KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1727)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.288/14/1999

Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u. 77., Pf. 3., továbbiakban: ajánlatkérő) "Törökéri szivattyútelep automata gépi gereb építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 700 000 Ft, azaz hétszázezer forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős dr. Pados Imre igazgatót 70 000 Ft, azaz hetvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntôbizottság az ajánlatkérőt és dr. Pados Imre igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kezdeményező iratban foglaltak, ajánlatkérő írásos észrevétele, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A törökéri szivattyútelep építése 1995-ben kezdődött el központi beruházási forrásból, és 1997-ben fejeződött be. Az akkori beruházási forrás szűkös volta miatt nem kerülhetett sor a telep egyik fontos részének, a mozgógerebnek a megépítésére, annak ellenére, hogy a műszaki terv ennek szükségességét alátámasztotta. Ajánlatkérő ezt követően többször jelezte a felügyeleti szervének a mozgógereb megépítésének szükségességét. Az ajánlatkérő felügyeleti szerve 1999. nyár végén jelezte, hogy az engedélyokirat elkészíthető, melynek a jóváhagyására 1999. szeptember 29-én került sor. A felhasználási értesítőt a Magyar Államkincstár 1999. október 4-én igazolta vissza, melyet ajánlatkérő 1999. október 12-én kapott kézhez. Ezt követően döntött ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításáról.
Ajánlatkérő 1999. november 3-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az ajánlati felhívás és dokumentáció a törökéri főcsatorna 0+110 km-szelvényében monolit vasbeton műtárgy, 3 db gépi meghajtású gerebmező, 1 db ferde és 1 db vízszintes szállítószalag, betonozott rakterület építése és szerelése beruházását írta elő.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők részére a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítési határidő 2000. október 30.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a következő részszempontok alapján:
súlyszám pontszám
határidőt megelőző teljesítés 4 110
ajánlati ár 3 110
ajánlat műszaki tartalma és kidolgozottsága 3 110
Az ajánlatok beadási határideje, az első tárgyalás és az eredményhirdetés határideje egyaránt 1999. november 10. volt.
Az ajánlattételre felhívott ajánlattevők közül a Gátépítő Kft., Róna-IM Kft. és a Fétivíz Kft. tettek ajánlatot, a Saviép Kft. nem kívánt részt venni a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérô a benyújtott ajánlatok értékelése alapján a Gátépítô Kft. ajánlatát minôsítette a legkedvezôbbnek, akivel további tárgyalást folytatott. Az ajánlat és a tárgyalás eredményeként részteljesítésben állapodtak meg, így az I. ütemet 1999. december 6-ig, a II. ütemet 2000. június 30-ig kell teljesíteni. A szerződés a nyertessel 1999. november 10-én megkötésre került.
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta választása indokaként az engedélyezési okirat hiányát jelölte meg, illetőleg azt, hogy a munka éves tervezett ütemének végrehajtása más eljárásfajta alkalmazása esetén nem hajtható végre, az 1999. június 15-i esőzések következtében keletkezett károk azonnali helyreállítása a védképesség biztosítása érdekében szükséges.
A Döntőbizottság Elnöke ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen 1999. november 16-án eljárást kezdeményezett, mert álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt körülmények nem alapozzák meg a tárgyalásos eljárás indokoltságát. A rendkívüli sürgősséget kizárja az, hogy a teljesítés határidejét ajánlatkérő 2000. október 30-ban határozta meg. Indítványozta a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását.
Ajánlatkérô érdemi észrevételében hangsúlyozta eljárása jogszerűségét. Előadta, hogy 19981999. évek rendkívül súlyos belvízi elöntései a Bodrogközben igen nagy megterhelést jelentettek a terület belvízátemelő szivattyútelepeinél, így a törökéri szivattyútelepnél is. A gépi mozgógereb hiánya rendkívüli erőfeszítéseket követelt az üzemeltető személyzettől, és a folyamatosan érkező uszadéktömeg veszélyeztette a belvízátemelés biztonságát. Ennek megfelelően a rövidebb időigényű közbeszerzési tárgyalásos eljárással azt kívánta elérni, hogy mire a 2000. évi tavaszi belvízhelyzet kialakul, a mozgógerebnek azon részei, amelyek garantálják az átemelő telep üzembiztonságát, elkészüljenek.
Fenti indokon túl a műtárgy szerkezeti elemeit feltétlenül el kell készíteni a tavaszi belvíz érkezéséig, mivel a műtárgyépítési munkákhoz szükséges főcsatorna-elzárást, víztelenítést a belvizes időszakban nem lehet megoldani.
Kérte az eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a Döntőbizottság Elnökének az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítványa megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet; e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozó ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. 71/B § (3) bekezdése szerint a 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (l)(2) bekezdésben foglalt adatokat.
Ebből következik, hogy a rendkívüli sürgősségre alapított eljárásnak akkor van helye, ha a szerződés mielőbbi teljesítéséhez fűződik ajánlatkérőnek érdeke, és azzal az ajánlattevővel kell tárgyalnia és a tárgyalás eredményeként szerződést kötnie, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
Jelen esetben ajánlatkérő a teljesítési határidőt 2000. október 30-ban határozta meg, sürgősen teljesítendő műszaki ütemeket egyáltalán nem írt elő, tehát a rendkívül sürgős teljesítéshez a felhívásban is kifejezésre juttatott érdeke nem fűződött.
Ajánlatkérő csupán az elbírálási szempontok között szerepeltette a végteljesítési határidőt, ott kívánta csak preferálni a rövidebb véghatáridőt vállaló ajánlattevőt.
A rendkívüli sürgősséget nem alapozza meg az a körülmény, hogy a pénzügyi fedezet 1999. október 12-én állt rendelkezésére ajánlatkérőnek, és a fedezet egy részét a finanszírozási okmány szerint ez évben kell felhasználnia, továbbá az sem, hogy utólag erre tekintettel a szerződés teljesítését megbontotta, és részteljesítést állított be 1999. december hónapra.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva észlelte, hogy ajánlatkérő túl azon, hogy az eljárásfajtát jogsértően választotta, még a tárgyalásos eljárás szabályait sem tartott be.
A csatolt iratok szerint ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően az ajánlatokat értékelte, és megállapította azok sorrendjét, majd az értékelés során az általa kiválasztott és később nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel folytatott csak tárgyalást, mely tárgyaláson az ajánlatban tett ajánlati ár és műszaki tartalom is módosításra került.
Ajánlatkérő erre vonatkozó nyilatkozata csupán azt tartalmazta, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlatot választotta ki.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon járt el a tárgyalásos eljárás lefolytatása során.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján az. ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az egyes ajánlattevőkkel meddig és milyen tartalommal, hogyan kell tárgyalást lefolytatni, és az egyes ajánlattevőkkel szemben a tárgyalásokat mikor lehet befejezettnek tekinteni. Az ajánlatok benyújtását követően azonban, ha az ajánlatkérő további tárgyalást tart indokoltnak, úgy valamennyi ajánlattevő részére biztosítani kell a tárgyalást, ahol ajánlatukat módosíthatják, és ajánlatkérő az így nyert végleges ajánlatokat kell hogy elbírálja. A tárgyalás tartása természetes és indokolt is, hiszen épp az a cél, hogy a beszerzés tárgyát a legkedvezőbb feltételekkel tudja ajánlatkérő beszerezni. Ajánlatkérő mindezeket elmulasztotta, csak az általa már nyertesként kiválasztott cégnek biztosított tárgyalási lehetőséget, ezzel a többi ajánlattevőt hátrányos helyzetbe hozta, tehát megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést, és az f) pont alapján bírságot szabott ki ajánlatkérővel szemben, illetve a jogsértésért felelős szervezet vezetőjével szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a beszerzés értékére, valamint arra is, hogy az 1999. szeptember 1-jétől hatályba lépő Kbt.-módosítás szabályai még nem váltak a mindennapos gyakorlat részévé.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. december 16.

Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos