KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0304)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.266/19/1999
Tárgy: a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Lovász Éva ügyvéd (6721 Szeged, Szilágyi u. 2.) által képviselt Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmező az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (1122 Budapest, Szanatórium u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója során megvalósuló új, 340 ágyas kórház-épületegyüttes kivitelezési munkái orvostechnológiával együtt, meglévő, működő kórház területén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (3) bekezdését, valamint a 24. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a 63. § (3) és (4) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az előminősítési eljárás megindítására kiírt részvételi felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. október 20-i számában jelentette meg részvételi felhívását előminősítési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyaként "az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója során megvalósuló új 340 ágyas kórház-épületegyüttes kivitelezési munkái orvostechnológiával együtt, meglévő működő kórház területén"-t jelölte meg. Megadta a telek területében, beépítettségében a megmaradó és az új épületek területében a főbb paramétereket, az épületek szintjeit.
A felhívás 3. c) pontjában a részajánlattétel lehetőségét kizárta. A 9. pontban előírta részvételre jelentkezők pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolását bizonyító tényeket és adatokat, továbbá a műszaki alkalmasság körében a referenciák igazolására az előző 2 év és az 1999. évben folyamatban lévő vagy befejezett legjelentősebb egészségügyi beruházásai adatainak (összeg, teljesítési idő, szerződő fél, rövid műszaki leírás, műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyve, maximum 5 db fotó, a referenciát adó személy) ismertetését írta elő.
A felhívásban részvételre jelentkezők alkalmassága, illetve alkalmatlansága minősítésének szempontjait ajánlatkérő a 10. pontban a következők szerint határozta meg:
a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
– a jelentkező szervezet pénzügyi, gazdasági megbízhatóságának hitelt érdemlő igazolása,
– Az előző 2 év és az 1999. évben folyamatban lévő vagy befejezett egészségügyi beruházásainak összvolumene, értéke eléri a tárgyi beruházás legalább 50%-át,
– nemzetközileg elismert minőségtanúsító rendszernek megfelelő tanúsítvány becsatolása.
b) A részvételi jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– a jelentkező ajánlattevő (szervezet) pénzügyi, gazdasági megbízhatósága nem került hitelt érdemlően igazolásra a feladat megvalósítása szempontjából,
– ha a jelentkező nem tudja igazolni az előző 2 évben – egészségügy területén – a megadott mértékű létesítmény kivitelezését.
A részvételi jelentkezés feltételéül ajánlatkérő előírta az előminősítési dokumentáció anyagának 200 000 Ft+áfa díjú megvásárlását.
"A második fordulóban" az ajánlati dokumentáció díját részajánlat-egységenként 200 000 Ft+áfában határozta meg, a fővállalkozási teljes ajánlati dokumentáció díját pedig 1 M Ft+áfában.
A részvételi dokumentáció tartalmazta az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzát, valamint a bontási létesítményjegyzéket és az építési engedélyezési tervdokumentáció szakági műszaki leírásait.
Kérelmező 1999. november 2-án benyújtott jogorvoslati kérelme szerint ajánlattevő részvételi felhívása sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőség alapelvét. A műszaki alkalmasság igazolása körében az egészségügyi beruházások referenciái, valamint az alkalmasság bírálati szempontok közül a referenciák összvolumenére, értékére vonatkozó elvárás (azok érjék el a tárgyi beruházás legalább 50%-át) jelentősen leszűkíti a potenciális ajánlattevők körét, nem igazodnak a közbeszerzés tárgyához.
Álláspontja szerint csak néhány cég rendelkezik az elvárt mértékű referenciával, azonban az egészségügyi beruházással kapcsolatban nincs olyan műszaki indok, amely ilyen ajánlatkérői elvárások alkalmazását tenné szükségessé. A beruházás értékét a részvételi felhívás ismeretében csak kalkulálni lehet, a nem ismert beruházási érték 50%-ához kapcsolódóan. Ez ahhoz vezethet, hogy kizárhatnak egy jelentkezőt olyan indokkal, hogy néhány 100 000 Ft-tal a szükségesnél kisebb referenciaösszeget mutat be. A felhívás nem elég egzakt, ez alapján nem lehet korrekt ajánlatot tenni, illetve azt eldönteni, hogy érdemes-e részt venni a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tárgyi nagy volumenű, komplex speciális és orvostechnológiai részeket és magába foglaló építési beruházás megvalósítását (intenzív terápiás és kómarészleggel, amputációs és agyműtétekre alkalmas műtővel, művégtaggyártó részleggel, mozgásképtelen betegek mozgatásával) csak megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, lehetőleg az üzemeltetést is ismerő vállalkozás végezheti. A teljesítésre alkalmas ajánlattevők kiválasztási szempontjait erre tekintettel határozta meg. E speciális szakismeretre akkor is szükség van, ha az orvostechnológiai munkákat alvállalkozó végzi, megfelelő alvállalkozó ezen szakismeret nélkül nem választható ki. A Kbt. előírását az esélyegyenlőségre vonatkozóan a teljesítésre alkalmas résztvevőkre, ajánlattevőkre kell alkalmazni.
A részvételi dokumentációt 13 cég vásárolta meg, amely bizonyítja, hogy az alkalmassági követelmények teljesíthetőségét az átlagosnál jóval többen vállalták, lehetőség van továbbá társfővállalkozóként is ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint aki ajánlatot tesz, az a részvételi felhívás műszaki tartalma alapján fel tudja mérni, hogy milyen volumenű – azaz forintértékű – ajánlatot kíván tenni.
Az egyéb érdekeltek közül a Csőszer Rt. szerint a részajánlat kizárása sérti az esélyegyenlőség elvét a részvételi felhívás 3. c) pontja és 12. pont 3. francia bekezdése ellentmondásos.
A Magyar Építő Rt. szerint az egészségügyi beruházásokra vonatkozó referencia előírása nem korlátozza a versenyt, annak célja a legalkalmasabb ajánlattevő kiválasztása.
A Döntőbizottság a tárgyaláson a Kbt. 79. § (6) bekezdésére tekintettel felhívta a figyelmet arra, hogy hivatalból megvizsgálja a részvételi felhívás 3. c) pontja és a 12. pont 3. francia bekezdése közötti esetleges ellentmondást, valamint hogy a teljes ajánlati dokumentáció ára megfelel-e a Kbt. előírásainak.
Kérelmező erre tekintettel kérte az ellentmondó rendelkezések vizsgálatát is. Ajánlatkérő elismerte, hogy téves elírás szerepel a felhívás 12. pont 3. francia bekezdésében, előadta, hogy azt az ajánlati felhívásban kívánta helyesbíteni.
A tárgyaláson előadta, hogy a részvételi és ajánlati dokumentáció díját a tervezői és lebonyolítói (pl. szerződéskötés, egyeztetési tervek, átvételi, felülvizsgálati) költségek figyelembevételével határozta meg.
A Döntőbizottság az eljárást a D. 266/6/1999. sz. határozatával felfüggesztette.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
1. A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, valamint az ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget.
A két szakaszból álló eljárás során a Kbt. 63. § (4) bekezdése alapján alkalmazni kell – többek között – a Kbt. 33. § (3) bekezdését is, azaz az ajánlatkérő lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. (Az, hogy egy ajánlatkérő él-e vagy sem ezen jogával, nem jelenti a Kbt. szabályainak sérelmét.)
Ajánlatkérő a tárgyaláson maga is elismerte, hogy elírás történt a részvételi felhívásban akkor, amikor a 3. c) ponttal szemben – amely szerint részajánlat nem tehető – a 12. pont 3. francia bekezdésében az ajánlati dokumentáció díja részajánlategységenként került meghatározásra.
Az ellentmondásos, értelmezhetetlen megfogalmazás következtében ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 63. § (4) bekezdése szerinti előírásnak, azaz nem határozta meg (pontosan, egyértelműen), hogy lehetővé teszi-e a részajánlattételt. E magatartása sérti a Kbt. 24. §-ában foglalt elveket is, hiszen nem nyújt megfelelő információt a potenciális ajánlattevők számára, alkalmas félrevezetésükre, azaz arra, hogy eltérően értelmezzék azt, lehet-e részajánlatot tenni, és eltérő értelmezésük alapján döntsenek arról, hogy tesznek-e ajánlatot vagy sem. Mindez sérti a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
2. A kifogásolt műszaki alkalmassági [10. a) pont 2. francia bekezdése], alkalmatlansági [10. b) pont 2. francia bekezdése], referencia-előírások vizsgálata során a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy:
a) ajánlatkérő jogszerűen követelte-e meg az egészségügyi referenciákat és ezzel összefüggésben
b) az előírások megfelelő egzaktsággal, pontossággal, közérthetően kerültek-e meghatározásra.
a) A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint a műszaki alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint a felhívásban meg kell határozni, hogy a Kbt. 44. § (1), illetőleg (2) bekezdésében – a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki alkalmasság igazolása körében – foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 44. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a 44. § (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Továbbá a Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. fent idézett 44. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a műszaki alkalmasság igazolását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia (az adott feladat specifikációinak megfelelő szervek kiválasztása mellett).
Jelen esetben azt szükséges figyelembe venni, hogy a beruházásnak egy meglévő működő kórház területén, ahhoz kapcsolódóan kell megvalósulnia, a létesítmény funkcióiból eredő sajátosságok mellett. E sajátosságok közé tartozik az intenzív terápiás és kómarészleg, a speciális műtő, a művégtaggyártó részleg megvalósítása, mozgásképtelen betegek mozgatásának biztosítása.
Ezek figyelembevételével indokolt, hogy a beruházás orvostechnológiai részeit olyan személy valósítsa meg, aki egészségügyi építési szakmai tapasztalatokkal rendelkezik.
Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő fővállalkozási szerződést kíván kötni a beruházás megvalósítására, jogos érdekei sérelmét nem jelenti az, ha a nyertes ajánlattevőnek csak (pl. egyik) alvállalkozója rendelkezik ilyen referenciákkal. Az ilyen alvállalkozó megfelelő kiválasztásához pedig már nem szükséges egészségügyi beruházási referencia megléte a fővállalkozó ajánlattevő részéről, elégséges a tőle általában elvárható (üzleti) gondossággal eljárnia a kiválasztás során.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő megszegte a Kbt. 63. § (3) bekezdésében foglaltakat akkor, amikor a 44. § (5) bekezdésének megfelelően nem a közbeszerzés tárgyára korlátozta a műszaki alkalmasság igazolását akkor, amikor az egészségügyi referenciát a fővállalkozóval szemben követelte meg.
b) A fent idézett Kbt. 44. §-ában foglalt rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy az alkalmassági és alkalmatlansági szempontok rendkívül szoros összefüggésben állnak egymással. Az alkalmatlansági szempontot az alkalmassági szempontból kiindulva, annak alapján kell meghatározni, az alkalmasságot érintő körülmények teljességére (megléte, hiánya, fogyatékossága) tekintettel.
Erre tekintettel az alkalmassági és az alkalmatlansági szempontok – egy adott közbeszerzési eljáráson belül – egymás nélkül nem értelmezhetőek, a bennük foglalt előírások nem lehetnek ellentmondóak, nem egyértelműek.
Egy ajánlatkérő nem tesz eleget – a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt elvekre is figyelemmel – az alkalmassági és az alkalmatlansági szempontok meghatározására előírt kötelezettségének akkor, ha nem egyértelműen, pontosan értelmezhetően, egymásra épülően, ellentmondásmentesen határozza meg az alkalmassági és alkalmatlansági szempontokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárás ajánlatkérője nem tett eleget e kötelezettségének.
A műszaki alkalmassági szempontban az előző 2 év és az 1999. évben folyamatban levő vagy befejezett egészségügyi beruházásokat határozza meg, míg a műszaki alkalmatlansági szempontnál csak az előző 2 évre vonatkozóan ír elő kötelezettséget.
Az alkalmassági szemponton belül a beruházás "összvolumenének, értékének" kell elérnie a tárgyi beruházás legalább 50%-át, míg az alkalmatlansági szempontnál a "megadott mértékű" létesítménykivitelezésekről beszél.
Tekintettel arra, hogy feltünteti, és így egyben meg is különbözteti az "összvolumenű", "érték" és "mérték" fogalmát, azt kell vélelmezni, hogy kiíráskori álláspontja szerint azok tartalma eltérő. Ezekre azonban nem adott meghatározásokat.
Ajánlatkérő a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy mindhárom fogalom alatt forintban meghatározott értéket ért. Ezzel szemben a Döntőbizottság álláspontja szerint a három fogalom tartalma eltérő.
A volumen mennyiséget jelent. Az érték valaminek a tulajdonságát, amely a társadalom és az egyén számára való fontosságot fejezi ki (és amely áru esetén pénzben is kifejezhető). A mérték pedig mérés alapjául szolgáló, meghatározott mennyiséget, nagyságot jelent.
A fogalmak összevetése alapján nem állapítható meg, hogy az értékelési szempontot ajánlatkérő mire vonatkoztatta.
Mindezek alapján megállapíthatta, hogy ajánlatkérő nem tett eleget a fentiekben részletezett, a Kbt. 63. § (4) bekezdésében foglalt, a 44. §-a szerinti kötelezettségének, mivel nem határozta meg a műszaki alkalmassági, alkalmatlansági szempont tartalmát.
A Döntőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az idézett Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi felhívásban kell meghatározni a Kbt. 44. § (1) és (5) bekezdése szerinti követelményeket. Ez azt jelenti, hogy az alkalmasság, alkalmatlanság kritériumait a részvételi felhívásnak önmagában kell tartalmaznia, a részvételi dokumentációban foglaltak ismerete nélkül is eldönthetőnek, értelmezhetőnek kell lennie a követelmények tartalmának.
Az ajánlatkérő által használt kitételek nemcsak arra alkalmasak, hogy – a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében előírt, fent idézett elveket megsértve – az ajánlattevőket félrevezessék, de azok alapján az sem dönthető el, hogy maga az ajánlatkérő kiket kívánt a jelentkezők közül alkalmassá, alkalmatlanná nyilvánítani.
Amennyiben egyébként ajánlatkérő egyértelműen és a referenciául szolgáló beruházások mértékére tekintettel határozta volna meg az alkalmassági, alkalmatlansági bírálati szempontokat, az ajánlatkérők a részvételi felhívás alapján meg tudták volna határozni, hogy mit jelent az, hogy a referenciamunkáknak el kell érniük a tárgybani beruházás mértékének legalább 50%-át.
Tárgybani esetben ugyanis a mérték a terület és az épületek négyzetméter szerinti nagyságát, az épületek és az emeletek darabszámát jelenti.
A részvételi felhívás 3. a) pontja pedig ezeket az adatokat tartalmazza, így a számítás elvégezhető.
3. A Kbt. 37. § (3) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
Ez azt jelenti, hogy a tárgybani építési beruházás megvalósításával kapcsolatban – a közbeszerzési eljárásra tekintet nélkül is – felmerülő, az ajánlatkérő által elismerten beszámított tervezői (pl. kiviteli tervek készítése), lebonyolítási költségek nem vehetők figyelembe (függetlenül a költségek nagyságától).
Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 37. § (3) bekezdését, amikor nem a kizárólag a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket vette alapul a részvételi és az ajánlati dokumentáció árának meghatározásakor.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Ajánlatkérő a döntőbizottsági tárgyalást követően, 1999. november 24-i keltezéssel nyilatkozatot juttatott el a Döntőbizottsághoz, amellyel kapcsolatban a Döntőbizottság a következőkre kívánja felhívni a figyelmet:
1. A Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján a felek és az egyéb érdekeltek a tárgyalás befejezéséig terjeszthetik elő bizonyítékaikat, így kérelmezett nyilatkozata elkésett.
2. A felek képviselőinek felkészülten kell megjelenniük a tárgyaláson, ha szükséges, szakértőkkel együtt. A részvételi felhívás tartalmáról – jelen esetben arról, hogy az ajánlatkérő milyen értéket vett alapul a tárgyi beruházás 50%-ának meghatározásához – külön felkészülés nélkül is kell tudni nyilatkozni.
Budapest, 1999. december 10.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
