F�V�ROSI B�R�S�G (0606)
8.K.38900/1999/5
A Magyar K�zt�rsas�g nev�ben!
A F�v�rosi B�r�s�g a dr. Moln�r Judit �gyv�d (1016 Budapest, Krisztina krt. 65�67.) �ltal k�pviselt F�v�rosi �nkorm�nyzat (1052 Budapest, V�rosh�z u. 9�11.) felperes �ltal a dr. Farkas Gy�ngyi �s dr. B�r� L�szl� jogtan�csosok �ltal k�pviselt K�zbeszerz�sek Tan�csa (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen k�zigazgat�si hat�rozat fel�lvizsg�lata ir�nt ind�tott perben, amelybe a felperes pernyertess�g�nek el�mozd�t�sa �rdek�ben a Csepeli G�bor J�zsefn� �gyvezet� �ltal k�pviselt H�rka Kft. (1025 Budapest, Z�ldlomb u. 46.) �s az alperes pernyertess�g�nek el�mozd�t�sa �rdek�ben a R�nki P�ter beltag �ltal k�pviselt R�nki Bt. (1125 Budapest, Karvaly u. 4.) beavatkozott, meghozta a k�vetkez�
�T�LET-et:
A b�r�s�g az alperes 1999. j�nius 23-�n kelt D.103/13/1999. sz�m� hat�rozat�t r�szben akk�nt v�ltoztatja meg, hogy meg�llap�tja, hogy a felperes nem s�rtette meg a a Kbt. 52. � (2) bekezd�s�nek d) pontj�t, ez�rt mell�zi az aj�nlatk�r� elj�r�s�t lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�t kimond� �s az aj�nlatok �jb�li �rt�kel�s�re vonatkoz� hat�rozati rendelkez�st. Egyebekben a felperes kereset�t elutas�tja.
A per t�rgyi illet�kfeljegyz�si joga folyt�n le nem r�tt kereseti illet�ket az alperes szem�lyes illet�kmentess�g�re figyelemmel az �llam viseli.
Az �t�let ellen a k�zbes�t�st�l sz�m�tott 8 nap alatt fellebbez�snek van helye, melyet enn�l a b�r�s�gn�l kell �r�sban, h�t p�ld�nyban, jogi k�pviselettel a Magyar K�zt�rsas�g Legfels�bb B�r�s�g�hoz c�mezve el�terjeszteni.
INDOKOL�S
Budapest F�v�ros �nkorm�nyzata (tov�bbiakban aj�nlatk�r� felperes) 1999. febru�r 10-�n, a K. �. 1999. �vi 6. sz�m�ban ny�lt elj�r�s megind�t�s�ra (0479) aj�nlati felh�v�st tett k�zz�, a dokument�ci�ban r�szletezett m�szaki specifik�ci�j�, 39 db k�l�nf�le endoscopi�s eszk�z beszerz�se t�rgy�ban.
Az aj�nlatk�r�k m�szaki alkalmass�g�ra vonatkoz� felt�teleket az aj�nlati felh�v�s 11.2. pontja hat�rozta meg. A 15.6. �s a 15.8. pont r�gz�tette, hogy a megaj�nlott term�kekre vonatkoz�an kiadott �rv�nyes ORKI-enged�ly �s a k�sz�l�kekre a k�l�n jogszab�ly szerint el��rt egy�b enged�ly megl�t�nek igazol�s�t, valamint a term�k forgalomba hozatal�ra vonatkoz� aj�nlattev�i jogosults�g igazol�s�t csatolni kell az aj�nlathoz. A dokument�ci� 5. b) pontja el��rta, hogy a hat�s�gi enged�ly az �ru jelleg�t�l f�ggetlen�l csatoland�. Az 5. c) pont 20 h�nap j�t�ll�s v�llal�s�t, az 5. d) pont az aj�nlati �rra vonatkoz� el��r�sokat, az 5. e) pont a min�s�gtan�s�tv�nyt, a 7. pont pedig a szerz�d�sre val� alkalmass�g igazol�s�t szab�lyozta. A 7. d) pont a m�szaki alkalmass�g igazol�sa c�lj�b�l mell�kelend� okiratokat sorolta fel. A dokument�ci�ban szerepl� szerz�d�s 14. pontja a j�t�ll�si hat�rid� lej�rt�t k�vet� 10 �ves alkatr�szell�t�s biztos�t�s�t foglalta mag�ba. A 15. pont az �zembe helyez�shez sz�ks�ges enged�lyek �tad�s�r�l rendelkezett.
A R�nki Bt. (tov�bbiakban alperesi beavatkoz�) 1999. m�rcius 4-�n a dokument�ci�ban �rt m�don k�rd�seket int�zett az aj�nlatk�r� felpereshez. Az aj�nlatk�r� felperes a dokument�ci� 5. c) pontj�t �rint� k�rd�sre azt v�laszolta, hogy megadhat� r�videbb, legal�bb 18 h�napos j�t�ll�si id� is. A 7. d) pont tekintet�ben pedig azt, hogy "a gy�rt� �ltal biztos�tott min�s�gtan�s�tv�nyokat (PI ISO vagy CE fel. stb.) is elfogad".
A dokument�ci�t az aj�nlatt�teli �s egyben bont�si hat�rid�ig 8 c�g v�s�rolta meg, de csak 7 tett aj�nlatot. Az aj�nlattev�k a H�rka Kft., Kortex Kft., Medilas Kft., Hun-Med Kft., Olympus Hung�ria Kft., az Endoscop Hung�ria Kft. �s a R�nki Bt. voltak.
Az aj�nlatok bont�sa sor�n az aj�nlattev�k ind�tv�ny�ra az aj�nlatk�r� k�pvisel�je az aj�nlattev�k nev�t, sz�khely�t, a v�llalt teljes�t�si hat�rid�t �s a k�rt ellenszolg�ltat�s brutt� teljes (�sszes�tett) �rt�k�t ismertette. V�llal�s�nak megfelel�en a bont�si jegyz�k�nyvet �s az egyes aj�nlattev�k r�szaj�nlatait felt�ntet� �sszes�t� t�bl�zatot az aj�nlatk�r� felperes lebonyol�t�ja �tj�n 1999. m�rcius 31-�n valamennyi aj�nlattev� r�sz�re k�zbes�tette. A r�szletes kimutat�s szerint a Kortex Kft. aj�nlat�ban a III/3. t�teln�l 6 819 588 Ft, a III/4. t�teln�l 3 910 307 Ft �s a III/5. t�teln�l 1 979 755 Ft lett felt�ntetve, a k�rt ellenszolg�ltat�s brutt� �sszegek�nt pedig 40 123 202 Ft szerepelt a jegyz�k�nyvben. Ezen �sszeg a t�teles kimutat�st tartalmaz� mell�kletben 53 049 490 Ft �sszes�tett ellenszolg�ltat�st tartalmazott.
A dokument�ci�t rendelkez�sre bocs�t� szerv (tov�bbiakban lebonyol�t�) igazgat�ja 1999. m�rcius 26-�n a k�zbeszerz�si elj�r�s �rt�kel�s�re javaslatot tett. Ez tartalmazza, hogy az alperesi beavatkoz� aj�nlata �rv�nytelen, mert a 20 havi j�t�ll�s helyett csak 18 havi j�t�ll�s megaj�nl�s�t tartalmazza. A szakmai v�lem�nyez�bizotts�g 1999. �prilis 16-�n az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t �rv�nytelennek nyilv�n�totta a 18 havi j�t�ll�s v�llal�sa miatt, �s javaslatot tett az els� helyezettekre.
Az aj�nlatk�r� felperes az aj�nlatok elb�r�l�si hat�ridej�t az 1838 sz�mon 1999. �prilis 21-�n k�zz�tett hirdetm�nyben 1999. m�jus 22-ig meghosszabb�totta.
Az aj�nlatk�r� felperes beruh�z�si �s k�zbeszerz�si �gyoszt�lya (tov�bbiakban: �gyoszt�ly) 1999. m�jus 12-�n k�sz�tette el v�lem�ny�t. Ebben r�gz�tette. hogy a lebonyol�t� az �sszehasonl�t� t�bl�zat�ban a Kortex Kft. aj�nlati �rain�l helytelen�l nem a kedvezm�nnyel cs�kkentett �s az aj�nlatk�r� �ltal fizetend� �rakat szerepeltette. Ez�rt az �gyoszt�ly a Kortex Kft. helyes �raj�nlatait egy t�bl�zatban t�ntette fel, �s valamennyi tud�sszintet �rint�en el�terjeszt�st tett az els� �s m�sodik helyezettekre vonatkoz�an.
A K�zbeszerz�si Bizotts�g (tov�bbiakban: bizotts�g) a 182/1999. (V. 14.) sz. K�zbeszerz�si Bizotts�g hat�rozat�ban � az ok megjel�l�se n�lk�l � javasolta a f�polg�rmesternek, hogy az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t nyilv�n�tsa �rv�nytelennek. A 184/1999. (V. 14.) sz. K�zbeszerz�si Bizotts�g hat�rozatban pedig javaslatot tett a nyertesekre, illetve egyes tud�sszintek eset�n a m�sodik helyezettre.
Az �gyoszt�ly a bizotts�g javaslata alapj�n 1999. m�jus 19-�n elk�sz�tette a f�polg�rmester r�sz�re a d�nt�si javaslatot. Ebben � t�bb m�s c�g�vel egy�tt � �rv�nytelennek javasolta nyilv�n�tani az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t is azzal, hogy nem felelt meg a ki�r�si k�vetelm�nyeknek. A javaslatot a f�polg�rmester ezen a napon egyet�rt�leg al��rta.
A d�nt�st az aj�nlatk�r�k k�pvisel�je � a f�polg�rmester �ltal al��rtaknak megfelel�en � 1999. m�jus 21-�n hirdette ki. A III/1-es tud�sszintre nyertesk�nt a Hun-Med Kft.-t, a III/2., III/6., III/7., III/8., III/9. tud�sszintekre a H�rka Kft.-t, a III/3., III/4., III/5. tud�sszintekre pedig a Kortex Kft.-t hirdette ki nyertesnek. Az aj�nlatk�r� felperes a III/1., 2., 3., 6. �s 8. tud�sszinteken nem hirdetett 2. helyezettet, a III/4. �s 5. tud�sszintekn�l a H�rka Kft.-t, a III/7�9. tud�sszinteken pedig a Kortex Kft.-t hirdette ki 2. helyezettk�nt. Az eredm�nyhirdet�si jegyz�k�nyvben r�gz�t�sre ker�lt, hogy az �rv�nytelen aj�nlatot tev� aj�nlattev�k �r�sban kapj�k meg aj�nlatuk �rv�nytelens�gi ok�nak ismertet�s�t.
Az alperesi beavatkoz� az alperesn�l 1999. j�nius 1-j�n iktatott beadv�ny�ban jogorvoslati elj�r�st kezdem�nyezett. K�rte a k�zbeszerz�si elj�r�s jogs�rt� volt�nak meg�llap�t�s�t, az elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�t. az aj�nlatk�r� igazgat�si szolg�ltat�si d�jban val� marasztal�s�t, valamint ideiglenes int�zked�ssel a szerz�d�sk�t�s megtilt�s�t is.
Jogs�rt�nek k�rte min�s�teni azt, hogy az eredm�nyhirdet�s sor�n az aj�nlatok bont�sakor ismertetett �rt�l t�bb helyen elt�rt az aj�nlatk�r�, valamint azt is, hogy a bont�s alkalm�val nem ismertette az aj�nlatk�r� az eredm�nyhirdet�s id�pontj�t. Kifog�solta, hogy az eredm�nyhirdet�si jegyz�k�nyvet nem kapta meg. Azzal �rvelt, hogy aj�nlata a 18 h�napos j�t�ll�si id� miatt nem volt �rv�nytelen, mivel a k�relm�re adott v�lasz�val az aj�nlatk�r� m�dos�totta a dokument�ci� j�t�ll�si id�re vonatkoz� rendelkez�s�t. S�relmezte, hogy az aj�nlatk�r� felperes nem a legkedvez�bb aj�nlatot tev�t hirdette ki nyertesnek, mivel az �v� t�bb szempontb�l is jobb volt a nyertes�n�l.
Az alperes a szerz�d�s megk�t�s�t az 1999. j�nius 2-�n kelt D.103/3/1999. sz�m� hat�rozat�ban az 1995. �vi XL. t�rv�ny (tov�bbiakban: Kbt.) 82. � (1) �s (2) bekezd�s b) pontj�ra alap�tottan megtiltotta.
Az aj�nlatk�r� felperes az 1999. m�jus 26. keltez�s� okirat�ban (tov�bbiakban: �rtes�t�s), ami j�nius 4-�n ker�lt expedi�l�sra, az alperesi beavatkoz�val kiz�r�s�nak okak�nt azt k�z�lte, hogy a becsatolt ORKI-enged�ly nem vonatkozik a III/4�6. �s a III/8. tud�sszintekre, �s csak 8 �ves alkatr�szsz�ll�t�st v�llalt. Az alperesi beavatkoz� ezt a t�j�koztat�st j�nius 8-�n vette �t.
Az aj�nlatk�r� felperes a k�relem elutas�t�s�t �s a k�relmez� marasztal�s�t k�rte az igazs�gszolg�ltat�si d�j megfizet�s�ben. Arra hivatkozott, hogy az alperesi beavatkoz�nak a j�t�ll�ssal, valamint a bont�si jegyz�k�nyv mell�klet�vel kapcsolatos jogorvoslati k�relme elk�sett. Kifejtette, hogy j�t�ll�si k�telezetts�get a jogszab�lyban el��rtt�l elt�r� m�rt�kben is lehet v�llalni, eredm�nyhirdet�sr�l nem k�teles jegyz�k�nyvet k�sz�teni, a k�relmez� r�sz�re pedig 1999. j�nius 4-�n �r�sbeli v�laszt adott aj�nlata �rv�nytelens�g�nek ok�r�l. �gy nyilatkozott, hogy nem a j�t�ll�si hat�rid� miatt, hanem az �rtes�t�sben foglaltak miatt nyilv�n�totta �rv�nytelennek az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t.
Az alperes az 1999. j�nius 23-�n kelt D.103/13/1999. sz�m� hat�rozat�ban meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� felperes megs�rtette a Kbt. 51. � (3) bekezd�s�t, az 52. � (2) bekezd�s d) pontj�t, ez�rt a III/1. tud�sszintre vonatkoz� d�nt�s kiv�tel�vel az aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t megsemmis�tette. Egyebekben a k�relmet mint alaptalant elutas�totta. Felh�vta az aj�nlatk�r� felperest, hogy a III/2.�III/9. endoscopos eszk�z�kre aj�nlatot tov�bbra is fenntart� c�gek aj�nlat�t �jb�l �rt�kelje, �s ennek alapj�n hozzon d�nt�st a nyertes �s az azt k�vet� legkedvez�bb aj�nlatot tev� szem�ly�r�l. K�telezte az aj�nlatk�r� felperest, hogy a k�relmez� r�sz�re 30 000 Ft igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A jogs�rt�st meg�llap�t� d�nt�s�t azzal indokolta, hogy a jogorvoslati k�relem nem k�sett el. T�ny�ll�sk�nt �llap�totta meg, hogy az aj�nlatk�r� felperes a Kortex Kft. �raj�nlatain�l nem a 25% kedvezm�nnyel cs�kkentett �rakat t�ntette fel a III/3., 4., 5. tud�sszint� eszk�z�kn�l, szemben az aj�nlattev�k r�sz�re megk�ld�tt 1999. m�jus 19-�n kelt lev�llel, amelyben az elj�r�s eredm�ny�r�l adott t�j�koztat�st. E k�rben azt r�gz�tette, hogy a Kbt. 51. � (3) bekezd�se nem enged elt�r�st, ez�rt az aj�nlatk�r�nek nagyobb figyelemmel, pontosan kellett volna az aj�nlatok bont�sa alkalm�val ellen�riznie az �raj�nlatokat, k�l�n�s tekintettel arra, hogy a t�teles felsorol�st ut�lag k�sz�tette �s k�ldte meg az aj�nlattev�knek.
Az alperesnek az volt a jogi �ll�spontja, hogy az aj�nlatk�r� felperes az aj�nlattev�k �ltal megv�s�rolt dokument�ci�ban �rt felt�telt a j�t�ll�si hat�rid� tekintet�ben jogszer�en megv�ltoztatta akkor, amikor a k�relmez� k�rd�s�re v�laszolt, ebb�l k�vetkez�en nem nyilv�n�thatta volna �rv�nytelenn� az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t arra hivatkozva, hogy csak 18 h�napos j�t�ll�st v�llalt.
Az alperes az�rt nem fogadta el az aj�nlatk�r� felperes m�s �rv�nytelens�gi okokra t�rt�n� hivatkoz�s�t, mert a becsatolt jegyz�k�nyvekben minden�tt csak a 18 h�napos j�t�ll�si hat�rid� miatti �rv�nytelens�gre tal�lt utal�st. Nem vizsg�lta meg �rdemben azt, hogy a k�relmez� aj�nlata kedvez�bb volt-e, mint a nyertesnek kihirdetett aj�nlatok valamelyike, �s ezt azzal indokolta, hogy ennek meg�llap�t�s�val elvonta volna az aj�nlatk�r� d�nt�si jogk�r�t.
A jogk�vetkezm�nyek alkalmaz�s�t az alperes a Kbt. 88. � (1) bekezd�s�nek a), b), c), d) �s g) pontjaira alap�totta.
A hat�rozat ellen az aj�nlatk�r� felperes keresetet ny�jtott be, k�rte annak meg�llap�t�s�t, hogy k�zbeszerz�si elj�r�sa �s az azt lez�r� d�nt�se jogszer� volt. Petituma a d�nt�s�t megsemmis�t� hat�rozati rendelkez�s hat�lyon k�v�l helyez�s�re, az �j elj�r�s lefolytat�s�nak mell�z�s�re ir�nyult. M�sodlagosan annak meg�llap�t�s�t k�rte, hogy az alkalmazott jogh�tr�nyok elt�lzottak. Perk�lts�gre nem tartott ig�nyt.
Nem vitatta a bont�si elj�r�s �s az �sszes�t� t�bl�zat le�r�si hib�j�val kapcsolatos alperesi meg�llap�t�st, de arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati k�relem elk�sett. Kifejtette azt is, hogy a Kortex Kft. aj�nlat�t annak t�nyleges tartalma alapj�n b�r�lta el, ezen aj�nlat m�dos�t�s�ra nem ker�lt sor, �gy a Kbt. 49. � (2) bekezd�s�t nem szegte meg. Az volt a jogi �ll�spontja, hogy az alperes t�vesen min�s�tette �rv�nyesnek a k�relmez� aj�nlat�t, mivel a k�relmez� aj�nlata a val�s�gban � az �rtes�t�sben k�z�ltek miatt � �rv�nytelen volt. E k�rben arra is hivatkozott, hogy az alperes t�vesen azonos�totta az �gyoszt�lyok �s bizotts�gok javaslat�t a d�nt�sre jogosult d�nt�s�vel. Azzal is �rvelt, hogy mivel az aj�nlatk�r� k�relmez� aj�nlata az �ltala megjel�lt okokb�l �rv�nytelen, �gy az alperes �ltal elrendelt �j elj�r�sban az m�r nem vethet� �ssze az �rv�nyes aj�nlatokkal, ez�rt az elj�r�st lez�r� d�nt�s�t nem lehetett volna megsemmis�teni.
A felperesi beavatkoz� az aj�nlatk�r� felperes�vel azonos tartalm� �rdemi nyilatkozatot tett.
Az alperes � a hat�rozat�ba foglalt indokol�sra figyelemmel � a felperes kereset�nek elutas�t�s�t k�rte.
Nem l�tta igazolva azt, hogy az aj�nlatk�r� felperes az �rtes�t�sbe foglalt �rv�nytelens�gi okokat illet�en �rdemi vizsg�latot v�gzett volna, hangs�lyozta, hogy a f�polg�rmester v�ltoztat�s n�lk�l �rta al� az el�terjeszt�st.
Azzal is �rvelt, hogy az alperesi beavatkoz� az �rtes�t�sben meghat�rozott okokn�l fogva nem �rv�nytelen. mivel az ORKI-enged�lyek tekintet�ben is m�dos�t�sra ker�lt az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban r�gz�tett felt�tel, az alkatr�sz-ell�t�si hat�rid�t pedig az alperesi beavatkoz� t�ved�sb�l n�zhette el.
Az alperesi beavatkoz� az aj�nlatk�r� felperes kereset�nek elutas�t�s�t k�rte.
�gy nyilatkozott, hogy aj�nlata nem volt �rv�nytelen, mert az alkatr�sz-biztos�t�si hat�rid� csak a szerz�d�stervezetben szerepelt, az ORKI-enged�lyeket pedig nem kellett az aj�nlathoz csatolni, azokat m�s okiratokkal is helyettes�teni lehetett.
Az aj�nlatk�r� felperes kereset�t a b�r�s�g az al�bbiakban r�szletezettek szerint tal�lta alaposnak.
A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkez�st, amely szerint az eredm�ny kihirdet�sekor a d�nt�st meg kellene indokolni, csak a d�nt�s nyilv�nos kihirdet�s�t teszi az aj�nlatk�r� k�teless�g�v�. A Kbt 63. � (1)�(2) bekezd�se tov�bb� azt �rja el� az aj�nlatk�r�nek, hogy 15 napon bel�l hirdetm�nyt tegyen k�zz�, illetve, hogy az aj�nlatk�r� k�relm�re a k�relem k�zhezv�tel�t k�vet� 15. napon �r�sbeli t�j�koztat�st adjon. Az aj�nlatk�r�nek a t�j�koztat�s�t a Kbt. 64. � (1) bekezd�se szerinti �r�sbeli �sszegez�s szerint kell megadnia. Ebb�l k�vetkez�en egy aj�nlat kiz�r�s�nak, elutas�t�s�nak vizsg�lat�n�l nem hagyhat� figyelmen k�v�l az aj�nlatk�r� t�j�koztat�sa �s �r�sbeli �sszegez�se, hiszen ezekkel nyilv�nval�an az volt a jogalkot� c�lja, hogy a jogorvoslati elj�r�s sor�n majd okirati bizony�t�kk�nt szolg�ljanak.
Hangs�lyozza tov�bb� a b�r�s�g, hogy a jogorvoslati elj�r�sban az aj�nlatk�r�nek joga van �szrev�teleinek el�terjeszt�s�re, azt t�le be is kell k�rni; �s az aj�nlatk�r� k�teles is iratainak csatol�s�ra (Kbt. 81�83. �). Az alperesnek a t�bbsz�r m�dos�tott �llamigazgat�si elj�r�s �ltal�nos szab�lyair�l sz�l� 1957. �vi IV. t�rv�ny (tov�bbiakban �e.) 26. � (1) bekezd�se szerint a t�ny�ll�st tiszt�znia kell, �s hat�rozat�t az �e. 43. � (1) bekezd�s szerint kell meghoznia. K�vetkez�sk�ppen az alperesnek a t�ny�ll�s tiszt�z�sa k�r�ben be kell szereznie minden iratot, fel kell t�rnia minden relev�ns adatot, mert csak ezek egy�ttes �rt�kel�se alapj�n hozhat megalapozott �rdemi d�nt�st. A t�ny�ll�s-tiszt�z�si feladat teljes�t�s�ben, az iratok beszerz�s�ben egy�bk�nt az alperest a jogszab�ly seg�ti is, t�bbek k�z�tt a 85. � szerinti rendelkez�sek alkalmazhat�s�g�nak megteremt�s�vel.
Az el�z�ekben r�szletezett jogi szab�lyoz�sb�l �s az �t�let indokol�s�ban meg�llap�tott t�ny�ll�sb�l pedig az k�vetkezik, hogy ha a t�j�koztat�s kiad�s�ra t�rv�nyes hat�rid�n bel�l, de m�r egy megindult jogorvoslati elj�r�s sor�n ker�lt sor, �s arra a f�l hivatkozik is, akkor annak tartalm�t nem lehet figyelmen k�v�l hagyni. Megjegyzi e k�rben a b�r�s�g azt is, hogy az aj�nlatk�r� felperes a t�rv�nyi k�telezetts�g�t teljes�tette az �rtes�t�s kiad�s�val, �s ha nem �gy j�rt volna el, akkor ezt mint jogellenes mulaszt�st az alperes m�g szankci�val is s�jthatta volna.
A b�r�s�g jogi �ll�spontja szerint � a kifejtettek miatt � az alperesnek meg kellett volna vizsg�lnia azt, hogy az aj�nlatk�r� felperes �ltal hivatkozott, �rtes�t�sben k�z�lt �rv�nytelens�gi okok val�ban fenn�llnak-e, illetve hogy az alperesi beavatkoz� aj�nlata �rv�nyes volt-e.
Meg kellett volna tennie ezt, nemcsak a m�r eddig kifejtett okok miatt, hanem az�rt is, mivel az alperesi beavatkoz� a k�zbeszerz�si elj�r�st lez�r� d�nt�st is vitatta, �s az�rt is, mert az alperes hat�rozat�ban r�gz�tettek �s perbeli el�ad�sai nem bizony�tj�k azt, hogy az aj�nlatk�r� felperes a 18 h�napos j�t�ll�si hat�rid� v�llal�sa miatt nyilv�n�totta volna �rv�nytelennek az alperesi beavatkoz� aj�nlat�t. Kiemeli a b�r�s�g, hogy az alperesi beavatkoz� nem bizony�totta az aj�nlata �rv�nytelens�g�nek ok�ra vonatkoz� sz�beli k�zl�s elhangz�s�t, annak tartalm�t sem, e t�rgyban az alperes bizony�t�st nem vett fel, �s a perben az alperesi oldal bizony�t�st sem aj�nlott fel.
A sz�beli k�zl�s �s az erre vonatkoz� hivatkoz�s ellent�tes az okiratok tartalm�val is (eredm�nyhirdet�si jegyz�k�nyv, �rtes�t�s). A d�nt�shozatali folyamat egyes elemeire t�rt�n� alperesi hivatkoz�s sem �llja meg a hely�t a k�vetkez�k miatt:
Az alperes sem vitatta, hogy a d�nt�shoz� a f�polg�rmester volt [65/1995. (XI. 1.) sz�m� �nkorm�nyzati rendelet]. Azokban az okiratokban, amelyek alapj�n a f�polg�rmesternek d�ntenie kellett, �s amelyek alapj�n d�nt�tt is (bizotts�g hat�rozatai, d�nt�si javaslata), nem szerepel a 18 h�napi j�t�ll�si id� miatti �rv�nytelens�gi ok. A lebonyol�t� igazgat�j�nak �s egy szakmai v�lem�nyez�bizotts�gnak a javaslata nem relev�ns adat, �k nem is �lltak k�zvetlen kapcsolatban a d�nt�shoz�val. Javaslataik egy�bk�nt is ellen�rz�sen estek �t, �s nem egy az egyben ker�ltek elfogad�sra, erre eklat�ns p�lda a Kortex Kft. r�szaj�nlatait �sszes�t� t�bl�zat hib�inak �szlel�se �s kijav�t�sa. A lebonyol�t�i �s szakmai bizotts�gi javaslatok egy�bk�nt is csak akkor b�rn�nak jelent�s�ggel, ha a d�nt�shozatalra jogosult �ltal k�sz�tett okiratokkal meger�s�t�st nyertek volna, a perbeli esetben azonban erre nem ker�lt sor.
A b�r�s�g ez�rt megvizsg�lta, hogy azok az �rv�nytelens�gi okok, amelyek az �rtes�t�sben szerepelnek, val�ban fenn�lltak-e.
Az e k�rben lefolytatott perbeli bizony�t�s alapj�n pedig azt �llap�totta meg, hogy a k�relmez� felperes �ltal �r�sban k�z�ltek megalapozottak �s jogszer�ek a k�vetkez�k miatt:
Az alperesi beavatkoz� aj�nlat�b�l �s perben tett nyilatkozat�b�l meg�llap�that�an a III/2�9. t�telekn�l nem v�llalta a 10 �ves alkatr�szell�t�s biztos�t�s�t, aj�nlata teh�t nem felelt meg a dokument�ci�ban foglaltaknak, �gy ezen okb�l a III/2�9. t�telek mindegyike tekintet�ben �rv�nytelen. Az alperesi beavatkoz� perbeli �rvel�s�t pedig az�rt nem fogadta el a b�r�s�g, mivel al��rta a dokument�ci� r�sz�t k�pez� formanyomtatv�nyt, az �gynevezett aj�nlattev�i nyilatkozatot. Ez pedig egy�rtelm�en r�gz�ti, hogy az aj�nlatnak a szerz�d�stervezetben foglalt felt�teleknek is meg kell felelnie.
A b�r�s�g jogi �ll�spontja szerint az �rtes�t�sben meghat�rozott m�sik �rv�nytelens�gi okot is megalapozottan �s jogszer�en �llap�totta meg az aj�nlatk�r� felperes.
Az alperesi beavatkoz� a perben maga sem vitatta, hogy ORKI-enged�llyel az aj�nlat�nak beny�jt�sakor nem rendelkezett, e t�rgyban igazol�st a III/4�6. �s III/8. tud�sszintekre �gy nem is ny�jthatott �s nem is ny�jtott be. (A perbeli id�szakban sem tudott ilyet felmutatni.)
A b�r�s�g nem fogadta el azt az �rvel�st, hogy az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban foglaltak e k�rben � az aj�nlattev�i k�rd�sre adott v�lasz folyt�n � m�dosultak volna. Az alperesi beavatkoz� k�zbeszerz�si elj�r�s sor�n feltett k�rd�se ugyanis a dokument�ci� 7. d) pontj�ra, azaz a m�szaki alkalmass�gra vonatkozott, �s az aj�nlati felh�v�s 11.2. d) pontj�t �rintette. A m�szaki alkalmass�gt�l pedig f�ggetlen k�rd�s a forgalomba hozatal �s az erre vonatkoz� enged�ly megl�te, azaz az aj�nlati felh�v�s 15.6. �s 15.8. pontja. Ez ut�bbiak pedig kifejezetten el��rt�k az ORKI-enged�lyek megl�t�nek �s a term�k forgalomba hozatal�ra vonatkoz� aj�nlattev�i jogosults�g�nak az igazol�s�t, ezen igazol�soknak az aj�nlathoz t�rt�n� csatol�s�t. Az aj�nlati felh�v�s, a dokument�ci� �s a dokument�ci�ban lev� szerz�d�stervezet 15. pontja pedig �sszhangban �ll egym�ssal. A szerz�d�stervezet 15. pontj�t ugyanis a 10. ponttal egy�tt kell �rtelmezni. �gy pedig az �llap�that� meg, hogy az aj�nlatt�telkor is fenn kellett �llnia a jogosults�gnak, mag�t az enged�lyt azonban csak teljes�t�skor, az �tad�s-�tv�telkor kellett �tadni.
�sszegezve az alperes megalapozatlanul �s ez�rt jogszab�lys�rt�en �llap�totta meg azt, hogy az aj�nlatk�r� felperes megszegte a Kbt 52. � (2) bekezd�s d) pontj�ban foglaltakat, mivel az alperesi beavatkoz� aj�nlata az �rtes�t�sben foglaltak szerint �rv�nytelen volt. Az aj�nlatk�r� felperes teh�t, mivel e k�rben �rdemben jogszer� d�nt�st hozott, nem k�vette el az alperes hat�rozat�ban foglalt jogszab�lys�rt�st. A b�r�s�g � mivel a Pp. 215. � alapj�n j�r el � azonban megjegyz�sk�nt r�gz�ti, hogy a aj�nlatk�r� felperes az �rtes�t�s�ben az �rv�nytelens�gi okokat t�vesen neves�tette kiz�r�si okk�nt.
Osztja a b�r�s�g az aj�nlatk�r� felperesnek azt a jogi �ll�spontj�t is, hogy ha egy aj�nlat ak�r csak egyetlenegy okb�l, de valamennyi tud�sszint tekintet�ben �rv�nytelennek tekintend�, akkor m�r nem vethet� �ssze az �rv�nyes aj�nlatokkal. Az alperesi beavatkoz� aj�nlata teh�t � mivel �rv�nytelen � nem vethet� egybe a nyertes�vel. A perbeli esetben pedig enn�l fogva � valamint arra is figyelemmel, hogy az alperes nem hivatalb�l, hanem k�relemre �s ez�rt k�relemhez k�t�tten j�rt el � az �rv�nytelens�ggel kapcsolatos alperesi hat�rozati �ll�spont alapj�n nem lehet helye az elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�nek �s egy �j elj�r�s lefolytat�s�nak sem.
A b�r�s�g az alperes �s az aj�nlatk�r� felperes egyez� nyilatkozata, valamint a rendelkez�s�re �ll� dokumentumok �rt�kel�se alapj�n azt �llap�totta meg, hogy a Kortex Kft. �raj�nlata megfelelt az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban foglaltaknak, az az aj�nlatt�teli hat�rid� letelte ut�n nem ker�lt m�dos�t�sra, azt az aj�nlatk�r� felperes a t�nyleges tartalma alapj�n �rt�kelte. Ismertet�sre is az aj�nlat szerinti �sszes�tett v�llal�si �r ker�lt, a r�szaj�nlatokat �sszes�t� t�bl�zat pedig nem kell� figyelem tan�s�t�s�b�l, ellen�rz�s hi�ny�b�l ad�d� el�r�st tartalmaz. Az alperesi beavatkoz� �ltal e k�rben el�terjesztett jogorvoslati k�relem pedig az�rt nem k�sett el, mivel ezt a k�zbeszerz�si elj�r�s �rdem�t nem �rint� formai hib�t az aj�nlatk�r� felperesnek m�dja volt az eredm�nyhirdet�sig korrig�lni, ezt meg is tette. Az elk�setts�gre hivatkoz�ssal el�terjesztett kereseti k�relmet a b�r�s�g teh�t nem tal�lta alaposnak. Az aj�nlatk�r� felperes nem vitatta, hogy a t�bl�zata szerinti el�r�ssal � az alperes hat�rozat�ban foglaltak szerint � megs�rtette a Kbt. 51. � (3) bekezd�s�t. Ez a hat�rozati d�nt�s azonban a b�r�s�g jogi �ll�spontja szerint annak jellege �s s�lytalans�ga folyt�n nem adhat alapot arra, hogy az alperes az aj�nlatk�r� felperes elj�r�st lez�r� d�nt�s�t megsemmis�tse, �s arra sem, hogy az alperes emiatt �j �rt�kel�st �s �jabb d�nt�s meghozatal�t �rja el�. Ez a jogszab�lys�rt�s, amelyet a felperes nem vitatott, a b�r�s�g jogi �ll�spontja szerint csak a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja szerinti jogk�vetkezm�nyt vonhatja maga ut�n. (A t�rv�ny megs�rtett rendelkez�s�nek megjel�l�se mellett a jogs�rt�s t�ny�nek meg�llap�t�s�t, ezt pedig az alperes hat�rozata tartalmazza.)
A kifejtettekb�l k�vetkez�en a b�r�s�g az alperes hat�rozat�t a Kbt. 91. � (5) bekezd�se alapj�n �t�let�nek rendelkez� r�sz�ben foglaltak szerint r�szben megv�ltoztatta, egyebekben pedig a keresetet elutas�totta.
A petitum t�lnyom� r�sz�ben pernyertes aj�nlatk�r� felperes perk�lts�gre nem tartott ig�nyt, �gy e t�rgyban a Pp. 78. � (2) bekezd�se �rtelm�ben a b�r�s�gnak hat�roznia sem kellett ([Pp. 81. � (1) bekezd�se].
A b�r�s�g �t�let�nek a feljegyzett kereseti illet�kre vonatkoz� rendelkez�se az 1990. �vi XCIII. t�rv�ny 5. � (1) bekezd�s�nek c) pontj�ban �s a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. �-�ban foglaltakon alapul.
Budapest, 1999. november 10.
Dr. K�rp�ti Magdolna
b�r�