KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0466)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.282/16/1999
Tárgy: Trendex Holding Rt. és a MATÁVCOM Kft. jogorvoslati kérelme a Szent Pantaleon Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Trendex Holding Rt. (1117 Budapest, Budafoki út 60., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) a MATÁVCOM Kft. (1101 Budapest, Bihari u. 6., képviseli: dr. Cserichné dr. Gyomai Judit ügyvéd, a továbbiakban: II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Szent Pantaleon Kórház (2400 Dunaújváros, Korányi S. u. 4–6., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1126 Budapest, Böszörményi út 16/B, a továbbiakban: ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott szervezet, a Hospitrade Kft., 1118 Budapest, Otthon u. 42., a továbbiakban: megbízott) "telefon-alközponti szolgáltatással vegyes outsourcing (kihelyezett erőforrás) finanszírozással történő rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1995. évi XI. törvény (Kbt.) 52. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontját, az 56. § (1) bekezdésre figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint összegű bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. és II. rendű kérelmezőnek 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 35. számában 1999. augusztus 31-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a jelenleg üzemelő (részben saját tulajdonú, részben bérelt telefon-alközpontjai, alközponti hálózatai és végponti készülékei outsourcing finanszírozással történő rekonstrukciójára, a dokumentációban meghatározott műszaki specifikáció alapján; továbbá 5 éves futamidővel történő alközponti szolgáltatásra a rekonstruált rendszerekre vonatkozóan. A teljesítés helyét az ajánlatkérő központi telephelyében, a teljesítési időpontot legkésőbb 1999. december 31-ében jelölte meg. A telefon-alközponti szolgáltatás folyamatos a rekonstrukció végrehajtásától számított 5. év végéig. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízta a Hospitrade Kft.-t, aki a dokumentációt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára teljes körű, míg az opciókra, amelyek a tényleges ajánlattól elkülönülnek, többváltozatú ajánlattételi lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának fontossági sorrend szerinti bírálati szempontjait. Így
– az ajánlat műszaki tartalmának korszerűsége, teljessége, megbízhatósága,
– referenciák,
– árak, fizetési és kereskedelmi feltételek, garanciális és szerződéses biztosítékok.
Az ajánlati felhívás 15. Egyéb információk c) pontja szerint ajánlatkérő és megbízottja 1999. szeptember 20-án helyszíni konzultációt tartott, ahová meghívásra került I. és II. rendű kérelmező, a Telemobil Kft. és a PRIMUS NET Kft. A konzultáción és azt követően a dokumentáció műszaki specifikációjával kapcsolatosan feltett ajánlattevői kérdésekre ajánlatkérő és megbízottja a Kbt. 38. §-a szerint a válaszokat megadta.
Az ajánlatok bontására 1999. október 11-én került sor. Ajánlatot nyújtott be: I. és II. rendű kérelmező, a PRIMUS NET Kft. és a Telemobil Kft. A bontási eljáráson az ajánlat részét képező felolvasólapok kerültek ismertetésre, melyek tartalmazták a Kbt. 51. § (3) bekezdésben előírt adatokat.
Az ajánlatokat az erre a célra létrehozott szakértői bizottság külső szakértők meghallgatása mellett értékelte, majd döntési javaslatát átadta az ajánlatkérő nevében egyszemélyi döntésre jogosult intézmény főigazgatójának.
A nyilvános eredményhirdetésre 1999. november 8-án került sor, ahol a közbeszerzési eljárás nyertese a PRIMUS NET Kft. bruttó 158 625 000 Ft összegű ajánlata lett. Az eljárásról készült összegzés a megjelent ajánlattevők képviselőinek átadásra került, amelyből megállapítható, hogy I. rendű kérelmező ajánlata érvénytelen, mivel a benyújtott szerződéstervezete tételszámban, felépítésében nem felelt meg a dokumentáció és a felhívás feltételeinek. II. rendű kérelmező ajánlata szintén érvénytelen, mivel az nem felelt meg a dokumentáció 16. és 18. d) pontjaiban előírt nyilatkozati és egyéb követelményeknek.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró bérleti és szolgáltatási szerződést a nyertes ajánlattevővel 1999. november 9-én megkötötte.
I. és II. rendű kérelmezők a Kbt. 79. § (5) bekezdésben előírt jogvesztő határidőn belül nyújtották be jogorvoslati kérelmüket a Döntőbizottságnak. Ebben sérelmezték és jogsértőnek tekintették ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntését ajánlatuk tekintetében. Ugyancsak sérelmezték, hogy a megjelent összegzés az eljárásról részletesen nem tért ki az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának ajánlatkérői szempontjaira és okaira. Továbbá álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevő a teljesítési határidő vonatkozásában nem a felhívás szerinti határidőt ajánlotta meg ajánlatában, így az érvénytelennek tekintendő. I. rendű kérelmező álláspontja szerint az az érvénytelenségi ok, amelyet ajánlatával szemben ajánlatkérő megállapított, jogsértő, mivel a szerződéstervezet becsatolásával eleget tett a dokumentáció követelményének, annak tartalma a dokumentáció szerint nem lehetett érvénytelenségi ok.
II. rendű kérelmező álláspontja szerint ajánlata 119. oldalán a 11.5 pont és a felolvasólap 3. c) pontja tartalmazta azokat a nyilatkozatokat, amelyre nézve az ajánlatkérő érvénytelenségi döntését alapozta. Benyújtott szerződéstervezetében csak lehetőségként említette meg az 5 évi futamidő lejártát követően az alközpontok ajánlatkérő tulajdonába történő adását, természetesen a szerződés közös megegyezéssel történő módosítása körében.
Álláspontja szerint sérült a Kbt. 56. § (1) bekezdése is azáltal, hogy ajánlatkérő értékelési mechanizmusa nem a bírálati szempontok szerint történt, így ezért eleve az eljárást lezáró döntés sem lehet jogszerű. Kérelmezők kérelmükben a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását, ajánlatkérőnek a költségekben való marasztalását indítványozták a megkötött szerződésre való tekintettel, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.
A Döntőbizottság II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét (D.309/1999.) egyesítette 1999. november 24-én I. rendű kérelmező kérelme által megindult D.282/1999. számú jogorvoslati eljárással.
A Döntőbizottság 1999. november 15-én kelt D.282/3/1999. számú szerződés megkötését megtiltó ideiglenes intézkedése már nem fejtett ki joghatást; mivel az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés korábban megkötésre került.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte alaptalanság miatt. Álláspontja szerint I. rendű kérelmező ajánlata részét tartalmazó szerződéstervezete az adásvétel elemeit tartalmazta, így az nem felelt meg a felhívás és a dokumentáció erre vonatkozó előírásainak. Elismerte viszont azt a tényt, hogy a szerződéstervezet tartalma érvénytelenségi okként nem jöhetett számításba, csak az a követelmény, hogy az ajánlatoknak szerződéstervezetet kell tartalmaznia. További érvénytelenségi okot is megállapíthatott volna, pl. a hálózatkiépítés elmaradt árajánlatával összefüggésben, de végül is erre nem került sor a közbeszerzési eljárásban.
II. rendű kérelmező ajánlata egyrészt azért volt érvénytelen, mert a szerződéstervezetében 5 év szolgáltatási idő eltelte után az alközpontok tulajdonba adását vetítette elő ajánlatkérő számára, amely így nem felelt meg a dokumentáció 16. pontjában előírt azon követelménynek, mely szerint 5 év elteltével is a szolgáltató tulajdonában maradnak a telefon-alközponti egységek. A bírálati szempontokkal összefüggésben előadta, hogy a fontossági sorrenden belül az első szempontot további alszempontokra osztotta, súlyszámokat rendelt a szempontokhoz, és ennek megfelelően történt a nyertes ajánlat kiválasztása.
A PRIMUS NET Kft. észrevételében hangsúlyozta, hogy a teljesítési határidő vonatkozásában vállalták a felhívásban megjelölt kivitelezési határidőt, előteljesítés megajánlásával. Az ajánlatában szereplő berendezések mindegyike rendelkezik a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben alaposak.
A Döntőbizottságnak álláspontját abban a kérdésben is ki kellett alakítania, hogy az ajánlattevők által kötelezően becsatolt szerződéstervezet tartalma mennyiben befolyásolja az ajánlatok érvényességét, és ez az ajánlat kötelező tartalmi részének tekintendő-e.
Az ajánlati felhívás 2. b) pontja meghatározta, hogy ajánlatkérő a telefon-alközponti szolgáltatással vegyes outsourcing szerződésre kíván ajánlatot kérni. A beszerzés tárgyánál ajánlatkérő konkrétan 5 éves időtartamban (futamidőben) jelölte a szolgáltatást és így lényegében a szerződés időtartamát is, amelyre a nyertes ajánlattevővel a dokumentáció műszaki specifikációja szerint szerződést köt.
A dokumentáció atipikus szerződés formájával, tartalmával kapcsolatosan csak annyit közölt az ajánlattevőkkel (dokumentáció 17. pont), hogy "mellékletként csatolja szerződéstervezetét, mely nyertessége esetén ajánlatkérővel tárgyalási alapként szolgál. A szerződéstervezet nem része az ajánlatnak, az ajánlat műszaki és kereskedelmi tartalmával, adataival stb. fennálló esetleges ellentmondások esetében az ajánlat fejezeteiben szereplők az érvényesek. Az ajánlattevőknek azonban figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a bírálóbizottság a szerződéstervezetben szereplő egyéb kereskedelmi feltételeket is értékeli. A szerződéstervezet nélküli ajánlat érvénytelen". A konzultáción konkrét kérdés ajánlattevőktől nem hangzott el arról, hogy a szerződés felépítésével és tartalmával összefüggésben milyen szerződési feltételekkel kívánja ajánlatkérő a szerződést megkötni majdan a nyertes ajánlattevővel.
I. és II. rendű kérelmező ajánlatának érvénytelensége a becsatolt szerződéstervezet tartalmával, annak adásvételi elemekkel történő vegyítése körében és azzal összefüggésben állt fenn ajánlatkérő döntése szerint. Mivel a dokumentáció 17. pontja csak a szerződéstervezet elkészítését és annak az ajánlatban történő benyújtását követelte meg érvényességi feltételként az ajánlatkérő, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint I. és II. rendű kérelmező ennek eleget tett, tehát ebből a szempontból ajánlatuk érvényesnek tekintendő.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmezők ajánlatát abból a szempontból is, hogy azok megfelelnek-e a dokumentáció és a felhívás feltételeinek. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy az ajánlat kötelező részét alkotó felolvasólapok tartalma és az egyéb ajánlati részek tekintetében kimeríti azon műszaki tartalmat és formai követelményeket, amelyeket ajánlatkérő a dokumentációban előírt.
A szerződéstervezet tartalmával összefüggésben a Döntőbizottság külön kiemeli és megállapítja, hogy nem lehet az ajánlattevőktől elvárni olyan követelmények megfogalmazását a beszerzés tárgyával, mennyiségével és a megkötendő szerződés elemeivel, amelyeket az ajánlatkérőnek kellett volna konkrétan a dokumentáció kötelező részeként szerepeltetnie. Ajánlatkérőtől elvárható lett volna, hogy a dokumentációban szerződéstervezet formájában meghatározza azokat a részletes szerződési feltételeket, amelyek alapján a későbbiek folyamán a beszerzés tárgyához kapcsolódó atipikus polgárjogi szerződést megköti a közbeszerzési eljárás nyertesével. Erre azért lett volna szükség, mivel a szakirodalom sem határozza meg egyértelműen a bérlettel vegyes szolgáltatási – outsourcing – szerződés fogalmát, másrészt a közbeszerzési eljárások során megkötött szerződések alapját a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalma képezheti.
Ajánlatkérő ebből a jogi okfejtésből adódóan jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők által benyújtott szerződéstervezetek tartalmi eltérése esetén nem mondhatja ki az ajánlat érvénytelenségét, mivel a Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerint az ajánlatkérő is kötve van a felhívás és a dokumentáció feltételeihez. Márpedig a dokumentáció idézett pontja szerint a szerződéstervezet csatolása volt csak érvényességi feltétel, annak tartalmi vizsgálata nem.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a kérelmezők ajánlatát érvénytelennek fogadta el az általa megállapított okok alapján, jogsértő volt, ezért megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel az 52. § (2) bekezdés d) pontját, azaz az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban; illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével összefüggésben megállapította, hogy ajánlatkérő a fontossági sorrend szerinti első bírálati szempontot – az ajánlat műszaki tartalmának korszerűsége, teljessége, megbízhatósága – további alszempontokra bontotta, így
1. Hálózat témaköre,
2. Alközpont és készülékek témaköre, alközpont és szolgáltatás,
3. Árak és kereskedelmi feltételek, futamidő alatti és futamidő utáni árak, garanciális biztosítékok.
Az e szemponthoz rendelt 45-ös súlyszámot megosztotta a hálózatközpont és alhálózatközpont szolgáltatás között 15-15 ponttal, a futamidőár és futamidő utáni ár között pedig 5-5 ponttal. Ebből megállapítható, hogy új szempontok bevezetésével és az ehhez rendelt súlyszámok rendelésével, továbbá a felhívásban eredetileg 3. bírálati szempontként szereplő árakat és kereskedelmi feltételeket az első szempontnál értékelve, felborította és megváltoztatta ajánlatkérő a felhívásban előírt bírálati szempontok fontossági sorrendjét.
Ebből következőleg értékelésnél jogszerű már nem lehetett, mivel a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a részvételi felhívásban előírt és meghatározott bírálati szempontokat és azok fontossági sorrendjét megváltoztatta és értékelte az általa érvényesnek tekintett ajánlatokat, a Kbt. 56. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint meghozott döntése is jogsértő.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint ugyanis az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság ezen jogi okfejtésből kiindulva, mivel nem voltak meg a jogszerű értékelés kritériumai, az ajánlatok összehasonlítását nem végezte el. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatában megjelölt berendezések hatósági engedélyével kapcsolatban megállapította, hogy azok rendelkeznek a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével, továbbá az ajánlatban meghatározott teljesítési határidő megfelel az ajánlati felhívásban előírt határidőnek. A minőségtanúsítás igazolásának hiánya ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem minősült érvénytelenségi oknak, ezzel összefüggésben a Döntőbizottság az ajánlatokat megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg:
I. rendű kérelmező ajánlata minőségtanúsítást nem tartalmaz, csak hivatkozást némely általuk beépíteni kívánt termék ISO 9002 minősítésére.
Telemobil Kft. ajánlatában az Izraeli Szabványügyi Intézet ISO 9001 minősítését és annak tanúsítványát csatolta.
PRIMUS NET Kft. ajánlatában a Zürich-i SG S AG ISO 9001 tanúsítványát megfelelőségről ajánlathoz csatolta.
II. rendű kérelmező ajánlatához a Svájci Nureau Veritas Qality Inc. ISO 9002-es minősítésének tanúsítványát csatolta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f), g) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazta:
A bírság összegének megállapításakor a beszerzés értékén kívül figyelembe vette az alábbi jogsértő tényeket és körülményeket:
– téves jogi feltételezés szerinti érvénytelenségi okra való hivatkozással érvénytelen ajánlatok érvénytelensége megállapításával,
– a bírálati szempontok fontossági sorrendjének megváltoztatásával új szempontoknak az értékelés körébe történő bevonásával, az ajánlatok objektív értékelésének jogszabályi alapja nem volt biztosítva a közbeszerzési eljárásban.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 4.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Magasi Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
