KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0513)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.284/14/1999
Tárgy: HOLUX Kft. jogorvoslati kérelme Nagyatád Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Farkas Mihály ügyvéd (1042 Budapest, Árpád út 67.) által képviselt HOLUX Kft. (1135 Budapest, Béke u. 51–55., a továbbiakban: kérelmező) kérelmező által Nagyatád Város Önkormányzata (7500 Nagyatád, Baross G. u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a közterületeken meglévő 1245 db, különböző teljesítményű HGL közvilágítási lámpatest cseréje energiatakarékos korszerű közvilágítási lámpatestekre; 40 db lámpahely bővítése meglévő oszlopokon; 680 fm hosszon új közvilágítási hálózat kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (2) bekezdésére tekintettel a 40. § (5) bekezdését. Ezért az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra és az ajánlati dokumentációra vonatkozó döntését, valamint a jogorvoslati eljárásban az eljárás felfüggesztéséig esetlegesen meghozott döntéseit megsemmisíti.
Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. november 3-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására.
A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége:
– a közterületeken meglévő 1245 db, különböző teljesítményű HGL közvilágítási lámpatest cseréje energiatakarékos korszerű közvilágítási lámpatestekre,
– 40 db lámpahely bővítése meglévő oszlopokon,
– 680 fm hosszon új közvilágítási hálózat kiépítése.
A felhívás előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint meghatározta a szerződés teljesítésére való alkalmasság szempontjait is.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a következő elbírálási szempontok alapján: súlyszám
– ajánlati ár 5
– műszaki tartalom (elérhető energiamegtakarítás) 4
– megajánlott részszámlázási ütemterv 3
– megajánlott kötbér 2
A részszempontok értékelési pontszáma 1–5-ig.
A felhívás 16. pontjában, az "Egyéb információk"-ban ajánlatkérő a következőket is közölte:
– A korszerűsítés az áramszolgáltató üzemelő hálózatán történik, ezért az ajánlattevőknek rendelkezniük kell a szolgáltató kivitelezői engedélyével.
– Együttműködési megállapodás megkötésének vállalása az áramszolgáltató, ajánlattevő és ajánlatkérő között.
– A korszerűsítés során csak az áramszolgáltató által rendszerengedéllyel rendelkező termékek felhasználása történhet meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely útmutatóból, a közvilágítás-korszerűsítés I., II. és III. ütem villamos kiviteli terveiből, a közvilágítás bővítése kiviteli terveiből állt.
Az útmutató megadta az alternatív ajánlattétel követelményeit (új tervdokumentáció készítését, felülvizsgálatra DÉDÁSZ Rt.-nek benyújtását, kizárólag DÉDÁSZ Rt. rendszerengedélyes termékek tervezhetőségét stb.). A közvilágítás-korszerűsítési tervek 4. old. "Műszaki leírás" szerint a megrendelő a TUNGSRAM-SCHRÉDER Rt., beruházó az ajánlatkérő, tervező a Kapos Projekt Vill. Bt. A tervek szerint a korszerűsítendő lámpatestek TUNGSRAM-SCHRÉDER gyártmányú, Zafír, Z1N, Z2N, Altra 2 típusok lehetnek.
A III. ütem tervdokumentációja tartalmazza a beruházás összesített kalkulációtételeit, az alkatrészeket, szerkezeteket, darabszámot, egységárat és összesített árakat.
A közvilágítási bővítési kiviteli tervét a DÉDÁSZ Rt. mint beruházó rendelte meg, a tervező a DÉDÁSZ Rt. A terv tartalmazza a bővítendő részek árazott költségvetési főösszesítőit, valamint tételesen az alkatrészek, szerkezetek mennyiségét, egységárát, összesített árakat és szerelési költségeket. A tervezett lámpatestek között szintén TUNGSRAM-SCHRÉDER gyártmányok szerepelnek.
A beruházás eredményeként a lámpatestek, egyéb eszközök, berendezések – ingyenesen – az áramszolgáltató rt. tulajdonába fognak kerülni, amely egyébként a projekt finanszírozásában nem vesz részt.
Kérelmező 1999. november 15-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő a területileg illetékes áramszolgáltató – a Dél-dunántúli Áramszolgáltató (DÉDÁSZ) Rt. – rendszerengedélyével rendelkező, azaz típusmegjelöléssel ellátott termékek kizárólagos felhasználását írta elő a közvilágítás korszerűsítéséhez. A rendszerengedély megadásához a "Közvilágítási lámpatestek, műszaki specifikáció"-jában a DÉDÁSZ Rt. a vonatkozó szabványokon túl olyan követelményeket írt elő, amelyek sértik a 79/1997. (XII. 31.) IKIM-rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltakat.
Kérte az ajánlati felhívás jogsértő voltának megállapítását és megsemmisítését, ajánlatkérő új eljárásra utasítását, ideiglenes intézkedésként pedig a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében a Kbt. 40. § (3) bekezdésére hivatkozott a műszaki leírásra vonatkozóan. A 40. § (4) bekezdése alapján – a 11/1985. (XI. 30.) IpM-rendelet mellékletének 6. § (2) bekezdésére tekintettel – álláspontja szerint helyesen járt el, amikor az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásának megszerzését írta elő a közvilágítás-kivitelezői tevékenységéhez és a lámpatestek, egyéb szükséges termékek felhasználásához.
Miután pedig kérelmező nem vette át a dokumentációt, nem minősül ajánlattevőnek.
Az egyéb érdekelt Tungsram-Schréder Rt. egyetértett azzal, hogy a tender műszaki követelményeinek előírását az ezen a téren felkészült cégre, az áramszolgáltatóra bízza ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy a közvilágítás finanszírozását az önkormányzatok végzik, a berendezést tulajdonba, illetve üzemeltetésre csaknem kizárólag az áramszolgáltató gazdasági társaságok veszik át.
Az áramszolgáltatók több évtizedes tapasztalatok alapján a szabványok előírásain túlmenően műszaki követelményrendszert állítanak fel, amelyek alapján ún. "rendszerengedélyt" adnak azoknak a termékelemeknek, amelyeket tulajdonba és üzemeltetésre hajlandók átvenni. Úgy véli, hogy egy leendő tulajdonosnak joga van meghatározni, milyen berendezést akar "venni".
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást határozatával felfüggesztette. Kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Döntőbizottságnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy kérelmező – mint potenciális ajánlattevő – jogos érdekeit sértheti a Kbt. szabályaival ellentétes ajánlati felhívás megjelenése, a Döntőbizottság álláspontja szerint jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Csak a Kbt. előírásainak megfelelő felhívás esetén kerül ugyanis abba a helyzetbe, hogy eldönthesse, benyújt-e ajánlatot vagy sem.
A Döntőbizottság hatáskörét, annak korlátait a Kbt. 76. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása. [76. § (2) bekezdése]. Nem vizsgálta tehát a Döntőbizottság az ajánlatkérő és az áramszolgáltató rt. közötti jogviszonyt, azt, hogy az befolyásolta-e az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalmát, valamint azt sem, hogy kérelmező és az áramszolgáltató rt. között milyen jogvita áll fenn, az áramszolgáltató rt. magatartása esetlegesen sért-e más jogszabályi (pl. versenyjogi) rendelkezést.
Erre tekintettel a Döntőbizottság kizárólag azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő betartotta-e közbeszerzési eljárása során a Kbt. szabályait.
A Kbt.-nek a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírással kapcsolatos követelményeit a 40. § szabályozza. E szerint
(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
(2) Az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.
(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok
a) nem állnak rendelkezésre;
b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;
c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;
d) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.
(4) Ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának indokát.
(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Ajánlatkérő a Kbt. fent idézett 40. § (2) bekezdése rendelkezéseinek nem megfelelően járt el akkor, amikor nem műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással adta meg a műszaki leírást, hanem úgy, hogy egy meghatározott gyártó konkrétan megjelölt típusú lámpatesteinek beépítését írta elő. Ezzel egyes ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozta [Kbt. 40. § (5) bekezdés].
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon védekezését, hogy a 40. § (3) bekezdése alapján járt el, tekintettel arra, hogy sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem jelölte meg a 40. § (4) bekezdésében előírt indokot a (2) bekezdéstől való eltérésre. Ajánlatkérő az eltérést egyébként sem a 40. § (3) bekezdés meghatározott pontjára alapította védekezésében, hanem az áramszolgáltatói követelményekre hivatkozott.
A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő a 16. pont egyéb információk között a kivitelező személyével kapcsolatban az áramszolgáltató kivitelezői engedélyét írta elő, míg a beszerelendő termékeknél az áramszolgáltató rendszer engedélyét.
A Döntőbizottság a következőkre kívánja felhívni a figyelmet.
Jelen közbeszerzés tárgyára két, műszaki, biztonsági előírásokat tartalmazó jogszabály rendelkezéseit szükséges alkalmazni.
A közvilágításról szóló 11/1985. (XI. 30.) IpM-rendelet (a továbbiakban: R.1.) 3. § (4) bekezdése szerint:
Az áramszolgáltató csak azt a közvilágítási berendezést köteles kezelésbe átvenni és közvilágítási berendezésként üzemeltetni, amelyre a községi, városi, fővárosi, kerületi, megyei város jegyzőjével közvilágítási szolgáltatási szerződést kötött.
A rendelettel közzétett közvilágítási szabályzat szerint:
3. § A világítási berendezés (a továbbiakban: közvilágítás) létesítése, bővítése, felújítása során csak olyan fényforrások és lámpatestek alkalmazhatók, amelyek meghatalmazott intézet által kiadott minőségtanúsítvánnyal rendelkeznek.
6. § (2) A közvilágítás kivitelezési tervét a jegyző fogadja el és hagyja jóvá, melynek feltétele az érintett közcélú villamosenergia-szolgáltató és a leendő üzemeltető előzetes hozzájárulásának megszerzése.
7. § (1) A közvilágítás létesítését – a 8. §-ban foglalt eset kivételével – csak a 6. § szerint elkészített, jóváhagyott és elfogadott tervek szerint, azok birtokában szabad megkezdeni.
7. § (5) Közvilágítás kivitelezője kisfeszültségű szabadvezeték és kábel, valamint kisfeszültségű kapcsolóberendezés szerelésére jogosultak közül bárki lehet.
Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM-rendelet (a továbbiakban: R. 2.) előírja, hogy villamossági termék Magyarországon kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot [3. § (1) bekezdése.].
A külön jogszabályban meghatározott hatóság, valamint villamos energetikai hálózatra való kapcsolás vagy a villamos energiával való ellátás feltételeként az áramszolgáltató vállalat nem támaszthat a 3. § (1) bekezdésében rögzítettnél szigorúbb biztonsági követelményt [3. § (4) bekezdése].
A jogszabályok tehát pontosan meghatározzák azokat a – tágabb értelemben vett – biztonsági előírásokat, amelyeket a közvilágítási munkák esetén be kell tartani.
A munkát végző kivitelező személy esetében a megkötés annyi, hogy kisfeszültségű szabadvezeték és kábel, valamint kisfeszültségű kapcsolóberendezés, szerelési jogosultsággal kell rendelkeznie. [R.1. 7. § (5) bekezdése].
A beszerelendő termékeknek (fényforrások, lámpatestek) minőségtanúsítvánnyal kell rendelkezniük (R. 1. 3. §), nem veszélyeztethetik a személy- és vagyonbiztonságot [R. 2. 3. § (1) bekezdés]. Az R. 2. 3. § (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy szigorúbb biztonsági követelmény nem támasztható.
E rendelkezéseknél tehát szigorúbb műszaki, biztonsági előírások a beszerző részéről nem indokolhatók.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. A Kbt. e szakasza arra nem hatalmazza fel a Döntőbizottságot, hogy új eljárásra utasítsa ajánlatkérőt. A költségviselésről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 16.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
