempontok meghatározását is, miután az azokhoz rendelt pontszámok alsó és felső határát is meg kell határozni, mégpedig minden szempont esetében azonosan.
A Döntőbizottság az indítvány alapján a D.242/3/1999. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési szerződés megkötését megtiltotta. Ajánlatkérő az október 14-én kelt észrevételében a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokaként előadta, hogy csak a korábbi közbeszerzési eljárás szerinti munkák végszámlájának a benyújtásakor, augusztus 15-én vált számára ismertté, hogy a támogatásként kapott 58,3 millió Ft-ból a beszerzés céljára még rendelkezésére áll 7,5 millió Ft. Miután a szennyvízcsatornát még ez évben, a téli fagyos időszak beállta előtt meg akarja építtetni, a nyílt eljárásban irányadó határidők nem lettek volna tarthatók.
Az elbírálás részszempontjaira vonatkozó kifogásra nézve közölte, hogy az értékelési pontszám alsó határának megadása hiányában azt értelemszerűen 0 pontnak kell tekinteni.
Az egyéb érdekeltek közül a Farkas és Társa Kft. nyújtott be észrevételt, kifogásolta, hogy nem az ő ajánlata lett a nyertes.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos, vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az észrevételében a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a 70. § (1) bekezdés c) pontját, rendkívüli sürgősség fennállását jelölte meg, arra hivatkozva, hogy csak a korábbi közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerinti teljesítés végszámlájának benyújtásakor, augusztus 15-én vált számára ismertté, hogy milyen összegű munka elvégzésére indíthatja meg az újabb közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő által megjelölt, a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen a Kbt. akkor engedi közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, ha a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő, és a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek. Az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásban e két feltétel egyike sem állt fenn.
Ajánlatkérő a korábbi nyílt eljárásban május 18-án hirdetett eredményt. A szerződés teljesítési határideje július 31. volt, ajánlatkérő ekkor már látta, hogy a nyertes ajánlati ára – 31 257 E Ft – és a rendelkezésre álló 58,3 millió Ft közötti különbség összegét a nyílt eljárásban kötendő szerződés alapján nem kell kifizetnie, ily módon további közbeszerzési eljárást indíthat a maradvány felhasználására. A jogkövető magatartás gyakorlása – nyílt eljárás indítása – érdekében ajánlatkérőnek a július 31-i teljesítési határidőt megelőző időszakban fokozottan törekednie kellett a pótmunkák miatti szerződésmódosítás megkötésére, hogy ezáltal tisztázható legyen a tényleges felhasználás, és ennek következtében a még rendelkezésére álló pénzügyi fedezet összege.
Amennyiben ajánlatkérő elmulasztotta a szerződés-módosítás megfelelő időben való megkötését, úgy a sürgősség nem rendkívüli okból állt elő, hanem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
Az ajánlatkérő legkésőbb a teljesítési határidő lejártakor megismerte a pótmunkák összegét, mulasztása abban áll, hogy nem indította meg haladéktalanul a nyílt eljárást. Mindebből pedig az következik, hogy ajánlatkérőnek nem volt jogalapja a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazására, ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Kbt. 71/B § (2) bekezdése előírja: "A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a bizottság elnöke részére – telefaxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást." A (3) bekezdés ezen túlmenően a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, rendkívüli sürgősség miatt indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozóan előírja még a 71. § (4) bekezdésében és a 71/B § (1)–(2) bekezdésben foglalt adatok megjelölését is.
A tárgyalásos eljárás az abban való részvételre való felhívásnak a kiválasztott ajánlattevők részére történő megküldésével kezdődik. Ajánlatkérő a felhívást 1999. szeptember 14-én küldte meg az ajánlattevőknek és csak ezt követően, a szeptember 17-én kelt levelét szeptember 20-án postára adva értesítette a bizottság elnökét az eljárás megindításáról.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy a bizottság elnöke részére az értesítést csak az eljárás megkezdését követő 6. napon küldte meg, megsértette a Kbt. 71/B § (2) bekezdését.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja szerint az összességében legelőnyösebb elbírálási szempont választásánál ajánlatkérőnek meg kell határozni "az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos".
Ajánlatkérő ezzel szemben a részszempontok értékelésénél irányadó pontszám alsó határát nem adta meg, a felső határt pedig változó, 12, 19, 26-os mértékben. Ajánlatkérő az észrevételében közölte, hogy alsóhatárnak – annak megadása hiányában – "értelemszerűen" 0 pontszámot kell tekinteni.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, mert a törvény kogens rendelkezéseinél fogva egy kötelezően előírt adat meghatározásának hiánya még "értelemszerű" következtetéssel sem pótolható, különösen akkor nem, ha ezen adatnak a közbeszerzési eljárás meghatározó eleme, az ajánlatok értékelése során van jelentősége.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontját, egyrészt azért, mert nem adta meg az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelésére vonatkozó pontszámok alsó határát, másrészt pedig azért, mert az egyes részszempontok tekintetében felső határként egymástól eltérő pontszámokat határozott meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint rendelkezett. A Döntőbizottság eltekint a bírság alkalmazásától, tekintettel arra, hogy a Kbt. módosításának új szabályai még nem válhattak a mindennapos gyakorlat részévé.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 27.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos
