KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0916)


Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.337/18/1999

Tárgy: a MATÁV Rt. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Magyar Távközlési Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján, melyet a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága (Budapest XI., Krisztina krt. 6–8., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Magyar Posta Rt. 1348 telephelyének informatikai hálózattal történő összeköttetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság a kérelemnek helyt adva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint a 60. § (1) bekezdésének b) pontját, ezért az ajánlatkérő döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 1999. augusztus 31-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a K. É. 35. számában (4703) a Magyar Posta Rt. 1348 telephelyének (melyek felsorolása a dokumentáció mellékletében található) informatikai hálózattal történő összeköttetése tárgyában.
A felhívás 3. a) pontja szerint a külön-külön is pályázható részfeladatok az alábbiak:
I. részfeladat (LOT 1):
– A hálózat access eszközeinek (ATM access eszközök, routerek), behívó központjainak, valamint menedzsment munkaállomásainak kialakítása a kapcsolódó szolgáltatásokkal: tervezés, szerelés, installálás, rendszerbe integrálás, oktatás, garanciális szolgáltatások.
– Az állandó összeköttetést biztosító adatátviteli infrastruktúra (ATM, Frame Relay, menedzselt bérelt vonal) szolgáltatása.
E részfeladat mindkét elemére együtt, egy vállalkozási szerződés kerül megkötésre.
II. részfeladat (LOT 2):
A behíváson alapuló távközlési infrastruktúra biztosítása, szolgáltatása (szolgáltatási szerződés).
A 3. c) pontban közölte ajánlatkérő, hogy az I. és II. részfeladatra külön-külön is tehető ajánlat, de a részfeladatokon belül további bontás már nem lehetséges.
Az 5. pontban jelölték meg a dokumentáció rendelkezésre bocsátójának nevét, címét, a dokumentáció megkérésének határidejét és megvásárlásának feltételeit.
A 6. a) pont tartalmazta a 41 napos ajánlattételi határidőt, amit a hirdetmény közzétételét követő első naptól kellett számítani.
A 8. pontban az alábbiak szerint kötötték ki a biztosíték nyújtásának feltételeit: "az ajánlati biztosíték összege a 3. a) pontban megadott I. részfeladat tekintetében 30 000 000 Ft, a II. részfeladatra vonatkozóan pedig 20 000 000 Ft. Ha a pályázó mindkét feladatra pályázik, és a biztosíték összege nem éri el az 50 000 000 Ft-ot, akkor pályázata érvénytelen. A biztosítékot bank által vállalt bankgarancia formájában kell biztosítani, a dokumentációban csatolt minta alapján. Az ajánlati biztosítéknak az ajánlati kötöttség lejártát követő 30 napig kell érvényesnek lennie. Az ajánlati biztosíték lehívásának, illetve feloldásának feltételeit a dokumentáció tartalmazza."
A 11. b) pont alapján a műszaki alkalmasság igazolását – a közbeszerzés tárgyára korlátozottan – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a)–f) pontjáig és a h) pontjában, a dokumentációban részletezett szempontok szerint követelte meg ajánlatkérő.
A 14. pontban kötötte ki, hogy többváltozatú ajánlat tehető, de az eltérő műszaki tartalmú változatok száma maximum kettő lehet.
Az egyéb információk között a 15. pontban írta elő többek között, hogy
– az ajánlat érvényességének feltétele az ajánlati biztosíték teljesítését igazoló dokumentum benyújtása, valamint hogy
– az ajánlati felhívásban nem szabályozottak vonatkozásában a Kbt. előírásai szerint kell eljárni.
A kétkötetes dokumentáció I. kötetének 1.10.1. pontjában írták elő, hogy ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja és a további értékelésből kizárja azon ajánlatot, amellyel szemben a Kbt. 52. § (2) bekezdésében felsorolt okok fennállnak.
A szerződéskötés című 1.12. pont azt az ajánlatkérői elvárást tartalmazza, többek között, hogy "A jelen dokumentációhoz szerződéstervezeteket mellékelünk, amelynek elfogadásáról szóló ajánlattevői nyilatkozatokat az ajánlathoz csatolni kell."
A dokumentáció 7.1. pontja szerinti vállalkozási szerződés (LOT 1.) tervezetében az 1. pontban a szerződés tárgyát úgy határozta meg ajánlatkérő, hogy: "A szerződés tárgya: a felek a hálózat access eszközeinek (ATM access eszközök, routerek) behívó központjainak, valamint menedzsment munkaállomásainak kialakítására az alábbi kapcsolódó szolgáltatásokkal: tervezés, szerelés, installálás, rendszerbe integrálás, oktatás, garanciális szolgáltatások, valamint állandó összeköttetést biztosító adatátviteli infrastruktúra (ATM, Frame Relay, menedzselt bérelt vonal) szolgáltatására kötnek szerződést."
Ugyanezen tervezet 5.2. és 5.3. pontjaiban a kötbérfizetési kötelezettségnél kötötte ki ajánlatkérő, hogy:
"5.2. Késedelmi kötbér:
A szerződés késedelmes teljesítése esetén a megrendelő az alábbi kötbért jogosult követelni:
– a késedelem első 10 napjára napi 0,20%,
– a második 10 napra napi 0,25%,
– ezt követő késedelem esetén napi 0,3%. A késedelmi kötbér maximális összege a szerződéses érték 20%-a.

5.3. Meghiúsulási kötbér:
– A szerződés – vállalkozónak felróható – meghiúsulása esetén megrendelő a szerződéses ár 20%-át jogosult a vállalkozótól meghiúsulási kötbér címén követelni."
A 7.2. pont szerinti szolgáltatási szerződés (LOT 2.) tervezet 1. pontja szerint a szerződés tárgya "a behíváson alapuló távközlési infrastruktúra biztosítása szolgáltatása a megrendelő által kijelölt szolgáltatás hozzáférési pontokon." (SzHP.)
A szerződéstervezetekhez csatolandó "bontási lap"-minta szerint a LOT 1. és LOT 2. részfeladatokra 2-2 változat volt megjelölhető.
A dokumentáció 1.8. pontja szerint ajánlatkérő helyszíni bejárást tartott 2 alkalommal. Az ezt megelőzően 3 nappal írásban benyújtott kérdésekre adott válaszokat a bejárásról készített jegyzőkönyvben rögzítette, majd azt minden potenciális ajánlattevőnek írásban megküldte. Az 1999. szeptember 22-i bejárásról felvett jegyzőkönyv K8. pontja az alábbi kérdést és az arra adott választ tartalmazza:
"Amennyiben az ajánlott rendszer megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyek a végponti csatlakozásokra, vagyis LAN-interfészekre, valamint a hálózati forgalmi kapacitások specifikációira vonatkoznak, ebben az esetben választható-e az FR/ATM servie Interworking function megvalósítása helyett egy másfajta rendszertechnikai megoldás? Pl.: Tiszta FR-rendszer, mely az adatközpontokban, illetve a további hálózati csomópontokban nagy sebességű koncentrált FR-csatlakozást valósít meg. Ettől függetlenül megvalósítható ATM-csatlakozás bármely végponton (elsősorban az adatközpontokban), amely az egymás közötti nagy sebességű kommunikációt bonyolíthatja.
V: Minden, a kiírás feltételeinek eleget tevő szabványos megoldást elfogad a Posta."
Az 1999. október 11-i ajánlattételi határidőig konzorciumként ajánlatot tett kérelmező a COMPAQ Computer Magyarország Kft.,-vel közösen, a PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. mint a konzorcium képviselője a GTS Magyarország Távközlési Kft.-vel, valamint önálló ajánlattevőként az Ericsson Telecommunications Ltd.
Ajánlatkérő, miután a K. É. 1999. november 11-i számában az ajánlatok elbírálási határidejét 30 nappal meghosszabbította, bizottságban értékelte az ajánlatokat, figyelembe véve a szakértői szintű elemzéseket is.
Az értékelőbizottság 1999. december 8-án jegyzőkönyvben is rögzítve megállapította, hogy a három ajánlat közül érvénytelennek nyilvánította az Ericsson Kft. ajánlatát, mert nem az előírt érvényességű ajánlati biztosítékot csatolt ajánlatához.
A fennmaradó két ajánlatból az első csomagra (LOT 1.) a PanTel–GTS Konzorcium IP-VPN alapú megoldását értékelte a legkedvezőbbnek, így e részfeladat tekintetében azt javasolta nyertesnek kihirdetni.
A második részfeladatra (LOT 2.) javasolta a bizottság az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.
Ajánlatkérő döntésre jogosult vezetője a fenti javaslatot elfogadta, így az eljárás eredményhirdetésén (1999. december 14.) azt nyilvánosan is kihirdették.
Kérelmező az 1999. december 14-én benyújtott és a jogorvoslati eljárás során pontosított kérelmében kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, amennyiben a szerződés még nem jött létre. A szerződés létrejötte esetére kérte a jogsértés megállapítását, és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj viselésére. Egyben kérte tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott feltételeknek, így érvénytelen ajánlatot fogadott el ajánlatkérő, megsértve ezzel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, az 59. § (1) és az 53. § (2) bekezdését is.
Álláspontja szerint a felhívás 3. a) és a dokumentáció II. kötet 7.11. pontjaiban, valamint a dokumentáció I. kötet 3.5.3. pontjában lévő előírásoktól eltérő volt a nyertes ajánlata a megajánlott hálózati infrastruktúra (IP–VPN) vonatkozásában, így nem felel meg az ajánlatkérő kötelező előírásainak. Ugyanígy nem felelt meg a "menedzselhetőség" követelményének sem a nyertes ajánlat, tekintettel a dokumentáció I. kötet 3.6.9. pontjában írt követelményeknek sem, mivel e követelmény csak úgy teljesíthető, ha ajánlatkérő felügyelni és vezérelni tudná a nyertes ajánlat teljes szolgáltatási rendszerét, amit az adott szolgáltató nem engedhet meg.
Kifogásolta azt is, hogy a nyertes ajánlatában szereplő technológia nem szabványosított, holott azt ajánlatkérő megkövetelte ugyanúgy, mint a nyertes végberendezések (routerek) megfelelőségét, amit szintén vitat kérelmező.
Véleménye szerint a nyertes ajánlata azért is érvénytelen, mert az a megengedett kettőnél több "eltérő" műszaki tartalmú változatot tartalmazott.
A tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az előírt 20%-os kötbért azért nem vállalták be ajánlatukba, mert az eltér a hazai szokásos mértéktől.
A Döntőbizottság az 1999. december 16-án kelt D.337/3/1999. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását és kérelmező költségekben marasztalását.
E kérelmét arra alapozta, hogy a felhívásban és a dokumentációban a kérelmező által megjelölt pontoknál nem definitív, hanem példálózó jelleggel adták meg a lehetséges adatátviteli megoldásokat, így a nyertes által megajánlott IP-VPN technológia a feltételeknek megfelelt, mivel az csak egy a számos lehetséges műszaki megoldás közül. Vitatják kérelmező "menedzselhetőség"-re vonatkozó álláspontját is, hisz nem ismerheti a nyertes ajánlat műszaki tartalmát, tekintettel a Kbt. üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezések maradéktalan betartására. Egyébként a nyertes ajánlata a kérdésnél is megfelel a követelményeknek, annál is inkább, mert ajánlatkérő nem kívánja "vezérelni" a nyertes rendszerét, és mert a nyertes ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy "ellenőrző rendszerének aktuális és azt megelőző adatai az ügyfél számára állandóan elérhetők ajánlattevő hálózatán, így a szolgáltató bármikor ellenőrizhető".
Álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett LOT 1/2. változatú, IP-VPN megoldást tartalmazó ajánlat megfelel az AD feltételrendszerének, az ajánlatkérő műszaki elvárásának, így az, mint érvényes ajánlat került értékelésre. A tárgyaláson úgy nyilatkozott ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvényességével kapcsolatosan, hogy azt a kötelezően előírt 20%-os kötbérvállalás elutasítása ellenére érvényesnek tekintették annak észlelésekor, mert az általános nyilatkozatában kérelmező vállalta a szerződési feltételeket.
Az ügyben érdekelt PanTel–GTS konzorcium úgy nyilatkozott, hogy a nyertesnek elfogadott ajánlatuk megfelelt a felhívásban és a dokumentációban előírt feltételeknek, ezért kérik az alaptalan kérelem elutasítását és kérelmező költségekben marasztalását.
Álláspontjuk szerint a K8-as kérdésre az 1999. szeptember 22-i (II. bejárás) jegyzőkönyvben adott ajánlatkérői választ figyelembe véve ajánlatuk érvényes. Ugyanígy érvényes az ajánlatuk a kifogásolt menedzselhetőség és szabványossági követelmények miatt is.
Az Ericsson Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatuk érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntést nem kifogásolják, azt tudomásul vették.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, ajánlatok, az írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen az ajánlatok érvényességét kellett megvizsgálnia a jogorvoslati eljárás során. E vizsgálat eredményeképpen a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a három ajánlat érvénytelen volt az alábbiak miatt.
Az Ericsson Kft. ajánlata – általa is elismerten – érvénytelen volt, mert nem felelt meg a felhívás 8. pontjában írt feltételeknek, ezért a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő erre vonatkozó döntését.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó megállapítását az alábbiakra alapozza a Döntőbizottság.
Kérelmező maga nyilatkozott úgy a tárgyaláson, hogy ajánlatában nem vállalta a szerződéstervezetben (ÁSZF-ben) kötelezően előírt 20%-os kötbért, mert az eltér a hazai szokásos mértéktől. Az is bizonyítást nyert a tárgyaláson, hogy az ajánlatában nem szerepel a dokumentáció I. kötetének 1.12. pontjában előírt, a szerződéstervezet elfogadásáról szóló ajánlattevői nyilatkozat. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a nyilatkozatát, hogy azért fogadta el a 12%-os kötbért, mert az ajánlattevői nyilatkozatban vállalta kérelmező az előírt szerződési feltételeket. Ezen ajánlatkérői álláspont nem helytálló, mert az ilyen tartalmú nyilatkozat esetén sem térhetett volna el önhatalmúlag ajánlatkérő a maga által megszabott feltételektől – 20%-os kötbérvállalás –, amit a dokumentációban előírt, mert azokat nem változtatta meg az ajánlattételi határidő előtt a Kbt. 48. § (1) bekezdés szerint, mely úgy fogalmaz, hogy "Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb."
A nyertesnek kihirdetett PanTel–GTS Konzorcium (a továbbiakban: Konzorcium) ajánlata vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az a szerződés tervezetében vállalta ugyan az ÁSZF-ben írtakat, viszont a szerződés tervezetének mellékleteként egy módosított ÁSZF-t csatolt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a Konzorcium a szerződés tervezetének 10. pontjában azt írta, hogy
"Az ÁFSZ-től eltérő rendelkezések:
Amennyiben a jelen szerződés és a 4. sz. mellékletben foglalt ÁSZF rendelkezései egymással ellentmondanának, a jelen szerződés rendelkezései tekintendők irányadónak és kötelezőnek."
Az általa módosított ÁSZF-ben (4. sz. melléklet) a késedelmi kötbérnél pedig kikötötte, hogy "A kötbér maximuma a késedelemmel érintett SZHP-k egyhavi szolgáltatási díja", így nem vállalta az ajánlatkérő által a dokumentációban írt kötelező – meg nem változtatott – feltételeket, tehát az ő ajánlata is érvénytelen volt.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése és a (2) bekezdésének d) pontja szerint
52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az 53. § (2) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Fenti Kbt. rendelkezéseket összevetve a Döntőbizottság által feltárt tényállással megállapítható, hogy ajánlatkérőnek mind a három ajánlatot érvénytelennek, az eljárást pedig eredménytelennek kellett volna nyilvánítania. Ajánlatkérő ezt nem tette, hanem két ajánlatot is érvényesnek tekintve, azokat elbírálta, melyek közül a Konzorcium LOT 1/2. ajánlatát nyertesnek ki is hirdette nyilvánosan, megsértve ezzel a határozat rendelkező részében írtakat.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. január 24.

Dr. Bíró László s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel