KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0302)
1024 Budapest. Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.299/12/1999
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett eljárása a NIIFI közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (1132 Budapest, Victor Hugo u. 18–22., továbbiakban: ajánlatkérő) "hat vidéki, öt budapesti regionális központ KLTE, JATE, JPTE, ME, GATE, VE, ELTE, BME, MEH, MTA SZTAKI, MTA KFKI, valamint a NIIF Központ között nagy sebességű, redundáns SDH-hálózatra épített ATM számítógépes gerinchálózat megvalósításához szükséges aktív eszközök, ATM-kapcsolók, routerek, ethernetkapcsolók, munkaállomások, hálózati üzemeltetést szolgáló szoftvereszközök beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 37. § (3) bekezdésben foglaltakat, ezért ajánlatkérő döntéseit az eljárás megindításáig visszamenőleg megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. november 5-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. Az eljárási fajta választásának indokaként ajánlatkérő előadta, hogy a felsőoktatási intézmények 2000. január 1-jétől esedékes integrációja miatt szükséges nagy sebességű adatátviteli összeköttetés határidőre csak így valósítható meg. Az integrációról szóló 1999. évi LII. törvény 1999. június 12-én került kihirdetésre, és 2000. január 1-jétől lép hatályba. Erre tekintettel a mihamarabbi összeköttetés létesítése elengedhetetlen.
Az ajánlati felhívást ajánlatkérő négy cégnek küldte meg: Compaq Computer Magyarország Kft., LNX Lias Networkx Hálózatintegrációs Kft., Siemens Telefongyár Kft. és Synergon Informatikai Rt.
A felhívás szerint a részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított ajánlattevők részére, 100 000 Ft+áfa áron.
A dokumentáció egy 12 oldalból álló, egyszerű fűzéssel készült irat, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, valamint a műszaki specifikációt. A dokumentáció 5–6. oldala konkrét készüléktípusokat tartalmaz a megvalósítandó aktív eszközök vonatkozásában (Cisco termékek).
A dokumentáció 5. oldal 3.12. pontja az alábbi előírást is tartalmazza: A cikkszámokat egyértelmű funkcionalitás specifikációjaként írja elő. Amennyiben ajánlattevő – opcióként – funkcionalitásában megfelelőbb gyártmányt tud ajánlani, azt ajánlatkérő elfogadhatja.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok benyújtásának határideje az ajánlati felhívás közlését követő 15. nap.
Az első tárgyalás időpontja az ajánlatok benyújtását követő 7. nap.
Ajánlatkérő előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, tényeket.
A nyertes ajánlatot a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján kívánta kiválasztani.
A Döntőbizottság elnöke a törvényes határidőn belül a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját megalapozó körülmények nem állnak fenn. Az ajánlatkérő által hivatkozott 1999. évi LII. törvénymódosítás 1999. június 12-én került kihirdetésre.
A kihirdetés és hatálybalépés közötti időszak megfelelő időt biztosított arra, hogy az ajánlatkérő feladatait illetően ne kerüljön rendkívüli sürgősségi helyzetbe. A törvény hatálybalépése nem jelenti azt, hogy erre az időpontra az ajánlati felhívásban megjelölt feladatot el kell végezni.
Kérte ideiglenes intézkedés alkalmazása mellett, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést és semmisítse meg az ajánlati felhívást.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 1999. november 19-én megindította, és az ajánlatkérőtől beérkezett iratanyag áttanulmányozása alapján 1999. november 23-án ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság eljárása során észlelte, hogy a 12 lapból álló dokumentáció árát ajánlatkérő 100 000 Ft+áfa összegben határozta meg, így a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján vizsgálatát ennek okára is kiterjesztette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében eljárását jogszerűnek minősítette, a rendkívüli sürgősség álláspontja szerint rajta kívülálló okok miatt állt elő.
Indoklásként előadta, hogy az eljárás megindításának indokoltsága három elemre épült.
– az 1999. december 31-i határidő betartásának szükségessége,
– ajánlatkérő jogkörén kívül álló döntési láncolat,
– két, egymással mind műszakilag, mind gazdaságilag szorosan összefüggő eljárás indítása, amelyek közül a hálózat kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárást feltétlenül meg kellett hogy előzze az eszközbeszerzés.
A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény 2000. január 1-jével elrendelte a felsőoktatási intézmények integrációját. Az egyes régióközpontok által kiszolgált és korábban különálló szervezetek közötti és együttes hálózati kommunikáció az integráció pillanatától többszörösére emelkedik, amelyet a jelenleg meglévő adatátviteli, kommunikációs kapcsolat nem tud ellátni. A 2000. január 1-jei határidő betartása ennek alapján szakmailag indokolt.
A törvény kihirdetését követően jelent meg a NIIF Programról szóló 95/1999. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet, amely a kihirdetést követő 15. napon lépett hatályba. E rendelet kiemelten a felsőoktatási intézmények országos számítógépes hálózati kapcsolatainak összehangolt fejlesztését tűzte ki célul.
A NIIF Program tanácsának alakuló ülésére 1999. augusztus 24-én került sor, mely a fejlesztési terv legrövidebb időn belüli megvalósítását rendelte el.
A műszaki tartalom kidolgozását az újonnan megalakítandó műszaki tanács feladatává tette, mely szervezet az alakuló ülését 1999. szeptember 8-án tartotta. Ezt követően a műszaki tanács többször is ülésezett. Bizottságot küldött ki a nagy sebességű adathálózati kapcsolat fejlesztési koncepciója alapján a részletes műszaki megvalósítás kidolgozására, a közbeszerzési eljárás dokumentumainak elkészítésére.
A megvalósítást két fázisban határozták meg: az első fázisban a hálózat kiépítését, második fázisban a végponti eszközök beszerzését.
Az első fázis megvalósítására hirdetmény közzétételével tárgyalásos eljárást indított, mely 1999. október 20-án került közzétételre.
A részvételi felhívásra 1999. november 2-án öt cég jelentkezett. Ezzel vált egyértelművé, hogy az adatátviteli összeköttetések megvalósítása versenyeztetés mellett lehetséges. 1999. november 4-én került sor az ajánlati felhívás és dokumentáció átadására. Ezt követően 1999. november 5-én indították meg a jelen közbeszerzési eljárást.
A hálózat működésének feltétele, hogy a fenti alaphálózati összeköttetések végberendezései az egyes felsőoktatási helyszíneken rendelkezésre álljanak 1999. december 31-ére.
Amennyiben jelen közbeszerzési eljárás elhúzódna, úgy a magyar felsőoktatás meghatározott régiójának lesz ugyan nagy sebességű hálózata, de az nem tud működni.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a rendkívüli sürgősség fennállt, ezt a felsőoktatási intézmények átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény meghatározott rendje és egy ettől teljesen független kormányrendelet időbeli diszharmóniája kényszerítette ki.
A dokumentáció ellenértékét ajánlatkérő négy tétel összeadása alapján állapította meg. A jogi szakértő díjazása a Kbt. előírásainak megfelelő anyag készítéséért, műszaki dokumentációt kidolgozók és összeállítók szakértői díja, szerkesztést végző munkatárs bérköltsége és másolás, bekötés és egyéb dologi költség. Ez összesen 425 410 Ft-ot tett ki, ennek alapján került megállapításra a 100 000 Ft-os összeg, hiszen a dokumentációt az ajánlattételre felhívott négy cég vásárolta meg.
Az egyéb érdekeltek közül a Compaq Computer Magyarország Kft. álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen folytatja a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályzat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja akkor engedi a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
E törvényhely alkalmazásának akkor van helye, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a nyilvános eljárásban előírt határidők nem betarthatók.
Ajánlatkérő a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása tárgyában 1999. június 12-én hatályba lépő 1999. LII. törvényre alapította a beszerzés indokoltságát.
Az eljárás 1999. november 5-én történő megindítását azzal indokolta, hogy egyrészről 1999. június 12-től folyamatosan történt a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján az új szervezeti rendszer kiépítése, másrészt először a hálózatkiépítést kellett megvalósítania.
Ajánlatkérő fenti hivatkozásai nem megalapozottak.
A belső ügyrend kialakítása, szervezettsége nem ok a késedelemre, ezek nem ajánlatkérő érdekkörén kívül, hanem ajánlatkérő érdekkörén belül jelentkeztek.
A hálózat kiépítésére ajánlatkérő hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárást, annak megindításakor módja lett volna ezen eszközök beszerzésére is eljárást indítani, akár egy eljáráson belül is.
Az a hivatkozása sem elfogadható ajánlatkérőnek, hogy a hálózat megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban jelentkezők alapján állapította meg, hogy versenyeztetés lehetséges, hiszen a már megindított eljárás után is van lehetőség az ajánlati felhívás visszavonására, így semmi nem indokolta, hogy jelen beszerzést a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással a hálózatkiépítésre irányuló közbeszerzési eljárás megindítását követően kezdje el.
Ajánlatkérő nem adta indokát annak sem, hogy a megvalósításra az általa megjelölt 2000. január 1-jei határidő tartása miért feltétlenül indokolt. A hivatkozott törvény ilyen előírást nem tartalmaz, NIIF Program Tanácsának 1999. augusztus 24-i üléséről becsatolt jegyzőkönyv sem ír elő határidőt, csak annyit, hogy a "lehető legrövidebb időn belül a fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárást az iroda folytassa le".
A fejleszteni kívánt felsőoktatási intézmények között pillanatnyilag is létezik, méghozzá hazai viszonyokhoz képest meglehetősen jónak mondható, 2 Mbit/sec vagy az alatti, de üzemelő kapcsolat, amin jelenleg is bonyolódik ezen intézmények adatcsere-, főként internetes forgalma, tehát olyanfajta sürgősség, amely valamely szolgáltatás, igény kielégítésének a teljes hiánya folytán létezne – nem áll fenn.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése alapján a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
E szakasz szerint a dokumentációért csak az annak előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelő összeget lehet kérni.
Ennek alapján nem lehet elszámolni a műszaki szakértők bruttó megbízási díját, hiszen ezt a műszaki dokumentációt akkor is el kellett volna készítenie a fejlesztés érdekében, ha nem folytatnak le közbeszerzési eljárást.
Tehát a dokumentáció ellenértékét ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg, amikor a szakértők díját is annak részévé tette.
A Döntőbizottság az eljárása során észlelte, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 3.1.2 pontjában előírta, hogy a cikkszámokat egyértelműen funkcionális specifikációként közli, és amennyiben az ajánlattevő opcióként funkcionalitásában megfelelőbb gyártmányt tud ajánlani, azt ajánlatkérő elfogadhatja.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a következőkre:
A Kbt. 40. § (5) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Ebből következik, hogy a gyártmányra történő hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történhet. A funkcionalitásában megfelelő – azaz az előírttal egyenértékű – más gyártmány megajánlását el kell fogadnia ajánlatkérőnek, e lehetőséget nem szűkítheti le az opciók körére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint az eljárási forma alkalmazásának jogszerűtlensége folytán az ajánlatkérőnek az eljárás során hozott valamennyi döntését az eljárás megindításáig visszamenőleg megsemmisítette.
A bírság alkalmazásától eltekintett, miután a Kbt. módosító rendelkezései 1999. szeptember 1-jétől léptek hatályba, és annak szabályai még nem váltak a mindennapos gyakorlat részévé.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 6.
Dr. Engler Magdolna s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k
közbeszerzési biztos
