KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0299)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.306/12/1999
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u. 77. Pf. 3, továbbiakban: ajánlatkérő) "Szögliget községi vízmű mint üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázis biztonságba helyezése, I. diagnosztikai fázis végrehajtása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős dr. Pados Imre igazgatót 70 000 Ft, azaz hetvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és dr. Pados Imre igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról szóló 2249/1995. (VIII. 31.) Kormányhatározatnak megfelelően 1996 első felében megtörtént minden egyes vízbázis előzetes értékelése, elkészült 658 db, vízbázisonkénti dokumentáció, amelyek tartalmazzák a vízbázis főbb adatait, valamint az előzetesen szükségesnek ítélt diagnosztikai munkák tervét és költségbecslését. A fenti "diagnosztikai fázis" kormányzati beruházásként indult, annak vízbázisonkénti végrehajtása a vízügyi igazgatóságok feladata. Ezen feladatok egyike a Szögliget vízbázishoz kapcsolódó diagnosztikai munkák megvalósítása.
A vízbázisok számbavétele 1997-ben történt meg, annak tapasztalatait folyamatosan felhasználva részletes módszertan készült Az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezése módszertana és tartalmi követelményei címmel.
A módszertan a közbeszerzési eljárásban a felhívási dokumentáció részét képezi, ez tartalmazza részletesen mindazokat a feladatokat, amelyeket általában minden vízbázison – így a szögligetin is – végre kell hajtani, valamint a védelmi terv tartalmi követelményeit is meghatározza.
A kormány 2266/1997. (IX. 5.) sz. határozata elrendelte az ivóvízbázisok alapállapot-felmérését, annak 2004. december 31-ig történő befejezését, egyben biztosította a KHVM fejezetében a szükséges pénzeszközöket is.
Ajánlatkérő összesen 93 db, a fenti programba illeszkedő vízbázissal rendelkezik. A pénzügyi fedezet területenkénti elosztása szakmai-sürgősségi sorrend szerint történik. A szögligeti vízbázist érintő munkák indításáról ajánlatkérőt az OVF (Országos Vízügyi Főigazgató) 11246/1999. számú iratával értesítette. A becsatolt emlékeztető az 1999. évre rendelkezésre álló 76 M Ft-os tartalékkeret terhére előirányozható – "központilag ajánlott" – feladatokat sorol fel fontossági sorrendben, azok műszaki tartalmának megjelölésével. A sorrendben utolsóként ajánlott feladat "38 M Ft – 21 db új vízbázis diagnosztikai vizsgálatának folyó évi indítására". A feladatok konkrét vízbázisokra vonatkozó kidolgozását, ütemezését a végrehajtó Vízig-eknek kell biztosítaniuk, tehát a felügyeleti szerv a megvalósítás indításának lehetőségén kívül egyéb utasításokat nem adott ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő 1999. november 8-án küldte meg ajánlati felhívását a Döntőbizottság elnökének és négy ajánlattevőnek: VÍZ-INTER Kft., VITUKI Consulting Rt., AQUIFER Kft., VITUKI Innosystem Kft.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását azzal indokolta, hogy a vízbázis beruházás mielőbbi megvalósítása az ország ivóvízkincsének védelme érdekében rendkívüli jelentőséggel bír, a fedezet számára most állt rendelkezésre, ezért tud újabb vízbázis-beruházást indítani. A szögligeti vízbázist érintő beruházás szükségességét a nagy nyári esőzések miatt bekövetkezett elöntés és vízminőségromlás indokolja.
Ajánlati felhívásában a szerződés teljesítésének határidejét 2001. augusztus 31-ben határozta meg. A felhívás tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat, az alkalmatlanná minősítés szempontjait, az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét. Az ajánlattételi határidő 1999. november 18., a tárgyalás időpontja 1999. november 22., az eredményhirdetésé pedig 1999. november 23.
A felhíváshoz dokumentáció is készült, amely tartalmazta az általános előírásokat, az úgynevezett "módszertant", Szögliget vízbázis adatait, bejelentő adatlapokat és a vállalkozási szerződést.
Ajánlatkérő az ütemezést illetően műszaki követelményeket nem határozott meg, csak a pénzügyi ütemezést határozta meg a teljesítés 3 éves időtartamára.
Az 1999. november 18-i határidőig 3 ajánlat érkezett, a következő ajánlattevőktől: VITUKI Consulting Rt., VÍZ-INTER Kft., AQUIFER Kft. Ajánlatkérő bírálóbizottsága 1999. november 22-én értékelte az ajánlatokat, a megadott értékelési szempontok szerint pontszámokat határozott meg, a súlyozott pontszámok alapján pedig a következő sorrendet állította fel:
1. AQUIFER Kft.
2. VÍZ-INTER Kft.
3. VITUKI Consulting Rt.
Ugyanezen napon csak az első helyre javasolt AQUIFER Kft.-vel tárgyalt, aki ajánlatát műszaki tartalom és ár tekintetében is módosította. Az eredményhirdetésre 1999. november 23-án került sor, ahol a nyertest és második helyezettet a fenti sorrendben hirdették ki. A szerződés megkötése 1999. november 24-én megtörtént.
A Döntőbizottság elnöke 1999. november 23-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Álláspontja szerint a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem álltak fenn, hiszen ajánlatkérő 1997-es Kormányhatározatra hivatkozik, mely részére a feladatot meghatározta. A feladat ilyen időpontban történő megismerése lehetővé tette számára a megfelelő ütemezést. A teljesítés határideje is azt mutatja, hogy a megvalósítást hosszabb távon kell elvégezni.
Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás megsemmisítését, amennyiben pedig erre már lehetőség nincs, úgy bírság alkalmazását. Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy az eljárását jogszerűen folytatja, a nyílt eljárásra vonatkozó határidők tarthatatlansága nem mulasztás, hanem az ajánlatkérőtől független körülmények következménye. A tárgybani beruházás elindítására az OVF 1999. október 12-én kelt leveléből értesültek, mely szerint a beruházás biztosításához a pénzügyi keret rendelkezésükre áll.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a Döntőbizottság elnökének az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítványa megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozó ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ennek alapján a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárás esetén ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy az általa előre nem látható okból bekövetkezett körülmények miatt nem lennének tarthatók az egyéb típusú eljárás törvényben előírt határidői.
Ajánlatkérő fenti kérdésben lényegében konkrétumokra nem hivatkozott. Indokként azt adta elő, hogy a vízbázis-beruházás sürgősségét a nagy nyári esőzések miatti károk indokolják. Ezen körülmény azonban már az év közepén tudott volt. A munkálatok elvégzése ajánlatkérő számára nem sürgős, hiszen a szerződést 2001. augusztus 31-ére kell teljesíteni. A felhívás és a dokumentáció nem tartalmazott előírást a műszaki ütemezésre, ezt az ajánlattevők maguk határozhatták meg. Ütemezési előírást kizárólag a fedezet felhasználására tett ajánlatkérő, eszerint ez évben 2 M Ft-ot kell e célra fordítani. Megállapítható, hogy egyedül e tekintetben volt fontos számára a szerződés mielőbbi megkötése. A szerződés teljesítésének sürgőssége nem állt fenn, arra egyébként nem is hivatkozott ajánlatkérő.
Ajánlatkérő utalt arra is, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésére állásáról 1999. október 12-én értesült, tehát ekkor indíthatta a közbeszerzési eljárást. Ezzel elismerte, hogy részéről nem volt akadálya az eljárás ezen időpontban történő megindítására, azonban végül is 1999. november 8-án indította csak meg a közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalapja nem állt fenn, ajánlatkérő egyéb eljárásfajtát is alkalmazhatott volna a szolgáltatás megrendelésére, például gyorsított, meghívásos eljárást, hiszen 1999. október 12-től kezdődően megfelelő idő állt rendelkezésére.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva észlelte, hogy ajánlatkérő – túl azon, hogy az eljárásfajtát jogsértően választotta – még a tárgyalásos eljárás szabályait sem tartotta be. A csatolt iratok szerint ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően az ajánlatokat értékelte, és megállapította azok sorrendjét, majd az értékelés során az általa kiválasztott és később nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel folytatott csak tárgyalást, mely tárgyaláson az ajánlatban tett ajánlati ár és műszaki tartalom is módosításra került.
Ajánlatkérő erre vonatkozó nyilatkozata csupán azt tartalmazta, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlatot választotta ki.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon járt el a tárgyalásos eljárás lefolytatása során.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az egyes ajánlattevőkkel meddig és milyen tartalommal, hogyan kell tárgyalást lefolytatni, és az egyes ajánlattevőkkel szemben a tárgyalásokat mikor lehet befejezettnek tekinteni. Az ajánlatok benyújtását követően azonban, ha az ajánlatkérő további tárgyalást tart indokoltnak, úgy valamennyi ajánlattevő részére biztosítani kell a tárgyalást, ahol ajánlatukat módosíthatják, és ajánlatkérő az így nyert végleges ajánlatokat kell hogy elbírálja. A tárgyalás tartása természetes és indokolt is, hiszen épp az a cél, hogy a beszerzés tárgyát a legkedvezőbb feltételekkel tudja ajánlatkérő beszerezni.
Ajánlatkérő mindezeket elmulasztotta, csak az általa már nyertesként kiválasztott cégnek biztosított tárgyalási lehetőséget, ezzel a többi ajánlattevőt hátrányos helyzetbe hozta, tehát megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és az f) pont alapján bírságot szabott ki ajánlatkérővel szemben, illetve a jogsértésért felelős szervezet vezetőjével szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a beszerzés értékére, valamint arra is, hogy az 1999. szeptember 1-jétől hatályba lépő Kbt.-módosítás szabályai még nem váltak a mindennapos gyakorlat részévé.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 8.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
