KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1221)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.362/13/1999
Tárgy: az OTP-Garancia Rt. jogorvoslati kérelme Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OTP-Garancia Biztosító Rt. (1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Illés Judit jogtanácsos) "a dokumentáció szerinti önkormányzati ingatlanok vagyonértékek egységes biztosítása 2000. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. október 20-án megjelent 42. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmazta a biztosítandó ingatlanok és vagyonértékek kimutatását, az ingatlanokon folytatott tevékenységet, az igényelt kockázati köröket, valamint kötelező előírásait az ajánlatok formájára és tartalmára nézve. A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő ismertette, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság bizonyítására mely igazolásokat, nyilatkozatokat kell becsatolni az ajánlathoz. Csatolni kellett – többek között – a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást a központi adóhatóság által nyilvántartott adótartozásáról és az elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló tartozásról, vagy – ez utóbbit illetően – a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot arról, hogy az adott állami pénzalappal szemben nem áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóigazolásnak az 5. § (5) bekezdés alapján azt kellett tartalmaznia, hogy az ajánlattevőnek "az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e".
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a b) pontban közölte a bírálati részszempontokat, az azokhoz rendelt súlyszámokat és az értékelés során adható minimum és maximum pontszámot. A bírálati részszempontok között harmadik helyen szerepelt az "egyéb szolgáltatások nyújtása" (kármentességi engedmény). Negyedikként a "megkülönböztetett kárrendezési gyakorlat megvalósítása a dokumentációban foglaltak szerint", ötödikként a "hozzájárulás a vagyonvédelmi beruházásokhoz", hetedikként a tömeges kárrendezési gyakorlat bírálati részszempont lett megadva.
A felhívás 15. b) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval – az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napon köti meg a szerződést.
Az ajánlattételi határidőig, november 30-ig hat ajánlat került benyújtásra, a kérelmező, az Argosz Biztosító, az AB-Aegon, az Axa-Colónia, a Hungária Biztosító, a Generáli-Providencia ajánlata. Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat, és a felhívásban megadott súlyszámokat és pontszámokat alkalmazva elvégezte az ajánlatok értékelését.
December 22-én kihirdette az eljárás eredményét, miszerint az eljárás nyertese a Hungária Biztosító Rt. lett, a második helyezett pedig a kérelmező. A december 15-i értékelési táblázat szerint a nyertes összesen 204, a kérelmező összesen 200 pontot kapott. Az ajánlatkérő a nyertessel december 28-án – az eredményhirdetést követő 6. napon – a szerződést megkötötte.
Kérelmező december 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mert álláspontja szerint a nyertes ajánlata több tekintetben jogellenes volt:
– Az 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. és a 23/1999. (X. 8.) PM. r. megsértése útján a jogszabályi felhatalmazás alapján saját maga által meghatározott és a Biztosításfelügyelet által engedélyezett díjtól eltérő mértékű "kedvezmény" megadását ajánlotta ajánlatkérőnek, aki azt az "egyéb szolgáltatások nyújtása" harmadik bírálati szempont körében pozitívumként értékelte.
A nyertes egyéb szolgáltatásként tett egy olyan, 4 millió Ft értékű ajánlatot – a saját székháza előtti útszakasz és tér ingyenes díszburkolása –, ami nem kapcsolódik semmilyen formában a beszerzés tárgyához. Ajánlatkérő e felajánlást is kedvező elemként bírálta el.
– Ajánlatkérő a megkülönböztetett kárrendezési gyakorlat bírálati részszempont tekintetében előnyként értékelt több olyan tényt, amit a biztosítási törvény alapfeladatként ír elő a biztosítók számára, úm.: "Vállalja továbbá, hogy a kárfelmérést a bejelentéstől számított 5 napon belül elvégzi, és 15 napon belül a kárt megfizeti."
Sérelmezte kérelmező továbbá azt is, hogy a tömeges kárrendezési gyakorlat bírálati részszempontra egyetlen pontot sem kapott.
Kérte a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, az esetlegesen létrejött szerződés megsemmisítését, valamint a jogorvoslati eljárás költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
Ajánlatkérő a 2000. január 3-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az értékelést az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontok alapján végezte, jogsértést nem követett el, az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. A kérelemben foglaltakra közölte, hogy az ajánlatok értékelésekor nem köteles ellenőrizni, hogy az ajánlattevő ajánlata megfelel-e az ajánlattevő működését szabályozó egyéb jogszabályi előírásoknak.
Az egyéb érdekeltek közül a Generáli-Providencia Biztosító Rt. és a nyertes ajánlattevő terjesztett elő észrevételt. A nyertes ajánlattevő közölte, hogy a díszburkolat építését nem a saját székháza elé, hanem az ajánlatkérő által igényelt helyre ajánlotta, a történelmi belváros kialakításának támogatásaként. Vitatta, hogy ajánlata sértette volna a biztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A Generali-Providencia Rt. beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ezzel összhangban az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeknek nem megfelelő ajánlat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában a bírálati részszempontok között harmadik helyen az "egyéb szolgáltatások nyújtása (kármentességi engedmény)" bírálati részszempontot határozta meg. A zárójelben lévő szövegrészből egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívás közzétételekor kizárólag csak kármentességi engedményben megnyilvánuló szolgáltatás felajánlását kérte az ajánlattevőktől.
A nyertes ajánlatának 6. oldalán a "felajánlások" cím alatt a következő ajánlatot tette:
"A pályázat megnyerése esetén a Hungária Biztosító Rt. még 1999. évben 4 M Ft-tal, majd 2000. év folyamán újabb 4 M Ft-tal támogatja Pécs város oktatási intézményeit. Színházi és kulturális támogatás címén évente további 1 M Ft kifizetését, a 2000. év folyamán pedig 4 M Ft értékben köztéri díszburkolat elkészítését ajánlja fel."
Ez a felajánlás nem minősül a felhívás szerinti kármentességi engedménynek, nincs összefüggésben a beszerzés tárgyával, ugyanis a beszerzés nem oktatási, kulturális szolgáltatás, hanem biztosítási szolgáltatás nyújtására irányult.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárásban 2000. január 15-én tartott tárgyaláson előadott védekezését, miszerint az összeget úgy hozta összefüggésbe a beszerzés tárgyával, hogy az összesen 13 M Ft-tal csökkenti a beszerzés tárgyáért fizetendő ellenértéket, azaz a felajánlás közvetve "engedmény" volt. Ajánlatkérő ugyanis a felhívásban nem példálódzó felsorolásként, hanem konkrétan "kármentességi engedmény"-ben határozta meg az egyéb szolgáltatások nyújtásának lehetőségét, így az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében csak a kifejezetten kármentességi engedményként megjelölt felajánlásokat tartalmazó ajánlatokat fogadhatta volna el. Ajánlatkérő ennek ellenére elfogadta a Hungária Biztosítónak az ajánlati felhívásban foglalt feltételtől eltérő ajánlatát, e döntése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján jogsértő volt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az aláhúzott szövegrész értelmezéséből az következik, hogy a közbeszerzési eljárásban csak az ajánlati felhívásnak (és dokumentációnak) megfelelő, tehát érvényes ajánlat lehet a nyertes.
Ajánlatkérő a Hungária Biztosító Rt. érvénytelen ajánlatát minősítette nyertesnek, ezáltal a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette az 59. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő védekezésül azt is előadta, hogy a szóban forgó felajánlást az ajánlatok bírálatánál nem vette figyelembe, a nyertes ajánlata ennek figyelembevétele nélkül is kedvezőbb volt, mint a többi ajánlat.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett. Miután e rendelkezésből következően az ajánlatok bírálati szakaszában az érvénytelen ajánlatot tevő már nem vehet részt, nincs jelentősége annak, hogy ajánlatkérő a bírálatnál figyelembe vette-e a felajánlást. A Döntőbizottság így ezt a védekezést sem fogadta el.
Ugyanezen okból nem vizsgálta a Döntőbizottság a kérelmező további, szintén a nyertes ajánlat értékelésére vonatkozó kifogásait sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett. A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a. A beszerzés értéke – a nyertes ajánlati ára, illetve a vele megkötött szerződés értéke – 28 506 910 Ft, ennek 30%-a, a kiszabható bírság felső határa 8 552 070 Ft. A 3 000 000 Ft összegű, 10,5%-os mértékű bírság kiszabásakor a Döntőbizottság súlyosbító körülményként értékelte azt a tényt, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás meghatározó céljával, a nyertes személyének kiválasztásával összefüggésben merült fel.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. február 9.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
