KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1105)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.351/12/1999.
Tárgy: Mannesmann Rexroth Kft. jogorvoslati kérelme a Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza közbeszerzési eljárása ellen, valamint a Színháztechnika Kft. ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mannesmann Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. (1149 Budapest, Angol u. 34., képviseli: dr. Mikófalvi Bertalan ügyvéd, 1196 Budapest, Báthory u. 110/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Bartók Béla Kamaraszínház Művészetek Háza (2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér l., képviseli: dr. Hőnigh Magdolna, a továbbiakban: ajánlatkérő) a kamaraszínház átalakítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 63. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság a Színháztechnika Kft. (1073 Budapest, Kürt u. 8., a továbbiakban: ajánlattevő) ellen indított jogorvoslati eljárást – a jogorvoslati kérelem visszavonása miatt – megszünteti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló, a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 1997. október 10-én szerződést kötött a Térműhely Kft.-vel a Bartók Béla Művészetek Háza színpad- és nézőtér-felújításának, átalakításának tervezési munkáira. A tervező 1998. március 2-án leszállította a megrendelőnek az építési engedélyezési tervet, mely alapján ajánlatkérő az 1998. június 9-én kelt építési engedélyt beszerezte.
A tervező az engedélyezési terv nyomán 1999. január 28-án "Műleírás ajánlati tervhez" c. szöveges anyagot készített.
Ebben a 4. fejezet az "Építészet, színháztechnológia" c. rész, a tételes árazatlan költségvetésben pedig a 45. Lakatos szerkezetek munkanemen belül a 12–19. tétel vonatkozik a színpadtechnikai munkákra.
Ajánlatkérő 1999. április 28-án nyílt eljárást hirdetett a létesítmény átalakítási munkáira.
Ebben az eljárásban ajánlatot tett a Színháztechnika Kft. is. A nyílt eljárás eredménytelenül zárult, és 1999. július 20-án ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyalásos formában való megismétlése mellett döntött.
Erre az eljárásra új felhívási dokumentáció készült 1999. augusztus 15-én. Ezen dokumentációban a színháztechnikával önálló fejezet foglalkozott 18 részletesen meghatározott műszaki tartalmú tételen keresztül. Kétségkívül megállapítható, hogy a dokumentáció ezen fejezete a Színháztechnika Kft. korábbi ajánlatából – csaknem változatás nélkül – került át a tervező által összeállított dokumentációba.
A tárgyalásos eljárásra való részvételi felhívás 1999. november 10-én jelent meg a K. É.-ben. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája kapott megbízást. A beszerzés tárgya a teljes átalakítási munka, de ajánlatkérő a beszerzés tárgyát három részre bontotta, a színpadtechnikára, a fényrendszer, szcenika és az elektroakusztika, videorendszer munkanemekre, melyre a részajánlattétel megengedett volt. A felhívás szerint ajánlatkérő a teljes beszerzésre a Fejérduna-Ép Kft.-t, a Dunaújvárosi Építőipari Kft.-t és a STRABAG Rt.-t hívta fel ajánlattételre, csak a színpadtechnikai munkára a Színháztechnika Kft.-t és csak a fényrendszer, szcenika, elektroakusztika, videorendszer munkákra a LISYS Stúdiót és az L és L Kft.-t.
A jelentkezés határideje 1999. december 6-a volt. Ekkor 9 részvételi jelentkezést bontottak.
A felhívottakon kívül jelentkezést nyújtott be a kérelmező, a Pelyhe és Társa Kft., a RENT-A-SPOT Kft. is. Ajánlatkérő valamennyi jelentkezést elfogadta, döntését 1999. december 8-án kihirdette, ajánlati felhívását és a felhívási dokumentációt ugyanakkor átadta az ajánlattevőknek. Az ajánlatok elbírálása szempontjaként a legalacsonyabb ajánlati árat jelölte meg. Ajánlattevők által írásban feltett kérdésekre december 14-én írásban válaszolt.
Ajánlatkérő 1999. december 17-én kelt levelével, amelyet a pályázaton részt vevőknek – kérelmező kivételével – faxon továbbítottak, a "kiírt pályázati felhívást módosította" oly módon, a színháztechnikára vonatkozó költségvetés 3.4. fejezet nélkül kérte az ajánlatok benyújtását. Kérelmezőnek postán továbbították a levelét, amelyet kérelmező december 20-án érkeztetett.
A színpadtechnikára vonatkozó ajánlati felhívás visszavonásának oka az volt, hogy a Színháztechnika Kft. ajánlatkérőnek jelezte, hogy a dokumentációban a nyílt eljárásban benyújtott ajánlatából átvett elemeket talált.
Ajánlatkérő – mivel a Színháztechnika Kft. az eljárásban való részvételtől visszalépni nem kívánt – az ajánlati felhívás színpadtechnikai részének visszavonásáról határozott.
Az 1999. december 21-i ajánlattételi határidőben 6 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, a színpadtechnikai munkára csak kérelmező nyújtott be ajánlatot, azt viszont ajánlatkérő nem ismertette. Kérelmező már a bontáskor előadta, hogy a december 17-i felhívásmódosítást – aláírás hiányában – jogi szempontból érvénytelennek tekinti, és kérte, hogy ajánlatát fogadják be és értékeljék. Ajánlatkérő a kérésnek nem tett eleget, egyúttal jelezte, hogy a módosítását fenntartja, a színpadtechnikára új tartalommal, új "pályázati kiírást fog a K. É.ben közzétenni."
Ajánlatkérő a többi ajánlat értékelésébe belekezdett, azokkal kapcsolatos tárgyalásai folyamatban vannak.
Ajánlatkérő döntése ellen a kérelmező a törvényes határidőn belül nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, költségeinek – igazgatási szolgáltatási díj, ügyvédi munkadíj – térítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő részéről az ajánlati felhívás módosítása nem volt szabályszerű, a visszavonást nem az arra jogosult írta alá, ezért a benyújtott ajánlatát érdemben vizsgálni és elbírálni köteles. Előadta továbbá, hogy a tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogalapja vitatott, a színpadtechnikára vonatkozó dokumentáció feltételei a nyílt eljáráshoz képest a tárgyalásos eljárásban megváltoztak.
Jogorvoslati kérelmében kérte a Színháztechnika Kft. eltiltását a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, mert álláspontja szerint a Színháztechnika Kft. közreműködött a dokumentáció elkészítésében, egyúttal részvételi jelentkezését is beadta, így megsértette a Kbt. összeférhetetlenségi szabályait. Visszalépett ugyan az ajánlattételi szakaszban, de ekkor már az eljárás részese lett. Jogorvoslati kérelmét e tárgyban kérelmező 2000. január 31-én kelt beadványában visszavonta.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Előadta, hogy az ajánlati felhívás dokumentációját a Térműhely Kft. készítette, és csak 1999. december 16-án értesült arról a Színháztechnika Kft.-től, hogy a tervezői dokumentáció olyan részeket tartalmaz, amely egy korábban eredménytelenül zárult nyílt eljárás során a Színháztechnika Kft. részéről benyújtott ajánlatban szerepelt.
Ezért intézkedett ajánlatkérő, hogy a meghívottak a színpadtechnikai rész nélkül tegyék meg ajánlatukat. A tervezőt ajánlatkérő nem utasította fenti megoldásra, mind ő, mind a Színháztechnika Kft. vétlen a kialakult helyzetben. Az 1999. december 21-i döntésével új nyílt eljárást kíván lefolytatni a színpadtechnikai beszerzésre. Ajánlatkérő elismerte, hogy a tervezőnek a nyílt eljárásban keletkezett iratokat, így ajánlattevő ajánlatát is átadta a tárgyalásos eljárás dokumentációjának a készítéséhez. A tervező írásbeli nyilatkozatában elismerte, hogy az ajánlatban található színpadtechnikára vonatkozó részt felhasználta, és a tárgyalásos eljárásra készített dokumentációba beépítette.
A Színháztechnika Kft. a jogorvoslati kérelem, mint megalapozatlan, elutasítását kérte.
Ajánlatkérő 1999. április 28-án közzétett nyílt eljárásban ajánlatot tett. Ekkor rendelkezésre állt a Térműhely Kft. által készített dokumentáció, amelynek 4. Építészet, színháztechnológia c. fejezete és a hozzá tartozó árazatlan költségvetés tartalmazta az ajánlatkérő igényét.
A benyújtott ajánlatának része volt a kiírásnak megfelelően az "l. sz. melléklet Műszaki tartalom" c. fejezet.
Ez a közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult június 22-én. A tárgyalásos eljárásban jelentkezését beadta, azt ajánlatkérő elfogadta, őt ajánlattételre felhívta. 1999. december 8-án került sor az ajánlati felhívás és annak részeként a "Műleírás" átvételére. Ennek 3.4. fejezete tartalmazza – a nyílt eljárás óta megváltoztatott – színpadtechnikai specifikációt. A változás lényege, hogy a dokumentációba bekerült saját korábbi ajánlatukban kidolgozott "Műszaki tartalom" fejezet, szinte változtatás nélkül. 1999. december 16-án szóban jelezte e körülményeket ajánlatkérőnek, és kérte, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Ajánlatkérő megkísérelte, hogy nyilatkozatot szerezzen be tőle arra, hogy az eljárásban nem kíván részt venni, és hozzájárul az általa készített anyag felhasználásához. E nyilatkozatot nem adta meg, emiatt ajánlatkérő 1999. december 17-én módosította az ajánlati felhívását a színpadtechnikai ajánlattal kapcsolatosan. Nem fordult jogorvoslatért a Döntőbizottsághoz, mert ajánlatkérő orvosolta a hibát, így ajánlattevőként nem vett részt az eljárásban. Részvételi jelentkezésével nem sértette meg a Kbt.-t, mert akkor még nem ismerte a dokumentáció tartalmát. Nem működött közre a dokumentáció készítésében sem.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Kbt. 63. § (6) bekezdése szerint a részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidőt indokolt esetben – az indokok közlése mellett – egyszer meghosszabbítani a részvételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételre vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a részvételi határidő lejártáig annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.
A részvételi jelentkezések beadási határideje 1999. december 6-a volt. Eddig a határideig volt jogosult ajánlatkérő a részvételi felhívás tárgyát módosítani és azt hirdetményben közzétenni. Ajánlatkérő eddig a határideig a részvételi felhívását nem módosította. Ajánlatkérő ezzel szemben az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevőknek megküldött ajánlati felhívását módosította 1999. december 17-én, amelyben a beszerzés tárgyának egy részére, nevezetesen a színpadtechnikára az ajánlat benyújtását nem kérte. Az ajánlatkérő ebben az időpontban már fenti intézkedését jogszerűen, a részvételi határidő lejártát követően – hirdetmény közzététele nélkül – nem tehette meg, ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 63. § (6) bekezdésében foglaltakat.
Kérelmező kérelmében azt is vitatta, hogy az ajánlatkérőtől a visszavonás tárgyában kapott értesítés aláírás hiányában joghatályosnak nem tekinthető.
Az önkormányzat gazdálkodási rendjéről szóló rendelet XI. fejezete tartalmazza, hogy az önkormányzat, illetve a jogelődje által alapított költségvetési szervek önálló alanyai a közbeszerzési törvénynek. A XI. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a közbeszerzéseikre, ha ezen szervezetek megbízási szerződést kötnek az önkormányzattal a közbeszerzési feladataik ellátására.
A részvételi felhívás tartalmazta, hogy ajánlatkérő nevében az eljárással érintett munka teljes körű lebonyolítója az önkormányzat, ennek alapján a közbeszerzési eljárás folytatására az önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.
A közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a bírálóbizottság hatáskörébe tartozik az ajánlati felhívás jóváhagyása, közzététele, valamint az ajánlatok elbírálása.
Az iratokból megállapítható, hogy a kiadott ajánlati felhívás aláírást nem tartalmaz, annak végén a "DMJV Közbeszerzési Bírálóbizottság" szöveg szerepel. Az ajánlati felhívás módosítását tartalmazó levél ugyanilyen módon került kiadásra.
Ajánlatkérő belső rendelete alapján a Közbeszerzési Bírálóbizottság jogkörébe tartozik a közbeszerzési eljárások teljes lebonyolítása, így az ajánlati felhívás visszavonására vonatkozó döntés is.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozatában is joghatályosnak minősítette az ajánlati felhívás színpadtechnika részének visszavonását, az az ajánlatkérői szándékkal megegyező volt.
Ajánlatkérő jelen esetben döntésével a színpadtechnikára vonatkozó beszerzési szándékától elállt. Ajánlatkérő ezt meg is tehette, hiszen a közbeszerzési eljárásában a részajánlattétel megengedett volt. A részajánlatok pedig a közbeszerzési eljárásban önállónak minősülnek, azok értékelése is külön-külön történik meg. A színpadtechnikára vonatkozóan a visszavonásra tekintettel tehát közbeszerzési eljárás nincs folyamatban.
A Döntőbizottságnak nincs jogköre ajánlatkérőt a beszerzési szándékának fenntartására, a közbeszerzési eljárás folytatására kötelezni, ugyanis a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban észlelt jogsértés esetén hívhatja fel ajánlatkérőt a jogkövető magatartásra.
A Döntőbizottság jelen esetben csak annak a megállapítására szorítkozhatott, hogy a részvételi felhívását a beszerzés tárgya vonatkozásában nem a törvény előírásainak megfelelően módosította.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a nyílt vagy meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg.
A nyílt és a tárgyalásos eljárásban is a beszerzés tárgya: a Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza átalakítása volt.
A műszaki dokumentációt ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásra ugyan módosította, azonban a beszerzés tárgyára vonatkozó lényeges elemei nem változtak, azok csak pontosításra kerültek. A korábban meglévő műszaki rajzok változatlan tartalommal a tárgyalásos eljárás dokumentációjának mellékletét képezték, az elvégzendő – változatlan – színpadtechnikai feladatok tételes műszaki mennyiségi kiírása került más formában kidolgozásra.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértő módon az eljárásfajta választásánál, e tekintetben kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan volt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést az eljárása során nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem voltak megalapozottak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a h) pont alapján kötelezte ajánlatkérőt az eljárási díj megtérítésére.
A Döntőbizottság további jogkövetkezmény alkalmazását nem tartotta indokoltnak.
Az ügyvédi munkadíj térítésére vonatkozóan a Kbt. rendelkezést nem tartalmaz. A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a bizottság eljárására – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 89. § (1) bekezdése alapján államigazgatási eljárás költségét, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az állam viseli. A törvény az ügyvédi költségek térítéséről külön rendelkezést nem tartalmaz.
A fentiek alapján a Döntőbizottság az ügyvédi munkadíj megtérítésére az ajánlatkérőt nem kötelezte.
A kérelmező a Színháztechnika Kft. ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét 2000. január 31-én visszavonta. A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 79. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a Döntőbizottság eljárására, ha a Kbt. másképp nem rendelkezik, az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 14. § (1) bekezdése alapján, ha az ügyfél az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét visszavonja, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelem visszavonása miatt a Színháztechnika Kft. ellen indított jogorvoslati eljárást megszüntette. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 31.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
