KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0915)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.322./13/1999
Tárgy: Golder Asszociates Kft. jogorvoslati kérelme a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Golder Asszociates Kft. (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 54., továbbiakban: kérelmező) a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41., továbbiakban: ajánlatkérő) "Fóti I–II. és gyermekvárosi vízbázis (Fót) Dunamenti Regionális Vízmű Rt. mint üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázis biztonságba helyezés I. diagnosztika fázisa megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint, továbbá a döntésért felelős Kabay Sándor igazgatóval szemben 70 000 Ft, azaz hetvenezer forint pénzbírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Kabay Sándor igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. szeptember 22. napján megjelent 38. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiakban határozta meg:
a Fóti I–II. és gyermekvárosi vízbázis (Fót) Dunamenti Regionális Vízmű Rt. mint üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázis biztonságba helyezés I. diagnosztikai fázisának megvalósítása. A feladat a fenti területen az alapállapot-felmérés munkálatainak elvégzése és a biztonságba helyezési védelmi terv elkészítése. A megnevezett vízbázis területén a földtani, hidrogeológiai, geohidrológiai, geohidraulikai ismeretek kiegészítése mérésekkel, vizsgálatokkal, feltárásokkal, észlelőkutak telepítésével, egymásrahatás-vizsgálatokkal olyan mértékig, hogy a víztermelő hely utánpótlódási térsége megbízhatóan lehatárolható legyen. A prognosztizált védőterületen a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető meglévő szennyezőforrások és a víztermelés által meghatározott vízkészlet vízminőségi állapotának megismeréséhez, értékeléséhez a várható, valószínűsíthető folyamatok előrejelzéséhez szükséges megfigyelő-ellenőrző rendszer (hálózat) megtervezése, kialakítása és beüzemelése. A végleges védőterület (védőidom) rendszer elérési idők alapján történő meghatározása modellezéssel, a vizsgált vízkészlet mennyiségi-minőségi állapotát értékelő és előrejelző tanulmány elkészítése.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Ajánlatkérő a beszerzést vállalkozási szerződés keretében az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a következők szerint részletezte:
1. A diagnosztikai fázis első része:
– állapot felmérése,
– a földtani, hidrológiai, geohidrológiai és hidraulikai adatok kiegészítése, észlelőkutak létesítésével, méréssel, hogy a víz-utánpótlódási térség behatárolható legyen,
– megfigyelő, ellenőrző rendszer tervezése, létesítése a szennyezőforrások és vízminőség megismeréséhez,
– a vizsgált vízkészlet állapotát előrejelző tanulmány készítése.
2. A diagnosztikai fázis második része:
– a vízbázis biztonságba helyezését szolgáló terv készítése, a védőövezetek kijelöléséhez engedélyezési dokumentáció készítése.
A dokumentáció 6. old. 4. bekezdése hivatkozott a VIZIG 1996-ban elkészített, a tárgyi vízbázisra vonatkozó Programtervre (feladatrendszer, költség-előirányzatok, a végrehajtás becsült időtartama), amelyet ajánlatkérő mellékletként az alábbi tartalommal csatolt:
– rendelkezésre álló ismeretek,
– vízbázis alapadatai,
– vízkutatási munkák,
– észlelő, ellenőrző hálózat, mérési adatok,
– a védőterület rendszer meghatározottsága,
– a jelenlegi ismeretek összegfoglalása,
továbbá az ezeket az adatokat tartalmazó táblázatokat és térképeket.
A dokumentáció mellékletét képezte szerződéstervezet, amelyben a következőket kellett tartalmazni az ajánlathoz csatolva:
– A szerződés 1. sz. mellékletét képezve, "feladat, költség, ütemezés ajánlat"-ban a költségeket 1999. évi árakon kell kidolgozni, áfával (25%) és áfa nélkül, a fajlagos értékek megadásával (javasoljuk a lemezen mellékelt táblázat használatát).
– A költségeket tételenként prognosztizált folyóárakon is meg kell adni (inflációs tényezők figyelembevétele).
– A pályázónak nem feladata a tartalék képzése.
– A kizárólag teljes körű, a teljesítés időpontjára véglegesített átalányáron forintban megadott vállalkozási ajánlat értékelhető.
– Az ajánlattevő előlegre nem tarthat igényt.
Az ajánlati dokumentáció táblázatban adta meg a feladatkiírást. Az egyes feladatokhoz az ajánlattevőnek kellett megadnia, természetes mértékegységben (km2 db) a vállalt teljesítést (pl. légi fotó, szennyezőforrások feltárása stb.), és az ezekre vonatkozó vállalási árat, amelyekre ajánlatkérő az 1999. évi bázisárhoz képest megadta a prognosztizációs kulcsokat: 2000. évre 1,15; 2001. évre 1,26 és 2002. évre 1,39.
A teljesítés határidejét a következők szerint határozta meg ajánlatkérő:
– A munkálatokat 4 évre kell ütemezni.
– A munkálatok éves költségigény üzemezésénél
– 1999-re: 2931 E Ft-ot
– 2000-re: a teljes vállalási ár 40-45%-át
– 2001-re: a teljes vállalási ár 30-35%-át
– 2002-re: a teljes vállalási ár 15-20%-át
lehet előirányozni áfával 1999. évi árakon.
Az 1999. évben előirányzandó feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok ez évben elvégezhetők legyenek, illetve eredményeik a közvetlen folytatás (2000) számára meghatározó adatokat szolgáltassanak. Az 1999. évre előirányzott összeg (2931 E Ft) a következő évre nem vihető át.
Az ajánlati felhívás 3. d) pontja a részajánlattétel lehetőségét biztosította, a többváltozatú ajánlatot azonban nem.
Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását a következők résszempontjai szerint határozta meg ajánlatkérő:
a szakmai megközelítés 6 részszempont súlyszáma
(a tervezés, az építés, a vizsgálatok és ütemezésük)
ajánlati ár 2 részszempont súlyszáma
teljesítési határidő 1 részszempont súlyszáma
A részszempontok értékelési pontszáma 1–10-ig terjed.
Az ajánlatok bontására az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlatukat:
Aquaprofit Hungary Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Kft., DHV Magyarország Kft., GEOHIDROTERV Mérnökgeológiai, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft., NATURAQUA Kft., SMARAGD-GSH Kft., VITUKI Consult Rt., VITUKI Innosystem Kft., VÍZ-INTER Mérnökiroda Kft., Vízkutató és Fúró Rt.
Ajánlatkérő a Vízkutató és Fúró Rt. ajánlatát az 1999. évi árajánlat hiánya miatt érvénytelennek nyilvánította.
A teljesítési határidő miatt egyik ajánlatot sem nyilvánította érvénytelennek, mivel az ajánlati felhívásba nyomdai hiba miatt került a részajánlattétel 2002. augusztus 1-jei teljesítése.
A Kbt. 46. §-ában előírt hatósági igazolások pótlását ajánlatkérő lehetővé tette. Ajánlatkérő bírálóbizottságának javaslatára az 1999 november 16-i eredményhirdetésen nyertes ajánlattevőnek a Smaragd GSH-t, az ezt követő legkedvezőbb ajánlatot adónak kérelmezőt hirdette ki.
Ajánlatkérő 1999. november 17-i levelével valamennyi ajánlattevőnek megküldte az ajánlatokról készült írásbeli összegzést.
A szerződést 1999 december 1. napján megkötötte ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel.
A kérelmező a törvényes határidőn belül benyújtott módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint nem a megadott elbírálás szempontjai szerint értékelte azokat, mert ő adta a legkedvezőbb ajánlatot. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, bírságot szabjon ki, valamint kötelezze ajánlatkérőt a felmerült költség viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ő a megadott elbírálási szempontok szerint bírálta el az ajánlatokat, így jogsértést nem követett el.
Smaragd GSH, nyertes ajánlattevő egyéb érdekeltként az eljárást lezáró döntést jogszerűnek tartotta. Kérte a jogorvoslati kérelem alaptalanság címén történő elutasítását.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles nyílt eljárás megindítása esetén meghatározni ajánlati felhívásában az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. A rendelkezésre álló iratok, valamint az ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő ez utóbbi módot választotta az ajánlatok elbírálása szempontjaként.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint az ajánlati felhívásában, illetőleg a dokumentációjában meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, valamint részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat és az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát.
Mint ahogy azt korábban a Döntőbizottság kifejtette, ezen ajánlatkérő által megadott értékelést szem előtt tartva kellett a Döntőbizottságnak megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő valóban az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján hozta e meg a közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Az első elbírálási szempont, a szakmai megközelítés tekintetében a dokumentáció mellékletét képező vízgazdálkodási, beruházási feladatkiírás költségirányzatát vették figyelembe, illetőleg az ott felsorolt tevékenységek vállalását. Vizsgálta azt, hogy ezeket a feladatokat maga az ajánlattevő vagy alvállalkozója végzi-e el. Ezért vizsgálta a referenciamunkákat is. Az értékelési pontszám és a súlyszám szorzata mind a nyertes, mind a kérelmező esetében maximális 60 pontot kapta. Megállapítható, hogy valóban nem volt különbség az értékelés során a két ajánlat között, így azok egyenértékűnek tekinthetők e szempontból.
A második elbírálási szempont az ajánlati ár volt. A teljesítési időszakban az ütemezett feladatok prognosztizációs kulcsaival tervezett összes ajánlati ára a nyertes ajánlattevőnek bruttó 41 177 675 Ft, míg a kérelmezőé 29 329 000 Ft volt. Az egzakt árakra tekintettel jobbnak kellett tekinteni a kérelmező alacsonyabb ajánlati árát. Nem fogadható el az az ajánlatkérő számítási gyakorlat, mely szerint a beérkezett ajánlatok árának számtani átlagát vette figyelembe, és ezt tartotta legkedvezőbb árnak, és az ettől eltérő (alacsonyabb vagy magasabb árakat) árakat kevesebb ponttal értékelte. Nyilvánvaló, mivel az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kívánta az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztani, így az az ár a legkedvezőbb, ami olcsóbb a beszerzőnek.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint nem kirívóan, hanem irreálisan alacsony volt a kérelmező ajánlati ára, és ezen az áron a beszerzés nem valósítható meg. Ajánlatkérő ugyanis a kérelmező ajánlatát érvényesnek fogadta el, így az az ajánlatkérő kívánalmainak a beszerzés tárgyára és mennyiségére figyelemmel megfelelő volt, mégpedig oly mértékben, hogy a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kérelmezőt hirdette ki.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése határozza meg azt a módszert, ahogyan az ajánlatkérőnek az értékelés során meg kell határoznia az egyes részszempontokhoz tartozó pontszámokat. E szerint az ajánlatnak a részszempont szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelni, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot meg kell szorozni a súlyszámmal. Jelen esetben a kérelmező árajánlata volt a legalacsonyabb, így a legkedvezőbb, tehát az 10 pontot kell hogy kapjon. A nyertes ajánlattevő árajánlatára adható pontszámot úgy kell meghatározni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb árajánlat közötti tartományban arányosan kell a hozzá tartozó pontszámot kiszámítani. Ez a Döntőbizottság számítása szerint 7 pont. A súlyszámmal való szorzás után tehát a kérelmező árajánlatának pontszáma helyesen 20, míg a nyertesé 14 pont.
A harmadik elbírálási szempontból, amely a teljesítési határidő volt, a részszempontokhoz tartozó pontszámot az előbbieknek megfelelően kell kiszámolni. A legkedvezőbb határidőt a kérelmező vállalta, 2002. június 30-át megjelölve. A nyertes ajánlattevő 2002. október 30-ában jelölte meg a teljesítési határidőt. A kérelmező tehát e részszempontnál is maximális 10 pontot kellett hogy kapjon, míg a nyertes ajánlattevő a pontszámok arányosítása után 2 pontot kaphat. Miután a súlyszám a harmadik elbírálási szempontnál 1 volt, ez egyben a végleges pontszámát is jelenti az ajánlattevőknek.
Fentiekre tekintettel tehát a kérelmező összpontszáma 90, míg a nyertesé 76. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, melynek összpontszáma legnagyobb, aki nem más – jelen esetben –, mint a kérelmező.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki. A bírság mértékének kiszabásakor figyelembe vette a Döntőbizottság a közbeszerzés értékét (nettó 33 M Ft), valamint az elkövetett jogsértés súlyát. A rendelkező részben kiszabott összegű bírságot tartotta a jogsértés súlyára tekintettel arányban állónak.
A fentebb hivatkozott f) pont alkalmazása esetén nemcsak a szerződést kötő szervezettel szemben kell bírságot alkalmazni, hanem a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel szemben is, aki jelen esetben nem más, mint Kabay Sándor, ajánlatkérő igazgatója.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte a jogsértőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 26.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
