MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (1425)
Kf.V.27.990/1999/4. szám
A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Kollai Gergely (1055 Budapest, Balassi B. u. 7.) ügyvéd által képviselt Hungaroring Sport Rt. (2146 Mogyoród, Pf. 10) felperesnek dr. Deli Betty jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott Tóth Csaba alkalmazott által képviselt Universitas Vállalkozásszervező Szövetkezet (1092 Budapest, Lónyay u. 34.) beavatkozó, a Fővárosi Bíróság 1999. március 9. napján kelt 8.K.31.540/1998/4. számú ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 000 (tizenötezer) forint együttes első- és másodfokú eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak – az Illetékhivatal külön felhívására – 6000 (hatezer) forint kereseti, 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes a K. É. 1998. február 18-án megjelent 7. számában meghívásos gyorsított eljárásra szóló részvételi felhívást tett közzé, többek között gumikorlátok speciális csavarkötéses részleges átépítésére. Ajánlatot nyújtott be az alperesi beavatkozó, a Tétényker Hb Kft. és a NA-JO Bt. A felperes nyertesként a Tétényker Hb Kft.-t hirdette ki, és vele kötött szerződést.
Az alperesi beavatkozó kérelmére az alperes az 1998. május 21-én kelt D.75/11/1998. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését megsértve járt el, amikor nem az elbírálási szempontok figyelembevételével, összességében a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezért a felperessel szemben 2 000 000 forint bírságot szabott ki.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának megváltoztatása és az alperesi beavatkozó kérelmének elutasítása iránt. Másodlagos kereseti kérelme szerint kérte a pénzbírság törlését, illetve annak a szerződési érték szerinti számítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta és a pénzbírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint csak az ajánlati felhívásnak megfelelő, érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze abból a szempontból, hogy az értékelési szempontoknak melyik ajánlat felel meg a legjobban. A beérkezett ajánlatok nem feleltek meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak a Kbt. 46. §-a szerinti igazolások hiánya miatt, ez okból érvénytelenek voltak az ajánlatok, ezért a felperes eljárása a Kbt. 59. § (1) bekezdésébe ütközött. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának korlátja a Kbt. 88. § (4) bekezdése. Ezek szerint bírság csak akkor szabható ki, ha egyúttal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való részvételtől való eltiltására is sor kerül. Mivel ilyen jogkövetkezmény alkalmazásra nem került, ezért a felperessel szemben a bírság kiszabásának nem volt helye.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést az ítélet megváltoztatása iránt. Álláspontja szerint a pénzbírság mellőzéséről szóló ítéleti rendelkezés törvénysértő, a Kbt. 88. § (4) bekezdése nem írja elő feltételként a jogsértés megállapításán túlmenően az ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A feltételek alternatívak, az ajánlatkérő tekintetében a jogsértés megállapítása mellett jogszerűen alkalmazható pénzbírság, mint jogkövetkezmény.
A felperes fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között vizsgálta, és a fellebbezést a Pp. 256/A § (1) bekezdés e) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Az alperes fellebbezése alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kbt. 88. § (4) bekezdését. E rendelkezés szerint az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, vagy a közbeszerzési szerződés megkötését követően az eljárás jogellenességét állapította meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A Kbt. 88. § (4) bekezdése a bírság kiszabásának két esetkörét sorolta fel: az egyik esetben akkor kerülhet sor bírság kiszabására, ha a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, vagy a közbeszerzési szerződés megkötését követően az eljárás jogellenességét megállapította, a másik esetben bírság kiszabására van lehetőség akkor is a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben, ha az ajánlattevőt a Döntőbizottság eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglalt feltételek alternatív feltételek, és nem konjuktív, együttesen alkalmazandó feltételek.
Mindezek alapján az alperes jogszerűen járt el, amikor a felperest az eljárás jogellenességének megállapítása mellett bírság megfizetésére is kötelezte.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes alaptalan keresetét teljes egészében elutasította.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes felmerült első- és másodfokú eljárási költségének viselésére, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM-rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére.
Budapest, 1999. december 6.
Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k.
a tanács elnöke
Lénártné dr. Márton Gizella s. k.
előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.
bíró
