KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1279)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.369/11/1999
Tárgy: Generali-Providencia Biztosító Rt. jogorvoslati kérelme a Belügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Generali-Providencia Biztosító Rt. (1066 Budapest, Teréz krt. 42–44., képviseli: dr. Jánó Mária jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) által a Belügyminisztérium (1051 Budapest, József Attila u. 2–4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "csoportos élet- és balesetbiztosítás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, egyéb érdekeltek érdemi nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 1999. augusztus 31-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására, BM szervei hivatásos állományára, az önkormányzati hivatásos tűzoltókra, a tűzoltó-szakiskola oktatóira és hallgatóira, az önkéntes tűzoltókra; valamint az RTV I. évfolyamos hallgatóira csoportos élet- és balesetbiztosítás beszerzésére vonatkozóan.
A felhívás 3. a) pontja értelmében a beszerzés mennyiségét összesen 60 000 főre 2000. évre kötendő csoportos élet- és balesetbiztosítás keretében 2000. évben rendelkezésre álló mindösszesen 125 M Ft-ért nyújtandó biztosítási szolgáltatásban jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, megadta továbbá az elbírálás szempontjait azok fontossági sorrendjében:
– rendelkezésre álló keretösszeg terhére ajánlott élet- és balesetbiztosítási konstrukciók és szolgáltatások,
– referenciák,
– fizetési kondíciók,
Többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította ajánlatkérő.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely – többek között – a szerződési feltételeket, az ajánlattétel kötelező formai és tartalmi előírásait, az elbírálás szempontjai szerint adható pontszámokat, valamint 4 db mellékletet tartalmazott. A dokumentációban meghatározta azt is, hogy csak 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolata csatolható.
Az ajánlatok bontási határidejére, 1999. november 1-jére az Atlasz Biztosító Rt., az AB-Aegon Biztosító Rt., a Winterthur Biztosító Rt., a Hungária Biztosító Rt., a Generali-Providencia Biztosító Rt. és az OTP Garancia Biztosító Rt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt egy ízben 30 nappal meghosszabbította, majd az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, és az 1999. december 22-i eredményhirdetésen nyertesként az Atlasz Biztosító Rt. II. és IV. változatú ajánlatát, következő legkedvezőbb ajánlatot tevőként pedig a Generali-Providencia Biztosító Rt. II. változatú ajánlatát hirdette ki. Az OTP Garancia Biztosító Rt. és az AB-Aegon Biztosító Rt. ajánlatát a 30 napnál régebbi cégkivonat miatt érvénytelennek nyilvánította.
A szerződés 1999. december 29-én megkötésre került.
A Generali-Providencia Biztosító Rt. 1999. december 30-án beadott, majd módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő azon magatartását, hogy az ajánlati felhívásban a mindösszesen 125 M Ft összeget, mint a szolgáltatás díját meghatározta, így ettől nem térhetett el, és álláspontja szerint azok az ajánlatok, amelyek az ajánlati felhívásban megjelölt 125 M Ft-nál kisebb díjat tartalmaztak, érvénytelenek.
Indokolásul előadta, hogy az ajánlatkérő fix összegben – 125 M Ft – határozta meg a díjat, és ettől eltérni nem lehetett volna.
Kifejtette azt is, hogy véleménye szerint a nyertes ajánlata sérti az 1995. évi XCVI. törvény 74. §-ban foglalt minimáldíj elvét.
Kifogásolta tovább, hogy az ajánlatkérő nem küldött részére jegyzőkönyvet az eljárás eredményhirdetéséről.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelem azon része, amely az ajánlati felhívás tartalmát, illetve szövegezését támadja, elkésett.
A kérelem azon része vonatkozásában, mely szerint a 125 M Ft alatti összegre ajánlatot tevők ajánlatai érvénytelenek, alaptalanság címén szintén annak elutasítását kérte. Indoklásul előadta, hogy az ajánlatkérő felhívásában ezt az összeget jelölte meg keretösszegként, amely maximálisan rendelkezésre áll, mégpedig annak érdekében, hogy minél több ajánlatból választhasson ezen összeg erejéig.
Ezt támasztja alá álláspontja szerint az elbírálási szempont első szempontja, amikor is a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével értékelik a szolgáltatás díját.
Mindezek alapján tehát nem tehette volna meg, hogy a kérdéses ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítja, hisz sem a felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan kitételt, hogy csak a 125 M Ft-os díjon lehet ajánlatot tenni.
Így eljárása során jogszabályt nem sértett.
Egyéb érdekeltként az Atlasz Biztosító Rt. nyújtott be érdemi észrevételt, melyben előadta, hogy ajánlatuk mindenben megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek. Az ajánlati felhívásban megjelölt összeg az ellenszolgáltatás felső határát jelentette, attól lefelé el lehetett térni.
A kérelmező jogorvoslati kérelme, amely az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozott, elkésett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívás 1999. augusztus 31-én jelent meg a K. É.-ben. Az ajánlatkérő 1999. november 1-jéig, az ajánlattételi határidőig nem módosította felhívását, tehát a kérelmezőnek ettől számítva 15 nap állt volna rendelkezésére, hogy kérelmet előterjesszen. Ezt azonban ő csak 1999. december 30-án tette meg, az eredményhirdetést követően, a szubjektív jogvesztő határidőn túl. A 125 M Ft keretösszeg ténye tudomására jutott legkésőbb az ajánlat benyújtásakor, hiszen ekkor már áttanulmányozta az ajánlati felhívást és a dokumentációt, és rendelkezett azzal az információval, hogy az első elbírálási szempont tekintetében a megajánlott szolgáltatási díjak értékelésekor szem előtt tartja ajánlatkérő a rendelkezésre álló keretösszeget. Minderre tekintettel tehát a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen része, figyelemmel a Kbt. 79. § (5) bekezdésére elkésett.
A fenti indokolásra figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyetlen pontja sem tartalmazott olyan kikötést, mely szerint csak és kizárólag a 125 M Ft-os értékben lehet ajánlatot tenni, az annál alacsonyabb összegben nem.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az esteket, amikor az ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A vitatott nyertes ajánlattevő ajánlata azonban a meghatározott keretösszegen belüli ajánlati árat tartalmazta, így erről az ajánlatról nem lehet azt megállapítani, hogy az eltérne a fentebb hivatkozott ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban foglaltaktól.
Ebből következően az Atlasz Biztosító Rt. és az AB-Aegon Biztosító Rt. ajánlata nem volt érvénytelen az általuk megajánlott összegek okán.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése kimondja, hogy a kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell. A Kbt. ezen túlmenően más kötelezettséget nem ró az ajánlatkérőre, így tehát nem köteles a nyilvános eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet az ajánlattevőknek megküldeni. Az ajánlattevőknek lehetőségük van az ajánlatkérői döntés indokát kérni a Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint, ezt azonban kérelmező nem kérte, így ajánlatkérő ennek hiányában nem köteles döntésének részletes indokát adni. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a Döntőbizottság a költség viseléséről.
A Döntőbizottság a Kbt. 82. §-a alapján ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 31.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos