KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1674)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.6/9/2000
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Magyar Államkincstár közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) a Magyar Államkincstár (1052 Budapest, Deák F. u. 5., képviseli: továbbiakban: ajánlatkérő) "négy megyei fiók tűzjelző rendszerének kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, és ezért az ajánlatkérővel szemben 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős Király Péter elnököt 70 000 Ft, azaz hetvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Király Péter elnök urat, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, az ajánlatkérő írásos észrevétele, a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma, továbbá az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Magyar Államkincstárnál az elmúlt években szervezeti változások mentek végbe, melynek során az MNB-től e folyamat részeként különböző szervezeti egységek, fiókok kerültek a Kincstár kezelésébe. Ezen egységeken keresztül a Kincstár az állam bankjaként funkcionál, melynek keretében fokozott figyelmet fordít a szolgáltatás biztonságára, tekintettel a jelentős ügyfélforgalomra is.
Ezen átalakítási, bővítési folyamat keretében került az ajánlatkérő kezelésébe 1997. év végén és 1998. elején a jelen eljárásban szereplő 4 megyei fiók, nevezetesen: Kaposvár, Szekszárd, Salgótarján és Tatabánya.
Az ajánlatkérő 1999. május 26-án a K. É. 21. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására.
A beszerzés tárgyaként négy fiók biztonsági rendszerének felújítását és 14 fiók biztonsági rendszerének karbantartását, javítását jelölte meg.
Ez utóbbi 14 fiók között szerepelt a jelen eljárásban érintett 4 fiók is.
A felhívásra többek között ajánlatot tett a Tüvati Vagyonvédelmi Rt. és a B. Consulting Kft. is. Az eljárás nyertese a B. Consulting Kft. lett.
Az ajánlatkérő kezelésében lévő fiókok mindegyike el van látva biztonsági berendezéssel, de eltérő színvonalon. Ezek vizsgálata a tűzvédelmi vezető feladata, aki a becsatolt "Biztonsági ellenőrzési terv" szerint köteles a fiókok ellenőrzését megadott ütemterv szerint egy adott év folyamán elvégezni.
A tárgybani 4 fiók tűzvédelmi ellenőrzése az ütemterv szerint 1999. november és december hónap folyamán megtörtént, akkor már az Üzembiztonsági Főosztály új vezetésének szempontjai szerint. A jegyzőkönyvek szerint egyik fiók sem rendelkezett elektronikus tűzjelző rendszerrel, és szükséges azok kiépítése.
1999. december 15-én bekövetkezett a Budapest Sportcsarnokot ért rendkívüli károkat okozó tűz. A fenti vizsgálati eredmények és a sajnálatos káresemény nyomán az ajánlatkérő indokoltnak látta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Ezen eljárásfajta választásának indokaként a Budapest Sportcsarnokot ért tűzeseményt jelölte meg.
Az ajánlatkérő az eljárás megindításáról szóló tájékoztatót a Kbt. 71/B § (3) bekezdésnek megfelelően, az ajánlati felhívással együtt 1999. december 23-án telefaxon megküldte a Döntőbizottság elnökének.
Ajánlati felhívásában a B. Consulting Kft.-t és a TVT Vagyonvédelmi Rt.-t kérte fel ajánlattételre. A teljesítés határidejeként 2000. január 31. napját jelölte meg.
Az ajánlati felhívásokat megküldte a B. Consulting és a TVT Vagyonvédelmi Rt. részére is azzal, hogy "a tárgyra vonatkozó ajánlatukat" írásban 1999. december 28-án 11.00 óráig az ajánlatkérőhöz juttassák el, amikor sor kerül a tárgyalás tartására is.
A Döntőbizottság az iratokból észlelte, hogy az ajánlatok bontására csak 1999. december 29-én került sor, mert a B. Consulting Kft. 1999. december 28-ig nem készített írásbeli ajánlatot, és erre az ajánlatkérőtől újabb határidőt kapott.
1999. december 29-én a megadott időpontig a B. Consulting Kft. is adott írásbeli ajánlatot. Az 1999. december 29-i bontásról készült jegyzőkönyv tartalmazza az ajánlatok Kbt. szerinti ismertetését, miszerint a
B. Consulting Kft.:
– ajánlati ára: 11 787 540 Ft+áfa
– telj. határideje: 2000. január 31.
TVT Rt.:
– ajánlati ára: 16 514 131 Ft+áfa
– telj. határideje: 2000. január 31.
A bontás során a beadott ajánlatokkal kapcsolatban pontosítandó kérdések merültek fel, amelyek tisztázására és beadására az ajánlattevők az 1999. december 30. 12.00 óra határidőt kapták.
Ezt az ajánlattevők teljesítették; a TVT Rt. akkor már 2000. január 21-ét jelölte meg az általa vállalt teljesítési határidőként.
A bírálóbizottság 1999. december 30-án döntött a pályázat elbírálásáról, és a TVT Rt.-t hirdette ki nyertesként, akivel 2000. január 3-án szerződést is kötött 12 269 808 Ft értékben.
A Döntőbizottság elnöke ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen 2000. január 4-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, mert álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt körülmények nem alapozzák meg a tárgyalásos eljárás indokoltságát. A rendkívüli sürgősséget a Budapest Sportcsarnokot ért súlyos káresemény és a fiókokban végzett felülvizsgálat eredménye összességében nem alapozza meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a már említett "káresemény nyomán tartott felülvizsgálat indokolta a sürgősséggel lefolytatott eljárást", amelyre azért a korábbi eljárásban már részt vett két ajánlattevőt hívta meg, mert "ők már a biztonsági ellenőrzésen átestek, és előminősítéssel rendelkeznek." Kérte az eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy a Döntőbizottság elnökének az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítványa megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos illetőleg tárgyalásos lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak a törvény által megengedett esetekben kerülhet sor.
A tárgyalásos eljárás megengedett eseteire vonatkozó szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Jelen esetben "az előre nem látható okként" az ajánlatkérő a Budapest Sportcsarnokot ért tűzeseményt jelölte meg.
A Budapest Sportcsarnok leégése azonban semmilyen összefüggésben nincs mint sürgősségi ok az ajánlatkérő kezelésében, használatában lévő létesítmények tűzvédelmével. Ugyanakkor, mivel már korábban felismerte, hogy átvett létesítményei biztonsági rendszerei felújításra szorulnak, a korszerű biztonságtechnikai rendszerekhez hozzá tartozónak kellett volna vennie a tűzjelző-rendszer kiépítését is. Ezt elmulasztotta. E mulasztás ajánlatkérő érdekkörében merült fel, mivel az 1999. február 8-án jóváhagyott "Biztonsági ellenőrzési terv" az érintett 4 fiók tűzvédelmi ellenőrzési ütemezését nem helyezte korábbi időpontra, azt változatlanul az év utolsó két hónapjában tartotta megfelelőnek. Az ellenőrzéseket nem a "káresemény nyomán" tartotta, hanem a már jóval korábban elhatározott ütemterv szerint. A fentiek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdésére tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva észlelte, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban bontotta fel az ajánlatokat, azonban külön jogsértést e miatt nem állapított meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és az f) pont alapján bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben, illetve a jogsértésért felelős szervezet vezetőjével szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt az elkövetett jogsértés súlyára és a beszerzés értékére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 25.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
