KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0419)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.46/10/1999
Tárgy: a Jatex Kft. jogorvoslati kérelme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen

A Fővárosi Bíróság 1999. január 19. napján kelt, 1999. február 16. napján jogerőre emelkedett 8.K.31.564/1998/2. sz. ítélete alapján új eljárás keretében a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A dr. Bita Judit (1012 Budapest, Mikó u. 14.) ügyvéd által képviselt Jatex Kft. (1037 Budapest, Bojtár u. 24., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a dr. Bűrös László (1135 Budapest, Tahi u. 53–59.) ügyvéd által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (5000 Szolnok, Tószegi u. 21., a továbbiakban: ajánlatkérő) egyéves szükségletét fedező röntgenfilmek, vegyszerek, kazetták, fóliák beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, az ítélet új eljárásra utasító felhívás körében helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Fővárosi Bíróság fenti számú jogerős ítéletében a Döntőbizottság 1998. szeptember 25-én kelt D. 191/14/1998. sz. közigazgatási határozatát a keresettel támadott rendelkezések körében hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította. Az új eljárás keretében a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdése körében a kérelmező vagy a nyertes Labourmed Kft. ajánlata minősíthető-e a bírálati szempontok szerinti legelőnyösebb ajánlatnak.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a K. É. 24. számában 1998. június 17-én tette közzé.
A felhívás szerint szállítási szerződés keretében egyéves szükségletét fedező röntgenfilmeket, vegyszereket, kazettákat és fóliákat kívánt megvásárolni az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki specifikáció és mennyiség alapján. Lehetőséget biztosított arra, hogy a megrendelésre kerülő mennyiség az ajánlati dokumentációban foglaltaktól 20%-kal fel- vagy lefelé eltérhet. A teljesítés helyeként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetet jelölte meg. Az ajánlati dokumentációt a Novotrading Medical Kft. (1137 Budapest, Katona J. út 9–11.) bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére, aki az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vett. A felhívás szerint rész- és többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni, azonban az egyes ajánlati változatoknak egymástól elkülönítethetőnek kellett lenniük.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontjait, a következő fontossági sorrendben:
– adott termékcsoportoknál a megajánlott termékek gyakorlati felhasználhatósága, anyagminőség,
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók, ideértve a szállítás után nyújtott szolgáltatásokat, csomagajánlatokat, illetve grátisz árukapcsolásokat,
– az ajánlati dokumentáció III. fejezetében meghatározott szállítási és fizetési feltételeknél kedvezőbb ajánlat, például negyedévre szükséges mennyiségek egyben történő leszállítása és az ellenértéknek a tényleges felhasználás függvényében utólag történő kifizetése,
– adott termékcsoportoknál a megajánlott termékek sterilitásának időtartama,
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke,
– az ajánlatkérőt érintő, a szerződésben elismert árfolyamváltozásból eredő többletköltségek kompenzálására ajánlott megoldások.
Az ajánlati dokumentáció III. fejezetében került meghatározásra a beszerezni kívánt termékek műszaki specifikációja, míg a IV. fejezet a szállítási szerződéstervezet volt, mely többek között szállítási és fizetési feltételeket tartalmazott.
A közbeszerzési eljárásban kérelmező, Labourmed Kft. Fujifilm Kft., Krico Kft., Rönt-Genex Kft., Bayer Hungária Kft., Medimat Kft., Rethmann Recycling Kft. nyújtott be ajánlatot. Az értékelésbe ez utóbbi kft. ajánlatát már nem vonta be érvénytelenség miatt. Az ajánlatok értékelését követően a nyertes ajánlat a Labourmed Kft. C változatú ajánlata, nettó 29 553 328 Ft összegben.
Ajánlatkérő szakértői bizottságot hozott létre az ajánlatok értékelésére. A szakértői bizottság a felhívásban megállapított bírálati szempontokat súlyozta, és az első bírálati szempontra maximálisan 27 pontot, a másodikra 23 pontot, a harmadikra 18 pontot, a negyedikre 14 pontot, az ötödikre 10 pontot, a hatodikra 8 pontot állapított meg, ezáltal összesen 100 pontot érhettek el az ajánlattevők.
Az első bírálati szempontnál ajánlatkérő maximális pontszámmal pontozta a kérelmező ajánlatát, míg a nyertes ajánlat 25 pontot kapott. Ajánlatkérő a megajánlott termékek gyakorlati felhasználhatósága és anyagminősége alatt elsősorban a kidolgozottságot, fátyolozottságot, szemcsézettséget, kontrasztosságot és felbontó- képességet vizsgálta, és hozta meg a pontszámokban eltérő döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérő értékelését e bírálati szempontnál elfogadta, a pontozás esetleges szubjektivitását a Döntőbizottság nem vizsgálta, mivel a kedvezőbb ajánlatot kétségtelenül az első bírálati szempontnál kérelmező tette.
A második bírálati szempontnál ajánlatkérő kérelmezőnek 16 pontot adott, míg a nyertes ajánlat a maximális 23 pontot kapta meg. Ennél a szempontnál ajánlatkérő nem értékelte a kereskedelmi és egyéb kondíciókat, illetve a szállítás után nyújtott csomagajánlatokat, mivel ilyen jellegű kedvezményeket az ajánlattevők ajánlatukban nem ajánlottak meg. A pontszámokban való eltérés egyedül csak a megajánlott rabattermékek mennyisége és ellenértéke közötti különbségből adódtak.
Kérelmező ajánlatában 1 302 252 Ft összegben tett rabatkedvezményt fóliából, míg a nyertes C változatú ajánlata 4 780 385 Ft összegű kazetta-rabatkedvezményt ajánlott fel.
A felajánlott termékek ellenértéke közötti különbségből adódott a pontszámok közötti eltérés. A Döntőbizottság nem tartotta jogsértőnek a rabatkedvezmény ajánlatkérő általi értékelését, mivel álláspontja szerint ez nem tekinthető grátisz felajánlásnak, ami sértené a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
Jelen közbeszerzési eljárásban a megajánlott termékek – beszerzési tárgyak – közül került rabatkedvezmény árkedvezményként figyelembevételre. A nyertes és a kérelmező által felajánlott termékek mennyisége közötti 3-szoros különbség a Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozhatta a nyertes ajánlat kedvezőségét a kérelmező ajánlatával szemben. A Döntőbizottság szerint nincs jelentősége az adott pontszámok szubjektív megítélésének, mivel ajánlatkérő e bírálati szempontnál az ajánlatokat a termékkedvezmény mennyisége és ellenértéke körében tudta csak értékelni, amely szerint számszerűsítve a nyertes ajánlata kedvezőbbnek tekinthető.
A Döntőbizottság nem tudta figyelembe venni kérelmezőnek az ajánlatkérő ésszerű szükségletének határára vonatkozó álláspontját, mivel nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy ajánlatkérő szükségletét behatárolja, illetve ezen szükségletre bármiféle korlátot állapítson meg.
A harmadik bírálati szempontnál kérelmező ajánlata 0 pontot, a nyertes ajánlata maximálisan 18 pontot kapott. Az ajánlati dokumentáció IV. fejezetében a szerződéstervezet 3.1, 4.2, 6.3 pontjai állapították meg a fizetési és szállítási feltételeket. A kihelyezett árukészlet és a tényleges felhasználást követő fizetési konstrukciót példázó jelleggel, csak az ajánlati felhívás 13. pontjának harmadik francia bekezdése szerinti bírálati szempontnál figyelembe vehető kedvezményként jelölte meg ajánlatkérő. Az ajánlati dokumentáció szerződéstervezetének megjegyzés szövege alatt utalás történik e konstrukció bármely ajánlattevő általi vállalásakor a szerződéstervezet 3.1, 4.2 pontjainak megfelelő e körbeni módosítására.
Kérelmező ajánlatában azonnali (promt) szállítást és az előírtnál (ajánlati dokumentáció 3.1. pont) 15 nappal kedvezőbb, azaz 60 napos fizetési határidő-konstrukciót, míg a nyertes a negyedévre kihelyezett árukészlet 30 napos fizetési határidővel konstrukciót ajánlott meg ajánlatában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a két szállítási és fizetési mód között olyan lényeges különbség nincs, amely olyan mértékű pontozásbeli eltérést jelentett volna, mint amelyet ajánlatkérő alkalmazott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a promtszállítás és a 60 napos fizetési határidő tartalmában, technikai lebonyolítási módjában közel azonos konstrukciónak tekintendő a negyedévenkénti szállítás és a tényleges felhasználást követő fizetési móddal.
Ajánlatkérő részére a szállítási biztonság adott lehetősége fennállt volna akkor is, ha a kérelmező általi konstrukciót választja, mert a kérelmező többmilliós árukészlete minőségi raktározási képessége folyamatos garanciát jelentett volna számára.
A Döntőbizottság a fentiekből következőleg e bírálati szempontból a nyertes és kérelmező ajánlatát azonos szintűnek értékelte.
A negyedik bírálati szempontnál a kérelmező és a nyertes a maximális pontszámot (14 pont) kapta ajánlatkérőtől. A két ajánlat e szempontból azonos, mely egyezik a Döntőbizottság álláspontjával is.
Az ötödik bírálati szempontnál kérelmező 9 pontot, a nyertes 4 pontot kapott ajánlatkérőtől. Kérelmező nettó vállalási ára 28 950 202 Ft, a nyertesé 29 553 328 Ft. Az ajánlati árak tekintetében tehát kérelmező tette a legelőnyösebb ajánlatot, ajánlatkérő pontozása e bírálati szempontnál megfelelőnek tekinthető. Az ajánlatkérő árképzését a Döntőbizottság elfogadta, mely a szerződéses ár végleges összegére vonatkozott.
E bírálati szempontból a kérelmező ajánlata előnyösebb volt a nyertes ajánlatánál.
A hatodik elbírálási szempontnál kérelmező a maximális 8 pontot, a nyertes 6 pontot kapott ajánlatkérőtől.
Kérelmező a szerződés teljes tartalma alatt fix árat ajánlott meg, míg a nyertes az árakat 1998. december 31-ig fixnek, 1999. január 1-jétől az árfolyamváltozásból eredő többletköltségek 75%-ának áthárítását vállalta ajánlatában. E bírálati szempontból kérelmező ajánlata kétségtelenül előnyösebb a nyertes ajánlatánál.
Összefoglalva, a Döntőbizottság megállapításai az ajánlatok összehasonlítását követően a következők.
Az első, az ötödik, hatodik bírálati szempontnál kérelmező ajánlata előnyösebb a nyertes ajánlatánál, a második, harmadik, negyedik szempontnál azonosak az ajánlatok. Összességében ajánlatkérő részére a legelőnyösebb ajánlatot kérelmező adta, de mivel nem ő volt az eljárás nyertese, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mely szerint "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A Döntőbizottság a fentieket figyelembe véve a Kbt. 76. § (1) bekezdésében megállapított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. december 30.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Dr. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel