K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (1269)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.318/10/1999
T�rgy: Kipszer Kft. jogorvoslati k�relme Budapesti Operettsz�nh�z k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
Szentmikl�si �s T�rsa �gyv�di Iroda, dr. Szentmikl�si P�ter (1036 Budapest, Kolosy t�r 5�6.) �gyv�d �ltal k�pviselt Kipszer Kl�ma Kontroll Kft. (1106 Budapest, J�szber�nyi �t 24�36., tov�bbiakban: k�relmez�) k�relmez�nek dr. N�meth Gabriella (1067 Budapest, Ter�z krt. 19.) �gyv�d �ltal k�pviselt Budapesti Operettsz�nh�z (1065 Budapest, Nagymez� u. 17., tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "a Budapesti Operettsz�nh�z b�v�t�ses rekonstrukci�j�hoz 12 db l�gkezel�i rendszer l�gkezel�inek, mintegy 350 db padl�bef�v�nak, valamint egy�b bef�v�nak �s k�t h�t�rendszer h�t�g�p�nek sz�ll�t�sa" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen beny�jtott jogorvoslati k�relm�nek a D�nt�bizotts�g r�szben helyt ad, meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 51. � (3) bekezd�s�t, m�g ezt meghalad�an a jogorvoslati k�relmet elutas�tja.
A D�nt�bizotts�g k�telezi tov�bb� aj�nlatk�r�t, hogy a k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A. hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.
INDOKOL�S
A D�nt�bizotts�g a k�relmez� jogorvoslati k�relme, az aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s sor�n keletkezett iratai, a t�rgyal�son tett sz�beli nyilatkozatok �s egy�b okirati bizony�t�kok alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta m�g.
Az aj�nlatk�r� a K. �. 1999. augusztus 31. napj�n megjelent 35. sz�m�ban ny�lt k�zbeszerz�si elj�r�sra sz�l� felh�v�st tett k�zz� Budapesti Operettsz�nh�z b�v�t�ses rekonstrukci�j�hoz 12 db l�gkezel�i rendszer l�gkezel�inek, mintegy 350 db padl�bef�v�nak, valamint egy�b bef�v�knak �s k�t h�t�rendszer h�t�g�p�nek sz�ll�t�sa t�rgy�ban.
Mind az alternat�v, mind a r�szaj�nlatt�tel lehet�s�g�t biztos�totta aj�nlatk�r�. Aj�nlatk�r� aj�nlati dokument�ci�t is bocs�tott az aj�nlattev�k rendelkez�s�re. Az aj�nlati felh�v�s 11. pontj�ban meghat�rozta az aj�nlattev�k p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�ga igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket. Aj�nlati dokument�ci� is k�sz�lt, amely t�bb k�telez�en beadand� mint�t adott ki az aj�nlat �sszehasonl�t�s�hoz, r�szletesen meghat�rozta az aj�nlat tartalmi �s formai elv�r�sait. Meghat�rozta az aj�nlati felh�v�s 13. pontj�ban, hogy az �sszess�g�ben legkedvez�bb aj�nlatot fogja kiv�lasztani, �s megadta az elb�r�l�si szempontokat, melyek fontoss�gi sorrendben az al�bbiak voltak:
� aj�nlatk�r� �ltal ig�nyelt megfelel� m�szaki tartalommal al�t�masztott v�llal�si �r,
� referenciamunk�k a megaj�nlott berendez�sekre vonatkoz�an,
� a v�llalt j�t�ll�si id�szak tartama,
� m�szaki �s szervezeti alkalmass�g, szervizh�tt�r,
� a j�teljes�t�si garancia m�rt�ke �s id�tartama.
1999. okt�ber 4-�n helysz�ni konzult�ci�t tartottak, ahol a k�relmez� is jelen volt. Az aj�nlatok bont�s�ra 1999. okt�ber 27-�n ker�lt sor, melyre az al�bbi aj�nlatok �rkeztek: AERO Technika Kl�ma- �s H�t�stechnika Kft. aj�nlata l�gkezel�k vonatkoz�s�ban 34 258 613 Ft, padl�bef�v� 7 247 100 Ft, h�t�g�pek 28 033 425 Ft. Kipszer Kl�ma Kontroll Kft. l�gkezel�k 38 676 375 Ft, padl�bef�v� 11 010 875 Ft, h�t�g�pek 25 615 587 Ft. Kl�ma System Kl�ma Szerel� �s Tervez� Kft. els� sz�m� aj�nlata l�gkezel�k vonatkoz�s�ban 42 938 488 Ft, m�sodik sz�m� alternat�v aj�nlat 42 910 063 Ft, padl�bef�v� I. sz�m� 12 991 250 Ft, padl�bef�v� II. sz�m� 5 196 250 Ft, padl�bef�v� III. sz�m� 3 491 250 Ft, padl�bef�v� IV. sz�m� 13 184 500 Ft, h�t�g�p I. 24 050 000 Ft, h�t�g�p II. 33 042 875 Ft �s h�t�g�p III. 31 013 500 Ft.
Az aj�nlatokat �rt�kel�bizotts�g �rt�kelte, mind tartalmi, mind formai szempontb�l �s a m�szaki k�vetelm�nyek szempontj�b�l.
Az aj�nlatk�r� 1999. november 10-�n k�rd�st int�zett az aj�nlattev�kh�z, nevezetesen; hogy nyilatkozzanak arr�l, hogy aj�nlatuk a bef�v�-elsz�v� g�prendszerekhez a kl�mag�p ventill�tormotor folyamatos fordulatsz�m-szab�lyoz�st biztos�t� frekvenciav�lt�t is tartalmazza-e, ha igen, akkor milyen r�sz�ron, vagy az aj�nlati �r csup�n a frekvenciav�lt� fogad�s�ra alkalmas berendez�st tartalmazza.
K�t aj�nlattev� nyilatkozott, hogy aj�nlata tartalmazza a frekvenciav�lt�t is, hiszen ez volt a ki�r�sban meghat�rozva, �s megadt�k a r�sz�rat is. Az AERO Technika Kft. nyilatkozta, hogy az �raj�nlat�nak I. pontja tartalmazza a l�gkezel� berendez�seket, de az abba tartoz� frekvenciav�lt�k k�l�n a tervez�i k�lts�gvet�si ki�r�sban szerepl� egy�b t�telek l. pontj�ban vannak r�szletezve, k�l�n a sz�ll�t�i d�j + a be�zemel�si k�lts�ggel, �gy az aj�nlati �ra erre a r�szre az �sszead�s ut�n �gy alakul, hogy
l�gkezel� berendez�s 26 869 500 Ft
frekvenciav�lt�k 3 766 900 Ft
bankgarancia-k�l�nb�zet k�lts�ge 612 728 Ft
nett� �r 31 249 128 Ft
brutt� �r 39 061 410 Ft
noha az aj�nlat�ban a l�gkezel�kre tett r�szaj�nlatban �sszesen brutt� 34 258 613 Ft szerepel.
Az eredm�nyhirdet�sre 1999. november 24-�n ker�lt sor. Nyertes a l�gkezel�k munkar�szre az AERO Technika Kft. 39 061 410 Ft-tal; a padl�bef�v�k munkar�szre ugyancsak az AERO Technika Kft. 7 247 000 Ft-tal volt, m�g a h�t�g�pek r�szre eredm�nytelenn� nyilv�n�totta az elj�r�st az aj�nlatk�r�.
K�relmez� 1999. november 26-�n ny�jtott be jogorvoslati k�relmet a D�nt�bizotts�ghoz. K�rte, hogy a D�nt�bizotts�g �llap�tsa meg, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 24. � (1) �s (2) bekezd�s�t, 26. � (2) bekezd�s�t �s a Kbt. 52. �-�t, ez�rt semmis�tse meg az aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�st lez�r� d�nt�s�t, k�telezze az elj�r�si d�j �s k�lts�gek visel�s�re, valamint b�rs�got szabjon ki, valamint ideiglenes int�zked�st alkalmazzon.
Indokak�nt el�adta, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s 3. c) pontja alapj�n lehet�v� tette a r�szaj�nlatot, ezzel szemben azonban olyan kik�t�st tett az aj�nlati felh�v�s�ban, hogy aj�nlat�t csak egys�ges eg�szk�nt, vagy egyes r�sz�t egym�ssal egy�ttesen k�v�nja elb�r�lni. �gy �gy �t�lte meg, hogy � a beszerz�s eg�sz�re ny�jtott be aj�nlatot, ez�rt az aj�nlatokat csak �s kiz�r�lag egys�ges eg�szk�nt lehetett volna elb�r�lni.
Az aj�nlatok bont�s�t k�vet�en az aj�nlattev�k r�sz�re k�ld�tt lev�lb�l azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy volt aj�nlattev�, akinek az �r�ban a frekvenciav�lt� k�lts�ge nem szerepelt. Ezt a v�lem�ny�ket meger�s�tette az a k�r�lm�ny, amikor a nyertes aj�nlat�t hirdett�k ki, �s az elfogadott, a l�gkezel�kre vonatkoz� �r nem egyezett meg a bont�si elj�r�sban megismert �s nyilv�noss�gra hozott �rral. A felh�v�s �s dokument�ci� szerint a l�gbef�v�kat frekvenciav�lt�kkal kellett k�lts�gelni, �s ha a nyertes nem tette meg, az aj�nlat�n k�s�bb nem m�dos�that a Kbt. 26. � (2) bekezd�s �rtelm�ben. S�relmezi, hogy nyertes nem tett olyan aj�nlatot a bont�skor, amilyet az aj�nlatk�r� nyertesk�nt kihirdetett. S�relmezi, hogy a ki�r�s pontatlans�ga miatt elestek a r�szaj�nlat beny�jt�s�nak lehet�s�g�t�l. �ll�spontja szerint a nyertes aj�nlattev� nem tett �rv�nyes aj�nlatot, nem volt lehet�s�ge, hogy a kieg�sz�t� k�rd�sre adott v�lasz�ban az aj�nlat�t m�dos�tsa. E miatt �rv�nytelenn� kellett volna nyilv�n�tania az aj�nlatk�r�nek az aj�nlatot. Tov�bb� s�relmezte, hogy az aj�nlatk�r� az eredm�nyhirdet�skor a l�gkezel� �s a padl�bef�v� munkar�szre nyertesk�nt nem �t hirdette ki.
Aj�nlatk�r� a jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t k�rte. �ll�spontja szerint jogszer�en j�rt el �s hirdette ki az elj�r�s nyertesek�nt a k�t r�szre a nyertes aj�nlattev�t, m�g a harmadik r�szre jogszer�en nyilv�n�totta eredm�nytelennek az elj�r�st.
A D�nt�bizotts�g 1999. november 29. napj�n kelt 3. sz. hat�rozat�val a szerz�d�s megk�t�s�t megtiltotta ideiglenes int�zked�sk�nt. Egy�b �rdekeltek �rdemi nyilatkozatot nem tettek.
K�relmez� jogorvoslati k�relme r�szben alapos.
A becsatolt iratokb�l meg�llap�that� volt, hogy az aj�nlatk�r� a kiadott dokument�ci�ban "F��sszes�t�" mint�t �ll�tott �ssze, �s k�rte e szerint az aj�nlatok bead�s�t. H�rom t�telre bontotta sz�t az eg�sz beszerz�st az al�bbiak szerint:
I. L�gkezel� berendez�sek,
II. Padl�bef�v�k,
III. H�t�g�pek.
Ezen h�rom r�sz m�szaki tartalma, majd a l�gkezel�kn�l a m�r eml�tett frekvenciav�lt�k is szerepeltek a t�teles ki�r�sban. A tervez�i k�lts�gvet�si ki�r�s egy�rtelm�en meghat�rozta a k�l�nb�z� jellel ell�tott g�pegys�gek m�szaki adatait, t�bb esetben a ventill�tor r�szek�nt frekvenciav�lt�s motort is el��rt.
Az aj�nlati felh�v�s 3. c) pontja �s a r�szletes aj�nlati felh�v�s 6. pontja �rtelm�ben az aj�nlattev� jogosult b�rmely jelleg� alternat�v r�szaj�nlatot tenni. A dokument�ci� 6. pontja szerint vonatkozhat a r�szaj�nlat valamilyen agyagra, technol�gi�ra, vagy t�bb k�lts�gvet�si t�telre, ak�r eg�sz f��sszes�t�i fejezetre. Ezen alternat�v�kat a k�lts�gvet�si fejezetek logikai sorrendj�ben k�l�n aj�nlati mell�kletk�nt kell �ssze�ll�tani �s csatolni.
A r�szaj�nlat t�tele is biztos�tott volt, ezzel kapcsolatos a dokument�ci� II. fejezet K. pontja. Ez kimondja, hogy az aj�nlattev� jogosult kik�t�seket tenni arra, hogy aj�nlat�t csak egys�ges eg�szk�nt, a h�rom r�szaj�nlatot egy�tt, vagy egyes r�szeket �n�ll�an, vagy valamelyik kett�t egy�ttesen kezelve k�v�nja elb�r�ltatni.
A Kbt. 43. � (1) bekezd�se szerint az aj�nlattev�nek az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott tartalmi �s formai k�vetelm�nyeknek megfelel�en kell aj�nlat�t elk�sz�teni.
Az aj�nlatk�r� az aj�nlati dokument�ci�ban nyilatkozatot k�rt arra vonatkoz�an, hogy 6. oldal�n a K. pontja szerint az aj�nlattev� jogosult kik�t�seket tenni arra, hogy aj�nlat�t csak egys�ges eg�szk�nt, vagy egyes r�szeit egym�ssal egy�ttesen k�v�nja elb�r�ltatni.
K�relmez� �gy nyilatkozott, hogy egy�ttes eg�szk�nt k�ri az aj�nlat elb�r�l�s�t. Ebb�l k�vetkez�en helyesen j�rt el akkor aj�nlatk�r�, amikor komplexit�s�ban, �sszess�g�ben vizsg�lta, r�szaj�nlat figyelmen k�v�l hagy�sa mellett az aj�nlat�t, mivel a fent eml�tett nyilatkozat aj�nlatk�r�t k�t�tte az �rt�kel�sben.
Az aj�nlati felh�v�s 1. oldal�n egy�rtelm�en meghat�rozta aj�nlatk�r�: l�gkezel�kre, bef�v�kra, h�t�g�pekre k�l�n-k�l�n r�szaj�nlat is tehet� a "F��sszes�t�" minta szerinti tagol�s�ban.
Mind az alternat�v, mind a r�szaj�nlatt�telnek az a l�nyege, hogy ennek megengedhet�s�ge eset�n �n�ll� aj�nlatk�nt funkcion�lnak, azaz az aj�nlatk�r�nek alternat�v aj�nlatokat az alternat�v aj�nlatokkal, m�g a r�szaj�nlatokat a r�szaj�nlatokkal kell �sszehasonl�tania. K�ts�gtelen t�ny, hogy ha kiz�r�lag �sszess�g�ben vizsg�lja aj�nlatk�r� az aj�nlatokat, lehet, hogy �sszess�g�ben kedvez�bbnek min�s�l k�relmez� aj�nlata. Mivel azonban a nyertes aj�nlattev� engedte a r�szaj�nlatok elb�r�l�s�t, tov�bb� a felh�v�sra tekintettel aj�nlatk�r� k�teles volt a r�szaj�nlatokat is �sszehasonl�tani azokn�l, akik ehhez hozz�j�rultak, �gy k�ts�gtelen t�ny, hogy azokban a r�szekben, ahol a nyertess�ge meg�llap�t�sra ker�lt, �sszess�g�ben � adta a legkedvez�bb aj�nlatot.
A Kbt. 34. � (1) bekezd�se kimondja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleknek megfelel� aj�nlatokat vagy a legalacsonyabb �sszeg� ellenszolg�ltat�s, vagy az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja szerint b�r�lja el.
Aj�nlatk�r� ez ut�bbit v�lasztotta, �gy megjel�lte az elb�r�l�si szempontokat fontoss�gi sorrendben.
A Kbt. 59. � (1) bekezd�se szerint az elj�r�s nyertese az, aki az aj�nlatk�r� r�sz�re az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�telek alapj�n a Kbt. 34. � (1) bekezd�sben meghat�rozott elb�r�l�si szempontok egyike szerint a legkedvez�bb aj�nlatot tette. K�ts�gtelen t�ny, hogy �sszess�g�ben az elb�r�l�si szempontok szerint a legkedvez�bb aj�nlatot a nyertes tette.
Meg�llap�that� volt, hogy a nyertes I. r�szre (l�gkezel� berendez�sek) tett alapaj�nlata nem volt �rv�nyes, hiszen nem tartalmazta a dokument�ci�ban el��rt fordulatsz�m-szab�lyoz�st biztos�t� frekvenciav�lt�kat. Az aj�nlatk�r� lehet�s�get adott az aj�nlati dokument�ci� 3. oldal�nak 6. pontj�ban, b�rmilyen jelleg� form�ban, ak�r egyetlen t�telre vonatkoz�an is, alternat�v aj�nlatt�telre. A nyertes aj�nlattev� aj�nlata 2. oldal�n alternat�v aj�nlatot tett a felh�v�snak megfelel�en, �s az itt szerepl� egy�b t�telek f��sszes�t�je szerint a frekvenciav�lt�kat is megaj�nlotta egy�b m�s alternat�v t�telek mellett. Erre figyelemmel aj�nlatk�r� jogszer�en j�rt el akkor, amikor az �ltala elfogadhat�, fent kifejtett alternat�v aj�nlati t�telt a l�gkezel�vel adott aj�nlattal egyes�tette, �s az �gy kapott alternat�v r�szaj�nlatot hasonl�totta �ssze a t�bbi r�szaj�nlattal.
A Kbt. 60. � (1) bekezd�se szerint eredm�nytelen az elj�r�s, ha d) pont szerint az egyik aj�nlattev� sem tett az aj�nlati felh�v�sban foglaltaknak az aj�nlatk�r� r�sz�re megfelel� aj�nlatot.
A harmadik r�sz, a h�t�g�pek vonatkoz�s�ban meg�llap�that� volt, hogy nem voltak megfelel�ek aj�nlatk�r� sz�m�ra az aj�nlatok. A k�relmez� vonatkoz�s�ban pedig az�rt nem, mert az � eset�ben a nyilatkozat�ra figyelemmel a h�t�g�pre vonatkoz� r�szaj�nlat�t, b�r �rban nyilv�n kedvez� volt, nem vehette figyelembe aj�nlatk�r�, �gy jogszer�en nyilv�n�totta ezen r�szt �rv�nytelennek.
A Kbt. 51. � (3) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlatok felbont�sakor ismertetni kell az aj�nlattev�k nev�t, sz�khely�t, az �ltala k�rt ellenszolg�ltat�st �s az �ltala v�llalt teljes�t�si hat�rid�t.
Az aj�nlatk�r� elmulasztotta az alternat�v aj�nlatok fentebb kifejtett m�don t�rt�n� ismertet�s�t, melynek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a bont�skori nyertes aj�nlati �r k�l�nb�z�tt az eredm�nyhirdet�skori aj�nlati �rt�l. Ennek oka nem az aj�nlat m�dos�t�sa volt, hanem az aj�nlati �r teljes k�r� ismertet�s�nek hi�nya.
Ezzel a magatart�s�val aj�nlatk�r� megs�rtette a rendelkez� r�szben foglaltakat, ez�rt a D�nt�bizotts�g a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n meg�llap�totta a jogs�rt�st. Az aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s�t lez�r� d�nt�se jogszer� volt, �gy az elk�vetett jogs�rt�s s�ly�ra tekintettel nem tartotta indokoltnak emiatt a k�zbeszerz�si elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�t.
A jogorvoslati k�relem egy�b r�szeit a Kbt. 88. � (1) bekezd�se alapj�n, mint alaptalant utas�totta el a D�nt�bizotts�g.
Jogs�rt�s meg�llap�t�sra ker�lt, �gy a Kbt. 88. � (1) bekezd�s g) pontja alapj�n k�telezte aj�nlatk�r�t 30 000 Ft igazgat�si szolg�ltat�si d�j megfizet�s�re. A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 2000. janu�r 26.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszk�r s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.
k�zbeszerz�si biztos