KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1275)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.331/14/1999
Tárgy: Maszer Rt. jogorvoslati kérelme Esztergom Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Magyar Épületszerelő-ipari Rt. (1097 Budapest, Koppány u. 1315., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Vereczkei Kálmán ügyvéd (2500 Esztergom, Deák F. u. 810.) által képviselt Esztergom Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Esztergom Körösy László Középiskolai Kollégium (160 fh.) teljes felújítása és bővítése. Ezen belül: új magas tető építése 954 bruttó m2, amelyből 336 m2 (hasznos terület) beépítésre kerül. Meglévő hasznos alapterület 2970 m2" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (3) bekezdését, a 43. § (4) és (5) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint az 53. § (1) bekezdés a) pontját, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Felhívja a Döntőbizottság az ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy az ajánlati dokumentáció árát a Kbt. 37. § (3) bekezdésére figyelemmel határozza meg, és az így meghatározott ár, valamint a 100 000 Ft + áfa közötti különbözetet e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a K. É. 1999. október 6-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására, a beszerzés tárgyát a rendelkező részben írtak szerint határozva meg.
A felhívás 8. pontjában 1 M Ft ajánlati biztosíték nyújtását írta elő.
Eszerint "a biztosíték összegének beérkezési határideje (jóváírás ideje) az ajánlatkérőhöz az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 24 óra". Az ajánlati biztosíték nyújtására az ajánlatkérő bankgaranciát is elfogadott hitelt érdemlő igazolással.
A 11. a) pont szerint az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevők és a 10%-ot meghaladó részben bevonni kívánt alvállalkozók csatolják az alábbiakat:
Pénzintézettől származó a benyújtást megelőző 30 napnál nem régebbi keltezésű nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
mióta vezeti a vállalkozó bankszámláját,
a vállalkozó fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
számláján sorban állás volt-e és utoljára mikor.
Cégbírósági bejegyzésről szóló igazolást (3 hónapnál nem régebbi), vagy ennek hiányában cégjegyzékének bíróság által átvett hitelesített példányát. Amennyiben el nem bírált módosítási kérelmük van, úgy annak másolatát.
Konkrét referenciajegyzéket az előző 3 évre vonatkozóan, egy-egy referencialevél csatolásával.
Elmúlt 3 évre vonatkozó mérleg- és eredménykimutatást.
Műszaki-technikai felszereltség ismertetését.
A teljesítésbe bevont vezetők és dolgozók felsorolását, képzettségük, beosztásuk megjelölésével, a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontjával összhangban.
ISO 9001, illetve 9002 minősítő okirat másolata.
10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóknak, illetőleg a teljesítményben részt vevő személyeknek a megnevezését.
A Kbt. 46. § (4)(6) bekezdése szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat.
Az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait a 11. b) pont tartalmazta:
Amennyiben a számlán a pénzintézet által megküldött bankszámlán az elmúlt egy évben egy időben 5 M Ft-nál nagyobb összegű sorban állás volt.
A vagyon 30 M Ft alatt van.
A felhívásban megjelölt kivitelezésre vonatkozó műszaki, technikai felszereltség hiányzik, illetve nem megfelelő.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi részszempontok alapján, 05-ig terjedő pontozás mellett:
Súlyszám

1. Vállalási ár 10

2. Kivitelezési munkával járó zavarás mértéke (működő intézményekhez való alkalmazkodás, megvalósulási ütemterv) 4

3. Az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés 3

4. Vállalt egyéb garanciák a törvényben előírtakon felül 2

5. A dokumentációhoz képest kedvezőbb műszaki megoldások, anyagok 1
Az ajánlati felhívásban foglalt határidők alapján az ajánlattételi határidő 1999. november 16-án 9 óra volt; az eredményhirdetésé november 26-án 9 óra, a szerződéskötésé december 6-a.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelynek árát 100 000 Ft + áfában határozta meg. Az tartalmazta az építési engedélyt, a tervdokumentációt, a műleírást és a mennyiségi kiírást.
A helyszíni konzultációra, amelyről jegyzőkönyv is készült, 1999. október 26-án került sor.
1999. november 3-án a Maszer Rt. írásban kérdést intézett az ajánlatkérőhöz, az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos bankgaranciáról. A választ valamennyi ajánlattevő részére megküldték.
Ajánlatkérő Pénzügyi és Költségvetési Irodájának vezetője 1999. november 15-én levélben értesítette a Városfejlesztési Irodát arról, hogy 2 ajánlati biztosíték érkezett be a határidőig, a Duna-Épszer Rt.-től és a Korintosz Kft-től.
Az ajánlatok beadására és bontására 1999. november 16-án került sor 9.00 órakor, közjegyző jelenlétében. Ajánlatot tett: a kérelmező, a KÉSZ Kft., a Geiszler Bt., a Strabag Hungária Rt., a Dunaépszer Rt., a Korintosz Kft. és a Fővárosi Építő Rt.
Érvénytelenséget ekkor nem állapítottak meg. A bontási eljárás után a kijelölt bírálóbizottság átnézte az ajánlatokat az ajánlati felhívásban kért tények, adatok és igazolások tekintetében, sok hiányosságok állapítva meg. A Geiszler Bt. 1999. november 17-én hagyta ott a Városfejlesztési Irodán 1996. évi egyszerűsített mérleg- és eredménylevezetését.
Az ajánlatok értékeléséről 1999. november 22-én készült jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a bontás másnapján a Korintosz Kft. árat módosított, ami elfogadhatatlan.
A bírálóbizottság megállapította, hogy a Geiszler Bt. ajánlatában számítási hiba van, mert árajánlatának "szellőzés" tétele a főösszesítőből kimaradt, így az ajánlati ár a korrekció után bruttó 216 644 501 Ft-ról 227 527 128-ra módosul.
A pontozás elvégzése után az előkészítő bizottság szerint a nyertes a Geiszler Bt. ajánlata lett.
Kész Kft.
1. részszempont: 3
súlyszám: 10
össz.: 30
2. részszempont: 5
súlyszám: 4
össz.: 20
3. részszempont: 3
súlyszám: 3
össz.: 9
4. részszempont: 2
súlyszám: 2
össz.: 4
5. részszempont: 0
súlyszám: 1
össz.: 0
Mindösszesen: 63
Geiszler Bt.
1. részszempont: 5
súlyszám: 10
össz.: 50
2. részszempont: 5
súlyszám: 4
össz.: 20
3. részszempont: 5
súlyszám: 3
össz.: 15
4. részszempont: 3
súlyszám: 2
össz.: 6
5. részszempont: 0
súlyszám: 1
össz.:
Mindösszesen: 91
Strabag Rt.
1. részszempont: 1,5
súlyszám: 10
össz.: 15
2. részszempont: 3
súlyszám: 4
össz.: 12
3. részszempont: 4
súlyszám: 3
össz.: 12
4. részszempont: 3
súlyszám: 2
össz.: 6
5. részszempont:
súlyszám: 1
össz.:
Mindösszesen: 45
Maszer Bt.
1. részszempont: 4
súlyszám: 10
össz.: 40
2. részszempont: 4
súlyszám: 4
össz.: 16
3. részszempont: 4
súlyszám: 3
össz.: 12
4. részszempont: 4
súlyszám: 2
össz.: 8
5. részszempont:
súlyszám: 1
össz.:
Mindösszesen: 76
Duna Épszer Rt.
1. részszempont: 1
súlyszám: 10
össz.: 10
2. részszempont: 5
súlyszám: 4
össz.: 20
3. részszempont: 5
súlyszám: 3
össz.: 15
4. részszempont: 3
súlyszám: 2
össz.: 6
5. részszempont:
súlyszám: 1
össz.:
Mindösszesen: 51
Korintosz Kft.
1. részszempont: 2
súlyszám: 10
össz.: 20
2. részszempont: 5
súlyszám: 4
össz.: 20
3. részszempont: 3
súlyszám: 3
össz.: 9
4. részszempont: 5
súlyszám: 2
össz.: 10
5. részszempont: 4
súlyszám: 1
össz.: 4
Mindösszesen: 63
Fővárosi Építő Rt.
1. részszempont: 1,5
súlyszám: 10
össz.: 15
2. részszempont: 1
súlyszám: 4
össz.: 4
3. részszempont: 3
súlyszám: 3
össz.: 9
4. részszempont: 2
súlyszám: 2
össz.: 4
5. részszempont:
súlyszám: 1
össz.:
Mindösszesen: 32
Megállapították a választásnál figyelembe vett előnyöket és hátrányokat is, érvénytelenséget, illetve alkalmatlanságot azonban a bizottság nem állapított meg.
Másnap, 1999. november 23-án valamennyi ajánlattevőt értesítették a Kbt. 43. § (7) alapján a következőkről:
a Geiszler Bt. főösszesítőjéből kimaradt összeg miatt az ajánlati ár módosításáról,
a Korintosz Kft. ajánlati összege helyesen a bontáskor megállapítottakkal szemben 307 318 156 Ft, míg a 17 913 861 Ft-os összeg műszaki észrevételként szerepel azon túl az ajánlatban.
A képviselő-testület 1999. november 24-i ülésére többféle döntési alternatívát tartalmazó előterjesztés készült, a testület azonban végleges döntést nem hozott.
A képviselő-testület november 24-i rendkívüli ülésén 532/1999. (XI. 24.) sz. határozatával az eljárás eredményessé minősítése mellett első helyezettként a Geiszler Bt.-t, másodikként a kérelmezőt jelölte meg, 1999. november 26-i eredményhirdetési időponttal.
Ezt követően a képviselő-testület november 25-én rendkívüli ülést tartott. 534/1999. (XI. 25.) sz. határozatában az eredményhirdetést elhalasztotta, 535/1999. (XI. 25.) sz. határozatában pedig 1999. december 2-ig hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő november 25-én írásban (faxon) értesítette ajánlattevőket arról, hogy a november 25-re meghirdetett eredményhirdetést elhalasztja későbbi időpontra, majd november 26-án kelt levelében felhívást küldött mindegyik ajánlattevőnek a hiányok pótlására, december 2-i beérkezési határidővel. A hiánypótlási felhívásokat személyre szólóan küldték ki, azokról a többi ajánlattevőt nem értesítették. A Duna Épszer Rt. a határidőn túl, a többi pályázó azon belül adta be a hiánypótlást.
A Maszer Rt. 1999. december 1-jén levelet írt ajánlatkérőnek. E szerint megküldött borítékbontási jegyzőkönyvből látható, hogy nem minden ajánlattevő tett eleget a kiírás 8. b) pontjának, azt vegye figyelembe ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján.
A kiegészített ajánlatokat a bizottság 1999. december 6-án értékelte. Javasolta a KÉSZ Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, nyertesnek a Geiszler Bt. kihirdetését bruttó 227 527 128 Ft-os vállalási árral, míg második helyezettnek a Maszer Rt.-t 249 673 839 Ft-os vállalási árral.
A képviselő-testület december 9-i határozataival meghozta az eljárást lezáró döntését:
a KÉSZ Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette tekintettel arra, hogy nem a cégkivonat szerint aláírásra jogosult írta alá az ajánlatot és nyilatkozatokat,
a Geiszler Bt.-t nem zárta ki, elfogadva a késve érkezett biztosítékot, tekintettel arra, hogy a jóváírás egy napot késett,
első helyezettként a Geiszler Bt.-t, másodikként a kérelmezőt jelölte meg.
Az eredményhirdetésre december 10-én került sor.
Kérelmező 1999. december 13-án érkezett jogorvoslati kérelmében amelyet a tárgyaláson kiegészített kérte az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, a nyertes kizárását és a kérelmező nyertessé nyilvánítását, ideiglenes intézkedésként pedig a szerződéskötés megtiltását. Előadta, hogy november 30-án jutott tudomására az, hogy a nyertes ajánlati biztosítéka késve érkezett meg az ajánlatkérő számlájára.
Arról a jogsértésről, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, az eredményhirdetésen értesült.
A Döntőbizottság D.331/3/1999. sz. határozatával a szerződéskötést megtiltotta, a szerződés megkötésére nem került sor.
Ajánlatkérő a tárgyaláson módosított ellenkérelmében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint a kérelem elkésett, miután kérelmező a bontáskor, november 16-án értesült a Geiszler Bt. ajánlati biztosítékénak késedelméről.
Elismerte, hogy a felhívás 8. b) pontja szerint a biztosíték összegét akkor kell ajánlatkérőhöz érkezettnek tekinteni, amikor az az ajánlatkérő bankszámláján megjelenik. A Kbt. szabályainak szigorú értelmezése mellett a nyertes nem tett eleget az ajánlati felhívásban megfogalmazott követelményeknek, ajánlatkérő azonban azt vette figyelembe, hogy a nyertest nem terhelte mulasztás az ajánlati biztosíték késedelmes befizetése miatt. Erre ugyanis amiatt került sor, hogy az ajánlatkérő bankja nem tudta elfogadni a készpénzes befizetést.
Ajánlatkérő eljárása során a "vagyon" fogalmának meghatározásakor 531/1999. (XI. 24.) sz. határozatával úgy döntött, hogy "a törzstőkén" felüli anyagi eszközöket is figyelembe vette.
A KÉSZ Kft. ajánlatát azért nyilvánították érvénytelenné, mert az abban található meghatalmazás nem volt cégszerűen aláírva, az nem a cég székhelye szerinti pecséttel volt ellátva. A szerződéstervezet az ügyvezető igazgatót tüntette fel aláírásra jogosultként, aki a szerződést meghatalmazotti minőségének feltüntetése nélkül írta alá.
A tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a KÉSZ Kft. ajánlatában található meghatalmazás jogszerű volt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás alatt, a Döntőbizottság felszólítása ellenére sem nyilatkozott arról, hogy a Strabag Rt., a Duna Épszer Rt. és a Fővárosi Építő Rt. ajánlatának hiányossága miben nyilvánult meg. Az egyéb érdekeltek közül a nyertes Geiszler Bt. előadta, hogy rajta kívül álló okból nem tudta készpénzben befizetni az ajánlati biztosítékot, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Pályázatához csatolta a befizetést igazoló átutalási bizonylat másolatát, és erre a bontáskor fel is hívta a figyelmet.
A pénzügyi teljesítéseket szabályozó jogszabály szerint a teljesítés időpontja szerinte a befizető bankszámlája megterhelésének időpontja, így késedelembe nem esett. Megfelelő műszaki tartalommal ő tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A Döntőbizottság a tárgyaláson felhívta a figyelmet arra, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján hivatalból vizsgálja azt, hogy ajánlatkérő a dokumentáció árának meghatározásakor eleget tett-e a Kbt. 37. § (3) bekezdésében írtaknak.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a dokumentáció árát mérlegelés alapján, méltányosan határozták meg, a felújításhoz kapcsolódó ajánlatkérési terv 3 800 000 Ft-os díja alapján.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.

1. A Döntőbizottság eljárása során először azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett-e.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második mondata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudómásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
E rendelkezésből megállapítható, hogy a határidőket a törvény:
a) a jogsértő esemény,
b) tudomásra jutástól számítja.
A jogsértő eseménynek a Geiszler Bt. ajánlata érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntés elmaradását kell tekinteni. Ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetésig állapíthatja meg az ajánlat érvénytelenségét, tehát a jogsértés december 10-én történt és jutott a kérelmező tudomására.
Így a jogorvoslati kérelem nem késett el.

2. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése (a nyertes Geiszler Bt. ajánlatára vonatkozóan) megfelel-e a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése első mondata szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. [Kbt. 41. § (1) bekezdése.]
A Kbt. nem teszi lehetővé mulasztás esetén a felróhatóság vizsgálatát, illetve figyelembevételét. Az ajánlati felhívás 8. b) pontja egyértelműen meghatározza, hogy a biztosíték beérkezési határidejének az ajánlati határidő lejártát megelőző 24 órát kell tekinteni. A biztosíték összegének így 1999. november 15-én 9 óráig kellett volna az ajánlatkérő számlájára beérkeznie. A Geiszler Bt. e kötelezettségének nem tett eleget.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. [Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pont.]
Az eljárás további szakaszában pedig nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett [Kbt. 53. § (2) bekezdése], tehát a Geiszler Bt. ajánlata a végső elbírálásban nem vehetett részt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő csak a ki nem zárt és érvényes ajánlatokat bírálhatja el, nem minősíthette volna nyertessé az érvénytelen ajánlatot benyújtó Geiszler Bt.-t.
Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését.

3. Ezt követően a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján azt vizsgálta meg, hogy a beérkezett ajánlatok érvényesek-e a Kbt. fent idézett rendelkezései alapján.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja utolsó francia bekezdése előírja, hogy csatolni kell a Kbt. 46. § (4)(6) bekezdése szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat.
A Kbt. 46. § (1) bekezdése b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
Az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik a 46. § (l) bekezdés a), c) pontja, illetve a 46. § (2) bekezdés hatálya alá, és hogy a 46. § (l) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. [Kbt. 46. § (4) bekezdése.]
Az ajánlattevő a 46. § (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 46. § (1) bekezdés b) pontja és ha az ajánlatkérő ezt előírta a 46. § (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e. [Kbt. 46. § (5) bekezdése.]
Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. [Kbt. 46. § (6) bekezdése.]
A Kbt. 53. § (1) bekezdése a) pontja alapján pedig az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. Az eljárás további szakaszában pedig nem vehet részt az, akit az eljárásból kizártak. [Kbt. 53. § (2) bekezdése.]
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Korintosz Kft.-t ki kellett volna zárni az eljárásból.
Az általa 10%-ot meghaladó mértékben a teljesítésbe bevonandó alvállalkozókról ugyanis nem csatolta a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot.
Az ajánlatában található nyilatkozat mint az ajánlatkérő maga is elismerte nem felel meg a Kbt. vonatkozó előírásainak, így az nem fogadható el.
E nyilatkozatban a Korintosz Kft. ügyvezetője kijelenti, hogy a Kft. "és a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek azok az alvállalkozók, akiket a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe kívánnak venni a teljesítésben nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 46. § (1) bekezdés a), továbbá a c), d) és e) pont hatálya alá".
A nyilatkozat szövegét értelmezve a Döntőbizottság megállapította, hogy az az 1999. évi LX. törvénybe foglalt módosítás előtti rendelkezésekre utal. Ezt a hatályos Kbt. igazolásokkal, nyilatkozatokkal kapcsolatos kizárási szabályaival (Kbt. 46. §) összevetve megállapítható, hogy hiányzik az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó, a Kbt. 46. § (4) bekezdésében előírt nyilatkozat, így a Korintosz Kft.-t a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján ki kellett volna zárni az eljárásból, miután ajánlatát a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be.
Ugyancsak e rendelkezésre figyelemmel ki kellett volna zárni a Fővárosi Építő Rt.-t, miután szintén nem csatolta a Kbt. 46. § (4) bekezdése alapján nyilatkozatát arról, hogy mely elkülönített állami pénzalap irányában áll fenn fizetési kötelezettsége.
Ajánlatkérő e kötelezettségeinek nem tett eleget, így megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját.
Megállapítható tehát, hogy a Kbt. fent idézett 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehetett volna részt a Geiszler Bt., a Korintosz Kft. és a Fővárosi Építő Rt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a KÉSZ Kft. viszont érvényes ajánlatot tett.
A kifogásolt meghatalmazás érvényességével kapcsolatban a következő jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni:
A polgári perrendtartásról (továbbiakban: Pp.) szóló 1952. évi III. törvény 69. § (2) bekezdése szerint az írásbeli meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A csatolt meghatalmazás megfelel a Pp. magánokiratra vonatkozó 2 vagylagos rendelkezésének is. Azt két tanú előtt (azok lakcímének feltüntetése mellett) a meghatalmazó saját kezűleg aláírta [Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja], és az megfelel a jelen esetre vonatkozó gazdálkodó szervezet által kiállított okirat szabályszerű aláírására vonatkozó rendelkezéseknek is [Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontja].
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 40. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság aláírási címpéldányán megjelölt módon feltüntetett cégneve alatt hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját névaláírásukkal látják el.
A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 18. § (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) tartalmazza.
A Döntőbizottság összehasonlította a meghatalmazáson és a címpéldányon található aláírás módját és formáját.
A cégvezető, Varga Mihály cégjegyzésre vonatkozó aláírási címpéldány így szól: "Alulírott Varga Mihály... a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetője a céget akként jegyzem, hogy a cég nyomtatott cégneve alá a nevemet az alábbiak szerint írom."
A meghatalmazáson szereplő aláírás megegyezik az aláírási címpéldányon találhatóval. A meghatalmazáson fellelhető a Kft. nyomtatott neve is.
A gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvántartásról szóló törvények fent említett rendelkezései alapján, tekintettel az ajánlathoz csatolt cégkivonatra és aláírási címpéldányra is, a szerződésben nem volt szükséges feltüntetni az ügyvezető igazgató meghatalmazotti státusát, a meghatalmazás megfelel a jogszabályi előírásoknak.
A Döntőbizottság meg kívánja jegyezni, hogy ajánlatkérő nem járt el konzekvensen, hiszen a nyertes szerződéstervezetében sincs feltüntetve az aláírásra jogosult státusa, vele szemben erre hivatkozással mégsem alkalmazott jogkövetkezményt.
Ugyancsak érvényes ajánlatot tett a kérelmező, a Duna Épszer Rt. és a Strabag Rt.
Ajánlatkérőnek az eljárás nyertesét, azaz az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt a 4 érvényes ajánlatot benyújtó, ki nem zárt ajánlattevő, a kérelmező, a KÉSZ Kft., a Strabag Rt. és a Duna Épszer Rt. közül kellett volna kiválasztania.
Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatokat is elbírált, továbbá az érvényes ajánlatot benyújtó KÉSZ Kft. ajánlatát nem vette figyelembe, eljárást lezáró döntése jogsértő volt.
A döntés megsemmisítését követően eljárhat a 88. § (6) bekezdés szerint. Tekintettel arra, hogy lehetősége van ajánlatkérőnek az érvényes ajánlatok újbóli elbírálására, a Döntőbizottság az értékelés megfelelőségét nem vizsgálta.

4. Ajánlatkérő nem tartotta be a hiánypótlással kapcsolatos előírásokat sem. A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Ajánlatkérő ezzel szemben a hiánypótlás során nemcsak a 44. § és 46. § szerinti igazolás, illetve nyilatkozat utólagos csatolását, hanem a benyújtott ajánlatok kiegészítését kérte:
a Geiszler Bt.-től nyilatkozatot a munkakezdésre és a biztosítás vállalására,
a KÉSZ Kft.-től pénzügyi ütemezést (amelyet egyébként az ajánlat tartalmazott),
a Fővárosi Építőipari Rt.-től pénzügyi és megvalósítási ütemtervet.
Ajánlatkérő e magatartásával megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdésében írtakat.
Ajánlatkérő azzal is megszegte a hiánypótlás lehetővé tételének szabályait, hogy a tárgyaláson meghallgatott tanúvallomásokban foglaltak szerint az ajánlatok bontását követően, de még a hiánypótlási lehetőség biztosítása előtt befogadta a Geiszler Bt. ajánlatának kiegészítését, a gazdálkodásra vonatkozó mérlegadatok tekintetében.
Ajánlatkérő eljárása során megsértette a Kbt. 43. § (5) bekezdésében írtakat is, miután az abban foglaltakkal ellentétben az ajánlatok bontását követően lehetővé tett hiánypótlásról nem tájékoztatta haladéktalanul, egyidejűleg és írásban az összes ajánlattevőt.

5. Ajánlatkérő továbbá megsértette a Kbt. 37. § (3) bekezdésében írtakat is. E szakasz szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket alapul véve kell megállapítani.
Ajánlatkérő ezzel szemben az építési tervezési költség alapján, mérlegeléssel határozta meg a dokumentáció árát.
Az építészeti-műszaki terv elkészítése azonban az épített környezet átalakításáról, védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési eljárás lebonyolításáról függetlenül kötelező, az az építtető feladata, tehát költsége nem a közbeszerzési eljárásra tekintettel merül fel, ezért a dokumentáció árába nem számítható be.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja, a költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik.

Budapest, 2000. február 3.

Dr. Magasi Ildikó s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos