KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1571)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.349/8/1999
Tárgy: a LAURA Ruházati Szövetkezet jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A LAURA Ruházati Szövetkezet (4220 Hajdúböszörmény, Kossuth u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A, képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 16. VI/16., a továbbiakban: ajánlatkérő) "téli, nyári zakók, blézerek, dzsekik, nadrágok, szoknyák, mellények, télikabátok (összesen: 61 051 db) beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. december 8-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a K. É. 49. számában (6655), a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. c) pontjában közölte ajánlatkérő, hogy részajánlatot is elfogad.
A 4. pontban került rögzítésre a teljesítés ütemezése, valamint a megkezdési és végrehajtási határidő.
Az 5. pont tartalmazza a dokumentáció megkérésének határidejét, feltételeit, terméktípusonkénti árait téli felsőruházat, nyári felsőruházat, egyenruha jellegű és esőkabát szerinti bontásban. Ugyanitt kötötte ki azt is ajánlatkérő, hogy csak azon ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, aki az adott terméktípusra a dokumentációt megvásárolta.
Az ajánlattételi határidőt a kötelező 40 napot 50 százalékkal meghaladóan, azaz 60 napban határozták meg a felhívás 6. a) pontjában.
A 9. pont szerint: "az ajánlatkérő a Magyar Postabanknál vezetett számlájáról (számlaszám: PB 11991102-02140236-00000000) egyenlíti ki a leszállított termékek ellenértékét, az igazolt teljesítést követően kiállított számla alapján, 30 napos átutalással. Az ajánlattevő ajánlatában kedvezôbb fizetési feltételt és kedvezőbb fizetési módot (folyószámla, fuvarkompenzáció, körváltó) is megjelölhet. Előleg fizetésére nincs lehetőség."
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely – többek között – közli termékcsoportonként és termékenként a mennyiséget, a termékcsoportonkénti konfekcionáláshoz felhasználható szövetekkel szemben támasztott követelményeket (műszaki paramétereket), a műszaki leírást, az irányadó szabásmintákat, valamint az alapanyagok szín- és fogásmintáit. Ajánlatkérő közölte továbbá az ajánlattétel kötelező formai és tartalmi előírásait, valamint a teljesítési helyszíneket, a szállítási ütemezést és a szerződés részletes feltételeit.
Az ajánlattételi határidő lejárta előtt a törvényes lehetőségével élve potenciális ajánlattevôként kérelmező és a HB Number 2 Kft. 2-2 esetben több kérdést tett fel írásban ajánlatkérőhöz, melyre az megválaszolt a kérdezőnek, majd ezen írásos válaszokat a dokumentációt megvásároló potenciális ajánlattevőknek is megküldte minden esetben írásban.
Kérelmező az ajánlatkérőhöz 1999. december 21-én intézett levelében a tisztázandó kérdések feltevésén túl indítványozta az ajánlattételi határidő meghosszabbítását is, melyet a válaszban ajánlatkérő nem tartott indokoltnak. Kérelmező a törvényes határidőben jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a közbeszerzési eljárás megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését. E kérelmét kiegészítve – a korábbi ajánlatkérői válaszokra tekintettel – kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő eljárása sérti az esélyegyenlőséget is.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő azzal sérti az esélyegyenlőség alapelvét, hogy a fuvarkompenzációs fizetési módot is elfogadja ajánlattevőktől, és ezt ráadásul a bírálati szempontok között 20-as súlyszámmal kívánja az értékelés során figyelembe venni.
Ajánlatkérő az írásos észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Indoklásul előadta, hogy: Az ajánlati felhívás 9. pontjában egyértelműen meghatározta azt, hogy az ajánlattevő ajánlatában kedvezőbb fizetési feltételt és kedvezőbb fizetési módot is meghatározhat. Ez utóbbira nézve zárójeles pontosítást is tett.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában ugyanakkor az ajánlatkérő csak a kedvezőbb fizetési feltételt (pl. a 30 napos fizetési határidőnél kedvezőbb határidő, akár készpénzben, akár más fizetési módban) tekinti elbírálási szempontnak, a kérelmező által jelölt fizetési módokat nem, tehát ilyen értelemben nem lehet kérdéses, hogy a kérelmező olyan vélt sérelemre alapozza kérelmét, mely a felhívás téves értelmezéséből származik.
Álláspontja szerint ajánlatkérő akkor sem sértené az esélyegyenlőség elvét, ha a fizetési módot elbírálási szempontként szerepeltetné, ugyanis a közbeszerzés egyik alapvető célja az, hogy az állami pénzből gazdálkodó szervezetek elvárható gondossággal kezeljék a rájuk bízott pénzeszközöket. Ennek része az is, hogy az ajánlatkérő esetlegesen előnyben részesíti a pénzkímélő fizetési módokat, ha ehhez gazdasági érdeke fűződik. Téved a kérelmező akkor, ha ezen eljárást az esélyegyenlőség csorbításának véli, hiszen ilyen gondolkodás mellett semmilyen elvárása nem lehet az ajánlatkérőnek, hiszen számos potenciális ajánlattevő nem tud bizonyos elvárásoknak eleget tenni (pl. az egyszemélyes szabóság sérelmezhetné azt, hogy megfelelő referencia nélkül alkalmatlan).
A kérelmező állításával ellentétben az ajánlatkérő már korábbi eljárásaiban is az elbírálási szempontok között szerepeltette a fizetési módot, mely tényről tudnia kellene a kérelmezőnek is, hiszen évek óta szállítója a MÁV Rt-nek. Mind ez idáig kérelmező nem kifogásolta ezen eljárást, mely nem változott azzal, hogy a közbeszerzési törvény módosításra került.
A felek nem kérték a jogorvoslati eljárás során tárgyalás tartását.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és írásos nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan, ezért az elutasítja az alábbi indokok alapján:
1. Kérelmező által az ajánlati felhívás 9. pontjában sérelmezett fizetési módok megjelölése nem jogsértő. Ajánlatkérő nem azt jelölte meg, hogy csak fuvarkompenzációt fogad el ajánlattevőtől fizetési módként, hanem a szokásos folyószámlán történő ellenérték kiegyenlítése mellett ajánlattevő élhet a fuvarkompenzáció (és a körváltó) lehetőségével is.
2. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja a majdan benyújtott ajánlatokat értékelni. Az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni,
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
E jogszabályhelyre is tekintettel ugyancsak nem jogsértő, hogy ajánlatkérő a bírálati szempontok között szerepelteti a fizetési feltételt. A fizetési feltétel – bár kapcsolatba hozható a fizetési móddal – meghatározóan az ajánlat egyik (önállóan is értékelhető) eleme, aminek a megajánlásával ajánlattevő a többihez képest előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe kerülhet, attól függően, hogy ajánlatkérő felé mit ajánl meg. Miután ajánlatkérő ajánlati felhívásában közölte, hogy (számlaszámmal megjelölt) számlájáról, az igazolt teljesítést követően kiállított számla alapján 30 napos átutalással egyenlíti ki az ellenértéket, valamint azt, hogy ajánlattevő ennél kedvezőbb fizetési feltételt (és módot) is megjelölhet, nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő szemszögéből az a kedvezőbb, amelyik pl. 30 napnál hosszabb időtartamú átutalást vállal. Ebből következően ez az ajánlati elem lehet bírálati részszempont.
3. A Kbt. 38. § (1)–(3) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy
(1) az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidô lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
E kötelező szabályokat összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság megállapítja, hogy az esélyegyenlőség elvének megsértésére vonatkozó kérelmezői vélelem is alaptalan. A dokumentációban igen részletesen meghatározott termékleírások, illetve a termékkel szemben meghatározott követelmények egyértelműek. Azok még egyértelműbbé tétele érdekében feltett kérelmezői kérdésekre ajánlatkérő válaszolt, és ezeket a többi lehetséges ajánlattevőnek is megküldte.
Az esélyegyenlőség megsértését nem támasztja alá kérelmező azon feltételezése sem, hogy egy 1998-ban lefolytatott formaruha tervezésére vonatkozó pályázat résztvevői jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevők lehetnek. Ennek vizsgálata tárgyi közbeszerzési eljárás jelen – ajánlattételi – szakaszában még nem lehetséges.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedés meghozatalát nem tartotta indokoltnak.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alaptalan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasítja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 1.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos
