KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0813)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.293/27/1999
Tárgy: Cansys Informatikai Kft. jogorvoslati kérelme Okmányfejlesztő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kotmayer Zalán (1011 Budapest, Fő u. 12. V.) ügyvéd által képviselt Cansys Informatikai Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 13., továbbiakban: kérelmező) Jutasy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Jutasy György ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 31. IV. 17.) által képviselt Okmányfejlesztő Kht. (1148 Budapest, Róna út 54–56., továbbiakban ajánlatkérő), "az 1999. évben kialakítandó 152 okmányiroda informatikai információs és irodatechnikai felszerelése, ennek keretében az okmányprojekt által támasztott követelményeket kielégítő informatikai, információs és irodatechnikai berendezések szállítása, üzembe helyezése, az okmányok előállításához szükséges alkalmazói (igazgatási, informatikai és ügyviteli) rendszer kifejlesztése, rendszerintegrációja, valamint ügyintézők oktatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, 1999. december 14-én megtartott nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. augusztus 25-én megjelent 34. számában 4683 sz. részvételi felhívással indított, tárgyalásos gyorsított eljárásról szóló felhívást tett közzé. Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező feladatot meghatározó, a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő, egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvényt az Országgyűlés 1999. június 22-i ülésnapján fogadta el, az ezzel összefüggő kormányhatározat 1999. július 23-án került közzétételre. A törvény irányadó rendelkezései 2000. január 1-jén lépnek hatályba.
A teljesítés helyeként meghatározta az okmányirodák, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, valamint 19 megyei és fővárosi TÁKISZ telephelyeit.
Teljesítés határidejét a szerződés megkötésétől folyamatosan, legkésőbb 2000. január 1-jéig határozta meg. Ajánlattételre felhívta a Siemens Rt.-t, IBM Magyarország Kft.-t, Albacom Rt.-t, Unisys Informatikai Rendszerek Magyarország Kft.-t, ICL Hungary Kft.-t, Selectrade Számítástechnikai Szolgáltató Kft.-t, Synergon Informatikai Rt.-t, Hewlett Packard Magyarország Kft.-t, EDS Elektronikus Adatrendszer Kft.-t.
1999. október 19-én a Synergon Rt., a Siemens Rt., a Magyar Posta és az EDS Elektronikus Adatrendszer Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Az EDS Elektronikus Adatrendszer Kft. ajánlatában alvállalkozóként megjelölésre került a jelen jogorvoslati eljárás kérelmezője, a Cansys Informatikai Kft., az 1999. október 18-án közte és az ajánlattevő között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
Ajánlatkérő 1999. október 25-én, 28-án és 29-én tárgyalt az ajánlattevőkkel, akik végső ajánlati áraikat 1999. november 1-jén adták meg. Az eredményhirdetésre 1999. november 3-án került sor, ahol nyertesként a Siemens Rt.-t hirdették ki, és a szerződést 1999. november 9-én megkötötték.
Kérelmező 1999. november 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az ajánlatkérő ajánlati felhívásának, illetőleg a rendelkezésre bocsátott dokumentáció tartalmát, mert álláspontja szerint nem volt megfelelően kialakítva az elbírálási szempontok mellé rendelt súlyozás, illetőleg nem határozta meg ajánlatkérő a törvényben meghatározott módon a közbeszerzés tárgyát, valamint álláspontja szerint nem a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint hozta meg az eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint továbbá a nyertes ajánlattevő Siemens Rt. vonatkozásában összeférhetetlenségi ok áll fenn, mert a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vett, így az ő ajánlatát ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Elsődlegesen részben ügyfélképesség hiányára, részben elkésettségre, másodlagosan alaptalanság címén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmának vitatására elkésettség miatt már nincs lehetőség, illetőleg álláspontja szerint kérelmezőnek, mint alvállalkozónak ügyfélképessége nincs, figyelemmel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére. A közbeszerzési eljárás során tárgyalást az EDS Elektronikus Adatrendszer Kft.-vel folytattak, nem pedig a kérelmező alvállalkozóval, így érvényes nyilatkozatot a jogorvoslati eljárásban is a tényleges ajánlattevő tehet, nem pedig az alvállalkozó, így ezen jogorvoslati eljárásnak a kérelmező jogalanya nem lehet. Előadta továbbá, hogy jogszerűen folytatta le a közbeszerzési eljárást és hozta meg az eljárást lezáró döntését, melynek során nem kellett a Siemens Rt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánítania, mivel vele szemben a Kbt.-ben megjelölt összeférhetetlenségi ok nem állt fenn.
Siemens Rt. érdemi észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során. Nem vett részt jelen közbeszerzési eljárás előkészítésében és összeférhetetlenségi ok nem áll fenn reá vonatkozóan. Vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mert nézete szerint a az ajánlatot benyújtó EDS Elektronikus Adatrendszer Kft. nyilatkozatot sem tett ebben a jogorvoslati eljárásban, így nem lehet összhangban az ajánlattevő érdeke a kérelmező jogorvoslati kérelmével. Ezért ebben az esetben nem lehet kiterjesztően értelmezni az alvállalkozó ügyfélképességét, így vitatta, hogy ebben a jogorvoslati eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtásának joga megilletné kérelmezőt.
A Döntőbizottság eljárása során megvizsgálta, hogy kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, veszélyezteti.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a kérelmező nem ajánlatkérő, nem ajánlattevő, hanem az egyik ajánlattevő, az EDS Elektronikus Adatrendszer Kft. alvállalkozója.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálata tárgyává tenni, hogy mint alvállalkozónak a jogát, jogos érdekét mennyiben sértette, veszélyeztette törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás a jelen közbeszerzési eljárás során.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás megindításáról a jogorvoslati kérelem egyidejű megküldésével értesítette az ajánlattevő EDS Elektronikus Adatrendszer Kft.-t. Ezen ajánlattevő érdemi nyilatkozatot nem tett, majd ezt követően a Döntőbizottság 1999. december 10-én kelt felhívásában ismételten megkereste ajánlattevőt azzal, hogy tegyen határozott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy sérelmesnek tartja-e a jogorvoslati kérelem szerint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, és amennyiben ezt a nyilatkozatát nem teszi meg, a Döntőbizottság úgy értékeli, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltak jogát vagy jogos érdekét nem sértik, nem veszélyeztetik. Az ajánlattevő mind a mai napig erre vonatkozó határozott nyilatkozatot nem tett. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alvállalkozó csak akkor jogosult önállóan eljárni közbeszerzési eljárásban, ha a fővállalkozó erre kifejezetten felhatalmazza, illetve ha az igényérvényesítés akaratával, érdekeivel egyezően történik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen eljárásban ajánlattevő fővállalkozó akaratával szemben fellépő alvállalkozót jelen jogorvoslati eljárásban mint egyéb érdekeltet figyelembe venni nem lehet. A Döntőbizottság nézete szerint a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozónak külön feladata, önálló jogosultsága nincs, hiszen a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján megkötendő szerződés szerint a szerződést kötő fél a nyertes ajánlattevő és nem pedig az alvállalkozó. A közbeszerzési eljárás során az alvállalkozó ajánlata sem jelenik meg önállóan, így az ajánlattevővel azonos ügyfélképességi minőséggel nem rendelkezhet alvállalkozó.
A fővállalkozó akaratával szemben fellépő alvállalkozót jelen esetben egyéb érdekeltként figyelembe venni nem lehetett, így nem jogosult a jogorvoslati kérelem benyújtására.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét ügyfélképesség hiányára tekintettel érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasította a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 20.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
