MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (0648)
Kf.I.28.251/1999/3. szám
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szabady Attila ügyvéd (1043 Budapest, Munkásotthon u. 18.) által képviselt Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 107.) felperes által, dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, melyben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott dr. Kecskés Zsolt Ákos ügyvéd (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 13.) által képviselt Allegro Kft. (1135 Budapest, Szent László u. 95.) a Fővárosi Bíróság 1999. március 27-én kelt 8.K.30.069/1998/4. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak egyenként 10 000-10 000 (azaz tízezer-tízezer) forint másodfokú perköltséget.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az államot terheli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Nyolc kórház – közöttük a felperes – 1998. szeptember 9-én nyílt közbeszerzési eljárásra tett közzé ajánlati felhívást a K. É. 1998. évi 36. számában, a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű műanyag alapú zárt vérvételi rendszer fogyóeszközei beszerzésére. A nyolc kórház az eljárás lefolytatásával az Euromedic Trading Kft.-t bízta meg.
A dokumentációban az igényt összesítve jelölték meg, lehetővé téve a felhívás 3. c) pontja szerinti részajánlat tételének lehetőségét a dokumentáció 11. pontja szerint akként, hogy a specifikációnak akár egyetlen tételére benyújtott ajánlat is tehető. Így részajánlat elfogadása esetén résznyerteseket is kihirdethetnek. A dokumentáció 23. pontja szerint a legkedvezőbb és az azt követően második legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell az eredményhirdetéskor megjelölni.
A felhívásra négy ajánlattevő, közöttük a beavatkozó jelentkezett. Két ajánlattevő meghatározott négy-négy kórház számára adott ajánlatot, így a Csertex Kft. a teljes mennyiségre – a négy között – a felperes számára.
Az 1998. november 25-én tartott eredményhirdetés alkalmával a felperes a Csertex Kft.-t hirdette nyertesnek, és nem került sor a második helyezet megjelölésére. A Csertex Kft. ajánlatával a felperesnél a teljes körű zárt vérvételi rendszer kialakítására nyílt lehetőség, amelyekkel a beavatkozó termékei nem voltak kompatíbilisek. A kalocsai kórház eljárását eredménytelennek minősítették, míg a további hat kórház a beavatkozót jelölte meg nyertesnek, második helyezett kihirdetésére nem került sor.
Az Allegro Kft. beavatkozó jogorvoslati kérelmében a felperes döntését azért sérelmezte, mivel ők a teljes mennyiségre tettek az értékelési szempontok szerint összességében legkedvezőbb ajánlatot, szemben a felperes által nyertesnek minősített céggel, amely csak négy kórháznak adott ajánlatot.
Az alperes az 1998. december 29. napján kelt D.285/14/1998. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel az 53. § (2) bekezdését, továbbá az 59. § (1) bekezdését, ezért a felperest 1 millió forint pénzbírságban és az igazságszolgáltatási díjban marasztalta.
A határozat indokolása megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban részletezett feltételekkel ellentétben nem hirdette ki a nyertesnek ítélt ajánlattevő mellett a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítettet, ezzel megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését. Ezentúl a határozat a nyertes pályázatát érvénytelennek minősítette, tekintettel arra, hogy a kiírástól eltérően nem mind a nyolc ajánlatkérőnek tette meg ajánlatát. A felperes részajánlatnak minősítette a Csertex Kft. ajánlatát és elbírálta azt, holott az nem minősült részajánlatnak. Így érvénytelen pályázatot hirdetett nyertesként.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a beavatkozó jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte. A felperes álláspontja az volt, hogy a Csertex ajánlata annyiban minősült részajánlatnak, miszerint valóban nem minden ajánlatkérőnek tett ajánlatot, de álláspontja szerint a részajánlat megengedése nemcsak azt jelenti, hogy tételenként tehető meg, hanem azt is, hogy a teljesítés helye szerinti bontásban is lehet érvényes ajánlatot tenni. A felperes arra is hivatkozott, hogy mivel a teljes zárt rendszer kialakítását lehetővé tévő, egymással kompatíbilis fogyóeszközöket csak a nyertes ajánlott, ezért a második helyezett kihirdetésére nem kerülhetett sor. A beavatkozó pályázata mint e rendszerbe nem illő műszaki tartalma alapján nem volt megfelelő.
Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest az alperes és beavatkozó javára perköltség fizetésére.
Az ítélet indokolása szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni. Így az írott rendelkezéseket függetlenül az ajánlatkérő szándékától vagy ésszerűségi szempontoktól kell irányadónak tekinteni az ajánlatok elbírálásánál. Ennek megfelelően a dokumentáció feltétele volt, hogy a részajánlat-tételi jogosultság csak a termékre vonatkozott, nem az ajánlattevők körére. Ugyancsak a dokumentáció előírása volt az is, amennyiben értelemszerűen az érvénytelenség megállapítására nem kerül sor, és legalább két értékelhető ajánlat van, a nyertes mellett második helyezettet is meg kell jelölni.
Az eljárás nyertesének megállapításánál elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek a kiírási szempontoknak, mert az annak meg nem felelő ajánlat, függetlenül attól, hogy az értékelési szempontok szerint sorolható-e vagy sem, nyertes pályázat nem lehet. Amennyiben az ajánlat a kötelező tartalmat nem elégíti ki, az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor megállapítja, hogy az ajánlat érvénytelen, illetve az ajánlattevő a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint kizárt.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felhívás és a dokumentáció alapján a felperes által nyertesnek nyilvánított pályázat ajánlata, mivel az ajánlatkérők tekintetében volt részajánlat, nem felelt meg a dokumentáció feltételeinek, érvénytelen volt. Mint érvénytelen ajánlat, így az eljárás nyertese sem lehetett. A felperes magatartása a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontjába, 53. § (2) bekezdésébe és vizsgálat nélkül is az 59. § (1) bekezdésébe ütköző magatartás volt. A felperes nem állapított meg érvénytelen ajánlatokat, ezért a második helyezett kihirdetésének elmulasztásával a Kbt. 26. § (2) bekezdését is megsértette.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát.
A felperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy a "részajánlatot szűkítve értelmezte mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság". Álláspontja szerint a "részajánlat" szó maga is azt jelenti, hogy akár az ajánlattevők egy körére, akár a termékekre vonatkozóan megtehető.
Azok az ajánlattevők, akik az úgynevezett Becton Dickinsori gyár termékeire tettek így ajánlatot, azért tették azt, mivel területi illetékességet és forgalmazási jogot kaptak. Így a Csertex Kft. négy, a Diagnosticum Rt. másik négy kórház számára teljes mennyiségre tett részajánlatot.
Fenntartotta azt az álláspontját is, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdését sem sértették meg, tekintettel arra, hogy az ajánlatok nem voltak helyettesíthetők, csak a nyertes ajánlattevő tett teljesen zárt rendszerre ajánlatot.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást és helyes volt az abból levont jogi következtetése is.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben hivatkozottak alapján kiemeli, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez; az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A dokumentáció 11. pontja alapján az ajánlattevő részajánlatot is jogosult tenni. Részajánlatnak minősül a specifikációnak akár egyetlen tételére benyújtott ajánlat. A K. É.-ben közzétett perbeli felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége, a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű, műanyag alapanyagú, zárt vérvételi rendszer fogyóeszközei, 3. c) pontja szerint annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: igen.
E megfogalmazásból – a dokumentáció 11. pontja és a K. É. 3. c) pontja alapján – egyértelmű, hogy kizárólag az ajánlat tárgyára – a tételekre – volt tehető részajánlat, az ajánlatkérők köre ebbe a megfogalmazásba nem tartozott.
Az ajánlati felhívást és a dokumentációt az ajánlatkérő, közöttük a felperes tette közzé, így a szövegezés az ő feladatuk volt. Ebből következik, hogy nem elfogadható a felperes azon fellebbezési ajánlata, miszerint a "részajánlat" szó nemcsak a tételekre, hanem az ajánlatkérők körére is vonatkozott volna. A közzétett dokumentáció ajánlati felhívás szövegezése egyértelműen azt fogalmazta meg, hogy részajánlat csak az ajánlat tárgyára volt tehető.
A dokumentáció 16. c) pontja, egyezően a Kbt. megfogalmazásával tartalmazza, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek. A felperes az érvénytelen ajánlatot tevőt nem zárta ki a további eljárásból, hanem nyertesnek hirdette ki és megkötötte vele a szerződést.
Tekintettel arra, hogy a felperes nem nyilvánította eredménytelennek érvénytelenség miatt az eljárást, és nyertest hirdetett, így a dokumentáció 23. pontja szerint az eredmény kihirdetése során nyilvánosságra kellett volna hoznia annak az ajánlattevőnek a nevét is, aki a következő legkedvezőbbnek minősített ajánlatot tette, és akivel az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő a szerződést megköti.
A felperes ezt nem tette meg, így a Kbt. 26. § (2) bekezdésében írtak is sérültek.
A felperes az ajánlati felhívásban és a dokumentációban közzétett feltételekhez kötve volt, függetlenül attól, hogy végül is az ajánlattevők milyen rendszerre tettek ajánlatot, és ezek esetleg egymással nem voltak helyettesíthetők.
Itt utal a Legfelsőbb Bíróság arra vonatkozóan, hogy a jelen peres eljárásnak nem volt tárgya, amúgy a beavatkozó ajánlatának minősítése, a jelen per tárgya kizárólag az volt, hogy a felperes mint ajánlatkérő az eljárása során betartotta-e a közbeszerzési törvényben foglalt előírásokat.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, a felperes a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján köteles az alperesnek és a beavatkozónak másodfokú perköltséget fizetni.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az államot terheli.
Budapest, 1999. november 15.
Dr. Rakvács József s. k. Dr. Danziger Éva s. k.
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kovács Ákos s. k.
bíró
