KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0362)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.313/7/1999
Tárgy: a Schelli Ipari és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a BM OKF közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Vajk Kálmán ügyvéd (1114 Budapest, Bukarest u. 9.) által képviselt Schelli Ipari és Kereskedelmi Kft. (1118 Budapest, Rétköz út 47/B II. em. 1.) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Sebők Cecília ügyvéd (1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) által képviselt Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatósága (1143 Budapest, Mogyoródi út 43., továbbiakban: ajánlatkérő) "6000 db RB típusú patentbilincs szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. augusztus 25-én kelt levelével a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 70. § b) pontjára hivatkozva közvetlen ajánlattételre hívta fel kérelmezőt 6000 db RB típusú patentbilincs 1999. évben történő szállítására. A felhívás tartalmazta a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásához kért adatok és nyilatkozatok körét, az ajánlat elbírálásának szempontjait a következők szerint: műszaki megfelelőség, ajánlati ár/fizetési kondíciók, szállítási határidő/referenciák.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó elvárásait rögzítő ajánlati dokumentációt, műszaki leírást nem bocsátott a kérelmező rendelkezésére. A felhívásban ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőt, hogy az első tárgyalásra az ajánlat benyújtásától számított 15 napon belül írásban fogja meghívni.
Kérelmező szeptember 7-én ajánlatot tett a bilincs gyártására és 4020 Ft+áfa áron 1999. december 24-ig történő leszállítására. Az ajánlat szeptember 10-én történt felbontásakor ajánlatkérő megállapította, hogy az mindenben megfelel a formai előírásoknak. Az ekkor vállaltaknak eleget téve, kérelmező átadta ajánlatkérőnek a bilincs bemutatására szolgáló szöveges ismertetőt, műhelyrajzot, majd a mintadarabot.
Ajánlatkérő 3-tagú bizottságot hozott létre az ajánlat értékelésére, melynek egyik tagját az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) delegálta. A bizottság a szeptember 23-án tartott ülésén a mintadarabot szakmai konzultáció és gyakorlati próba céljára átadta az ORFK részére, aki a szeptember 28-án kelt feljegyzésben közölte ajánlatkérővel a próbák során levont következtetését, miszerint a bilincs "őrzésbiztonsági szempontból a jelenlegi műszaki jellemzőkkel, kialakítással ideiglenes jelleggel sem alkalmas rendőri használatra, az úgynevezett zsanéros bilincs kiváltására".
Az október 11-én lefolytatott tárgyaláson ajánlatkérő közölte kérelmezővel, hogy milyen műszaki problémák miatt alkalmatlan a bilincs rendőrségi használatra. Ajánlattevő igazságügyi nyomszakértőt kért fel a bilincs használhatóságának bizonyítására, az október 20-i szakvélemény mindenben megfelelőnek minősítette az ajánlat tárgyát képező bilincset. Az október 26-án tartott újabb tárgyalást követően ajánlatkérő a november 18-án kelt levelében értesítette kérelmezőt, hogy a bilincs felhasználásra való alkalmatlansága miatt az ajánlatát nem fogadta el és a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította.
Kérelmező november 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem fogadta el ajánlatát, holott a beszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait sem ajánlati dokumentációban, sem műszaki leírásban nem határozta meg, az alkalmatlanná minősítést kimondó személyek nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel. Ezért álláspontja szerint ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia az e termékre vonatkozó általános műszaki elvárások figyelembevételével a Bűnügyi Kutató Intézet igazságügyi nyomszakértője által készített szakvéleményt.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a felhívásban közöltekkel ellentétben nem az ajánlat benyújtását követő 15 napon belül, hanem a 31. és a 46. napon folytatta le a tárgyalást, valamint sérelmezte az eljárás eredménytelenné nyilvánítását is.
Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérőnek az eljárás eredménytelenné nyilvánítását kimondó döntésének megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
Ajánlatkérő a december 15-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelemnek a műszaki leírás, ajánlati dokumentáció hiányára vonatkozó része elkésett és egyben megalapozatlan, mert a Kbt. közzététel nélküli tárgyalásos eljárás esetére nem írja elő ajánlatkérő részére műszaki leírás készítésének kötelezettségét. Elkésett ajánlatkérő álláspontja szerint a tárgyalások elhúzódásával kapcsolatos kérelem is, mert kérelmező ezt sem kifogásolta a 15 napos jogvesztő határidőben.
A bilincs alkalmatlanságára vonatkozó ajánlatkérői döntést változatlanul fenntartotta, közölte, hogy a döntést a Kbt. 31. § (1) bekezdésének megfelelően összeállított bírálóbizottság javaslatára, kellően alátámasztott szakmai indokok alapján hozta meg.
A jogorvoslati eljárásban december 9-én tartott tárgyaláson kérelmező módosította a jogorvoslati kérelmét. Előadta, hogy azt az általa ajánlott bilincs alkalmatlanságára vonatkozó ajánlatkérői döntés tekintetében tartja fenn, és ebből következően az eljárás eredménytelenné nyilvánításának indokára [60. § (1) bekezdés d) pont] nézve. Közölte, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő döntése nem volt jogszerű, mert ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak.
A tárgyalást követően az ORFK képviselője a Döntőbizottság felhívására írt december 15-i észrevételében hatásköri kifogással élt az igazságügyi nyomszakértői véleménnyel szemben, közölte, hogy a műszaki eszközök minősítése nem tartozik ezen szakértői testület szakismeretének körébe.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem annak a tárgyaláson fenntartott részében megalapozatlan, további részét illetően pedig elkésett.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A 31. § (3) bekezdése előírja ajánlatkérő részére 3-tagú bizottság létrehozását, "amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését".
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az értékelő- bizottság döntési javaslatát és ezáltal az ajánlatkérő döntését, és megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el a kérelmező ajánlata alkalmatlanságának megállapításakor.
Az első értékelési szempont a műszaki megfelelőség volt. A beszerzés tárgya rendőrségi használatra szolgál, az ORFK tisztjeiből, vezető beosztású alkalmazottaiból álló szakértő bizottság tagjai a szeptember 28-án kelt feljegyzésben szakmailag véleményezték a kérelmező által ajánlott bilincset és hét pontban sorolták fel annak hibáit (pl. a zárszerkezet kulcs nélkül is könnyen nyitható, a bilincsfeleket összekötő láncszemek jól látható illesztései azok szétfeszítésére ösztönöznek stb.) és összegzésként megállapította, hogy a bilincs nem alkalmas a rendőri használatra.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon hivatkozását, hogy a Bűnügyi Kutató Intézet igazságügyi nyomszakértője alkalmasnak minősítette a bilincset, mert a Kbt. 31. § (3) bekezdése szerint kijelölt bizottság – és nem a kérelmező által felkért szakértő – van hivatva arra, hogy az ajánlatok értékelésében és a döntés meghozatalában szakvéleményt adjon a döntést hozó részére.
A Kbt. 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása előtti 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha "egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot".
A Kbt.-nek a törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolása, valamint a Döntőbizottság már több határozatában kifejtett jogértelmezése értelmében a d) pont szerinti eredménytelenségi ok fennáll akkor is, ha az ajánlat egyébként megfelel az ajánlati felhívásban foglaltaknak, de ajánlatkérő részére az mégsem megfelelő, mert pl. a beérkezett egyetlen ajánlat minden tekintetben érvényes ugyan, de valamelyik bírálati szempontból rendkívül kedvezőtlen, vagy pl. több ajánlat közül még a legkedvezőbb ajánlat ajánlati ára is túl drága az ajánlatkérő részére. A hivatkozott d) pont az ilyen és hasonló esetekre tette lehetővé ajánlatkérő részére a számára nem kívánatos eredményt hozó eljárás eredménytelenné nyilvánítását.
Az ajánlatkérőt az ilyen tartalmú döntése meghozatalában csak a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelvek – esélyegyenlőség, verseny tisztasága, nyilvánosság biztosítása – korlátozzák. A jogvita tárgyát képező ügyben a kérelmező ajánlata az első bírálati szempontból nagyon kedvezőtlen volt, ugyanakkor viszont egyik alapelv sem sérült az eljárás eredménytelenné nyilvánítása által.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem az ajánlat értékelése, sem az eljárás eredménytelenné nyilvánítása terén nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet mint meglapozatlant, elutasította.
A Döntőbizottság észlelte ajánlatkérő eljárásának jogszerűtlenségét a műszaki leírás hiánya és az elbírálási határidő késedelme terén, de ezek miatt nem alkalmazott jogkövetkezményt, mert e jogsértések tekintetében a kérelem elkésett. A műszaki leírás hiánya miatt kérelmező augusztus 25-i ajánlati felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthatott volna be jogorvoslati kérelmet. Az elbírálási határidő késedelme miatt kérelmező az ajánlat bontásától, szeptember 10-től számított 30 napos elbírálási határidő leteltétől, október 10-étől számított 15 napon belül kérhette volna a jogorvoslatot. Miután a jogorvoslati kérelem november 25-én történt benyújtásáig ezen jogvesztő határidők leteltek, a szóban forgó jogsértések megállapításának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 30.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
