KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0467)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.320/11/1999
Tárgy: a BALO Kft. jogorvoslati kérelme a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Paukovits Vilmos ügyvéd (9400 Sopron, Frankenburg u. 2/E) által képviselt BALO Fémszerkezetgyártó, Szerelő és Kereskedelmi Kft. (1173 Budapest, Pesti út 5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. (1085 Budapest, Üllői út 14., továbbiakban: ajánlatkérő, RÉV VIII. Rt.) a "Budapest VIII., Futó u. 13. sz. alatti lakóház felújítása, 19 lakás korszerűsítése, szerkezeti megerősítése, homlokzatok igényes felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) bekezdését, a 60. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a 60. § (3) bekezdését és a 61. § (2) bekezdését, ezért 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A jogorvoslati kérelmet ezt meghaladó részében elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) és ajánlatkérő 1998. október 12-én szerződést kötöttek, miszerint az önkormányzat 121 millió Ft-ot bocsát ajánlatkérő rendelkezésére a Futó u. 13. sz. alatti lakóépület rehabilitációs munkáinak megvalósítására. Ajánlatkérő 1999. május 26-án nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 21. számában a tárgyi felújítási munkák elvégzésére.
Az eljárást augusztus 4-én a Kbt. 60. § d) pontjára hivatkozva eredménytelennek nyilvánította, majd a K. É. augusztus 31-én megjelent 35. számában tárgyalásos gyorsított eljárásra tett közzé részvételi felhívást, arra hivatkozva, hogy a korábbi nyílt eljárás eredménytelen volt, de ennek ellenére az eredetileg kitűzött határidőre, 2000. július 20-ra el akarja végeztetni a munkát. A felhívásban közölte, hogy megbízottja az ICS Építőipari Vállalkozási, Tanácsadó és Közvetítő Kft.
Előírta, hogy az ajánlatokat a közzétételt követő naptól számított 11. napon kell benyújtani a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására előírt igazolások, nyilatkozatok csatolásával.
A felhívásban 7 kiválasztott ajánlattevőt jelölt meg. Az eljárásban való részvételt 3 millió Ft-os ajánlati biztosíték nyújtásához kötötte. A korábbi nyílt eljárásban kiadott ajánlati dokumentációt bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban közölte, hogy az ajánlatokat azok bontásától számított 30 napon belül bírálja el, és az eljárás eredményét nyilvánosan hirdeti ki.
A felhívásra a jelentkezési határidőig, szeptember 13-ig 8 részvételi jelentkezés érkezett, a kérelmező, a ZÁÉV Rt., a Progress B '90 Kft., a Pest-Bau Kft., a Queen Bau Kft., az Erzsébetvárosi Épületfenntartó és Karbantartó Rt. (EVÉK Rt.), a Tectum Kft. és a Fjord Kft. jelentkezése. A bontásról jegyzőkönyv készült, melyben ajánlatkérő rögzítette, hogy valamennyi jelentkező jelentkezését elfogadja, 1999. szeptember 30-ra kérte az ajánlatok benyújtását. Jelezte, hogy a tárgyalások lefolytatására október 5–8. közötti időpontban kerül sor.
Az ajánlattételi határidőig 6 ajánlattevő – a kérelmező, a ZÁÉV Rt., a Progress B '90 Kft., a Pest-Bau Kft., a Queen Bau Kft., az EVÉK Rt. – nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok értékelését háromtagú bizottság végezte, október 7-i keltezéssel táblázatot állított össze a korábbi nyílt eljárás ajánlati felhívásában közzétett bírálati szempontok és az azokhoz rendelt súlyszámok és 0–10-ig terjedő pontszámok felhasználásával, a táblázat szerint a legjobb a Queen Bau Kft. ajánlata, a második a Pest-Bau Kft.-é lett, ezt követően került sor a tárgyalásokra.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel lefolytatott tárgyalások alapján kialakult helyzetben ismét összehasonlította az ajánlatokat, és az október 20-án kelt jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az első legkedvezőbb a Queen Bau Kft. ajánlata lett, a második pedig az EVÉK Rt. ajánlata – ua. napon ennek megfelelő döntési javaslatot terjesztett elő a Budapest VIII. Ker. Józsefváros Önkormányzat Közbeszerzési Bizottságának.
A közbeszerzési bizottság az eljárás eredményét illető döntési jog tekintetében a 132/1999.(XI. 19.) számú határozatával hatáskörének hiányát állapította meg, egyben felhívta az ajánlatkérő mb. vezérigazgatóját, "hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárásban ezeket a körülményeket figyelembe véve saját hatáskörében járjon el".
Ajánlatkérő ezt követően a november 24-én tartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette az eljárás eredményét, miszerint az eljárás nyertese a Queen Bau Kft., a második helyezett az EVÉK Rt. Az eredményhirdetés jegyzőkönyvében rögzítést nyert, hogy a "hirdetmény alapján benyújtott pályázatokat a RÉV VIII. Rt. tárgyalásos eljárásokon pontosította, és a pályázók felajánlása szerint árlejtette, majd néhány újabb pontosítás után 1999. november 16-án elbírálta".
Ajánlatkérő a nyertessel november 26-án a vállalkozási szerződést megkötötte. Kérelmező november 29-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, az eredményhirdetést nem tartotta meg a törvényes határidőn belül, valamint kifogásolta, hogy az eredményhirdetés időpontjáról szóló értesítést ajánlatkérő nem az ő faxszámára küldte meg. Kérte a jogsértés megállapítását és a Kbt. 60. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérő kötelezését az ajánlati biztosítékkal azonos összeg, 3 millió Ft megfizetésére.
Ajánlatkérő megbízottja a december 3-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlatokat az elbírálási szempontok alapján, tárgyilagosan bírálta el, és a tárgyalások során kialakult, összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Közölte, hogy az ajánlatokat október 20-án elbírálta, csak az eredmény kihirdetése húzódott el a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről szóló 49/1996.(X. 10.) számú rendeletével kapcsolatos jogértelmezési problémák miatt.
Elismerte, hogy az eredményhirdetésről szóló értesítést tévedésből nem a kérelmező faxszámára küldte, védekezésül előadta, hogy az arról szóló jegyzőkönyvet viszont másnap megküldte a kérelmezőnek.
A jogorvoslati eljárásban december 14-én tartott tárgyaláson kérelmező a jogorvoslati kérelmét módosította. Nyilatkozott, hogy nem kéri annak megállapítását, hogy az ő ajánlata volt a legjobb, viszont kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy melyik ajánlat volt a legkedvezőbb, mert álláspontja szerint az ajánlatok értékelése körüli problémák miatt nem lehet tudni, hogy ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a módosított jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem hirdette ki határidőben az eljárás eredményét, kifogását az ajánlati dokumentációban rögzített ajánlatkérői közlésre alapította, miszerint ajánlatkérő a bontástól számított 30 napon belül el fogja bírálni az ajánlatokat.
Miután a Kbt. nem tartalmaz konkrét rendelkezést az eredményhirdetés időpontjára, csak az ajánlatok elbírálásának kötelező időpontjára nézve, a kérelmező által felváltva használt fogalmak – az elbírálás és eredményhirdetés – tekintetében a Döntőbizottság a kérelmet annak tartalma szerint bírálta el.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felbontástól számított 30 – építési beruházás esetén 60 – napon belül el kell bírálni, a (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az elbírálási határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, a határidő meghosszabbítását hirdetményben kell közzétennie. Az ajánlatok felbontása szeptember 30-án történt, ajánlatkérő a határidőt nem hosszabbította meg, így a törvény szerinti elbírálási határidő – tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya szolgáltatás – október 30-án lejárt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban úgy az írásbeli, mint a tárgyaláson szóban előadott védekezésében arra hivatkozott, hogy ő 30 napon belül – október 20-án – meghozta a döntést, csupán annak kihirdetése húzódott el jogértelmezési problémák miatt. A Döntőbizottság ezért elsődlegesen azt tette vizsgálat tárgyává, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott október 20-i "döntés" a jogvita tárgyát képező ügy tényállása szerint érdemi döntésnek minősült-e.
A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a Kbt. 1. § d) pontja és 10. § d) pontja értelmében a RÉV VIII. Rt. minősül ajánlatkérőnek, mert a RÉV VIII. Rt. az 1998. október 12-én kötött szerződés szerint a 121 millió Ft-ot kizárólagosan a beszerzés realizálása céljára kapta az önkormányzattól.
A megbízási szerződés 6. pontja rögzíti a megbízott jogait, kötelezettségeit és feladatait. A 6.4.1. pont az alábbiak szerint szól: "Megbízó a Megbízott tevékenységéhez szükséges beruházói állásfoglalásokat és döntéseket az előterjesztés, ill. javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg, a testületi döntést igénylő kérdésekre 30 napon belül ad választ. Megbízó tájékoztatja a Megbízottat, hogy mely kérdések igényelnek testületi döntést. Testületi döntést nem igénylő közbenső intézkedéseket Megbízó 8 napon belül realizál". Ebből következik, hogy a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 55. § (1) bekezdése szerinti, az ajánlatok bontásától számított 30 napos határidőn belül ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntéshez szükséges valamennyi feladatot végre kellett hajtania, azaz az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokat követően az önkormányzat közbeszerzési bizottsága felé döntési javaslatot kellett felterjesztenie, a bizottság – egyes esetekben a testület – döntését pedig, mint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést kellett kihirdetnie. A döntési mechanizmus nyilvánvaló időszükségletét ajánlatkérőnek figyelembe kellett vennie.
Ajánlatkérő október 20-án az ajánlatok értékeléséről készült táblázatait, mint saját "megállapításait" a közbeszerzési bizottság részére "tervezet"-ként küldte meg. A közbeszerzési bizottság az október 22-i ülésén az ügyben érdemi döntést nem hozott; saját hatáskörének tisztázására a képviselő-testület állásfoglalását tartotta szükségesnek: A közbeszerzési bizottság újabb ülésére november 19-én került sor, amikor a bizottság 132/1999. (XI. 19.) számon határozatot hozott, miszerint a jelen ügyben az ajánlatok elbírálására nincs hatásköre – felhívta egyúttal ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzési eljárásban saját hatáskörében járjon el.
Ajánlatkérő ezen előzmények után értesítette faxon ajánlattevőket a nyilvános eredményhirdetés időpontjáról (november 24.) és helyéről. A kérelmező az értesítést nem kapta meg. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő az ajánlatokat november 16-án bírálta el – a Döntőbizottságnak erre vonatkozó dokumentumot ajánlatkérő nem bocsátott rendelkezésére.
A közbeszerzési eljárást lezáró döntésnek csak az a döntés tekinthető, amely a közbeszerzési eljárás végeredményét megállapítja, a Kbt. szabályai szerint nyilvánosan kihirdethető, és annak alapján a szerződés megköthető.
A jóváhagyásra megküldött "döntés" csak döntési javaslat, ugyanis egy döntés csak akkor tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek, ha a döntést hozó azt azzal a szándékkal, abban a tudatban hozza meg, hogy az az ő saját határozata, annak joghatálya nem függ harmadik személy hozzájárulásától, és így azt a lehető legrövidebb időn belül kihirdetheti.
Ajánlatkérő a jelen eljárásban az október 20-i saját értékelését nem hirdette ki nyilvánosan, mert mindaddig nem tekintette azt eljárást lezáró döntésnek, amíg a közbeszerzési bizottság 132/1999. (XI. 19.) számú határozatáról nem értesült.
A Döntőbizottság e határozat meghozatalával azonosítja az elbírálás időpontját, amely az ajánlatok bontásától számított 50. napra esik. (A becsatolt eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő november 16-án, az ajánlatok felbontásától számított 47. napon bírálta el az ajánlatokat.)
Ajánlatkérő az elbírálás határidejét nem hosszabbította meg, tehát a törvény által szabott 30 napos határidőt kellett volna betartania, azt pedig túllépte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok késedelmes elbírálása által megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdését.
Az elbírálási határidő elmulasztása a Kbt. szerint a következő jogkövetkezményekkel jár:
– A 60. § (1) bekezdés e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha ajánlatkérő az 55. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el. Tehát ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania.
– A 60. § (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy "ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, és az előírt határidőre az ajánlatokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg megfizetésére köteles".
Ajánlatkérő tehát köteles – az ajánlati biztosíték összegén túlmenően – az azzal azonos összeget megfizetni mindazon ajánlattevő részére, akik a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettek, és velük ajánlatkérő nem kötött szerződést. Kérelmezőnek a 3 millió Ft megfizetésére irányuló kérelme tehát jogos, a Döntőbizottság mindamellett a Kbt. 88. §-ában meghatározott jogkövetkezmények körében a rendelkező részben erre nem kötelezhette ajánlatkérőt, mert a közbeszerzési szerződés megkötésével a közbeszerzési eljárás lezárult. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérő önkéntes teljesítése hiányában kérelmező (és a többi ajánlattevő) polgári peres eljárásban érvényesítheti követelését.
Miután a közbeszerzési eljárást fenti okokból eredménytelennek kell tekinteni, eredménytelen eljárásnak pedig nem lehet nyertese, a Döntőbizottság nem vizsgálta érdemben az ajánlatokat, a kérelemnek ezt a részét elutasította.
Ajánlatkérő elismerte, hogy kérelmezőt – hibás faxszám címzés miatt – a nyilvános eredményhirdetésre nem hívta meg. A meghívókat csak faxon továbbította, tehát azt kérelmező postai úton sem kapta meg.
A Kbt. 61. § (2) bekezdése alapján az eredményhirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni, ennek elmulasztása folytán ajánlatkérő e rendelkezést is megsértette.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy a jogsértések részben az ellentmondásos önkormányzati rendelkezések és intézkedések közrehatása miatt következtek be.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1999. december 31.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
