KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1059)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.361/6/1999
Tárgy: a PanTel Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt.-nek (1134 Budapest, Tüzér u. 39–41., képviseli: dr. Barcza Gergely jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49., továbbiakban: ajánlatkérő) "az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervek telephelyeit összekapcsoló távolsági számítógép-hálózat (WAN) létrehozása és a hálózat működéséhez szükséges távközlési összeköttetések biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmére indult eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette az 59. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt 6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint bírság megfizetésére. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. október 27-én megjelent 43. számában az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei telephelyeit összekapcsoló távolsági számítógép-hálózat (WAN) létrehozására és a távolsági számítógép-hálózat működéséhez szükséges távolsági összeköttetések biztosítására.
A feladatokat ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció I. sz. és II. sz. műszaki mellékletében határozta meg, a felhívás 3. b) pontja szerint részajánlatot is be lehetett nyújtani az I. sz. mellékletben meghatározott hálózati rendszer kialakítási, illetve a II. sz. mellékletben meghatározott adatkommunikációs összeköttetések biztosítására vonatkozó munkákra. A mindkét munkára ajánlatot tevő ajánlattevőknek nyilatkozni kellett arról, hogy vállalják-e csak az egyik vagy másik szolgáltatásra irányuló szerződéskötést.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában közölte, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.
A felhívás 11. pontjában ajánlatkérő rögzítette az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját.
A pénzügyi alkalmasságot a
– pénzintézeti nyilatkozat,
– a mérleg és
– egyéb dokumentumokkal
kellett igazolni.
Ezen egyéb dokumentumok megjelölésére az ajánlati dokumentáció 1.6., 1.7., 2.9. és 2.10. pontja tartalmaz előírást:
1.6.:
– a szerződés alapján nyújtandó valamennyi termék és szolgáltatás származási helyének, valamint belföldi forgalomba kerülésének jogszerűségéről szóló nyilatkozat,
– ajánlatkérő nyilatkozata az ajánlott megoldásoknak, ill. szolgáltatásoknak az ajánlati felhívásnak való megfelelőségéről,
– az ajánlott megoldások, ill. szolgáltatások alapvető műszaki és teljesítményjellemzőinek leírása, a felhívásban foglaltaknak való megfelelés mértékének ismertetése szakirodalom, rajz és adatok formájában,
– az ajánlat eredeti példányához csatolandó részvételi szándéknyilatkozat.
1.7.:
Az ajánlati összeg 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölése, rájuk vonatkozóan az 1.6. pontban meghatározott dokumentumok becsatolása.
2.9.:
Szerződéstervezet, melynek kötelező elemei:
– késedelmi kötbér vállalása, melynek mértéke a szerződés késedelmesen teljesített részének 1%-a, de max. a szerződés értékének 20%-a,
– a szolgáltatások beindítása ütemezésének ismertetése,
– 3 éves garancia vállalása,
– javaslat az opcióként kezelt üzemeltetési támogatási tevékenység ellátására,
– a hiba elhárításának vállalása Budapesten 2 órán belüli kezdéssel és ettől számított 4 órán belüli hibaelhárítással, vidéken az utazási idő+2 órán belül való megkezdés és 4 órán belüli hibaelhárítás.
2.10.:
Az ajánlattevő által kiépítendő rendszer elemeivel, valamint a nyújtandó szolgáltatással kapcsolatos szállítandó dokumentációk jegyzéke. A műszaki alkalmasság igazolására ajánlatkérő előírta:
– a megelőző 3 év referenciáinak ismertetését – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra utalásból következően – az ellenszolgáltatás, a teljesítési idő és a megrendelő megjelölésével,
– a műszaki-technikai felszereltség ismertetését,
– a teljesítésbe bevonásra kerülő szakembereknek, vezetőknek az ismertetése,
– bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszer tanúsítása.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő közölte az ajánlatok elbírálásának részszempontjait, a bírálat során alkalmazandó súlyszámokat és pontszámhatárt.
1. A megoldás és szolgáltatás műszaki megfelelősége, színvonala 40
2. Ajánlati ár 30
3. A hálózat folyamatos üzemeltetésének lehető leghosszabb idejére vonatkozó fix ár 10
4. A szerződés feltételei, az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeken túli vállalások 5
A pontszám valamennyi részszempontra 1–50-ig terjedő.
A felhívásra az ajánlattételi határidőig, december 7-ig 10 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: az Elender Rt. (alvállalkozói: IBM, Matáv Rt.), a GTS Mo. Távközlési Kft., az Antenna Hungária Rt., a LIAS NETWORK Kft., a MATÁV Rt., a Synergon Rt., a PanTel Rt., kérelmező, a Compaq Kft. a MATÁVCom Kft. és a TZKom Kft. A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő formailag valamennyi ajánlatot érvényesnek minősített, néhány ajánlattevőt az igazolások, nyilatkozatok pótlására hívott fel. Rögzítette, hogy az Elender Rt. árajánlatának rendkívül terjedelmes voltára való tekintettel az rt. megjelent alkalmazottja segített ajánlatkérőnek annak ismertetésében.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága december 17-én értékelte az ajánlatokat. Egy szigorúan bizalmas minősítésű összefoglalóban részletezte az értékelésnél figyelembe vett megállapításait. A pontozást külön táblázatban rögzítette az I. és II. szerinti munkákra vonatkozó ajánlatokra nézve. A jegyzőkönyvben megállapította, hogy a legjobb ajánlatot az Elender Rt. (az I.-es munkára 2975 ponttal) és a Matáv Rt. (a II.-es munkára 3050 ponttal) adta. Második legjobbnak a LIAS NETWORK Kft.-t (az I.-es munkára 2475 ponttal) és a kérelmezőt (a II.-es munkára 2900 ponttal) minősítette. A december 21-én tartott nyilvános eredményhirdetésen ennek megfelelően ismertette az eljárást lezáró döntését, és átadta ajánlattevőknek az "összegzés az eljárásról" megnevezésű dokumentumot.
Kérelmező december 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az ő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, holott az I. sz. és a II. sz. Műszaki mellékletben felsorolt feladatokra összességében ő adta a legelőnyösebb ajánlatot.
Kifogásolta a pontozást, mert véleménye szerint abból nem derül ki, hogy a pontszámokat melyik ajánlatára, ill. annak melyik változatára kapta, valamint a kapott pontokból nem tükröződik, hogy a II. sz. feladatok tekintetében az általa javasolt megoldás és szolgáltatások színvonala magasabb, mint a MATÁV Rt.-é. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő az 1–50-ig terjedő pontozási lehetőséget nem egységesen használta ki, van ahol 30–45 között, máshol 0–10 között pontozott, ez a módszer jelentős arányeltolódást eredményezett az egyes szempontok közötti súlyozás tekintetében.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatok bontásakor az egyik nyertes ajánlattevő, az Elender Rt. árajánlatát nem lehetett ismertetni, mert az nem tartalmazott olyan sarokszámokat, melyek az összehasonlításhoz szükségesek, így kétséges, hogy az Elender Rt. árajánlata a többiével összehasonlítható volt.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a december 30-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy a kérelmező A jelű ajánlata nem felelt meg a dokumentáció 2.3. pont 1. bekezdésében előírt követelménynek, amiben egyértelműen rögzítette, hogy egyszeri vállalkozói díjat fizet a rendszer megvalósításáért, vagyis meg kívánja vásárolni a hálózati eszközöket. Ezzel szemben kérelmező nem egyszeri vállalkozói díjra, havi szolgáltatási díjra adott ajánlatot. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az ajánlati bírálati részszempontból azért előzte meg a két nyertes a kérelmezőt, mert a szolgáltatási díj 3 évre számított összege meghaladta a nyertesek árait.
A 2000. január 3-án kelt beadványával becsatolta a nyertesekkel december 29-én megkötött szerződéseket.
Az egyéb érdekeltek közül a TZKom Kft. nyújtott be észrevételt. A kérelmezővel egyezően kifogásolta az elbírálás módját, közölte, hogy amennyiben ajánlatkérő értékelte volna az általa beadott változatokat, úgy ő jóval magasabb pontszámot kapott volna.
A jogorvoslati eljárásban január 17-én tartott tárgyaláson kérelmező vitatta ajánlatkérőnek az ajánlata érvénytelenségére vonatkozó megállapítását. Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció szerint az I.-es feladatra kellett egyösszegű vállalkozói díjat megadni, a II.-es feladatra viszont havi szolgáltatási díjat. Ő ennek megfelelően állította össze mindkét ajánlatát, azok tehát érvényesek. Kérelmező a tárgyaláson benyújtott beadványában a január 13-án történt iratbetekintés során általa észlelt adatokra hivatkozva kiegészítette a jogorvoslati kérelmét, azt a tárgyaláson szóban is előadta. Kérte a nyertes ajánlatok érvénytelenségének a megállapítását. Álláspontja szerint a Matáv Rt. ajánlata a szerződéses feltételek szerinti kötbér vállalásának hiánya és az ajánlati dokumentáció 2.2.1. kikötött feltételnek (opcionális ajánlat adása az ONYF és a NYUFIG közötti kapcsolat optikai szálon történő megvalósítására) való meg nem felelés miatt érvénytelen.
Az Elender Rt. ajánlatának érvénytelenségét továbbra is azzal indokolta, hogy ajánlata nem tartalmazott árösszesítő táblázatot, így árai nem voltak összehasonlíthatóak a többi ajánlattevő áraival.
A Döntőbizottság a tárgyaláson jelen nem levő ajánlattevőt írásban nyilatkoztatta kérelmezőnek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozataira és a nyertes ajánlatok egyes hiányosságai miatti érvénytelenségére nézve.
Ajánlatkérő a január 20-án kelt beadványában vitatta a Matáv Rt. ajánlatának érvénytelenségét. A kötbérvállalással kapcsolatban közölte, hogy az ajánlati dokumentáció 2.6. pontjában az egyszeri vállalkozói díjra kötötte ki a kötbér mértékét, és mivel a Matáv Rt. – a II. sz. feladatra vonatkozóan – szolgáltatási díjra adott árajánlatot, nem kellett kötbért vállalnia. Előadta, hogy az optikai kapcsolat létrehozására is tett ajánlatot a Matáv Rt., mégpedig az ajánlata 8. fejezetének 3. bekezdésében.
A Matáv Rt. nyilatkozatainak cégszerűségére nézve arra hivatkozott, hogy azok céges papíron, nyomtatott fejléces, illetve "Matáv-logóval" ellátott papírra íródtak, így formailag és tartalmilag is megfelelőek voltak.
Ajánlatkérő sem a Matáv Rt. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos további kérdésekre, sem az Elender Rt. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérdésekre nem nyilatkozott.
A Döntőbizottság a felek írásos és tárgyaláson előadott szóbeli nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ezen rendelkezésből következően mondja ki az 52. § (2) bekezdés d) pontja, hogy érvénytelen az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltétektől eltérő ajánlat.
A Döntőbizottság megvizsgálta a két nyertes ajánlatot, és megállapította, hogy azok az alábbiakban részletezett okok miatt érvénytelenek.
Matáv Rt. ajánlata:
Az ajánlati felhívás 11. ab) pontja előírta, hogy a műszaki alkalmasságát a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és g) pontjaiban előírt módon kell igazolni.
– Az a) pont alapján az előző 3 év legjelentősebb szolgáltatásait kell ismertetni az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megjelölésével, a Matáv Rt. ajánlata csak a másik felet jelölte meg.
– A b) pont szerint leírást kell adni az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségéről. A Matáv Rt. ajánlatából ez a leírás hiányzik.
– A Kbt. 44. § (1) bekezdése, valamint az ajánlati dokumentáció fentiekben ismertetett része a pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolásához, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatosan nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő az ajánlattevő részére. A nyilatkozathoz, mint jogi kategóriához olyan jogosultságok és kötelezettségek fűződnek, melyek miatt azoknak feltétlen szükséges eleme azok cégszerűsége. A cégszerűség kritériuma az, hogy az aláírás arra jogosulttól származzon és az megfeleljen az adott cég cégjegyzési, azaz aláírási címpéldányában foglaltaknak. A Matáv Rt. aláírási címpéldányának szövege a következő: "…a céget akként jegyzem, hogy a társaság bélyegzővel előnyomott vagy nyomdatechnikával nyomtatott, kézzel vagy géppel előírt cégneve alá nevemet … a következőképpen írom." Ennek ellenére a Matáv Rt. valamennyi nyilatkozatáról hiányzik a bélyegző, vagy pedig a nyomdatechnikával nyomtatott, kézzel vagy géppel előírt szöveg, valamint a nyilatkozatokat aláírók – Tankó Zoltán igazgató, Feczkó Iván osztályvezető – aláírásra jogosultsága nem állapítható meg, mert az ő aláírási címpéldányuk nem került becsatolásra az ajánlathoz, csak Straub Elek és dr. Mark von Lillienskiold igazgatóké.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint a nyilatkozatok céges papíron lettek benyújtva, mert a céges papír bal felső sarkában ugyan elő van nyomtatva a cég – illetve annak egyik szervezete – neve, de az aláírás nem a becsatolt címpéldányok szerinti jogosultaktól származik.
Elender Rt. ajánlata:
– A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy "az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére".
Ezzel összhangban rendelkezik úgy az 51. § (3) bekezdése, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevő alapadatai mellett – a kért ellenszolgáltatást és a vállalt teljesítési határidőt. Ez a rendelkezés a verseny tisztaságának hatályosulását szolgálja azáltal, hogy a jelen lévő ajánlattevők az egyik legfontosabb összehasonlítási szempont, az ár tekintetében megismerhessék egymás ajánlatát, kalkulálhassanak nyerési és ezáltal – ajánlatuk elutasításának esetére – a jogorvoslati eljárás esélyeire nézve.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor észlelte, hogy az Elender Rt. ajánlata nem tartalmaz kifejezett meghatározást az ellenszolgáltatás összegére, a bontási jegyzőkönyvben rögzítette is, hogy az árak ismertetésére az Elender Rt. egyik alkalmazottjának segítségét kellett igénybe vennie. A Döntőbizottság már több határozatában kifejtette, hogy az ellenszolgáltatást illetően csak az a nyilatkozat minősül kifejezett nyilatkozatnak, amelyből ajánlatkérő egyszeri olvasatra meg tudja állapítani azt. A Döntőbizottság megvizsgálta az Elender ajánlatát, és megállapította, hogy csak számítási műveletek elvégzésével lehet megállapítani az abban kért ellenszolgáltatás összegét.
– A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése értelmében nemcsak a saját, hanem alvállalkozója pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát is igazolnia kell ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megvizsgálta az Elender Rt. ajánlatát, és megállapította, hogy az IBM referenciaigazolása nem felel meg a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaknak, ugyanis nem tartalmazza ezen alvállalkozó műszaki, technikai felszereltségét és szakembereinek ismertetését.
Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekben ismertetett okok miatt a Matáv Rt. és az Elender Rt. ajánlata érvénytelen. Érvénytelen ajánlat nem lehet az eljárás nyertese. Ajánlatkérő azáltal, hogy érvénytelen ajánlatokat minősített nyertesnek, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő észrevételében a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó érvelését. Megjegyzi, hogy ezen állítás jogszerű következménye – annak helytállósága esetén – nem a jogorvoslati kérelemre való ekkénti "reflektálás", hanem az ajánlat érvénytelenítése kell hogy legyen.
Ajánlatkérő azzal az indokkal hivatkozik a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére, hogy kérelmező nem egyösszegű vállalkozói díjra, hanem szolgáltatási díjra tett ajánlatot.
Az ajánlati dokumentáció 2.3. pontja értelmében ajánlatkérő a rendszer megvalósításáért (I. feladat) egyösszegű vállalkozói díjat, a távközlési összeköttetések biztosítására irányuló szolgáltatásokért pedig (II. feladat) rögzített havi szolgáltatási díjat. A kérelmező "A" (I.+II. feladatra vonatkozó) és "B" (II. feladatra vonatkozó) ajánlata a II. feladatra nézve tartalmaz havi szolgáltatási díjat, tehát megfelel az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság nem vizsgálta kérelmezőnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kifogásait, mert a nyertes ajánlatok érvénytelenek, s mint ilyenek, nem képezhetik összehasonlítás tárgyát.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság súlyosbító körülményként értékelte, hogy egyrészről a jogsértés jelentős értékű (400 millió Ft-os nagyságrendű) beszerzésre nézve következett be, és a kérelmező ára alacsonyabb volt a nyertesekénél, másrészről pedig azt, hogy a közbeszerzési eljárás meghatározó elemét, a nyertes(ek) személyét illetően történt a jogsértés.
A beszerzés értéke – a Matáv Rt. ajánlati ára – (kerekítve) 410 millió Ft, a Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a maximálisan kiszabható bírság 123 millió Ft.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 28.
Dr. Csitkei Mária s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
