KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0297)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 287/16/1999
Tárgy: B-Consulting Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Történeti Múzeum közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A B-Consulting Service Vagyonvédelmi Kft. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma S. út 18–20., képviseli: dr. Aradszky Zsolt ügyvéd, 1055 Budapest, Balaton út 18. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás során, melyet a Budapesti Történeti Múzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2., képviseli: dr. Soós Tibor ügyvéd, 1281 Budapest, Pf. 70, a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő telephelyein vagyonvédelmi rendszerek telepítése a meglévő kábelhálózatra a dokumentáció szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 63 000 Ft, azaz hatvanháromezer forint költséget fizessen meg.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. augusztus 31-én a K. É.-ben ajánlati felhívást (4308) tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 1999. december 15. A rész- és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta ajánlatkérő.
A 11. pontban került meghatározásra az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok köre. Ezen belül a 11.1 a) pontban írták elő, hogy 60 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozat szükséges az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a cég bankszámláját,
– nyilatkozat a cég pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről,
– fizetési kötelezettségek eleget tételéről, és hogy a
– számláján 1 éven belül sorban állás előfordult-e.
A 11. pont szerint csatolni kellett a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatokat és 60 napnál nem régebbi hatósági igazolásokat a 15% feletti alvállalkozók esetén is.
A 11.2. d) pont szerint meg kellett nevezni a 15%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
A 15. b) pontban írt egyéb információk között írta elő ajánlatkérő, hogy az ajánlatot a jelen ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírtak szerint kell elkészíteni.
Ugyanitt a g) pontban közölte, hogy az ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. szerint kell eljárni.
A kibocsátott dokumentációban közölte az általános tudnivalókat és egyéb információkat, az objektumok (telephelyek) sajátosságait, a vállalkozói szerződéstervezetet, valamint az ajánlattevői nyilatkozatot.
Az 1999. október 11-i bontásra a következő öt ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: Gransec Kft., Granpol Kft., Halász Kft., B-Consulting Kft., és a Műszerprofil Kft. Ajánlatkérő a bontás alkalmával tájékoztatta a jelenlévőket, hogy "az ajánlati felhívásban nem zárta ki a hiánypótlás lehetőségét, ezért a bírálóbizottság úgy döntött, hogy az ajánlattevőknek lehetőséget ad az esetleges hiányok pótlására 1999. október 20-ig". Ajánlatkérő a bontást követően – 1999. október 14-én – az ajánlatokat megvizsgálta és úgy döntött, hogy:
– eltekint a Gransec Elektrotechnika Gyengeáramú Fővállalkozó Kft. (2500 Esztergom. Lőrinc u. 2.) ajánlatának további vizsgálatától, tekintettel arra, hogy az általuk megajánlott vállalási összeg bruttó 46 046 513 Ft, mely meghaladja a beruházás megvalósítására rendelkezésére álló bruttó 44 M Ft-ot.
– a Granpol Elektronika Kft.-t (2500 Esztergom, Lőrinc u. 4.) az alábbi hiánypótlásra szólítja fel:
– a Granpol Elektronika Kft. APEH TB Számviteli Osztályától igazolás,
– a 15%-ot meghaladó mértékű GE MAUER Kft. alvállalkozó valamennyi – a törvény által megkövetelt – igazolása, nyilatkozata.
– A Műszerprofil Kft.-t (1113 Budapest, Tarcali u. 4.) az alábbi hiánypótlásra szólítja fel:
– a Kbt. 46. § (1) bekezdése szerinti önnyilatkozata nem teljes, annak kiegészítése
– a Halász Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft.-t (1143 Budapest, Gizella u. 42–44.) az alábbi hiánypótlásra szólítja fel:
– a Kbt. 46. § (1) bekezdése szerinti önnyilatkozat egyik pontjában csak három évet írtak le, a törvény által megkövetelt ötéves határidő helyett,
– az APEH adóigazolás március 26-i keltezésű – a kiírásban hatvan napnál nem régebbi igazolást kértünk,
– a felelősségbiztosításra nem nyilatkozott,
– a 15%-nál nagyobb mértékben igénybe venni kívánt Megamicro Rt. alvállalkozó benyújtott igazolásai a pályázati kiírás 11.1. b) pontjában előírt 60 napnál régebbiek, és hiányzik az APEH TB Számviteli Osztály igazolása, valamint a felelősségbiztosítási nyilatkozat.
– Ezen túlmenően a Bizottság megállapította, hogy a B-Consulting Vagyonvédelmi Kft. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma S. út 18–20.) ajánlata alaki szempontból hiánytalan.
Ezt követően ajánlatkérő a Granpol, a Halász és a Műszerprofil Kft.-ket egyenként, külön levélben felszólította az őket érintő hiánypótlásra. A megadott határidőig a Halász és a Műszerprofil Kft.-k a hiánypótlást teljesítették. Ajánlatkérő az általa érvényesnek tekintett három ajánlatot elbírálta, és az 1999. november 2-i eredményhirdetésen a Halász Kft.-t hirdette ki nyertesnek, a második legjobbnak pedig kérelmezőt.
Ajánlatkérő a szerződést ennek megfelelően a nyertessel megkötötte 1999. november 17-én.
Kérelmező 1999. november 15-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését arra, hogy a szerződést kérelmezővel kösse meg. Kérte továbbá az eljárási díj és költségekben való marasztalását és tárgyalás tartását.
Indoklásul előadta, hogy sem a nyertes, sem alvállalkozója nem tudta igazolni alkalmasságát, igazolásainak többsége nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak, azt pedig a Kbt. rendelkezései szerint nem lehet a későbbiekben hiánypótlással korrigálni. Nyilatkozata szerint e jogsértések 1999. november 6-án és 8-án jutottak tudomására. Bizonyítékul csatolta a Halász Kft. és alvállalkozójának APEH-től származó adóigazolását.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta.
Döntőbizottság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemhez csatolt hatóságiigazolás-másolatokat, melyek a Halász Kft.-re és alvállalkozójára vonatkoztak, azt jelöletlen, címzetlen borítékban kapták 1999. november 6-án és 8-án.
Felmerült költségként 63 000 Ft-ról szóló számlamásolatot csatolt be a Döntőbizottsághoz, mely a megbízás szerinti ügyvédi munkadíjat tartalmazta.
A Döntőbizottság olyan írásos határozatot nem kézbesített a felek részére, melyben ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta volna.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását; kérelmezővel szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), f) és g) pontok szerinti jogkövetkezmények együttes alkalmazását. Indoklásul előadta, hogy a hiánypótlás lehetőségéről minden résztvevőt, így a kérelmezőt is tájékoztatta a bontás alkalmával. E döntését pedig még a bontást megelőzően, 1999. november 8-i, bírálóbizottság alakulásakor hozta. Téves kérelmező állítása, hogy megsértette volna a Kbt. 57. § (1) bekezdését, mert ő nem felvilágosítást kért, hanem hiánypótlásra szólított fel. Nem világos számára, hogy kérelmező honnan szerezhette be a nyertes igazolásait, és miért várt jogorvoslati kérelmével az utolsó pillanatig.
Előadta továbbá, hogy a szerződést megkötötte 1999. november 17-én. Fontolóra veszi továbbá büntető eljárás kezdeményezését, mert ismeretlen körülmények között kerültek ki bizalmas adatok ajánlatkérőtől és kerültek illetéktelenekhez.
Írásos észrevételét a tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy a 4/1996. sz. tanácsi ajánlásnak megfelelően biztosították a hiánypótlás lehetőségét az érintetteknek, mivel annak lehetőségét előre nem zárták ki az ajánlati felhívásban. Kérte azt is, hogy a Döntőbizottság éljen a Kbt. 88. § (3) bekezdése szerinti szignalizáció lehetőségével a jogosulatlanul kikerült igazolásmásolatok miatt.
Álláspontja szerint jogszerű volt a Gransec Kft. ajánlatának kizárása, mert annak 46 M Ft-os ajánlati ára meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló keretet. Ugyanígy jogszerű volt az a döntése is, hogy a 60 napnál régebbi adóigazolásokat elfogadta, mivel az azt kibocsátó hatóságok az ajánlattételi határidőn túli érvényességet jelöltek meg azokon.
Az ügyben érdekelt felek közül a Halász Kft. érdemben úgy nyilatkozott, hogy kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását, mert jogszerűen kért ajánlatkérő hiánypótlást az abban érintettektől. Álláspontja szerint azzal, hogy jogosulatlanul szerezte meg kérelmező az inkriminált hatóságiigazolás-másolatokat, büntető jogszabályba ütköző cselekményt is megvalósított. Erre tekintettel ő is indítványozta szignalizáció alkalmazását. Véleménye szerint ajánlatuk kielégítette a törvényi és az ajánlatkérő által megjelölt követelményeket.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és jegyzőkönyvben rögzített szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat, ezért vele szemben bírságot szabott ki, tekintettel a megkötött szerződésre.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ajánlatok érvényesek voltak-e, tekintettel a felhívásban előírt követelményekre és hiánypótlásokra. E vizsgálat során kétséget kizáróan megállapította a Döntőbizottság, hogy az öt ajánlattevő közül kérelmező ajánlata – ajánlatkérő által jegyzőkönyvben rögzítetten is – érvényes volt, míg a Gransec Kft. ajánlatát indokolatlanul zárta ki a további vizsgálatból – értékeléséből – ajánlatkérő. Ugyanígy kétséget kizáróan állapította meg azt is a Döntőbizottság, hogy a Halász Kft. ajánlata érvénytelen volt a hiánypótlás ellenére az alábbiak miatt:
Ajánlatkérő a 4/1996. sz. KT ajánlatát meghaladóan biztosított hiánypótlási lehetőséget a Halász Kft.-nek azzal, hogy azon nyilatkozat "pótlásához" járult hozzá, melyben ajánlattevő három évet írt a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában megkövetelt öt év helyett. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt ajánlatkérő nem tehette jogszerűen, mivel a beadott nyilatkozat megváltoztatása nem hiánypótlás, hanem az ajánlat módosítása, amire viszont a Kbt. 49. § (2) bekezdése nem ad lehetőséget, mivel az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak. Az ennek ellenére módosított ajánlat pedig érvénytelen.
A Halász Kft. ajánlata érvénytelen továbbá – a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel – azért is, mert alvállalkozója a hiánypótlás során ismételten 60 napnál régebbi adóigazolást nyújtott be. A kibocsátó hatóság ugyanis az igazolás felhasználhatóságának, és nem a köztartozás-mentesség határidejét jelölte meg az ajánlattételi határidőn túl.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A (2) bekezdés felsorolásában nem szerepel olyan ok, amely a kereten felüli ajánlati árra tekintettel érvénytelenné minősítené az ajánlatot.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A hivatkozott törvényi helyeket összevetve a fentebb írt tényekkel kétséget kizáróan megállapítható ajánlatkérő jogsértése, mert jogosulatlanul zárta ki ajánlatkérő törvényi rendelkezés hiányában a Gransec Kft-t. A Halász Kft. érvénytelen ajánlatát nyertesnek hirdette ajánlatkérő, és ennek alapján kötött szerződést a Halász Kft.-vel annak ellenére, hogy érvénytelen ajánlat nem felelhet meg a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott egyik elbírálási szempontnak sem.
A Döntőbizottság kérelmező azon nyilatkozatát, miszerint az igazolásmásolatokat címzetlen küldeményként juttatták el ismeretlenek a kérelmezőhöz, elfogadta. Mivel ezt a nyilatkozatot ajánlatkérő sem tudta cáfolni, ezért a Döntőbizottság nem élt a szignalizációs jogával.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 23.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos