MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (1087)
Kf.I.28.961/1998/2. szám
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Hrabéczy Miklós (2200 Monor, Kossuth u. 92.) ügyvéd által képviselt Üllő Nagyközség Önkormányzata (2225 Üllő, Templom tér 3.) felperesnek, a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a dr. Soós Tibor (1094 Budapest, Tűzoltó u. 31.) ügyvéd által képviselt Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. (1094 Budapest, Tűzoltó u. 31.) I. r., és a dr. ifj. Petrik Ferenc (1012 Budapest, Mikó u. 14.) ügyvéd által képviselt Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft. II. r. beavatkozóként az alperes oldalán fellépett, a Fővárosi Bíróság 1998. október 27. napján kelt 8.K.31.006/1998/3. számú ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek és az I. r. alperesi beavatkozónak fejenként 10 000-10 000 Ft, azaz tízezer-tízezer forint fellebbezési eljárási költséget.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Három önkormányzat – közöttük a felperes – megbízottja a K. É. 1997. évi 28. számában nyílt előminősítési eljárásban tett közzé felhívást három település szennyvízcsatorna-építésének kivitelezésére. A felhívás szerint a három településre külön-külön kellett ajánlatot benyújtani. Az ajánlattevők az alkalmasságról a részükre megküldött ajánlati felhívásból, a többi alkalmasnak minősítettről a K. É. 1997. évi 40. számából értesülhettek. Ebben az ajánlattételre alkalmasak között az I. és II. r. beavatkozó, a Magyar Aszfalt Kft., a Betonút Rt., az ARBAU Kft., a Swietelsky Kft. és a Földfém Konzorcium szerepelt.
A beavatkozók jogorvoslati kérelmére az alperes 1997. december 16. napján kelt határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2), a 42. § (2) és (7) bekezdéseit, és felhívta az ajánlatkérőket, hogy legkésőbb az ajánlatok eredményének kihirdetéséig a Földfém Gépgyártó Kft. által vezetett Földfém Konzorciumot, illetve a cégbejegyzés alatt álló Vecsési Közműépítő Kft.-t, valamint a Swietelsky Kft.-t a közbeszerzési eljárásból zárja ki, és az így fennmaradó ajánlattevők által benyújtott ajánlatok értékelése alapján hirdesse ki a közbeszerzési eljárás eredményét. E határozat ellen a felperes, valamint a Vecsési Közműépítő Kft. nyújtott be keresetet. A bíróság 1998. június 1. napján kelt ítéletével részben megváltoztatta az alperesi határozatot, mellőzte a marasztaló rendelkezéseket és az önkormányzatok eljárására vonatkozó előírásokat. Az ítélet ellen fellebbeztek, a döntés nem jogerős.
A felperes határozatával első helyre sorolta a Vecsési Közműépítő Konzorciumot, második helyre a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. ajánlatát fogadta el. Ez utóbbi határozatát visszavonta, majd 1998. január 15-én kihirdetett határozata alapján a kiírt nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg.
A beavatkozók a jogorvoslati kérelmükben az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az időközben meghirdetett új közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérték. Az alperes 1998. március 10. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontját, egyebekben a kérelmet elutasította. Kötelezte a felperest az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A határozat rámutatott, hogy a felperes jogsértő módon nyilvánította eredménytelennek az eljárást.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. A beavatkozók a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét jogsértő módon állapította meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint ténykérdés, hogy a felperes a beavatkozók ajánlatát nem zárta ki és nem nyilvánította érvénytelennek, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem állapíthatta meg jogszerűen az eljárás eredménytelenségét. A törvény értelmében akkor eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot. A felperes sem vitatja, hogy a beavatkozó ajánlata érvényes volt, azonban a bírálati szempontok és azok fontossági sorrendje figyelembevételével az ajánlatkérő részére nem felelt meg. A beavatkozókkal is közölt indokolás szerint elsődlegesen az ajánlati ár tette alkalmatlanná a beavatkozói ajánlatot.
Az alperes és az I. r. alperesi beavatkozó a fellebbezés elutasítását indítványozta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése értelmében eredménytelen a közbeszerzési eljárás, ha nem érkezett arra ajánlat, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból, az egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot, és az ajánlatkérő a Kbt. szabályaiban előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el, vagy valamely ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségéről döntött.
Helyesen utal az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a közbeszerzési eljárás során érkeztek ajánlatok és a felperes egyik ajánlatot sem zárta ki, vagy nyilvánította érvénytelennek. Valóban nincs elfogadható magyarázat arra, hogy az értékelhető ajánlatok közül a felperesnek miért nem felelt meg egyik sem akkor, amikor korábban az I. r. beavatkozó ajánlatát a második helyre sorolta. A törvény értelmében az ajánlatkérő döntési jogát visszaélésszerűen nem gyakorolhatja, és a döntés nem irányulhat a közbeszerzési törvény szabályainak megkerülésére sem. Elfogadható indoka a felperesi döntésnek nem volt, ezért a felperes a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét jogsértő módon állapította meg.
Mivel az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetéseket vont le, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A perköltségre vonatkozó döntés a Pp. 78. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 1999. június 7.
Dr. Rakvács József s. k. Dr. Lomnici Zoltán s. k.
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k.
bíró
