KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1422)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.25/10/2000
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Bajai Logisztikai Kft. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: bizottság elnöke) által a Bajai Logisztikai Kft. (1085 Budapest, Rigó u. 3., továbbiakban: ajánlatkérő) "Bajai Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítását előkészítő program készítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, a döntésért felelős Keresztes István ügyvezetővel szemben pedig 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírságot szab ki. Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Keresztes István ügyvezetőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 1999. évben pályázat útján támogatást nyert a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácstól a Bajai Logisztikai Központ megvalósítását előkészítő program elkészítéséhez 5 500 000 Ft összegben.
A támogatás megítéléséről szóló határozat 1999. október 18-án kelt, amely a szerződéskötés határidejét 1999. december 10-ében határozta meg.
A határozat mellékletében szereplő utasítások között feltételként szerepelt, hogy a szerződéskötésig a támogatottnak be kell nyújtania az időközben lebonyolított közbeszerzési eljárás dokumentumait, illetve az annak alapján megkötött szerződést.
Mivel ajánlatkérő rövidnek találta a rendelkezésre álló időt ahhoz, hogy nyílt közbeszerzési eljárást folytasson le, ezért kérelemmel fordult a Területfejlesztési Tanácshoz, hogy a szerződéskötési határidőt hosszabbítsák meg.
Erre az engedélyt 1999. december 16-án meg is kapta, a szerződéskötési határidő 2000. február 10-ig került meghosszabbításra.
Ajánlatkérő ezt követően 2000. január 20-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett, az eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölve meg.
Ajánlattételre felhívta a "Négy P" Bt.-t, a POLLUX Kft.-t és az SVK Bt.-t. Ajánlatkérő által beszerezni kívánt előkészítő programnak tartalmilag a következőkre kellett kiterjednie: adatbeszerzés a meglévő infrastruktúráról, geodéziai alapadatok rögzítése, vezetékes ellátások műszaki vizsgálata és az ezekkel kapcsolatos javaslatok, illetve költségvetés készítése.
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos előírásokat, azt hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kérő ajánlattevőt kívánja kiválasztani, és hogy a teljesítés határideje 2000. június 30.
Ajánlatkérő dokumentációt nem készített, de az írásbeli kérdésfeltevés lehetőségét biztosította az ajánlattevők számára.
A 2000. február 1-jei ajánlattételi határidő előtt 2000. január 27-én az egyes ajánlattevőkkel külön-külön sor került az első tárgyalásra. 2000. február 1-jére mindhárom felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. A nyertes a POLLUX Kft. lett 7,9 M Ft-os ajánlatával. A szerződés 2000. február 8-án megkötésre került.
Ajánlatkérő a Kbt. 71/B § (2) bekezdésnek megfelelően az eljárás megindításáról szóló tájékoztatót az ajánlati felhívással együtt 2000. január 20-án megküldte a bizottság elnökének, aki a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján 2000. február 1-jén jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben, mivel a tárgyalásos eljárási fajta választását nem látta megalapozottnak. Ajánlatkérő érdemi észrevételében az eljárás megszüntetését kérte. Indoklásul előadta, hogy sem az első (1999. december 10-i), sem a második, módosított (2000. február 10-i) szerződéskötési határidőig nem volt elegendő idő ahhoz, hogy nyílt közbeszerzési eljárást folytasson le. Az első esetben 53, míg a második esetben 56 nap állt rendelkezésére, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytassa.
Mivel álláspontja szerint ennyi idő alatt semmiképp sem lehetett volna nyílt eljárást lefolytatni, ezért döntött a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási fajta mellett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a bizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ezen törvényhely több feltétel együttes meglétét írja elő ahhoz, hogy az adott eljárási fajta megalapozott legyen. Jelen esetben kiemelendő, hogy a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő 1999. október 18-án rendelkezett a közbeszerzési eljárás indításához a Kbt. 32. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel. A közbeszerzési eljárást tehát ekkor megindíthatta volna. Ez nem zárta volna ki azt, hogy párhuzamosan a szerződéskötési határidő meghosszabbítását is kérje.
Másrészről ajánlatkérő saját állítása szerint csak azt vizsgálta, hogy a nyílt eljárásra biztosított időtartam rendelkezésére áll-e.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. további lehetőségeket ad az ajánlatkérőknek arra az esetre, ha az eljárási határidők lerövidítése szükséges, anélkül, hogy a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a nyilvánosság sérülne.
Ilyen eljárás a Kbt. 65.–67. §-ban szabályozott meghívásos eljárás, illetve annak gyorsított formája (Kbt. 72. §), amelynek időigénye mindössze 10+15 nap+bírálati idő. Ajánlatkérő tehát, amennyiben a támogatás odaítélésekor haladéktalanul indított volna közbeszerzési eljárást, a rendelkezésre álló időn belül lefolytathatott volna olyan eljárást, amelynek során érvényesül a nyilvánosság követelménye is, azaz a törvényben előírt határidők teljesíthetők lettek volna más eljárásfajta alkalmazása mellett is.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva észlelte – külön jogsértés megállapítására azonban nem került sor –, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi határidő előtt külön-külön tárgyalt az egyes ajánlattevőkkel. Ezzel szemben azonban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalás eljárás során is követelmény, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel, egyenlő információk birtokában tehessék meg ajánlatukat. Ennek érdekében az ajánlatok bontását megelőzően külön tárgyalásokra nem kerülhet sor. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazott.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság az ügy összes körülményét és a jogsértés súlyát figyelembe véve az alkalmazható bírság alsó határának megfelelő összeget szabta ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 16.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
