MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (0814)
Kf. III. 27.600/1999/5. szám
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Petrik Ferenc ügyvéd (Budapest, Mikó u. 14.) által képviselt Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft. (Budapest, Balkán u. 4.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 1998. február 9. napján meghozott 8.K.31.634/1998/3. számú ítélet ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, az ítélet indokolását részben megváltoztatja akként, hogy a jogorvoslati kérelemhez kötöttségre és a pénzbírság kiszabásának törvényi feltételeire vonatkozó bírósági álláspontot mellőzi.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 3000 (háromezer) Ft másodfokú perköltséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 3000 (háromezer) Ft fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes és társa jogorvoslati kérelmére – amelyet Vecsés Nagyközség Önkormányzata és Üllő Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérőknek a Vecsés, Gyál, Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózatának építésére, kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen nyújtottak be – az alperes a D.25/14/1998. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdésének d) pontját.
A felperesnek az alperesi határozat részbeni megváltoztatására irányuló keresetét az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a jogorvoslati kérelemhez kötve van, azon túl nem terjeszkedhet, az alperes vizsgálata nem lehet korlátlan. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a pénzbírság kiszabásának további feltétele az, hogy az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárástól eltiltsák.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte indokolásának megváltoztatását, a rendelkező rész változatlanul hagyása mellett. Előadta, hogy a bíróság szükségtelenül és tévesen foglalt állást az alperes kérelemhez kötöttsége tárgyában, és a bírság kiszabására vonatkozó indokolása is minden jogszabályi alapot nélkülöz. Az alperes a per tárgyalásán az írásban előterjesztett fellebbezését kiegészítette arra hivatkozással, hogy a felperes a keresetlevelet elkésetten nyújtotta be, kérte a per megszüntetését.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság osztja az alperes – írásban előterjesztett – fellebbezésében előadott álláspontját. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítélete indokolásában kifejtette, hogy az alperes csak a kérelemben megjelölt jogsértéseket vizsgálhatja. Téves továbbá az elsőfokú bíróságnak a bírság kiszabásának törvényi feltételei kérdésében elfoglalt álláspontja is.
A fenti jogkérdésekben a Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata az alperes álláspontjával megegyező; a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás jogszerűségének vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértéshez [Kbt. 76. § (1), 80. §, 88. § (1) bekezdése], illetőleg a Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése nem konjunktív feltételként írja elő a jogsértés megállapítását és egyúttal az ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, azaz a bírság kiszabásának nem feltétele az ajánlattevő egyidejű eltiltása. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával ellentétes megállapításokat mindkét jogkérdés tekintetében mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesnek a per tárgyalásán előterjesztett – az elkésetten benyújtott keresetlevélre vonatkozó – fellebbezése kiegészítését nem vizsgálta. A Pp. 247. §-ának (2) bekezdése értelmében a fellebbezési kérelmet az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Miután az alperes ezen fellebbezés kiegészítése az ítélet rendelkező részét érintette – az írásban előterjesztett fellebbezése kizárólag az ítélet indokolásának megváltoztatására irányult –, vizsgálatára a Pp. idézett rendelkezése értelmében a Legfelsőbb Bíróságnak törvényes lehetősége nem volt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint részben megváltoztatta.
A pervesztes felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes másodfokú perköltségének a megfizetésére. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló, módosított 1990. évi XCIII. törvény 48. §-án alapszik.
Budapest, 1999. november 16.
Dr. Kozma György s. k. Dr. Kárpáti Zoltán s. k.
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.
bíró
