KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1680)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D. 23/9/2000.
Tárgy: Kertész Ferenc egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Gyömrő Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Kertész Ferenc egyéni vállalkozó (2230 Gyömrő, Állomás u. 2/A, képviseli dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1525 Budapest, Pf. 193, a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Gyömrő Nagyközség Önkormányzata (2230 Gyömrő, Szabadság tér 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "közétkeztetés biztosítása szállítással az önkormányzat gyermekintézményei és az Öregek Napközi Otthona részére, 3 óvodai, 3 iskolai intézmény és az Öregek Napközi Otthona, 900 adag" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 46. § (4) bekezdésére tekintettel az 53. § (1) bekezdés a) pontját, ezért vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint összegű bírságot szab ki, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a bírság összegét fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára. Kötelezi továbbá, hogy 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 49. számában 1999. december 8-án ajánlati felhívást tett közzé Gyömrő közigazgatási területén közétkeztetési szolgáltatás szállítással történő biztosításával, vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a következőképpen határozta meg:
3 óvodai intézmény,
3 iskolai intézmény és
az Öregek Napközi Otthona részére, összesen 900 adagban szállítással történő közétkeztetés biztosítása.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban dokumentációt is közzétett, amely tartalmazta a közfeladat-ellátási szerződéstervezetet, 1. sz. mellékletet a szolgáltatás díjairól, 2. sz. mellékletet az ellátandó tevékenység műszaki leírásáról és 3. sz. mellékletet; az intézményenkénti létszámkimutatásról. Ajánlatkérő a dokumentáció 2. sz. mellékletében további előírásokat határozott meg az intézményeket érintő szolgáltatási tevékenységgel, a beszerzés tárgyával és mennyiségével és a térítési díj megfizetésének módjával összefüggésben.
A közbeszerzési eljárásban csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni, ugyanakkor megengedte a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
A teljesítés határidejeként a szerződés időtartamát 2000. március 1-jétől 2005. március 1-jéig, azaz 5 évben határozta meg.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. így az utolsó francia bekezdésben a Kbt. 46. § (4) és (6) bekezdés szerinti nyilatkozatok és hatósági igazolások csatolását az ajánlatokban.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában, az összességben legelőnyösebb ajánlat elbírálásának értékelési szempontjait és azok súlyszámait határozta meg.
Az ajánlati felhívásban meghatározta továbbá a szerződéskötés időpontját, amely a döntés kihirdetését követő 8. nap volt.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. január 18-ig az Új Halászkert Kft., az ELAMEN Rt. és a Junior Vendéglátó Rt. vásárolta meg a dokumentációt. Kérelmező a dokumentációt nem vásárolta meg, és ajánlatot sem tett a közbeszerzési eljárásban. Ajánlatot csak az Új Halászkert Kft. nyújtott be az ajánlattételi határidőig.
Az ajánlat bontására 2000. január 18-án került sor, és az arról készült jegyzőkönyvben ajánlatkérő megállapította, hogy "a pályázatot zárt, sértetlen borítékban nyújtották be, és a pályázat tartalmazza a kiírásban 11. pont alatt szereplő kért információkat."
Ajánlatkérő a "szakértői bizottság értékelését" követően 2000. január 24-én testületi döntésben a közbeszerzési eljárásban az Új Halászkert éttermet nyilvánította nyertesnek, mely döntését nyilvános eredményhirdetésen 2000. január 28-án hirdette ki.
Ezt követően 2000. február 11-én ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződést megkötötte.
Kérelmező 2000. január 31-én benyújtott jogorvoslati kérelmében – melyet a tárgyaláson kiegészített – a szerződéskötés tényére való tekintettel kérte a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás tényéről 2000. január 25-én, az egyik képviselő-testületi tagtól szerzett tudomást. 1994 júniusától érvényes szerződés alapján közétkeztetési szolgáltatást végez az önkormányzat területén. Jelenleg is érvényes, határozatlan idejű szolgáltatási szerződése van a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával és a 4. sz. Általános és Szakiskolával, amely nem került felmondásra. Tudomásszerzése időpontjának alátámasztására becsatolta a Döntőbizottságnak az érintett intézmények vezetőinek 1999. december 20-án kelt levelét, amely a napközis ebédre történő árajánlatkérést tartalmazta, továbbá az érintett intézményekkel megkötött szolgáltatási szerződéseket. Mivel nem volt tudomása a közbeszerzési eljárás megindulásáról, így az eljárásban ajánlatot sem tudott benyújtani. Álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás meghirdetésével megsértette a Kbt. 24. §-ában előírt verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelvét azáltal, hogy nem tájékoztatta. őt a közbeszerzési eljárás megindulásáról, és nem mondta fel az érvényes szolgáltatási szerződéseket. Álláspontja szerint a fenti alapelvek sérültek az által is, ahogyan ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a beszerzés tárgyára és mennyiségére, az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére, az értékelési szempontok megválasztására a szolgáltatás megvalósítására (pl. a Weöres Sándor Általános Iskola diákjainak és tanárainak étkeztetésére szolgáló bérelt helyiség előírására stb.) követelményeket előírt.
Kérte a Döntőbizottságot annak megvizsgálására, hogy a nyertes ajánlat megfelel-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek, és amennyiben érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek az ajánlatkérő, ennek megállapítását. Indítványozta még ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárási törvénynek megfelelően jártak el, ezáltal nem sérült a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelve sem. Előadta, mielőtt az ajánlati felhívás megjelentetéséről testületi döntést hoztak volna, valamennyi érintett intézményvezetőt tájékoztatták, hogy az önkormányzat a közétkeztetési szolgáltatásra közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni, egyúttal bekérték az adagokra és egyéb észrevételekre vonatkozóan is az intézményvezetők álláspontját. Mivel önkormányzati fenntartású intézményeknek történő közétkeztetési szolgáltatásról, önkormányzati támogatású térítési díjakról van szó, így a közbeszerzési eljárás megjelentetése nem volt jogsértő.
Álláspontja szerint a kérelmező nem volt elzárva attól, hogy ajánlatot tehessen, továbbá az általa megjelölt tudomásszerzési időpontot jóval megelőzően tudomása lehetett a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről, mert napi kapcsolatban állt az intézményvezetőkkel. Előadta, hogy az önkormányzat a – kérelmező és az érintett intézmények közötti – szerződésről nem tudott, így azok felmondását értelemszerűen nem is kezdeményezhette. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait, követelményeit a képviselő-testület határozta meg, és a szakértői bizottság az egyetlen ajánlattevő ajánlatát érvényesnek fogadta el és hirdette ki nyertesnek.
Az egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárást követően – a szerződéskötés tényére figyelemmel – annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson a felek képviselőinek nyilatkozata alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint rendelkezik-e ügyfélképességgel, amennyiben ez fennáll, a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti jogvesztő határidőben került-e benyújtásra a jogorvoslati kérelme, az abban támadott jogsértések fennállnak-e, és azok hogyan viszonyulnak a jogvesztő határidőkhöz, és jogszerű volt-e ajánlatkérő eljárást lezáró döntése.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint "A bizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul."
A (3) bekezdés szerint "A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti."
A (7) bekezdés első fordulata szerint "Az eljárás az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5)–(6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
Kérelmező nyilatkozata szerint a meghirdetett közbeszerzési eljárás tényéről 2000. január 25-én, a döntésben is érintett képviselő-testületi tagtól szerzett először tudomást. Jogorvoslati kérelmét ezt követően 2000. január 31-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy kérelmező és a dokumentáció 2. sz. mellékletében felsorolt intézmények közül a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a 4. sz. Általános Iskola és Szakiskola között 1999. augusztus 25-én aláírt érvényes, határozatlan ideig közétkeztetési szolgáltatási szerződés van hatályban, amely nem került felmondásra. Az ajánlati felhívásról szóló hirdetmény K. É.-ben történő megjelenése előtt ugyancsak érvényes megállapodás állt fenn ajánlatkérő és kérelmező között 1994. június 4-től határozatlan időre a szociális közétkeztetés biztosítása tárgyában. Az előbb említett szerződések alapján kérelmezőtől az érintett intézményvezetők 1999. december 20-án írásban napközisebédre árajánlatot kértek a 2000. évre vonatkozóan is.
E tényekre tekintettel, valamint arra, hogy ajánlatkérő kérelmező tudomásszerzésének korábbi időpontjára vonatkozóan hitelt érdemlő bizonyítékot nem tudott szolgáltatni a jogorvoslati eljárásban, a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ügyfélképessége a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján fennáll, ezért a jogorvoslati kérelmét jogszerűen benyújthatta a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek a 2000. február 17-i tárgyaláson az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyes feltételeire vonatkozó kifogása a 2000. január 25-i tudomásszerzése időpontjára tekintettel a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulatában meghatározott 15 napos szubjektív jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre, ezért a kérelem ezen részét a Döntőbizottság elkésettség miatt elutasította.
A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati eljárásban a nyertes ajánlattevő ajánlatát, hogy az megfelel-e az ajánlati felhívás és a dokumentációban előírt követelményeknek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pont harmadik francia bekezdésében előírta a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatok és hatósági igazolások becsatolását. Az Új Halászkert Kft. ajánlata tartalmazott egy részvételi nyilatkozatot a felhívás és dokumentáció feltételeire, egy ajánlattevői nyilatkozatot, mely szerint törvényben előírt kizáró okok nem állnak fenn az ajánlattevővel, valamint a csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatot Tartalmazta továbbá az ajánlat a megyei egészségbiztosítási pénztár nemleges hatósági bizonyítványát, a Vám- és Pénzügyőrség nemleges hatósági igazolását, az APEH Pest Megyei Igazgatósága nemleges hatósági igazolásait a köztartozásokról.
Nem tartalmazta a nyertes ajánlattevő ajánlata az elkülönített állami pénzalap(ok)ra (Munkaerő-piaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap) vonatkozó hatósági igazolásokat, illetve kifejezett nyilatkozatát nevezetesen, hogy mely alappal szemben áll fenn fizetési kötelezettsége. A Döntőbizottság álláspontja szerint az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló, vagy fenn nem álló fizetési kötelezettségre vonatkozóan az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kellett volna tenni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani az ajánlattevő megfelel-e a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében előírt követelményeknek.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy ő, illetve az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy, az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Az (5) bekezdés szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja, és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban jár le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
(6) bekezdés szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az Új Halászkert Kft.-t az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó nyilatkozat, és ezzel összefüggésben nemleges hatósági igazolás becsatolásának hiánya miatt nem zárta ki a közbeszerzési eljárásból, megsértette a Kbt. 46. § (4) bekezdésre figyelemmel a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját, amely szerint "az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát."
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f), h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírság megállapításának jogalapja a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés, a bírság összegét a 8,5 M Ft-os beszerzési értékre, valamint olyan ajánlattevő nyertessé nyilvánítása, akit a közbeszerzési eljárásból ki kellett volna zárni, mint elkövetett jogsértésre figyelemmel állapította meg a Döntőbizottság. A szerződéskötésért felelős személy megbírságolásától a Döntőbizottság eltekintetett, arra figyelemmel, hogy képviselő-testületi döntés született a közbeszerzési eljárásban, az önkormányzat polgármestere a döntés kialakításában és meghozatalában nem vett részt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 29.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
