KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0882)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.321/12/1999
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett eljárása az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C, továbbiakban: ajánlatkérő) FŐBER Rt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.) közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott (továbbiakban: megbízott), képviseli: dr. Hajnal László ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.) "hírközlési eszközök, berendezések tervezése, beszerzése, telepítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 32. § (2) bekezdését és a Kbt. 40. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel és megbízottjával szemben 700 000-700 000 Ft, azaz hétszázezer-hétszázezer forint bírságot szab ki.
A jogsértésért felelős dr. Varga Miklós, az OVF főigazgatójával szemben 70 000 Ft, azaz hetvenezer forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és dr. Varga Miklóst, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Árvízvédelmi szempontból hazánk legveszélyeztetettebb területe a Felső-Tisza-vidék, melynek szerves része a Bodrogköz.
Az árvízvédelmi rendszerelemek, töltések, folyómedrek infrastruktúrája, árvízi előrejelző- és riasztórendszere, valamint hírközlési rendszere jelentős fejlesztésre szorul. A hírközlési rendszerrel szemben támasztott igény, valamint az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztésének általános célkitűzése, hogy növelje a rendszer működésének üzembiztonságát, az árvízi riasztás és előrejelzés pontosságát, valamint időelőnyét.
Megvalósításukra az 1998–1999. évi árvizek tapasztalatai alapján a 2055/1999. (III. 26.) Kormányhatározat teremtette meg a lehetőséget. Ajánlatkérő a kormányhatározat alapján a felső-Tisza-vidéki többletfeladatok elvégzésére megbízást adott az OVIBER Kft.–FŐBER Rt. konzorciumnak. A megbízási szerződést felek 1999. június 18-án kötötték meg. A szerződés l. számú melléklete tartalmazta a megvalósítandó feladatok jegyzékét a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területére történő bontásban.
A megbízási szerződést felek 1999. június 29-én módosították, melynek lényege, hogy a feladatok elvégzését a megbízottak, azaz a FŐBER Rt. és OVIBER Kft. egymás között megosztotta oly módon, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén megvalósítandó feladatokat a FŐBER Rt., a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén megvalósítandó feladatokat az OVIBER Kft. végzi el oly módon, hogy saját feladatkörét illetően a megbízottak mindegyike kizárólagos jog- és hatáskörrel, valamint felelősséggel jár el.
A hírközlési és informatikai bővítések beszerzésére a pénzügyi fedezetet biztosító engedélyokirat 1999. július 7-én került aláírásra, melyet a Magyar Államkincstár 1999. augusztus 2-án igazolt vissza. A megvalósítás ütemét az okirat 1999. július 1-jétől december 31-ig terjedő időben határozta meg. Az engedélyokirat mellékletét képezte a hírközlő és információs rendszer fejlesztését képező gépjegyzék, mely 11 tételt sorol fel. Ezek között található URH-átjátszó berendezés, URH-rádió, URH-telefon, interface-berendezések, hordozható szervizanalizátor, telefonközpont, telefonkészülékek, számítógép-konfigurációk és vízmércetávjelző berendezés.
Az ajánlatkérő 1999. szeptember 17-én és október 13-án egyeztetést folytatott a megbízott képviselőjével. Az 1999. szeptember 17-én készült jegyzőkönyv lényegében azt tartalmazta, hogy a beszerzésnek az engedélyokiratban meghatározott összeghatáron belül kell maradnia, az eszközök megválasztásánál döntő szempont, hogy az üzemeltető ÉVIZIG meglévő eszközállományához illeszkedjen. Az 1999. október 13-i jegyzőkönyv megismétli, hogy a beszerzések teljes pontosítását az ÉVIZIG szakembereivel kell elvégezni. A hírközlőhálózat üzemeltetését a Hidrotel Kft. végzi, javasolják ennek a cégnek a felkérését a tervezési munkák elvégzésére. Ajánlatkérő képviselője 1999. október 15-én levélben megkereste a Hidrotel Kft.-t azzal a megbízással, hogy az URH-rendszer engedélyezéséhez, illetve kivitelezéséhez szükséges terveket elkészítse, és a szakhatósági, illetve hírközlési felügyeleti engedélyeket beszerezze. A Hidrotel Kft. kapacitás hiánya miatt a megbízást nem fogadta el. Az ÉVIZIG a beszerzendő eszközökre vonatkozó adatszolgáltatását 1999. október 25-én adta meg.
Ezt követően a FŐBER Rt. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított 1999. november 10-én hírközlési eszközök, berendezések tervezése, beszerzése, telepítése tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az eljárásfajta választásának indokaként ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az 1998–1999. évi tiszai és bodrogközi árvíz és belvíz során a védekezésben jelentős hátrányt okozott a nem megfelelő kommunikációs ellátottság.
A gyors és hatékony árvízvédekezéshez szükséges a térség elavult és hiányos hírközlőrendszerének azonnali fejlesztése. A hírközlőrendszer az OVF által ágazatilag előírt paraméterekkel és teljesítményekkel kell hogy rendelkezzen. A beszerzésre fordítható igen rövid idő indokolta a választott eljárást.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgya és mennyisége részletesen meghatározásra került. Az ajánlattevőknek egyrészt az UHR-rádiókat, URH-telefon interface-berendezéseket, telefonalközpont berendezéseit, telefonokat kellett szolgáltatniuk, továbbá feladatuk volt a bodrogközi URH-hálózat rendszertechnikai tervének elkészítése és a frekvenciakijelölési határozat megszerzése, illetve ezen berendezések hatósági engedélynek megfelelő telepítése és építése. Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje a tervezés, engedélyeztetés, készülékek beszerzése esetén 1999. december 15-e, a teljes befejezés (építés, telepítés, üzembe helyezés) vonatkozásában 2000. június 30. Az egyéb feltételek között ajánlatkérő kikötötte, hogy szerződéskötésre csak a tervezés, engedélyeztetés és készülékek beszerzése tárgyában kerül sor. Az építés, telepítés és üzembe helyezés tárgyában a pénzügyi fedezet függvényében 2000. március 30-ig nyilatkozik ajánlatkérő a szerződéskötésről, illetőleg az attól való elállásról.
Az ajánlatok benyújtásának, tárgyalás tartásának és eredményhirdetésnek az időpontja 1999. november 17-e volt. Ajánlattételre felhívást kapott a Fercom Kommunikációs Kft., AMCO Magyar–Amerikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., DND Telecom Center Kft., ALFA-VOX Egyesület és Radiocoop Bt. Az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tettek: Fercom Kft., AMCO Kft., és az ALFA-VOX Egyesület.
Ajánlatkérő a beérkezett három ajánlatot elbírálta, és a nyertes ajánlattevővel, az ALFA-VOX Egyesülettel a szerződést 1999. november 29-én megkötötte. A Döntőbizottság Elnöke 1999. november 29-én eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Álláspontja szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazása nem jogszerű, mert a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A rendkívüli árvízvédelmi fejlesztés körében 1999. évi többletfeladatként nem került meghatározásra a tárgybani beszerzés. Ennek hiánya pedig, ha az 1998-as árvíz és belvíz során is jelentős hátrányt okozott és a beszerzés mind ez idáig elmaradt, ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Ajánlatkérőnek egyébként a teljes fedezet sem állt rendelkezésére, hiszen 2000. március 30-ig nyilatkoznak a szerződéskötésről a pénzügyi fedezet függvényében.
Indítványozta a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülmények fennálltának vizsgálatát. Indítványozta a jogsértés megállapítását, ajánlatkérővel, illetve a jogsértésért felelős személlyel szembeni bírság alkalmazását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülmények fennálltak, és ez nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Többletfeladatként 1999. évben egyértelműen meghatározásra került a hírközlő eszközök fejlesztése.
Az 1999. augusztus 2-án kelt beruházási engedélyokirat biztosította a beszerzéshez szükséges fedezetet, de a terület lefedettségét vizsgálni kellett, és csak ennek függvényében lehetett meghatározni azokat a beszerzendő készülékeket és rendszereket, amelyek az ajánlati felhívásban meghatározásra kerültek. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat pedig 1999. december 31-ig fel kellett használni. A pénzügyi fedezet 1999. évre rendelkezésre állt, 2000. évre azonban nem. Az viszont ismert volt, hogy az antennaépítés 1999-ben nem fejezhető be, és a maradványpénzekről 2000. március 30-ig történik meg a döntés, ezért ajánlatkérő 2000. évre még nem vállalhatott.
A fentiek miatt került sor november elején a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítására, hogy a beszerzés még ez évben megvalósuljon, és a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználásra kerüljön.
Az ajánlatkérő képviselője a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a közbeszerzések lefolytatásáért ajánlatkérő részéről dr. Varga Miklós főigazgató felelős.
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A fenti törvényhely alkalmazására tehát abban az esetben van lehetőség, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt ez a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából.
Jelen eljárásban a beszerzés lehetőségét a 2055/1999. (III. 26.) Kormányhatározat teremtette meg. Ajánlatkérő a kormányhatározatból eredő feladatait meghatározta, és ennek alapján kötött 1999 júniusában szerződést a FŐBER Rt.-vel a feladatok végrehajtására, illetve a pénzügyi fedezet megteremtéséhez szükséges lépéseket is elvégezte.
A FŐBER Rt. 1999. július 1-jétől a megbízási szerződés alapján már a feladatainak elvégzését megkezdhette.
Ebben az időpontban a beszerzés tárgya is ismert volt, hiszen az 1999. július 7-én kelt, illetve 1999. augusztus 2-án visszaigazolt pénzügyi fedezet rendelkezésre állását biztosító engedélyokirat azt nevesítve tartalmazta, és a teljesítést 1999. december 31-ben állapította meg.
A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy sem július, sem augusztus hó folyamán a beszerzésre vonatkozóan sem ajánlatkérő, sem a megbízottja intézkedéseket nem tett. A becsatolt, 1999. szeptember 17-i jegyzőkönyv is csupán azt rögzítette, hogy a beszerzést az engedélyokiratban meghatározott pénzügyi keretek között kell megvalósítani, illetve, hogy az ÉVIZIG meglévő eszközállományához kell igazítani. Az 1999. október 13-i jegyzőkönyv szerint erre az időpontra sem jutott a beszerzés előkészítése lényegesen előbbre, az ÉVIZIG-gel való egyeztetés szükségessége továbbra is fennállt, továbbá ekkor döntöttek arról, hogy a hírközlőhálózat tervezésére a Hidrotel Kft.-t kérik fel. Az ÉVIZIG ezt követően 1999. október 25-én kelt iratában adta meg a kért adatszolgáltatást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek, illetve megbízottjának 1999. július hónaptól kezdődően kellő idő állt rendelkezésre jelen beszerzés tárgyát más – pl. nyílt – eljárási forma alkalmazásával beszerezni.
Ajánlatkérő, illetve megbízottja a jogorvoslati eljárásban nem igazolta, hogy a beszerzés tárgyát képező eszközök meghatározására a megfelelő időben a szükséges lépéseket megtette.
Az 1999. augusztus 2-át közvetlenül követő időszakban a közbeszerzési eljárás előkészítését nem kezdték meg, csak október 15-én kérték fel a Hidrotel Kft.-t a tervezési feladatokra, valamint az ÉVIZIG-et az adatszolgáltatásra. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő, illetve megbízottja mulasztására vezethető vissza a rendkívüli sürgősség bekövetkezése. Döntőbizottság ajánlatkérő tanúmeghallgatásra vonatkozó indítványának nem tett eleget, mert a tárgyaláson megjelentek és nyilatkoztak azok a személyek, akik a közbeszerzési eljárásban és annak előkészítésében tevőlegesen részt vettek.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlati felhívásnak az a része, mely a hírközlőantenna építése, telepítése és üzembe helyezése tárgyában került kiírásra, jogszabálysértő az alábbiak miatt: a Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérő ajánlati felhívását akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Ajánlatkérő pénzügyi fedezettel, illetve azon ígérvénnyel, hogy a pénzügyi fedezet 2000. évben is rendelkezésére áll, nem rendelkezett. Ezt a tényt ajánlatkérő maga sem vitatta, hiszen az ajánlati felhívásban a 2000. évre tervezett beszerzés vonatkozásában a pénzügyi fedezet függvényében fenntartotta magának a jogot a szerződéstől való elállásra. Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint amennyiben az antennaépítésre és -telepítésre is 1999-ben megköti a szerződést, úgy a fedezetet feltehetőleg biztosítják részükre 2000-ben.
Az antenna építése és telepítése építési beruházásnak minősül.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni. Ennek alapján a közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló építési beruházás esetében az ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet rendelkezik, a dokumentációt a jogerős építési engedély meglétéhez köti.
Jelen esetben egy közbeszerzési eljárás keretében az antenna tervezésére és kivitelezésére egyidejűleg ajánlati felhívást nem lehetett volna közzétenni. Ezen beszerzési rész vonatkozásában a rendkívüli sürgősség fennállásáról azért sem beszélhetünk, mert az ajánlatkérő a teljesítés határidejét 2000. június 30-ában állapította meg, tehát a teljesítés nem volt számára sürgős, a távoli határidő mellett egyéb eljárásfajta alkalmazására is lehetősége lett volna.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, f) pont alapján bírság kiszabását alkalmazta úgy az ajánlatkérővel, mint a megbízottjával szemben, valamint a jogsértésért felelős személlyel szemben.
A bírság összegének a Kbt. szerinti minimumban történő megállapításánál a beszerzés tárgyának értékét, az elkövetett jogsértés súlyát, valamint azt vette figyelembe, hogy a Kbt. módosult szabályai a közbeszerzési eljárás időszakában még nem váltak a mindennapos gyakorlat részévé. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 7.
Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
