KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0542)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.319/24/1999
Tárgy: a Nádasdladány Önkormányzat és két társa, a Swietelsky Kft. és a Hoffmann Rt., valamint Sárszentmihály Önkormányzat jogorvoslati kérelme
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Nádasdladány Község Önkormányzata (8145 Nádasdladány, Petőfi S. u. 1.), Sárkeszi Község Önkormányzata (8144 Sárkeszi, Kossuth L. u. 31.), Úrhida Község Önkormányzata (8142 Úrhida, Kossuth L. u. 66.) – továbbiakban kérelmezők I. – jogorvoslati kérelmének, melyet dr. Deák Krisztina ügyvéd (7100 Szekszárd, Jókai u. 22.) által képviselt Sárszentmihály Önkormányzat (8143 Sárszentmihály, Városház tér 1., továbbiakban: kérelmezett I.) mint a beszerzés tárgyát képező beruházás gesztorának a "Székesfehérvár-Maroshegy I/D ütem és a hozzá kapcsolódó Sárvízi-medence szennyvízcsatornázása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak, a Döntőbizottság helyt ad.
A Rónayné dr. Csordás Ilona ügyvéd (1024 Budapest, Buday László u. 12.) által képviselt Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét, melyet Sárszentmihály Község Önkormányzata és 5 társult település (Jenő Község Önkormányzata, 8146 Jenő, Batthyány u. 53., Nádasdladány Község Önkormányzata, Sárkeszi Község Önkormányzata, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1., Úrhida Község Önkormányzata) ajánlatkérők – továbbiakban: kérelmezettek II. – tárgyi közbeszerzési eljárása ellen indított, a Hoffmann Építőipari Rt. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A, továbbiakban: kérelmező III.) jogorvoslati kérelmét, melyet Sárszentmihály Község Önkormányzata és 5 társult település ajánlatkérők – továbbiakban: kérelmezettek II. – tárgyi közbeszerzési eljárása ellen indított, továbbá dr. Deák Krisztina ügyvéd által képviselt Sárszentmihály Község Önkormányzata – továbbiakban: kérelmező IV. – jogorvoslati kérelmét, melyet, Rónayné dr. Csordás Ilona ügyvéd által képviselt Swietelsky Kft.-nek továbbiakban: kérelmezett III. – a tárgyi közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartása ellen indított, a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy kérelmezett I. a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 1. § a) pontjában foglaltakra tekintettel megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértésre tekintettel a kérelmezett I.-gyel szemben 9 000 000 Ft, azaz kilencmillió forint összegű bírságot szab ki. A bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság kérelmezett I.-et, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmezők I. részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Hat település, Sárszentmihály Község, Jenő Község, Nádasdladány Község, Sárkeszi Község, Székesfehérvár Megyei Jogú Város és Úrhida Község képviselő-testülete 1999. január 20-án az 1997. évi CXXXV. törvény 7. §-ára hivatkozva megállapodást kötött szennyvízcsatorna-hálózat építése céljából társulás létrehozására, a megállapodásban a közös megvalósítással járó teendők lebonyolításával Sárszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületét bízták meg. A lebonyolító feladatai között határozták meg a megállapodás 2. pontjában – többek között – a létesítmény megvalósítására kétfordulós előminősítéses közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezen belül javaslattételt a társulás részére az alkalmasnak minősített jelentkezőkre, az ajánlati szakaszban pedig a nyertes ajánlattevőre nézve. A megállapodás 4. pontjában rögzítést nyert, hogy a megbízott a 2. pontban meghatározott feladatait a polgármestere útján látja el.
A megállapodás alapján a közbeszerzési eljárásban – mint a beruházás gesztora – Sárszentmihály Község Önkormányzata járt el ajánlatkérőként, képviselve a társult településeket.
Ajánlatkérő a K. É. 1999. július 14-én megjelent 28. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgyaként Székesfehérvár-Maroshegy I/D ütem és a hozzá kapcsolódó Sárvízi-medence szennyvízcsatornázás kivitelezését jelölte meg mintegy 130 km összhosszúságban, kb. 3000 házi bekötéssel és 49 km gravitációs csatornahosszal Székesfehérvár-Maroshegy, Nádasdladány, Jenő, Sárkeszi, Sárszentmihály, Sárpentele, és Úrhida települések területén.
A felhívás 1. pontjában az ajánlatkérő nevében eljáró személyként a CETASO Kft. lett megjelölve.
A részvételi felhívás 9. pontja tartalmazta a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért dokumentumok körét, a 10. pontban pedig ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját. Eszerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával kívánt nyertest választani, az értékelési szempontok fontossági sorrendben, értékelési súlyozással a következők: műszaki tartalom 50%, jóteljesítés biztosítékai 30%, vállalási ár és fizetési feltételek 20%.
Az 1999. augusztus 9-i jelentkezési határidőig 14 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését, amelyeket ajánlatkérő értékelt, és augusztus 19-én döntött arról, hogy valamennyi jelentkezőt – a Swietelsky Kft.-t, a Hoffmann Rt.-t, az OMS Hungária Kft.-t, a Köz-Víz Kft.-t, a Délviép Kft.-t, az Alterra Kft.-t, a Magyar Aszfalt Kft.-t, a Közép-dunántúli-Vízépítő Kft.-t, az Erőgép 2001 Kft.-t, az Olajterv Rt.-t, a Hídépítő Rt.-t, az Általános Mélyépítő Kft.-t, az Építő Négyes Konzorciumot (Alterra Kft., Kéz-Víz Kft., Délviép Kft., Magyar Aszfalt Kft.) és a Hidrotechnika Rt.-t – alkalmasnak minősíti és ajánlattételre hívja fel.
Az ajánlattételhez ajánlati dokumentáció készült, amely egyrészt tartalmazta az ajánlat elkészítése során fontos ajánlatkérői előírásokat, követelményeket, másrészt az Alba Geotrade Rt. 712-1371-098 számú engedélyezési tervének egy részét. Az ajánlati dokumentáció 24. oldalán III. Egyéb vállalt feltételek cím alatt ajánlatkérő a teljesítéssel összefüggő, az ajánlati árba beleértett ún. "egyéb vállalt feltételek"-kel kapcsolatos nyilatkozatot kért. E nyilatkozatban ajánlattevő nem volt köteles "egyéb ajánlat"-ot tenni, ezen egyéb ajánlat nem lehetett alternatív vagy opciós ajánlat, a példakénti felsorolás szerint a következő tartalmú lehetett: az előírt mértékű úthelyreállítást meghaladó helyreállítás vagy az addigi út minőségét javító kivitelezési munka.
Ajánlattevőhöz több kérdést is intéztek írásban az ajánlattevők, valamint szeptember 22-én helyszíni bejárásra is sor került.
Az október 8-i ajánlattételi határidőre 11 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz – nem nyújtott be ajánlatot a Hidrotechnika Rt., valamint önálló ajánlatot a Magyar Aszfalt Kft., és késve nyújtotta be ajánlatát az Olajterv Rt.
Ajánlatkérő már a bontáskor vizsgálta, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a formai és tartalmi követelményeknek. Az Olajterv ajánlatát elkésettség miatt nem fogadta el, a többi ajánlatot pedig érdemi bírálatra alkalmasnak minősítette.
Az elbírálás során ajánlatkérő a Hoffmann Rt.-től a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján magyarázatot kért a kirívóan alacsony árral kapcsolatosan. A Hoffmann Rt. akként nyilatkozott, hogy a KHVM által megadott fajlagos költségeknél 15-30%-kal alacsonyabb áron is megvalósítható a csatornaépítés, és hogy ezt a tényt az ÁSZ jelentése is igazolja. Közölte, hogy ajánlata teljes körű, és az elvárt műszaki tartalomra szól.
Az ajánlatok elbírálására november 18-án 10.00 órakor került sor Sárszentmihály, Nádasdladány, Jenő, Sárkeszi és Úrhida községek polgármestereinek részvételével. Ekkor a következő ajánlatokat érvénytelennek nyilvánították:
– A Hoffmann Rt., az Erőgép 2001 Kft., az Általános Mélyépítő Kft., a Délviép Kft., az Alterra Kft. és az Építő Négyes Konzorcium ajánlatát, mert azokból hiányzott a kötelezően előírt nyilatkozat a hibás teljesítés esetére vállalt kötbérre vonatkozóan.
– A Közép-dunántúli Vízépítő Kft. ajánlatát, mert az túlvállalást tartalmaz (utak helyreállítása magasabb minőségben + padkakialakítás), és megjelölt alvállalkozója nem minősített szervezet.
Ezek után – bár a "túlvállalások" miatt még több ajánlat (Swietelsky Kft., Hídépítő Rt.) érvényességét is vitatták, de mégis a következő négy ajánlat – a Swietelsky Kft., a Köz-Víz Kft., az OMS Hungária Kft. és a Hídépítő Rt. közül választották ki szavazás útján a nyertest, aki a Swietelesky Kft. lett volna.
Ezen "döntést" követően ua. napon a gesztor (Sárszentmihály) polgármestere nyilvános eredményhirdetést tartott, és nyertesként a Köz-Víz Kft.-t, másodikként az OMS-Hungária Kft.-t hirdette ki, és az összes többi ajánlat érvénytelenségét is bejelentette.
Sárszentmihály Község Önkormányzata és a Köz-Víz Kft. 1999. november 18-án megkötötték a szerződést 2 786 000 000 Ft+áfa értékben.
Kérelmezők I. november 29-én jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő a Döntőbizottsághoz, a kérelem a D.319/1999. ügyiratszámot kapta. Sérelmezték, hogy a gesztorként megbízott önkormányzat polgármestere, túllépve a társult települések közötti megállapodásban foglaltakat, nem a társult önkormányzatok többségi akarataként hozott döntést hirdette ki a nyilvános eredményhirdetésén, továbbá két olyan ajánlatot is érvénytelennek minősített, amely a közösen hozott döntés szerint érvényes volt. Az érvénytelenítés oka jogsértő volt azokban az esetekben, amikor azokat kérelmezett I. "túlvállalás"-sal indokolta, ugyanis éppen az ajánlati felhívásban és dokumentációban kértek ilyen ajánlatokat, azokhoz pedig az eljárás folyamán kötve vannak.
Kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy a közbeszerzési eljárásnak mi az érvényesnek tekinthető eredménye, valamint azt is, hogy kérelmezett I. döntése nem tekinthető érvényesnek.
A Döntőbizottság a D.319/2/1999. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Kérelmező II. december 1-jén terjesztett elő jogorvoslati kérelmet (ügyiratszáma: D.323/1999). Sérelmezte, hogy kérelmezett II. érvénytelennek nyilvánította az ajánlatát, holott éppen ajánlatkérő hívta fel kifejezetten az ajánlattevőket az ajánlati dokumentációban és a kérdésekre adott írásbeli válaszában a beruházás tárgyával összefüggő túlmunkák vállalására, és közölte azt is, hogy az ilyen ajánlatokat előnyben részesíti. Ajánlatát ezen ajánlatkérői igény figyelembevételével készítette el, "túlmunka"-ként házi tisztítóaknák kiépítését ajánlva. Álláspontja szerint ezzel kérelmező II. megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerinti ajánlati kötöttségi és a 48. § (1) és (2) bekezdése szerinti módosításkorlátozási szabályokat. Sérelmezte azt is, hogy az önkormányzatok többségi szavazásával hozott döntését a gesztor – kérelmezett II. – felülbírálta, és saját döntését hirdette ki nyertesnek.
Kérte a jogsértés megállapítását, kérelmezett II. és a CETASO Kft. terhére bírság kiszabását, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére kérelmezett II. kötelezését.
Kérelmező III. december 3-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét (ügyiratszáma: D.327/1999). Sérelmezte, hogy kérelmezett II. jogszerűtlenül hozott döntést hirdetett ki, a kihirdetett döntés nem a társult önkormányzatok közös akaratából született – annál is inkább, mert Székesfehérvár önkormányzata egyáltalán nem vett részt a döntésben. Sérelmezte, hogy a kizárásának indokát – kérése ellenére – írásban nem kapta meg, ezért nem tudja megítélni, hogy az jogszerű volt-e.
Kérte az eljárást lezáró és a kizárására vonatkozó döntés megsemmisítését, a megkötött szerződés semmissé nyilvánítását a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján, és ajánlatkérők kötelezését új közbeszerzési eljárásra.
Kérelmező IV. december 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz (ügyiratszám: D.338/1999). Kifogásolta a kérelmező II. (Swietelsky Kft.) azon magatartását, hogy a jogorvoslati kérelméhez becsatolta a döntéshozatalról szóló, nem nyilvános, üzleti titkokat is tartalmazó jegyzőkönyvet. Álláspontja szerint a kérelmező II. megsértette a Kbt. 24. §-át, veszélyeztette a többi ajánlattevő jogos érdekeit. Kérte a jogsértés megállapítását és kérelmezett III. 5 év időtartamra való eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a négy ügyet D.319/1999. szám alatt egyesítette.
Kérelmezett I. a december 6-án kelt észrevételében kérte a kérelmezők I. által ellene indított jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit, mint ajánlatkérő nem járulhatott hozzá jogsértő döntés meghozatalához.
A kérelmezett I. megbízottja, a CETASO Kft. a kérelmezők I. által előterjesztett jogorvoslati kérelemre december 21-én, a jogorvoslati tárgyaláson terjesztett elő észrevételt. Védekezésül a következőket adta elő:
Kérelmezők nem indíthattak volna jogorvoslati eljárást a kérelmezett I. ellen, mert arra a testülettől nem kaptak felhatalmazást.
Miután az önkormányzatok közötti vita abban áll, hogy ki és milyen eljárási szabályok mellett volt jogosult dönteni a nyertes ajánlatról – azaz kifejezetten önkormányzatok közötti vitáról van szó –, a Döntőbizottságnak nincs hatásköre a jogorvoslati kérelem elbírálására. A kérelmet ezen túlmenően megalapozatlannak is tartja. Előadta, hogy a jelen ügyben a 6 település önkormányzata az önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. tv. (Ttv.) 7. §-a alapján hozta létre a társulást, és Sárszentmihály Község Önkormányzat Képviselő-testületét bízták meg a társulás általános képviseletével, így a közbeszerzési eljárás teljes körű lefolytatásával is. A megállapodás szerint a megbízott tesz ajánlatot a nyertesre vonatkozóan, e felhatalmazás alapján jelölte meg a sárszentmihályi polgármester az eljárás nyerteseként a Köz-Víz Kft.-t. A megállapodás nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint a társulás joga lenne a döntés meghozatala és annak kihirdetése, ezt a Ttv. 7. §-a nem is teszi lehetővé. A kérelmező polgármestereknek nem volt hatáskörük a döntést illetően, ajánlatkérőnek egyedül Sárszentmihály Község Önkormányzata minősül, a többi önkormányzat nem is alanya a közbeszerzési eljárásnak.
Kérte a kérelmezők I. kérelmének egyrészről érdemi vizsgálat nélküli, másrészről megalapozatlanság címén való elutasítását.
Nádasdladány Község Önkormányzata a CETASO Kft. észrevételében foglaltakra december 23-án ellenészrevételt tett. Közölte, hogy a kérelmező polgármestereknek az önkormányzatok képviselő-testületei határozatban adtak felhatalmazást a beruházásban való képviseletre, ezért hatáskörük volt a jogorvoslati kérelem előterjesztésére is. A Döntőbizottság hatásköre a jogvita eldöntésére fennáll, mert a jogvita tárgya egy közbeszerzési eljárást lezáró döntés. A döntéshozatal többségi szavazással történt, ezt maga a gesztor vezényelte le. Kérelmezők mint társult községek érdekeltek a közbeszerzési eljárásban, együtt választották ki az eljárás nyertesének a Swietelsky Kft.-t. A CETASO Kft. jogi érveléseivel félrevezette a polgármestereket. Előzetes írásos értékelésében még a Swietelsky Kft. ajánlatának előnyösségét részletezte, az eredményhirdetéskor viszont ezen ajánlat érvénytelenítését javasolta.
Változatlanul fenntartja álláspontját, miszerint a Swietelsky Kft. ajánlata érvényes, mert a házi bekötővezetékek tisztítóidomait az engedélyezési terv helyszínrajzai félreérthetetlen módon tartalmazzák. A céltámogatást az önkormányzatok az engedélyezési terv műszaki tartalmára kapták, ebbe beletartozónak kell tekinteni a tisztítóidomokat is. Ezért éppen azok az ajánlatok érvénytelenek, amelyekben a tisztítóidom nem szerepel, így pl. a Köz-Víz Kft. ajánlata is.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a december 3-án kelt észrevételében előadta, hogy azért nem képviseltette magát a társult települések november 18-i ülésén, mert csak november 23-án kapta meg a CETASO Kft. által készített értékelési anyagot. A város közgyűlése december 1-jén döntött az ajánlatok sorrendjére vonatkozóan, miszerint I. az Alterra Kft., II. a Swietelsky Kft., III. az Építő Négyes Konzorcium, IV. a Hídépítő Rt., V. a Köz-Víz Kft. ajánlata. A testület úgy határozott, hogy amennyiben a Döntőbizottság ezen öt ajánlattevő közül valamelyiket kizárná, úgy az az ajánlattevő a nyertes, akit a társult települések többségi szavazással megszavaznak. Közölte, hogy a kérelmezett I. a Köz-Víz Kft.-vel november 18-án megkötötte a szerződést, december 7-re a munkaterület átadása ki van tűzve.
Az egyéb érdekeltek közül a Közép-dunántúli Vízépítő Kft. és az Alterra Kft. terjesztett elő észrevételt.
Az Alterra Kft. kifogásolta, hogy nem közölték vele az ajánlata érvénytelenségének indokát, ezért kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálata teljeskörűen terjedjen ki az ajánlatok érvényességének kérdésére is.
A Közép-dunántúli Vízépítő Kft. kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze a CETASO Kft.-t az ajánlati dokumentáció árának minden egyes kizárt ajánlattevő részére való visszafizetésére, mert az ajánlati dokumentáció megtévesztő volta miatt történhetett meg az, hogy 11 ajánlattevő közül 9 kizárásra került.
Az ajánlatkérő képviselője észrevételében kérte a kérelmező II. jogorvoslati kérelmének elutasítását is, mert álláspontja szerint a kft. ajánlata érvénytelen. A kérelmező III. jogorvoslati kérelmének elutasítására irányuló indítványát a CETASO Kft. azzal indokolta, hogy a jogorvoslati kérelem nincs cégszerűen aláírva, az elkésett, valamint megalapozatlan is, mert a kérelmező III. ajánlata érvénytelen.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, a tárgyaláson előadott szóbeli nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelmezők I. jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése előírja: "Az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során – ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja – kötelesek e törvény szabályai szerint eljárni." Az. 1. § a) pontja szerint az önkormányzatok a törvény hatálya alá tartoznak.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 1. §-a meghatározza az önkormányzatok jogait. Az (1) bekezdés szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan jár el. A 2. § (2) bekezdése szerint önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
A Kbt. rendelkezéseiből megállapíthatóan a közbeszerzési eljárás lefolytatása az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik. Mint hatáskörébe tartozó ügyben az Ötv. hivatkozott rendelkezése alapján önállóan jár el. Ily módon önállóan dönt arról, hogy a közbeszerzési eljárást egyedül vagy társult formában folytatja le. A társult formában lefolytatott közbeszerzési eljárás során is megilleti azonban az önkormányzatot, hogy minden döntést igénylő kérdésben döntését önállóan hozza meg, hatásköre az Ötv. szerint nem vonható el. Erre tekintettel mindaddig nem hirdethető a közbeszerzési eljárásban nyertes, amíg az önkormányzatok mindegyike nem hozza meg az Ötv.-ben előírt módon az eljárás nyertesére vonatkozó döntését.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet előírásai is a fentieket támasztják alá.
A rendelet 9. §-a alapján közös beruházás esetén az önkormányzatok közösen részesednek a központi állami támogatásban. A támogatás összege az egyes települési önkormányzatokat illeti, a támogatást az önkormányzatokra jutó beruházási összköltség arányában kell megosztani. A rendelet 15. § (8) bekezdése szerint a társult önkormányzatoknak megállapodást kell kötniük, melyben meg kell jelölni a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott – gesztornak nevezett, illetőleg az alapdokumentumban a támogatás címzettjeként feltüntetett – önkormányzatot. Jelen esetben ez a Sárszentmihály Község Önkormányzata, azonban a társult települések valamennyien ajánlatkérők.
Egyértelműen megállapítható, hogy a beszerzést megvalósítani kívánó önkormányzatok az 1999. január 20-i megállapodásukban a döntés jogát nem ruházták át sem a társulásra, sem a társulást harmadik személyek felé képviselő kérelmezett I. polgármesterére, ilyen átruházási szándékra irányuló kitételt a megállapodás jogszerűen nem is tartalmazhatott.
A megállapodás 1. pontjában annak jogalapjaként hivatkozott 1997. évi CXXXV. tv. (Ttv.) 20. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy önkormányzati hatáskör kizárólag e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra ruházható át. A szóbanforgó társulásra az önkormányzati hatáskör átruházásának feltételei nem állnak fenn, mert a 9. § szerinti társulás nem beruházás megvalósítására, hanem intézmény vagy más szervezet közös fenntartására jöhet létre, a 16. § szerinti társulás pedig jogi személyiségű szervezet és mint ilyen, a létrehozásához alapító okirat szükséges, ehhez a hat önkormányzat által kötött megállapodási forma nem elegendő.
A döntési jogot az önkormányzatok a kérelmezett I. polgármesterére sem ruházták át, e körben csak javaslattételi joga volt a 2. pont 8. alpontja alapján.
A közbeszerzési eljárás nyertesére, valamint az ajánlatok érvénytelenségének megállapítására tehát egy személyben a kérelmezett I. polgármesterének nem volt joga, ezen döntéseket valamennyi társult település polgármesterének együttesen kellett meghoznia. Kérelmezett I. a többi önkormányzat döntési jogának elvonásával megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezett I. megbízásából eljáró CETASO Kft. védekezését, miszerint csak kérelmezett I. volt a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője. A beszerzés tárgya ugyanis mind a hat település szennyvízelvezetésére szolgáló létesítmény, annak a településeken belüli és a településeket összekötő szakaszai oszthatatlan szolgáltatásnak minősülnek, ugyanis egyik a másik nélkül nem alkalmas rendeltetésszerű használatra. Ily módon mind a hat önkormányzat alanya a beszerzésnek, az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt – a közbeszerzési eljárás eredményével kapcsolatos döntéseket tehát a hat települési önkormányzatnak együttesen kellett volna meghozni. Ebből az is következik, hogy nem volt jogszerű az első döntés sem, mert annak meghozatalában Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nem vett részt, miután nem kapta meg időben a döntés meghozatalához szükséges értékelési szakvéleményt.
A Döntőbizottság nem fogadta el a CETASO Kft.-nek a Döntőbizottság hatáskörének hiányára alapított kifogását sem, mert a jogvita tárgya nem a társulással kapcsolatos polgári jogi jogvita, hanem közbeszerzési eljárásban született döntésekkel kapcsolatos. Ennek elbírálására pedig kizárólag a Döntőbizottságnak van hatásköre, függetlenül attól, hogy azt ajánlatkérők indították egy másik ajánlatkérő ellen.
A Döntőbizottság nem látott jogalapot a Közép-dunántúli Vízépítő Kft. egyéb érdekelt észrevételében foglalt kifogás orvoslására, miszerint a CETASO Kft. jogtalanul tartja magánál az ajánlati dokumentáció 170 ezer Ft-os összegét, miután az ajánlati dokumentáció ellentmondásos kitételei miatt a kft. felelős az ajánlatok érvénytelenségéért. A Kbt. kifejezetten nevesíti azokat az eseteket, amikor az ajánlati dokumentáció árát az ajánlatkérő – vagy megbízottja – köteles visszafizetni az ajánlattevők részére. A 48. § (3) bekezdése alapján visszajár az ajánlati dokumentáció ára az ajánlati felhívás visszavonása esetén, a 60. § (2) bekezdése alapján pedig akkor, ha az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, vagy késedelmesen bírálja el az ajánlatokat. A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban pedig egyik esetkör fennállása sem állapítható meg.
A Döntőbizottság elutasította a kérelmező II.-nek a kérelmezett II.-vel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmét, mert az nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Tény, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció szövege nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy mit lehet megfelelő "túlvállalás"-nak tekinteni és mit nem. Miután azonban az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának megfelelőségét a Kbt. 79. § (5) bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív és 60 napos objektív jogvesztő határidők letelte folytán már nem lehet vitatni, az ajánlatkérő és az ajánlattevők kötve vannak a még esetlegesen jogszerűtlen felhívásban és dokumentációban foglalt kitételekhez is.
A kérelmező II. által ajánlott házi csatornatisztító idomok jelölése felismerhető ugyan a helyszínrajzon, ezek mégsem képezték a beszerzés tárgyát. Ugyanis az engedélyezési terv részét képező műszaki leírás és a dokumentációhoz csatolt vízjogi létesítési engedélyezési okirat tételesen megnevezi a létesítmény műszaki tartalmát, abban nem szerepelnek a házi bekötések tisztító- idomai. Az ajánlattevők előtt sem volt vitás, hogy a házi tisztítóidomok építése ún. "egyéb ajánlat"-nak minősül, maga kérelmező II. is többletvállalásként jelezte ezek megépítését.
A dokumentáció műszaki tartalmától eltért a kérelmező II. az önkormányzati utak helyreállítását illetően is. A műszaki követelmény ugyanis ún. "vállas helyreállítás" volt, amelyhez képest – bár minőségileg vitathatatlanul kedvezőbb – teljes szélességű burkolat-helyreállítás szerepelt az ajánlatban.
Egyértelművé vált volna a beszerzés tárgya, ha ajánlatkérő betartja a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásokra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM-rendeletben foglaltakat. E rendelet előírja, hogy vonalas létesítmények esetén az áttekintő helyszínrajzon kívül részletes helyszínrajz és műszaki leírás is kötelező része az ajánlati dokumentációnak. A Döntőbizottság azonban a jogvesztő határidők letelte miatt ezen ajánlatkérői mulasztás miatt sem állapíthatta meg a jogsértést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező II. ajánlata – annak többlet műszaki tartalmára (házi csatornatisztító idomok, önkormányzati utak teljes szélességű felületi zárása) tekintettel – nem felelt meg az ajánlati dokumentáció műszaki tartalmának, így kérelmező II. ajánlata érvénytelen.
A Döntőbizottság megalapozatlanság címén – a kérelmező II. jogorvoslati kérelmével kapcsolatban hivatkozott törvényi rendelkezések alapján – elutasította a kérelmező III. által előterjesztett jogorvoslati kérelmet is.
Az ajánlati dokumentáció 3.2.6. pontjában ajánlatkérő előírta: "Követelmény, hogy hibás teljesítés esetére az ajánlattevők kötbért vállaljanak fel. A felajánlásban térjenek ki arra, hogy tartanak-e igényt türelmi időre, ha igen, annak mértékére, a türelmi idő alatti és a türelmi idő utáni kötbér mértékére, továbbá arra, hogy a türelmi idő leteltét követően a türelmi időre a türelmi idő utáni mértékű kötbért vállal-e. Egyértelmű javaslatot vár az ajánlatkérő az esetleges kötbér elszámolásával (kiegyenlítésével) kapcsolatban is mind a megrendelő, mind a vállalkozó kötelezettsége esetére."
Kérelmezett II. érvénytelennek minősítette az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy "a dokumentáció II. fejezet 3.2.6. pontjára nem adott teljes választ, mivel nem nyilatkozott arról, hogy hibás teljesítés esetére vállal-e kötbért. A hivatkozott követelmény csillaggal jelölt, vagyis a dokumentáció II. fejezet első bekezdésében (15. oldal) előírtak szerint az ajánlat érvénytelenségét jelenti. A hiányosság az ajánlattevőnek feltett pontosító kérdéssel nem rendezhető, tekintettel arra, hogy az így megszerzett információ az ajánlatot módosította volna."
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező III. ajánlatát és megállapította, hogy a kérelmezett jogszerűen minősítette érvénytelennek az ajánlatot, annak ellenére, hogy az indokolása nem minden tekintetben helytálló. A kérelmező III. ugyanis nyilatkozott a hibás teljesítés esetére való kötbérvállalás tekintetében, megadta annak mértékét, valamint közölte, hogy türelmi időre nem tart igényt. Türelmi idő igénylése hiányában az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem kellett nyilatkoznia. A kérelmező III. ajánlatának részét képező tárgyi nyilatkozatból azonban hiányzik az esetleges kötbér elszámolásával (kiegyenlítésével) kapcsolatos egyértelmű javaslat, úgy a megrendelő, mint a vállalkozó kötelezettsége esetére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező III. ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentációban foglalt fenti előírásnak, ezért az érvénytelen.
A Döntőbizottság a kérelmező IV. által a kérelmezett III. ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A jogorvoslati eljárásban december 21-én tartott tárgyaláson Nádasdladány Község Önkormányzat polgármestere úgy nyilatkozott, hogy az értékelési jegyzőkönyvet ő adta át a kérelmezett III. részére. A jegyzőkönyv tehát nem jogellenesen, hanem teljes jogú ajánlatkérő közrehatásával került a kérelmezett III. birtokába.
A kérelmező IV. által vélt jogsértések egyébként sem következtek be, mert a jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan üzleti titkot, melynek nyilvánosságra hozatala sértené az ajánlattevők jogos érdekeit A jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala nem sérti a Kbt. 24. §-ának a verseny semlegességére és tisztaságára vonatkozó előírásait sem, sőt ezzel ellentétben az értékelésnél figyelembe vett ajánlatkérői szempontok ismertetése által elősegíti azt. Az ajánlatkérő üzleti titkának megsértése nem jöhet szóba, mert a Kbt. – a 45. §-a – csak az ajánlattevő (és nem az ajánlatkérő) üzleti titkának védelmére tartalmaz előírást.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásának mértékét illetően enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a kérelmezők I. által hozott, a kérelmezett I. által megváltoztatott első döntés nem volt helytálló, miután egyrészről aszerint érvénytelen ajánlat lett volna a nyertes, másrészről pedig a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a döntésben való részvétele hiányában az nem volt jogszerű. Ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe a rendkívül magas beszerzési értéket és a jogsértés súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 10.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
