KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1269)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.318/10/1999
Tárgy: Kipszer Kft. jogorvoslati kérelme Budapesti Operettszínház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Szentmiklósi Péter (1036 Budapest, Kolosy tér 5–6.) ügyvéd által képviselt Kipszer Klíma Kontroll Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 24–36., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Németh Gabriella (1067 Budapest, Teréz krt. 19.) ügyvéd által képviselt Budapesti Operettszínház (1065 Budapest, Nagymező u. 17., továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapesti Operettszínház bővítéses rekonstrukciójához 12 db légkezelői rendszer légkezelőinek, mintegy 350 db padlóbefúvónak, valamint egyéb befúvónak és két hűtőrendszer hűtőgépének szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) bekezdését, míg ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A. határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította még.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. augusztus 31. napján megjelent 35. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé Budapesti Operettszínház bővítéses rekonstrukciójához 12 db légkezelői rendszer légkezelőinek, mintegy 350 db padlóbefúvónak, valamint egyéb befúvóknak és két hűtőrendszer hűtőgépének szállítása tárgyában.
Mind az alternatív, mind a részajánlattétel lehetőségét biztosította ajánlatkérő. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Ajánlati dokumentáció is készült, amely több kötelezően beadandó mintát adott ki az ajánlat összehasonlításához, részletesen meghatározta az ajánlat tartalmi és formai elvárásait. Meghatározta az ajánlati felhívás 13. pontjában, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlatot fogja kiválasztani, és megadta az elbírálási szempontokat, melyek fontossági sorrendben az alábbiak voltak:
– ajánlatkérő által igényelt megfelelő műszaki tartalommal alátámasztott vállalási ár,
– referenciamunkák a megajánlott berendezésekre vonatkozóan,
– a vállalt jótállási időszak tartama,
– műszaki és szervezeti alkalmasság, szervizháttér,
– a jóteljesítési garancia mértéke és időtartama.
1999. október 4-én helyszíni konzultációt tartottak, ahol a kérelmező is jelen volt. Az ajánlatok bontására 1999. október 27-én került sor, melyre az alábbi ajánlatok érkeztek: AERO Technika Klíma- és Hűtéstechnika Kft. ajánlata légkezelők vonatkozásában 34 258 613 Ft, padlóbefúvó 7 247 100 Ft, hűtőgépek 28 033 425 Ft. Kipszer Klíma Kontroll Kft. légkezelők 38 676 375 Ft, padlóbefúvó 11 010 875 Ft, hűtőgépek 25 615 587 Ft. Klíma System Klíma Szerelő és Tervező Kft. első számú ajánlata légkezelők vonatkozásában 42 938 488 Ft, második számú alternatív ajánlat 42 910 063 Ft, padlóbefúvó I. számú 12 991 250 Ft, padlóbefúvó II. számú 5 196 250 Ft, padlóbefúvó III. számú 3 491 250 Ft, padlóbefúvó IV. számú 13 184 500 Ft, hűtőgép I. 24 050 000 Ft, hűtőgép II. 33 042 875 Ft és hűtőgép III. 31 013 500 Ft.
Az ajánlatokat értékelőbizottság értékelte, mind tartalmi, mind formai szempontból és a műszaki követelmények szempontjából.
Az ajánlatkérő 1999. november 10-én kérdést intézett az ajánlattevőkhöz, nevezetesen; hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk a befúvó-elszívó géprendszerekhez a klímagép ventillátormotor folyamatos fordulatszám-szabályozást biztosító frekvenciaváltót is tartalmazza-e, ha igen, akkor milyen részáron, vagy az ajánlati ár csupán a frekvenciaváltó fogadására alkalmas berendezést tartalmazza.
Két ajánlattevő nyilatkozott, hogy ajánlata tartalmazza a frekvenciaváltót is, hiszen ez volt a kiírásban meghatározva, és megadták a részárat is. Az AERO Technika Kft. nyilatkozta, hogy az árajánlatának I. pontja tartalmazza a légkezelő berendezéseket, de az abba tartozó frekvenciaváltók külön a tervezői költségvetési kiírásban szereplő egyéb tételek l. pontjában vannak részletezve, külön a szállítói díj + a beüzemelési költséggel, így az ajánlati ára erre a részre az összeadás után úgy alakul, hogy
légkezelő berendezés 26 869 500 Ft
frekvenciaváltók 3 766 900 Ft
bankgarancia-különbözet költsége 612 728 Ft
nettó ár 31 249 128 Ft
bruttó ár 39 061 410 Ft
noha az ajánlatában a légkezelőkre tett részajánlatban összesen bruttó 34 258 613 Ft szerepel.
Az eredményhirdetésre 1999. november 24-én került sor. Nyertes a légkezelők munkarészre az AERO Technika Kft. 39 061 410 Ft-tal; a padlóbefúvók munkarészre ugyancsak az AERO Technika Kft. 7 247 000 Ft-tal volt, míg a hűtőgépek részre eredménytelenné nyilvánította az eljárást az ajánlatkérő.
Kérelmező 1999. november 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését, 26. § (2) bekezdését és a Kbt. 52. §-át, ezért semmisítse meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, kötelezze az eljárási díj és költségek viselésére, valamint bírságot szabjon ki, valamint ideiglenes intézkedést alkalmazzon.
Indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján lehetővé tette a részajánlatot, ezzel szemben azonban olyan kikötést tett az ajánlati felhívásában, hogy ajánlatát csak egységes egészként, vagy egyes részét egymással együttesen kívánja elbírálni. Így úgy ítélte meg, hogy ő a beszerzés egészére nyújtott be ajánlatot, ezért az ajánlatokat csak és kizárólag egységes egészként lehetett volna elbírálni.
Az ajánlatok bontását követően az ajánlattevők részére küldött levélből azt a következtetést vonták le, hogy volt ajánlattevő, akinek az árában a frekvenciaváltó költsége nem szerepelt. Ezt a véleményüket megerősítette az a körülmény, amikor a nyertes ajánlatát hirdették ki, és az elfogadott, a légkezelőkre vonatkozó ár nem egyezett meg a bontási eljárásban megismert és nyilvánosságra hozott árral. A felhívás és dokumentáció szerint a légbefúvókat frekvenciaváltókkal kellett költségelni, és ha a nyertes nem tette meg, az ajánlatán később nem módosíthat a Kbt. 26. § (2) bekezdés értelmében. Sérelmezi, hogy nyertes nem tett olyan ajánlatot a bontáskor, amilyet az ajánlatkérő nyertesként kihirdetett. Sérelmezi, hogy a kiírás pontatlansága miatt elestek a részajánlat benyújtásának lehetőségétől. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem tett érvényes ajánlatot, nem volt lehetősége, hogy a kiegészítő kérdésre adott válaszában az ajánlatát módosítsa. E miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek az ajánlatot. Továbbá sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetéskor a légkezelő és a padlóbefúvó munkarészre nyertesként nem őt hirdette ki.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszerűen járt el és hirdette ki az eljárás nyerteseként a két részre a nyertes ajánlattevőt, míg a harmadik részre jogszerűen nyilvánította eredménytelennek az eljárást.
A Döntőbizottság 1999. november 29. napján kelt 3. sz. határozatával a szerződés megkötését megtiltotta ideiglenes intézkedésként. Egyéb érdekeltek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
Kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a kiadott dokumentációban "Főösszesítő" mintát állított össze, és kérte e szerint az ajánlatok beadását. Három tételre bontotta szét az egész beszerzést az alábbiak szerint:
I. Légkezelő berendezések,
II. Padlóbefúvók,
III. Hűtőgépek.
Ezen három rész műszaki tartalma, majd a légkezelőknél a már említett frekvenciaváltók is szerepeltek a tételes kiírásban. A tervezői költségvetési kiírás egyértelműen meghatározta a különböző jellel ellátott gépegységek műszaki adatait, több esetben a ventillátor részeként frekvenciaváltós motort is előírt.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja és a részletes ajánlati felhívás 6. pontja értelmében az ajánlattevő jogosult bármely jellegű alternatív részajánlatot tenni. A dokumentáció 6. pontja szerint vonatkozhat a részajánlat valamilyen agyagra, technológiára, vagy több költségvetési tételre, akár egész főösszesítői fejezetre. Ezen alternatívákat a költségvetési fejezetek logikai sorrendjében külön ajánlati mellékletként kell összeállítani és csatolni.
A részajánlat tétele is biztosított volt, ezzel kapcsolatos a dokumentáció II. fejezet K. pontja. Ez kimondja, hogy az ajánlattevő jogosult kikötéseket tenni arra, hogy ajánlatát csak egységes egészként, a három részajánlatot együtt, vagy egyes részeket önállóan, vagy valamelyik kettőt együttesen kezelve kívánja elbíráltatni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy 6. oldalán a K. pontja szerint az ajánlattevő jogosult kikötéseket tenni arra, hogy ajánlatát csak egységes egészként, vagy egyes részeit egymással együttesen kívánja elbíráltatni.
Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy együttes egészként kéri az ajánlat elbírálását. Ebből következően helyesen járt el akkor ajánlatkérő, amikor komplexitásában, összességében vizsgálta, részajánlat figyelmen kívül hagyása mellett az ajánlatát, mivel a fent említett nyilatkozat ajánlatkérőt kötötte az értékelésben.
Az ajánlati felhívás 1. oldalán egyértelműen meghatározta ajánlatkérő: légkezelőkre, befúvókra, hűtőgépekre külön-külön részajánlat is tehető a "Főösszesítő" minta szerinti tagolásában.
Mind az alternatív, mind a részajánlattételnek az a lényege, hogy ennek megengedhetősége esetén önálló ajánlatként funkcionálnak, azaz az ajánlatkérőnek alternatív ajánlatokat az alternatív ajánlatokkal, míg a részajánlatokat a részajánlatokkal kell összehasonlítania. Kétségtelen tény, hogy ha kizárólag összességében vizsgálja ajánlatkérő az ajánlatokat, lehet, hogy összességében kedvezőbbnek minősül kérelmező ajánlata. Mivel azonban a nyertes ajánlattevő engedte a részajánlatok elbírálását, továbbá a felhívásra tekintettel ajánlatkérő köteles volt a részajánlatokat is összehasonlítani azoknál, akik ehhez hozzájárultak, így kétségtelen tény, hogy azokban a részekben, ahol a nyertessége megállapításra került, összességében ő adta a legkedvezőbb ajánlatot.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el.
Ajánlatkérő ez utóbbit választotta, így megjelölte az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésben meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Kétségtelen tény, hogy összességében az elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot a nyertes tette.
Megállapítható volt, hogy a nyertes I. részre (légkezelő berendezések) tett alapajánlata nem volt érvényes, hiszen nem tartalmazta a dokumentációban előírt fordulatszám-szabályozást biztosító frekvenciaváltókat. Az ajánlatkérő lehetőséget adott az ajánlati dokumentáció 3. oldalának 6. pontjában, bármilyen jellegű formában, akár egyetlen tételre vonatkozóan is, alternatív ajánlattételre. A nyertes ajánlattevő ajánlata 2. oldalán alternatív ajánlatot tett a felhívásnak megfelelően, és az itt szereplő egyéb tételek főösszesítője szerint a frekvenciaváltókat is megajánlotta egyéb más alternatív tételek mellett. Erre figyelemmel ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor az általa elfogadható, fent kifejtett alternatív ajánlati tételt a légkezelővel adott ajánlattal egyesítette, és az így kapott alternatív részajánlatot hasonlította össze a többi részajánlattal.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint eredménytelen az eljárás, ha d) pont szerint az egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot.
A harmadik rész, a hűtőgépek vonatkozásában megállapítható volt, hogy nem voltak megfelelőek ajánlatkérő számára az ajánlatok. A kérelmező vonatkozásában pedig azért nem, mert az ő esetében a nyilatkozatára figyelemmel a hűtőgépre vonatkozó részajánlatát, bár árban nyilván kedvező volt, nem vehette figyelembe ajánlatkérő, így jogszerűen nyilvánította ezen részt érvénytelennek.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
Az ajánlatkérő elmulasztotta az alternatív ajánlatok fentebb kifejtett módon történő ismertetését, melynek az lett a következménye, hogy a bontáskori nyertes ajánlati ár különbözött az eredményhirdetéskori ajánlati ártól. Ennek oka nem az ajánlat módosítása volt, hanem az ajánlati ár teljes körű ismertetésének hiánya.
Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben foglaltakat, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntése jogszerű volt, így az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel nem tartotta indokoltnak emiatt a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
A jogorvoslati kérelem egyéb részeit a Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján, mint alaptalant utasította el a Döntőbizottság.
Jogsértés megállapításra került, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 26.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
