KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1501)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.300/14/1999
Tárgy: SODEXHO Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata "Gyermekintézmények étkeztetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
SODEXHO Magyarország Kft. (1138 Budapest, Cserhalom u. 2., továbbiakban kérelmező) kérelmezőnek, Budapest Főváros XIX. Kerület Önkormányzata (1195 Budapest, Városház tér 18.) "Kerületben lévő 28 gyermekintézmény napi étkeztetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, az ajánlatkérő tárgyaláson tett írásbeli, valamint a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. augusztus 25-én megjelent 34. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé Budapest XIX. Kispest Önkormányzata "gyermekintézmények étkeztetése" tárgyában.
Az ajánlati felhívása 3.6. pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
12 iskolában
– napi háromszori étkezés, napi kb. 1500 adag,
– egyszeri étkezés,
– (összesen kb. 2900 adag, napi kb. 1400 adag)
15 óvodában
– háromszori étkeztetés, napi kb. 2100 adag
1 középiskolában
– egyszeri étkeztetés, napi kb. 100 adag
– (összesen kb. 2200 adag)
Teljesítés helye XIX. kerület egész területe, ezen belül az 1. a), 1. b), 2. a), 2. b) szerinti intézmények területi megoszlása:
I/a.
– Erkel Ferenc Általános Iskola
– Gábor Áron Általános Iskola
– Jókai Mór Általános Iskola
– Koós Károly Általános Iskola
– Pannónia Általános Iskola
– Deák Ferenc Gimnázium
I/b.
– Ady Endre út 150. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Zrínyi út 154. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Corvin körtér 35. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Dobok út 75. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Zoltán út 71. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Esze T. út 25. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Vonás út 10. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Nádasdi út 48. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Ady Endre Általános Iskola
– Berzsenyi Dániel Általános Iskola
– Berzsenyi út 6. sz. alatti Napközi Otthonos Óvoda
– Összesen kb. 2500 adag
II/a.
– Bolyai János Általános Iskola
– Eötvös József Általános Iskola
– Szegfű u. 10. sz. alatti Általános Iskola
– Vass Lajos Általános Iskola két telephely
– Móra Ferenc Általános Iskola
II/b.
– Arany János út 15–17 sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Csokonai út 3–5. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Dobok út 18. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Eötvös út 9. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Karinthy u. 6. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Keleti út 8. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Beszterce u. 4–8. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Petőfi út 34. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Táncsics M. u. 9. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Zrínyi út 6. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– Kb. 2600 adag
Az ajánlattevő a részajánlattétel lehetőségét biztosította a fentebb említett 3. b) pontban megjelölt I/a., I/b., II/a., II/b. pont szerint. Az ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatokat és nyilatkozatokat a felhívás 11. pontjában írta elő.
Meghatározta ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjait az ajánlati felhívás 13. pontjában oly módon, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjai szerint bírálja el, és megadta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét, melyek az alábbiak voltak:
– szolgáltatás ellenértéke,
– szolgáltatás minősége, korcsoportonként meghatározott energia - és tápanyagszükséglet alapján tápanyagtáblázat szerint legalább élelmiszer-minimumokon alapuló (kötelező nyersanyagnorma a 2/1994. (január 30.) NM rendelete 5. sz. melléklete), egyhavi étlaptervezete szerint.
– egyéb, a szolgáltatás minőségét befolyásoló tényező alapján, hagyományos és/vagy reformétkeztetés, adag nagysága, választék szélessége, mélysége.
– szolgáltatás helyére juttatásának ideje és módja,
– referenciák az előző 3 év szolgáltatásairól, vizsgálandó szakszerűség, megbízhatóság, pontosság, az esetleges kifogás a cég működésével kapcsolatban,
– a minőségbiztosítás tanúsítása (felhatalmazott hazai vagy nemzetközi intézet részéről.)
– ajánlattevő jegyzett tőkéje.
Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt nem készített.
Az ajánlatok bontására 1999. szeptember 5-én került sor. Az alábbi 6 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát.
Penzió Kft., Elamen Rt., Junior Rt., Herdlicska Márton egyéni vállalkozó, Rapeta Kft., és SODEXHO Kft., a kérelmező.
Az előbb említett első négy ajánlattevő teljes körű ajánlatott tett, míg a Rapeta és a SODEXHO az ajánlati felhívásban meghatározott I/a. és I/b. alatt megjelölt területekre vonatkozólag adta be ajánlatát.
Az ajánlatokat bírálóbizottság és három, az ajánlatkérő által felkért szakértő is értékelte, majd 1999. november 4-én eredményt hirdetett az alábbiak szerint:
Az I/a. területre a nyertes a Junior Rt., következő legkedvezőbb ajánlatot tevő az Elamen Rt.
Az I/b. területen a legkedvezőbb ajánlatot tevő az Elamen Rt., míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő a Junior Rt.
A II/a. területre a legkedvezőbb ajánlatot tevő a Junior Rt., míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő az Elamen Rt.
A II/b. területre a legkedvezőbb ajánlatot tevő az Elamen Rt., míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt, a Junior Rt.-t hirdette ki.
A SODEXHO Kft. 1999. november 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Kérelmező sérelmezte a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, álláspontja szerint összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevő más szolgáltató is lehetett volna. A bírálóbizottságnak lehetősége volt arra, hogy a törvényesség betartása mellett egyértelműen dönthessen az egész terület ellátására vonatkozó pályázat tekintetében. Nézete szerint az ajánlati felhívás az értékelési szempontok, illetve a döntési határozat nem "konform" egymással. A döntésnél nem fogalmazható meg egyértelműen, hogy a kiírásnak megfelelő eredményt hirdettek ki, ezért kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazzon, és tiltsa meg a szerződéskötést, valamint az ajánlatkérő döntését semmisítse meg.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint ők összességében a legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdették ki nyertesnek. A részajánlatra vonatkozó rendelkezés lehetővé tette több legkedvezőbb ajánlatot tevő kihirdetését.
Herdlicska Márton egyéni vállalkozó az értékelési eljárást jogsértőnek ítélte, álláspontja szerint ugyanazokkal a kondíciókkal az egyik ajánlat részben nyertes, míg ugyanazokkal a kondíciókkal ugyanazon ajánlati árakkal pedig egy másik ajánlattevő a nyertes, ami véleménye szerint jogszabálysértő.
A Junior Rt. a tárgyaláson tett érdemi észrevételében nem tartotta sérelmesnek az ajánlatkérő egy döntését sem, ugyanígy az Elamen Rt. sem. Kérelmező az 1999. december 15-én megtartott nyilvános tárgyaláson szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg, szóban nyilatkozatot nem tett.
Ajánlatkérő a szerződéseket nyertes ajánlattevőkkel megkötötte. A kérelmező jogorvoslati kérelmének egy része elkésett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésôbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetőleg kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező az ajánlati felhívás tartalmáról tudomást szerzett annak megjelenését követően, de legkésőbb mindenképpen az ajánlat benyújtásának pillanatáig, azaz 1999. október 5-ig. Tehát ekkor tudomást szerzett arról, hogy milyen módon kéri az ajánlat megtételét, milyen körben engedi a részajánlattétel lehetőségét, és milyen módon kívánja az ajánlatokat összehasonlítani. Amennyiben úgy ítélte meg, hogy ez jogsértô, akkor a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezhetett volna jogorvoslati eljárást, de legkésőbb, amely határidő az ajánlatok benyújtásáig terjedhetett, hiszen ha abban a helyzetben volt, hogy az ajánlatát be tudta nyújtani, akkor minden bizonnyal az ajánlati felhívás tartalma a tudomására jutott. Azonban ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést követően nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, így nemcsak a szubjektív 15 napos, hanem az objektív 60 napos jogvesztő határidőn is túl nyújtotta be kérelmét, ezért az ajánlati felhívással kapcsolatos kérelmét a Döntőbizottság, mint elkésettet, részben elutasította a Kbt. 79. § (5) bekezdésére tekintettel.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének további része alaptalan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak az eljárás a során meg kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadott módon végezte-e el az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy: "az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételnek megfelelő ajánlatokat vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el."
Ajánlatkérő ezen utóbbit választotta, és figyelemmel a 34. § (2) bekezdésére meghatározta az elbírálási szempontokat azok fontossági sorrendjére figyelemmel.
Azonban az ajánlatkérő a korábban említettek szerint engedélyezte a részajánlattétel lehetőségét, és maga a kérelmező is ennek megfelelően részajánlatot tett. Az ajánlatkérőnek minden esetben az a feladata, hogy mind a komplex ajánlatokat, mind a részajánlatokat egymással az elbírálási szempontok szerint megfelelően össze kell hasonlítania.
A Döntőbizottság is elvégezte ily módon az ajánlatok, illetőleg részajánlatok értékelését.
Az I/a. területen 5 általános iskolát és 1 gimnáziumot jelölt meg ajánlatkérő. E részajánlattételi lehetőséggel mind a 6 ajánlattevő élt. Ajánlataik összehasonlítása során a fontossági sorrend tekintetében, az 1. szempont (ár) vonatkozásában a legjobb az Elamen Rt. ajánlata volt, a második a Junior Rt., míg kérelmező az 5. legjobb árajánlatot adta.
A 2. szempont (a szolgáltatás minősége), amelyen belül az ételválaszték szélessége, mélysége, valamint az ételek nyersanyagtartalma vonatkozásában a Junior Rt. lett az első, és az Elamen Rt. a második. Kérelmező ezen szempont alapján a harmadik–negyedik helyet érte el, elsősorban a több hústalan ebédkínálata miatt.
A 3. szempont (szolgáltatás helyére juttatásának ideje és módja) vonatkozásában a Junior Rt. az első helyezett (saját báziskonyha e területen) és második az Elamen Rt., a kérelmező a harmadik lett.
A 4.(referencia) szempont vonatkozásában ismét a Junior Rt. ajánlata bizonyult valamivel jobbnak, mint az Elamen Rt.-é, kérelmező itt is a harmadik helyezett lett. Az 5. szempont (minőségbiztosítás tanúsítása, pl.: HACCP, saját és beszállítói ISO) vonatkozásában a Junior Rt. és az Elamen Rt. egyenrangú ajánlatot tett, míg a kérelmező ismét a harmadik legjobb volt. Az utolsó szempont (a jegyzett tőke nagysága) vonatkozásában a sorrend: egyformán első a Junior Rt. és a kérelmező, harmadik az Elamen Rt. Itt szükséges megjegyezni, hogy a Junior Rt., illetve az Elamen Rt. ajánlatát összehasonlítva megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az elbírálási szempontok alapján helyesen döntött akkor, amikor a Junior Rt. ajánlatát az iskolák (I/a. és II/a. területek) vonatkozásában az Elamen Rt. ajánlata elé helyezte az előállítandó ételek nyersanyagtartalma miatt is. Az előbbi ugyanis az iskolai étkeztetés vonatkozásában 2 Ft-tal magasabb nyersanyagértékkel számolt, mint az utóbbi. A többlet-nyersanyagérték várhatóan többlettápértéket jelent majd a teljesítés során. Elôbbiek alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot a Junior Rt. adta.
A I/b. terület 9 óvodát és 2 általános iskolát foglal magában. Az előzőekben részletezettek szerint az 1. szempont esetében az Elamen Rt. és a Junior Rt. egyformán a legalacsonyabb ellenértéket jelölte meg, kérelmező ugyanakkor az ötödik lett. A 2. szempont vonatkozásában az Elamen Rt. az első (a korcsoport sajátosságait jobban figyelembe vette), második a Junior Rt., harmadik a kérelmező. A többi szempont vonatkozásában ugyanaz a sorrend alakult ki, mint az I/a. (részajánlati) terület esetében, így összességében a legjobb ajánlatot az Elamen Rt. tette. A II/a. terület 5 általános iskolát foglal magába, melyre négy ajánlattevő adott ajánlatot, akik között kérelmező nem szerepelt. E területen az intézménytípus miatt a végeredmény (ugyanazon indokok alapján) megegyezett a I/a. terület végeredményével, nevezetesen első a Junior Rt., második az Elamen Rt.
A II/b. terület 10 óvodát foglal magába, melyre csak négy ajánlattevő tett ajánlatot. Kérelmező a II/b. terület vonatkozásában nem tett ajánlatot. Hasonlóan I/b. terület sajátossága – intézménytípus – miatt, szintén azonos indokok alapján hasonló eredmény alakult ki: legelőnyösebb ajánlatot az Elamen Rt. tette, az utána következő legjobbat pedig a Junior Rt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint: "az eljárás nyertese az aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette".
Megállapítható volt az ajánlatok összehasonlítása során, hogy megadott elbírálási szempont szerint az ajánlattevő valóban összességében a legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek. Az ajánlatkérő azon joga, hogy illetékességi területét gyermekintézmény-típusonként és földrajzi sajátosságok alapján négy részre osztotta, és így határozta meg a részajánlattétel lehetőségét, nem vitatható az eljárás ezen szakaszában, mint ahogy az sem, hogy részterületenként értékelt az 1., 2. és 3. bírálati szempontok esetében, ahol erre lehetősége volt.
Így a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét, mint alaptalant a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. Jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az eljárási költség viseléséről.
Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 20.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
