A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (0469)
8.k.38881/1999/5
A Fővárosi Bíróság Tordainé dr. Sztráska Erzsébet (3100 Salgótarján, Rákóczi u. 8. mfszt. 4.) ügyvéd által képviselt Mélyépszolg Kft. (1012 Budapest, Várfok u. 8.) felperesnek dr. Deli Betty által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben, amelyben Beszkid Andor polgármester által képviselt Rimóc község és Máté Csaba által képviselt Szécsény község beavatkozóként az alperes oldalán fellépett, meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 7500 (hétezer-ötszáz) forint perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 10 000 (tízezer) forint kereseti illetéket – a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására – az állam javára fizessen meg.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, jogi képviselettel, hét példányban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő több község és város önkormányzata, így Szécsény városé és Rimóc községé is (továbbiakban a nevesített ajánlatkérő alperesi beavatkozók) 1999. január 6-án, illetve módosítás folytán 1999. január 13-án nyílt előminősítési eljárásra felhívást tettek közzé Szécsény és térsége szennyvízcsatorna-kivitelezési munkáinak fővállalkozásban történő megvalósítása, és a tervezett létesítmények üzemkész állapotban történő átadása tárgyában.
A felhívás 10. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat. Az elbírálás szempontjainak fontossági sorrendje:
– minőség- és teljesítményparaméterek (1. pont)
– garanciális és szavatossági kötelezettség vállalása (2. pont),
– az ajánlattevő műszaki, pénzügyi, gazdasági alkalmassága (3. pont),
– referenciák (4. pont),
– szerződéses feltételek, az ajánlattevő által támasztott fizetési igények (5. pont),
– jóteljesítési garancia (6. pont).
A társult önkormányzatok 1998. július 21-én kötöttek megbízási szerződést a Quadrát Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel (továbbiakban Quadrát Kft.) a szennyvízberuházás lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatainak ellátására 7 180 000 Ft + áfa megbízási díj ellenében. A megbízási szerződés értelmében a Quadrát Kft.-nek volt a feladata a kivitelező versenytárgyalás lebonyolítása, az ajánlati felhívás dokumentációjának elkészítése, a kivitelezés műszaki ellenőrzése, a műszaki átadás-átvételi és üzembe helyezési eljárás lefolytatása.
A részvételi jelentkezés határideje 1999. február 8-a volt. Az előminősítés eredményét az ajánlatkérők 1999. március 17-én nyilvánosan kihirdették, egyidejűleg ajánlattételre felkérték a kiválasztott 18 ajánlattevőt. Az előminősítési eljárás eredményéről szóló tájékoztató 1999. április 7-én a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre került.
Az 1999. április 27-i ajánlattételi határidőre 16 ajánlat érkezett, ezek között volt a Mélyépszolg Kft.-é (továbbiakban kérelmező felperesé), az Infra Start Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Kft.-é és az Alterra Kft.-é is.
Az ajánlatokat a társult községek, illetve város polgármestereiből alakult bizottság (továbbiakban bizottság) értékelte. A bizottság valamennyi ajánlatot érvényesnek tekintve az értékelést úgy végezte el, hogy az előminősítési pontszámhoz még elérhetően maximálisan 95 pontot rendelt hozzá az ajánlati ár, a szerződési feltételek, a magasabb műszaki tartalom, magasabb kötbérvállalás, kedvezőbb fizetési feltételek, áfa-megfinanszírozás saját erőből és áfamegfinanszírozás bankon keresztül szempontok alapján.
Az ajánlatkérők 1999. május 21-én nyertesnek az Infra Start Kft. (továbbiakban: nyertes) ajánlatát, másodiknak az Alterra Kft. ajánlatát fogadták el. A döntést még ugyanezen a napon nyilvánosan kihirdették, és a szerződést a nyertessel megkötötték. A kérelmező felperes ajánlatát az ajánlatkérők a 9. helyre sorolták.
A kérelmező felperes az 1999. június 3-án iktatott jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását, a jogsértések megállapítását, az ajánlatkérők kötelezését az eljárási díjnak, valamint a költségeinek a megfizetésére.
A kérelmező felperes sérelmezte, hogy ajánlatkérők nem rendelkeztek megfelelő fedezettel az eljárás megindításához, és az elbírálási szempontokat úgy írták elő, hogy azokban az ár nem került meghatározásra. Kifogásolta továbbá, hogy a nyertes nem igazolta hitelesen a műszaki alkalmasságát. A Quadrát Kft. vonatkozásában előadta, hogy összeférhetetlenségi ok állt fenn, továbbá kifejtette, hogy a lebonyolítást végző Quadrát Kft. közbeszerzési eljárás mellőzése nélkül kapta meg a megbízását. Kérelmező felperesnek az volt a jogi álláspontja, hogy az ajánlatkérők nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdették ki nyertesnek, mivel ő adta a legkedvezőbb ajánlatot.
Az ajánlatkérők, így az ajánlatkérő alperesi beavatkozók is a jogorvoslati kérelem elutasítását kérték elkésettségre, illetőleg megalapozatlanságra hivatkozással. Az egyéb érdekeltek egy része, így az Infra Start Kft. is a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A másik része, mint pl. a Contur-Bau Rt. és az Olajterv Rt. a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetértett.
Az alperes az 1999. július 12. napján kelt D–110/16/1999. számú határozatában a kérelmező felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
Döntését részben az 1999. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 79. § (2) és (5) bekezdésére alapította. Ezt azzal indokolta, hogy a jogorvoslati kérelemnek az a része, amely a közbeszerzési eljárás forráshiányára, az előminősítésre vonatkozó részvételi felhívásra, az ajánlati felhívás tartalmára, valamint a Quadrát Kft. esetében a közbeszerzési eljárás mellőzésére vonatkozott, elkésett. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos felperesi előadást a Kbt. 31. § (2) és (4) bekezdésére utalással találta alaptalannak. Azzal érvelt, hogy a Quadrát Kft. nem vett részt oly módon a közbeszerzési eljárásban, amely vele szemben kizárási okot valósítana meg. Az alperes határozatának 8–11. oldalán részletesen kimunkálta, hogy a felhívásban közzétett pontok értelmében melyik az a szempont, ahol a nyertesé, és melyik az, amelyiknél a kérelmező felperesé a kedvezőbb ajánlat. Ezek összegezése alapján pedig azt állapította meg, hogy a nyertes, azaz az Infra Start Kft. ajánlatát kell összességében a legkedvezőbbnek tekinteni, mivel a fontossági sorrendben előbb álló elbírálási szempontoknál ez az ajánlattevő tette a kedvezőbb ajánlatot. Ezen oknál fogva pedig azt rögzítette, hogy az ajánlatkérők jogszerűen hozták meg döntésüket, mivel az elbírálási szempontok szerint összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdették ki nyertesnek.
A kérelmező felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Petitumát azzal indokolta, hogy jogorvoslati kérelme nem késett el, mivel a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetésre 1999. május 21-én került sor, és ő csak ekkor szerzett érdemben tudomást a törvénysértésekről. Sérelmezte, hogy az alperes nem vizsgálta meg a Quadrát Kft. tekintetében széles-körűen az összeférhetetlenségi okokat, a közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott beruházás lebonyolítói tevékenységet, és azt sem, hogy a lebonyolító szavazati joggal részt vett-e a döntés meghozatalában. Kérelmező felperes szerint az alperes nem tisztázta eljárása során a tényállást, és jogsértő módon állapította meg azt, hogy az ajánlatkérők betartották a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, valamint a 34. § (1) bekezdésében foglaltakat. Érvelése szerint az alperes a határozatában nem döntött minden jogorvoslati kérelemben felvetett kérdésről, és az indokolási kötelezettségének sem tett teljeskörűen eleget.
Az alperes ellenkérelmében – a határozatában foglalt indokolásra figyelemmel – a kérelmező felperes keresetének elutasítását kérte. Pontosította határozata indokolásának 10. oldalán rögzítetteket az áfafinanszírozás tekintetében, összességében azonban fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy az ajánlatkérők az elbírálási szempontok szerint összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdették ki nyertesként.
Az alperesi beavatkozók is a felperes keresetének elutasítását kérték. A kérelmező felperes keresete nem alapos.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítására, a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kerülhet sor. E jogszabályi rendelkezés kimondja azt is, hogy e határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Quadrát Kft.-vel az ajánlatkérők a megbízási szerződést 1998. július 21-én kötötték meg. Ebből, valamint az előző bekezdésben ismertetett törvényhelyből következően az esetleges jogsértés miatti eljárás megindítására 1998. július 21. napjától számított 60 napon belül kerülhetett volna sor. A perbeli esetben azonban a kérelmező felperes a jogorvoslati kérelmét 1999. június 3-án nyújtotta be, ebből következően az elkésett, jogvesztő határidőn túli kérelem volt.
Rámutat a bíróság arra is, hogy az ajánlatkérők a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot az előminősítési eljárásban bírálták el. Előminősítési eljárás eredményéről az ajánlatkérők 1999. március 17-én döntöttek, és a döntés a Közbeszerzési Értesítőben 1999. április 7-én lett közzétéve. Ebből következően a kérelmező felperesnek ha bármilyen ellenvetése merült fel az alkalmassággal kapcsolatban, akkor e tárgyban a jogorvoslati kérelmét e határidőtől számított 15 napon, de legkésőbb 60 napon belül kellett volna előterjesztenie. Kérelmező felperes azonban a számára nyitva álló határidőt elmulasztotta, mivel jogorvoslati kérelme 1999. június 3-án került benyújtásra. Ebből következően e tekintetben is érdemben helyesen döntött az alperes akkor, amikor azt állapította meg, hogy a kérelem e körben is elkésett és jogvesztő határidőn túli.
A kérelmező felperesnek az ajánlatkérők forráshiányával, továbbá az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos kérelme is az objektív jogvesztő határidőn túl került benyújtásra. A részvételi felhívás ugyanis megjelent a Közbeszerzési Értesítőben, erről a felperes tudomást szerzett, az előminősítési eljárásra szóló dokumentációt átvette, az előminősítési eljárást követően ajánlatát benyújtotta, az ajánlati felhívást, a dokumentációt is megismerte, ajánlattételi határidőre ajánlatot is beadott. Ezen cselekmények, okiratok dátumaiból, valamint a jogorvoslati kérelem benyújtásának idejéből pedig egyértelműen következik, hogy a felperes a tudomásra jutástól számított 15 napon túl terjesztette elő az eljárás megindítására irányuló kérelmét. Kifejtettekből következik, hogy a bíróság nem fogadhatta el azt a felperesi érvelést, hogy a kérelmező felperes csak az eredményhirdetés napján szerezhetett tudomást a számára okot adó és jogorvoslati eljárás megindításának alapjául szolgálható adatokról. Alperes tehát helyesen járt el akkor, amikor az objektív és jogvesztő határidőn túl előterjesztett e jogorvoslati kérelmek tárgyában sem folytatott le érdemi vizsgálatot.
A Kbt. VI. fejezete, a 31. § (1)–(4) bekezdése tartalmazza az ajánlatkérők nevében eljáró személyekkel kapcsolatos szabályokat. Ezek értelmében az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
A bíróság a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő önkormányzatok, Rimóc, Varsány, Nógrádsipek községek szennyvízelvezetésének tervezését a Palóc Mérnöki Iroda Kft., Nagylóc Község terveinek elkészítését a Computerv GM végezte, a tervek módosításával a Quadrát Kft.-t bízták meg. A módosítás a szennyvíztisztító telep helyét jelentette.
A tényállást érintően rámutat a bíróság arra is, hogy a kérelmező felperes okiratokkal vagy egyéb hitelt érdemlő módon a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonyt, vezető tisztségviselői avagy hozzátartozói minőséget nem bizonyította. Az pedig, amit a bíróság e körben tényállásként megállapíthatott, része volt a dokumentációnak, ezért ha fenn is állt volna az eljárás e szakaszát érintően valamely összeférhetetlenségi ok, akkor azt a kérelmező felperesnek nem 1999. június 3-án, hanem korábban kellett volna kifogásolnia, ezért a Kbt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok tekintetében érdemi vizsgálatnak – elkésettség okából – az eljárás e részét illetően már nem is lehetett helye.
Az alperes a határozatában az iratokkal és a rendelkezésére álló adatokkal összhangban állóan rögzítette, hogy az ajánlatok elbírálására az ajánlatkérő önkormányzatok bizottságot hoztak létre, és ennek a bizottságnak a tagjai az önkormányzatok képviselői voltak. A kérelmező felperes csak hivatkozott arra, hogy a lebonyolító részt vett a döntés meghozatalában, ezt azonban semmivel nem támasztotta alá. A kérelmező felperesi nyilatkozatban foglaltakat igazoló adatok a bíróság rendelkezésére álló iratokban sem voltak fellelhetők. Ebből következően a bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmező felperes e körben előterjesztett határidőben érkezett kérelme nem alapos, az ajánlatkérők a Kbt. 31. § (4) bekezdésében foglalt szabályt nem szegték meg.
A bíróság jogi álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy az ajánlatkérők milyen módot választanak az értékeléshez. A végeredménynek azonban tükröznie kell az elbírálási szempontoknak való megfelelést és a fontossági sorrendet. Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetében az ajánlatkérőknek több feltételt együttesen kell értékelnie és a sorszámokból következően az előbb álló nagyobb súllyal kell értékelnie, fontosabbnak kell tekintenie, mint az utóbb következőket.
A perbeli esetben a felhívás 10. pont 1. pontját illetően nyertes ajánlatát a minőség tekintetében nyilvánvalóan és lényegesen kedvezőbbé tette, hogy a szennyvízcsatorna-építéssel érintett nyomvonal mentén az útburkolat teljes szélességében történő felújítását is elvállalta, mégpedig térítésmentesen. E pont kapcsán kiemeli a bíróság, hogy a kérelmező felperes a perben nem bizonyította azt az előadását, hogy a nyertes ajánlata a minőségtöbblet miatt eleve irreális árajánlat lett volna. A 2. elbírálási szempontnál sem vitatható a nyertes és a kérelmező felperes ajánlatának összevetése után, hogy a nyertes az 1%/nap összegű kötbér vállalásával a kérelmező felperesénél előnyösebb ajánlatot tett. A 3. elbírálási szempont kapcsán pedig azt rögzíti a bíróság, hogy a nyertes a műszaki alkalmasságát megfelelően igazolta, és a rendelkezésére álló adatok, okiratok, iratok alapján a két ajánlat egyenértékűsége állapítható meg. Utal a bíróság e körben azonban arra is, hogy a kérelmező felperes a perben nem tárt fel olyan bizonyítékot, amely a két ajánlat egyenértékűségére vonatkozó következtetést érdemben megváltoztathatta volna. Rögzíti ugyanakkor, hogy az előminősítési eljárás eredményével kapcsolatos kifogásokat is csak a jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni, márpedig az június 3-át megelőzően már lejárt. Azt pedig a kérelmező felperes sem vitatta a közigazgatási eljárásban és a perben sem, hogy a 4. elbírálási szempont tekintetében, azaz a referenciák kapcsán az övét értékelték jobbnak. Az 5. elbírálási szempont tekintetében is kiemeli a bíróság, hogy az alperes a kérelmező felperes ajánlatát értékelte jobbnak. Mivel pedig a bíróság kérelemhez és ellenkérelemhez kötötten jár el, így e pont kapcsán nem bocsátkozhat annak részletes elemzésébe, hogy az áfafinanszírozással és befektetéssel kapcsolatos alperesi álláspont érdemben helyes volt-e vagy sem. Kizárólag annyit rögzít e tekintetben (a tényállást illetően), hogy az alperesi határozat 10. oldalának 3. bekezdése tévesen rögzíti, hogy a kérelmező felperes is vál
lalt áfafinanszírozást. A 6. elbírálási szempont vonatkozásában helyesen állapította meg az alperes, hogy az ajánlattevők ajánlatát azonosnak kell tekinteni, hiszen mind a kérelmező felperes, mind pedig a nyertes az ajánlati felhívásban foglaltak szerint vállalta a jóteljesítési garanciát.
Az előzőekben részletezettekre figyelemmel pedig hangsúlyozza a bíróság, hogy a kérelmező felperes az elbírálási szempontok sorrendjében a 4. és 5. pontban megfogalmazott feltételek tekintetében tette az előnyösebb ajánlatot, míg a nyertes az 1. és a 2. pont kapcsán. Két szempontot illetően pedig az ajánlatokat egyenértékűnek kellett tekinteni. Márpedig az a szempont, amely előbb áll, nagyobb súllyal esik latba, mint a mögötte lévők, ebből következően pedig nem lehet nyertesnek kihirdetni és összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek minősíteni azt az ajánlattevőt (kérelmező felperest), aki az elbírálási szempontok fontossági sorrendjében hátrébb lévő tekintetében minősült jobbnak.
A felperes a keresetében és a perben azzal érvelt, hogy az alperes nem teljeskörűen tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének. Ugyanakkor a perben konkrétan nem nevezett meg az értékelési szempontokat illetően olyan adatot vagy tényt és nem csatolt, illetve nem tárt fel olyan bizonyítékot, amelyek az alperesi határozathozatalkor fennálló tényállást, avagy az akkor rendelkezésre álló tények értékelését megváltoztathatnák. Mindezek alapján pedig a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes jogszerűen rögzítette a határozatában, hogy az ajánlatkérő betartotta a Kbt. 34. § (1) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat is, és ezért a felperes keresetét teljeskörűen elutasította.
A pervesztes felperest a bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére.
A bíróság ítéletének a kereseti illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezése az 1990. évi XCIII. tv. 43. § (3) bekezdésében és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul.
Budapest, 1999. november 17.
Dr. Kárpáti Magdolna s. k.
bíró
