KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0614)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.281/12/1999
Tárgy: Budapest Svéd Csapágy Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kasza Zsuzsa (1513 Budapest, Vincellér u. 20.) egyéni ügyvéd által képviselt Budapesti Svéd Csapágy Kereskedelmi Kft. (1091 Budapest, Üllői út 55., továbbiakban: kérelmező) a BKV Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., továbbiakban: ajánlatkérő) "speciális csapágyak beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő BKV Rt. a K. É. 1999. augusztus 25. napján megjelent 34. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé speciális csapágy 2500 db ±10%/év tárgyban a BKV Rt. különböző telephelyeire, 2000. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, ahol a kívánalmait meghatározta, és annak mellékletében feltüntette a beszerezni kívánt csapágyakat választék és mennyiség szerint, így többek között a 36-os tétel alatt BFSB 353263 EH csapágyra kért ajánlatot, 1135 db-ra.
Az ajánlati felhívásában meghatározta, hogy csak teljes körű ajánlatot lehet tenni, így részajánlattételre és többváltozatú ajánlattételre nem adott lehetőséget. Az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, így
– írásbeli nyilatkozatot arról, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában foglalt kizáró okok,
– hatósági igazolást arról, nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozások,
– Kbt. 44. § (1) bekezdéssel meghatározottak alapján pénzintézettől származó igazolást arról, hogy
a) mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
b) eleget tesz-e pontosan a fizetési kötelezettségének,
c) mekkora az éves forgalma,
d) számláján sorban állás volt-e és utoljára mikor,
e) a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) és b) pontjaira előírtakat közölje, továbbá kérte csatolni a 30 napnál nem régebbi keltű cégkivonatot vagy cégbírósági bejegyzési kérelem másolatát.
Meghatározta továbbá az ajánlatok elbírálásának szempontjait az ajánlati felhívás 13. pontjában, így az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint bírálja el az ajánlatokat, ily módon megadta az ajánlatok elbírálási szempontját azok fontossági sorrendjében.
– beszerzési ár,
– minél több referencia az eljárás területén a beszerzés tárgyára vonatkozóan,
– az ajánlattevő által (a kötelezően előírt feltételeken felül) megajánlott kedvezmények.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjaihoz kapcsolódtak az ajánlati dokumentáció V. fejezetének előírásai, ily módon meghatározta ajánlatkérő az értékelés súlyszámait, az első elbírálási szempont 75 pont, a második elbírálási szempont 15 pont, és a harmadik elbírálási szempont 10 ponttal került súlyozásra.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 3.5. pontjában rögzítette azt is, hogy az elbírálás során azoknak az ajánlattevőknek az ajánlatát veszi figyelembe a referencia vizsgálatakor, akik megfelelő referenciával rendelkeznek, és ezt bizonylat formájában igazolják. Listákat, felsorolásokat az ajánlatkérő nem vesz figyelembe.
A fizetési feltételekre az ajánlati dokumentáció 2/7-es pontjában előírta, hogy az ajánlatkérő 30 naptári napos átutalással kíván teljesíteni, a késedelmes fizetésre maximum 20% kamat köthető ki.
A 2/8-as pontban, a kötbérre vonatkozóan előírta, hogy a késedelmes szállítás napi 0,5%-a határidőn túli teljesítés értékére, de maximum 10%. Hibás teljesítés esetén az érték 10%-a, a szállítás meghiúsulása esetén pedig 15%-ban kerülhet megállapításra.
1999. október 6-án került sor az ajánlatok bontására. Ajánlatot nyújtott be a Budapesti Svéd Csapágy Kereskedelmi Kft., a Minőségi Csapágy Kft., a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. és kérelmező.
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította ajánlatkérő a bontást követően, mert az ajánlatából megállapította, hogy a fizetési feltételekre és az ellátási garancia feltételeire vonatkozó nyilatkozatot nem tartalmazta az ajánlat. 1999. november 3-án került sor az eredményhirdetésre, amikor is a legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Minőségi Csapágy Kft.-t hirdette ki, míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Budapesti Svéd Csapágy Kft.-t.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte 1999. november 11-én.
Kérelmező 1999. november 11-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntését. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, és a második helyen végzett kérelmező adta összességében a legkedvezőbb ajánlatot, továbbá kérte ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, valamint azt, hogy az eljárás során felmerült igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezze ajánlatkérőt a Döntőbizottság.
Indokaként előadta, hogy a BFSB 353263 E/HA 3 típusú csapágy adja a pályázat ártömegének közel a felét, így ezen csapágyakra vonatkozó ajánlat döntően és alapvetően határozza meg a pályázat értékelését és minősítését. Az SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. gyártja kizárólag ezt a bizonyos csapágyat. A magyarországi csapágypiac ilyen speciális csapágyakkal való ellátásáért az SKF Rt. a felelős.
Ugyanakkor megkeresés a nyertes ajánlattevőtől ezen csapágy megrendelésére nem érkezett sem az ajánlat benyújtásáig, sem azt követően. Ilyen csapágy raktáron sincs, így tehát álláspontja szerint a kiírt pályázat teljesíthetősége kétséges, és megnyerése a speciális SKF Rt. által gyártott csapágy nélkül nem valósítható meg, így érvényes ajánlatot sem tudott tenni ajánlattevő, hiszen kellő darabszámú csapággyal az ajánlattétel benyújtásakor nem rendelkezhetett.
Előadta továbbá, hogy ennek a vitatott csapágynak a kizárólagos magyarországi forgalmazója a kérelmező, a gyártó hazai képviselője az SKF Svéd Golyós Csapágy Rt. Szerződéses kapcsolatban áll a kérelmező a Svéd Golyós Csapágy Rt.-vel, és ezen szerződéses kapcsolat alapján a BKV Rt. ajánlatkérőnek kizárólag ő forgalmazhatja ezt a csapágyat.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte elsődlegesen elkésettség, másodlagosan alaptalanságra történő hivatkozással. Indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt 1999. augusztus 27-én vásárolta meg, így az ajánlati felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció ismeretében minden kétséget kizáróan tájékozódhatott arról, hogy a beszerzés tárgya többek között az SKF BFSB 353263 típusú csapágy. Amennyiben helytálló a kérelmező azon állítása, amely szerint az ő tudta nélkül ezen csapágyról rendelkezni, ajánlatot kérni nem lehet, így ebben az esetben az ajánlati dokumentáció megvásárlásától számított 15 napon belül lett volna helye jogorvoslati kérelem benyújtásának. A jogorvoslati kérelem ezen határidőn túl érkezett. Továbbá előadta, hogy álláspontja szerint nem igazolta a Kbt. 10. § f) pontjában meghatározott módon, hogy ennek az SKF gyártmányú csapágynak a kizárólagos forgalmazója a kérelmező, erre vonatkozó adat sem merült fel az eljárás során.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívásnak és a dokumentációban foglaltaknak mindenben megfelelő ajánlatot tett, és az értékelési szempontok szerint ő adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
Egyéb érdekelt nyertes ajánlattevő FAG Minőségi Csapágy Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy rendelkezik raktárkészlettel és a megfelelő csapágyakkal. Vitatta, hogy kizárólag a kérelmező lenne forgalmazó, hiszen ez nemzetközileg elismert termék, amelynek több forgalmazója is létezik, ily módon nem szükséges a kérelmezőtől ennek beszerzése. Egyébként az ő árajánlata jóval kedvezőbb volt. Tudomása szerint a kérelmezőnél az összes elbírálási szempontot figyelembe véve is kedvezőbb volt az ajánlata.
Vitatta, hogy kizárólagos forgalmazási jogosultsága lenne nyertes ajánlattevőnek, hiszen a Kbt 10. § f) pontja pontosan meghatározza a kizárólagos jogosultságot, és ezt a kizárólagos jogosultságot megalapozó jogszabályt megjelölni nem tudott kérelmező.
Kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt.-ben meghatározott jogvesztő határidőn belül érkezett-e.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése meghatározza, hogy az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. A kérelmező jogorvoslati kérelme alapján azt tartotta sérelmesnek többek között, hogy nem nyilvánította a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek az ajánlatkérő. Ezt a döntését az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint megtehette volna az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően egészen az eredményhirdetés pillanatáig. Így a vélt jogsértő magatartás az eredményhirdetés időpontjához kötött, hiszen ekkor jutott a kérelmező tudomására az, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem nyilvánította ajánlatkérő érvénytelennek.
Az eredményhirdetés 1999. november 3-án történt, és a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül, 1999. november 11-én nyújtotta be, törvényes határidőn belül, így az nem tekinthető elkésettnek.
A Döntőbizottságnak ezt követően azt kellett megvizsgálni, hogy a benyújtott ajánlat érvényes-e, illetőleg szükség volt-e a kizárás intézményét alkalmazni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevők kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, az erre vonatkozó igazolásokat csatolni kell.
A Döntőbizottság megvizsgálta mind a kérelmező, mind az ajánlattevők ajánlatát, és megállapítható volt., hogy a kérelmező az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően tette meg az ajánlatát.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő akár az ajánlatok felbontásakor, illetőleg egészen azt követően az eredményhirdetésig megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Így érvénytelen az az ajánlat, ha
a) az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Minden egyes esetet végigvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlata érvényes volt. Jogszerűen járt el akkor az ajánlatkérő, amikor a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a GYESEV Rt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, hiszen nem az ajánlati felhívásban, dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelően nyújtotta be az ajánlatát.
A becsatolt ajánlatból megállapítható volt továbbá az, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően nyújtotta be a nyertes ajánlattevő az ajánlatát teljeskörűen valamennyi csapágyra vonatkozóan, és ily módon a vitatott BFSB 353263 H típusú csapágyakra vonatkozóan is.
Ezen csapágyra vonatkozóan az ajánlati ára a nyertesnek összesen 12 110,47 E Ft volt, ebből a 36-os tétel alatt szereplő csapágy ára 5 525,60 E Ft, aminek gyártmánya SKF típusú volt. A többi tétel a 33. sorszám kivételével FAG gyártmányú volt. A kérelmező összesen 13 765,83 E Ft értékben tett ajánlatot, ebből a 36. tétel BFSB 353263 E-HA 3, ára 6 980,25 E Ft volt.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy összességében a legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette-e. Az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el az ajánlatokat, és a 34. § (2) bekezdés szerint meghatározta az általa választott elbírálási szempontokat, illetőleg a dokumentációban a súlyok arányát is rögzítette.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Mint ahogy azt már korábban is a Döntőbizottság kifejtette, a beszerzési ára a kérelmezőnek 13 765,83 E Ft volt, míg a nyertes ajánlattevőnek 12 110,47 E Ft volt, tehát e tekintetben jobbnak kellett tekinteni a nyertes ajánlattevő ajánlatát.
Az ellátás területére kérelmező több referenciát adott a beszerzés tárgyára vonatkozóan, ezért e szempontból kedvezőbb az ajánlata.
Az ajánlattevő által kötelező feltételeken felül megajánlott kedvezmények vonatkozásában ajánlatkérő értékelte a fizetési feltételeket, a szállítások ütemezését és módját. E tekintetben jobbnak értékelhető a nyertes ajánlattevő ajánlata, hiszen 60 napot, míg a kérelmező 45 naptári napot vállalt a számlakiegyenlítés határidejére. A szállítás ütemezése tekintetében a megrendeléstől számított 1 órán belül vállalta a teljesítést a nyertes, míg a kérelmező 2 órán belül. Negyedéves készletet tart a nyertes raktáron készenlétben, míg a kérelmező kéthavit.
A számlázás tekintetében a szállítást követően kérte a teljesítést a kérelmező, míg a nyertes ajánlattevő havi számlázást vállalt, így összességében kedvezőbb a nyertes ajánlattevő ajánlata.
Az első és a harmadik elbírálási szempont tekintetében a nyertes ajánlata jobb volt, tehát összességében a nyertes ajánlatát lehet kedvezőbbnek tekinteni, így a fontossági sorrendet betartva összességében helyes volt az ajánlatkérő döntése, amikor a nyertest hirdette ki legkedvezőbb ajánlatot tevőként.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmező védekezését az eljárás során, nevezetesen azt, hogy ő ennek a csapágytípusnak a kizárólagos forgalmazója, mivel erre semmiféle bizonyíték nem állt a Döntőbizottság rendelkezésére. Ugyanakkor maga az SKF Rt. mint magyarországi forgalmazó is elismerte a tárgyaláson, hogy a gyártóval szerződéses viszonyban lévő forgalmazótól beszerezhető ez a típusú csapágy. Abban a tekintetben is nyilatkozatot tett, hogy közte és a kérelmező között egy szerződéses megállapodás van, ami alapján ők a Magyarországon lévő keresleti piacot felosztották, és az a megállapodás szolgál arra, hogy a BKV felé a megrendelést a kérelmező teljesítse.
A Kbt. 10. § f) pontja a kizárólagos jogosítványt a következőképpen határozza meg: jogszabály alapján a korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon.
A kérelmező ilyen jogszabályra hivatkozni nem tudott, csupán a szerződéses jogviszonyára alapította jogi álláspontját, ezt pedig alappal nem vehette figyelembe a Döntőbizottság a kizárólagos jogosítvány mérlegelésekor. Ily módon, mivel a Kbt.-ben szabályozott kizárólagos jogosítvánnyal nem rendelkezik a kérelmező a vitatott csapágyak szállítása tárgyában, így ennek hiánya miatt ez a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem tehette érvénytelenné.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság a Kbt. 82. § alapján ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. december 30.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
