KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1876)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.18/14/2000
Tárgy: az Avantgarde Építô- és Szerelôipari Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XIX. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kispéter Zsolt ügyvéd (2700 Cegléd, Nefelejcs u. 31., Pf. 135.) által képviselt Avantgarde Építő- és Szerelőipari Kft. (2700 Cegléd, Kossuth tér 4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Budapest Főváros XIX. Kerületi Önkormányzat (1195 Budapest, Városház tér 18., képviseli: dr. Ott Irén jogi fôtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérô) a "Budapest XIX., Ady E. u. 122. sz. alatti egészségügyi intézet középsô szárnyának belsô felújítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntôbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérô a bírság összegét a határozat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. november 10-én megjelent 45. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában tételesen felsorolta az elvégzendő jelentősebb munkákat: vakolások 220 m2, meglévő nyílászárók javítása faanyagpótlással 90 db, lapburkolat bontása, építése 150 m2, PVC-burkolat bontása, készítése 375 m2, falfestések 810 fm, fal olajmázolások 720 m2, víz és fűtési vezetékek cseréje szerelvényekkel, horganyzott vasból 510 fm, csatornavezetékek cseréje PVC-ből 170 fm, védőcsövek bontása 1400 fm, elektromos vezetékek bontása 10 350 fm, új védôcsövezés 4200 fm, új elektromos vezetékezés 24 230 fm, elektromos szerelvények, kapcsolók 300 db.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját határozta meg, ezen belül a 11.1. pontban a pénzügyi, gazdasági, a 11.2. pontban pedig a műszaki alkalmasság tanúsításához szükséges tények, adatok körét. A 11.2. pont szerint a műszaki alkalmasság igazolásához a következőket kellett csatolni:
A) Az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak és felújítási munkáinak ismertetése, a szerződést kötő másik fél megnevezése [Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pont] a telefonszámának megadásával.
B) Az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének ismertetése [Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pont]. Felsôfokú magasépítô épületgépész, erôsáramú végzettség.
C) Azon műszaki szakemberek vagy egységek, illetve vezetők megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont].
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta a teljesítésre alkalmatlanná minősítés szempontjait, miszerint pénzügyi, gazdasági szempontból a szerződés teljesítésére alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek
– a számlavezető pénzintézetétől származó nyilatkozata nem megfelelő (lejárt határidejű, illetve nem eredeti vagy nem hitelesített).
Műszaki szempontból pedig az az ajánlattevő alkalmatlan, aki
– az előző 3 év referenciamunkáit nem vagy nem ellenőrizhetően ismertette,
– nem rendelkezik legalább 3 éves gyakorlattal, különösen az egészségügyi intézmények felújítása terén,
– műszaki-technikai felszereltségét nem mutatta be, illetve nem rendelkezik az adott munkához szükséges gépekkel, berendezésekkel, felszereltséggel, szakirányú végzettségű vezetővel, szakmunkással,
– nem mutatta be a műszaki szakembereit, egységeit és vezetőit.
Ajánlatkérő a felhívás 15. a) pontjában közölte, hogy az eredményhirdetés az ajánlattételi határidő lejártát követő naptól számított 30. napon lesz (ha az nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon), és arra az ajánlattevőket meghívta.
Az ajánlattételi határidőre, 1999. december 22-re 17 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz: a kérelmező, a 3T Főép Kft., a Pestép-Ker Kft., a KÁTA Építőipari Szövetkezet, az Architektonika Kft., a Fővárosi 2. sz. Építőipari és Beruházó Rt., a Progress B–90 Kft., a Pilon Bau Kft., az Épszak Szövetkezet, a Gázmester "96" Kft., a GÉSZ Holding Kft., a Szerorgterv Rt., a Pesterzsébeti Városüzemeltetési Rt., a Prominens Kft., a FIMÜV Rt., a Fővárosi Építő Rt. és a Kispesti Építő Kft. ajánlata.
Ajánlatkérô elôször, 2000. január 17-én szakmai elôkészítô bizottságban értékelte az ajánlatokat. A bizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata "érvénytelen, illetve alkalmatlan", mert "nem rendelkezik felsőfokú épületgépész végzettségű szakemberrel, hiányzik a műszaki szakemberek, egységek ismertetése". A bizottság a kérelmezőével együtt 13 ajánlat érvénytelenségét állapította meg és 4 ajánlattevô – a Fôv. 2. Építô Rt., a KÁTA Építô Szövetkezet, a Prominens Kft. és a Szerorgterv Rt. – ajánlatát bírálta el, e sorrendben javasolta a helyezéseket is.
A döntéshozó költségvetési bizottság 2000. január 20-án tárgyalta a közbeszerzési eljárást. A szakmai elôkészítô bizottság javaslatát csak 11 ajánlatra nézve fogadta el, ugyanis határozatával érvényesnek minősítette a kérelmező és a Kispesti Építő Kft. ajánlatát. A 6 ajánlatot pontozással értékelte, és határozatba foglalt döntése szerint az eljárás nyertese a Főv. 2. Építő Rt. lett, ezt követte a Kispesti Építő Rt. és a kérelmező ajánlata.
Az önkormányzat aljegyzője 2000. január 21-én törvényességi észrevételt tett a polgármester felé, melyben figyelmeztette a kérelmező és a Kispesti Építő Kft. ajánlatának érvénytelenségére.
A nyilvános eredményhirdetés 2000. január 21-én volt, amikor csak a nyertest hirdették ki a Főv. 2. Építő Rt. személyében. A Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést ekkor ajánlatkérô nem ismertette, közölte, hogy azt 5 munkanapon belül ajánlattevők megkapják.
Ezt követően 2000. január 25-én a közbeszerzési bizottság ismét tárgyalta a döntést. Újabb határozatot hozott, miszerint a kérelmező és a Kispesti Építő Kft. ajánlata érvénytelen, a pontozásos értékelést hatályon kívül helyezte, és a KÁTA Építôipari Szövetkezet ajánlatát minôsítette II. helyezettnek. Ezek után végleges formában elkészült a Kbt. 5. sz. melléklete szerint összegzés, valamint a pontozásos bírálat. Ezen két dokumentumot ajánlatkérô másnap (26-án) faxon megküldte az ajánlattevőknek.
Kérelmező 2000. január 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a január 21-én tartott eredményhirdetésen csak a nyertest nevezte meg. Jogsértően járt el álláspontja szerint az eredményhirdetésen azért is, mert nem ismertette a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzést. Közölte, hogy az általa ismert adatok alapján ő tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
Kérte az ajánlatkérô eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerzôdés-kötés megtiltását.
A Döntőbizottság a D.18/3/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerzôdéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő a február 1-jén kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmező nem igazolta az alkalmasságát, ezért – mint a szerzôdés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevôt – az eljárás végsô szakaszából kizárta, ajánlatát érdemben már nem is bírálta el. Kérelmezőt azért tartja műszakilag alkalmatlannak, mert nem rendelkezik az ajánlati felhívás 11.2. B) pontja szerinti felsőfokú végzettségű szakemberrel, és nem tett eleget a felhívás 11.2. C) pontja szerinti követelménynek, azaz nem mutatta be a cég műszaki szakembereit és egységeit. A jogorvoslati eljárásban február 9-én tartott tárgyaláson kérelmező alkalmatlanná minősítésével kapcsolatban még előadta, hogy kérelmező a műszaki-technikai felszereltségét sem ismertette megfelelô módon. Közölte, hogy kérelmező akkor sem lehetne az eljárás nyertese, ha ajánlata érvényes, személye a szerződés teljesítésére alkalmas volna, mert nem ő tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
Vitatta a jogsértés fennállását a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzés ismertetésére vonatkozóan is, mert a január 25-i újabb döntését követően azt megküldte az ajánlattevôknek. Közölte, hogy a szerzôdést nem kötötte meg.
A tárgyaláson előadta, hogy a döntése meghozatala terén sem jár el jogszerűtlenül mert a január 21-i eredményhirdetésen kihirdetett döntése az eljárás nyertesére, a január 25-i pedig a II. helyezettre vonatkozott.
Kérelmező a február 8-án kelt beadványában kiegészítette a jogorvoslati kérelmét. Sérelmezte az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását, vitatta annak indokát. Álláspontja szerint ajánlatkérő a felsőfokú épületgépész szakemberrel való rendelkezés mint alkalmassági követelmény előírásával szigorúbb követelményt támasztott az ajánlattevők felé, mint amit az elvégzendő munka jellege indokolna. Hivatkozott a Kbt. 44. § (5) bekezdésére, miszerint ajánlatkérő az alkalmasság igazolásához az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket csak közbeszerzés tárgyára korlátozottan, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltétel mértékéig írhatja elő. A tárgyaláson hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3) bekezdésére is, mely rendelkezés értelmében a jogvita tárgyát képezô munkát felsôfokú végzettségű szakember irányítása nélkül is lehet végezni. A műszaki-technikai felszereltség ismertetésének hiányosságaival kapcsolatos ajánlatkérői megállapítást illetően közölte, hogy ajánlatkérő részére 1998–1999. év folyamán már végzett hasonló tárgyú munkát, annak minőségét ajánlatkérő referenciaigazolásában jónak minősítette.
Álláspontja szerint ebből következik, hogy rendelkezik a megfelelő műszaki-technikai felszereltséggel, mert enélkül nem tudott volna jó minőségű munkát végezni.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a január 21-i eredményhirdetést követően, január 25-én újra értékelte az ajánlatokat.
Az egyéb érdekeltek közül a 3T Főép. Kft., a Főv. 2. Rt., a Pestép-Ker Kft., a Fimüv Rt. és a Pesterzsébeti Városüzemeltetési Rt. nyújtott be a kérelmező jogorvoslati kérelmét illetően érdeminek nem minősülő beadványt.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése alapján "az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idôpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni. A (2) bekezdés szerint az eredményhirdetés időpontját indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal el lehet halasztani, a halasztásról és annak indokáról azonban az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell.
A (4) bekezdés értelmében ajánlatkérő csak akkor mentesül az ajánlatok határidőben történő elbírálási kötelezettségétől, ha általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén annak teljesítésére nem lenne képes. Ebben az esetben viszont ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Egyébként pedig az (5) bekezdés alapján nem mentesül ajánlatkérő az eredményhirdetés kötelezettsége alól, döntését haladéktalanul ki kell hirdetnie.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az "ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni összes ajánlattevőnek."
Az 5. sz. melléklet szerinti "összegzés az eljárásról" dokumentumnak a jogvita tárgyát képező ügyben a következő adatokat kellett tartalmaznia:
"1. Az ajánlatkérő neve címe, a beszerzés tárgya, mennyisége, eredményes volt-e az eljárás, eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka.
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b) Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c) A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevô neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
5. A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:"
Ezen adatsorból kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontra döntenie kellett valamennyi ajánlat érvényessége, valamennyi ajánlattevő alkalmassága, az összes érvényes ajánlat értékelése, a nyertes személye és az eljárás második helyezettje kérdésében. Az ajánlatkérő a 2000. január 21-én tartott eredményhirdetés időpontjáig meghozta ugyan a döntését, de csak a nyertes személyét illetően hirdette azt ki.
Ajánlatkérô úgy nyilatkozott, hogy az elbírálási szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlat kiválasztásán kívüli egyéb eljárást lezáró döntések tekintetében 2000. január 25-én döntött véglegesen, és ekkor írásban tájékoztatást is adott ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a január 21-i eredményhirdetésen kihirdetett döntés tekinthető a Kbt. szabálya szerinti eljárást lezáró döntésnek, ezért annak helytállóságát tette vizsgálata tárgyává.
Fentiek alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérô a január 21-i eredményhirdetésen csak a nyertes személyét illetően hirdette ki döntését, míg az ehhez kapcsolódó egyéb érdemi döntéseket (érvényesség, alkalmasság, értékelés) nem hirdette ki. Ajánlatkérő az eredményhirdetési időpont betartásának elmulasztása által megsértette az 55. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő megsértette a 61. § (1) bekezdését is azáltal, hogy a 2000. január 21-i eredményhirdetésre nem készítette el az 5. sz. melléklet szerinti írásbeli összegzést, és annak tartalmát nem hirdette ki.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben, annak írásban és a tárgyaláson szóban előadott kiegészítésében foglaltakat a további részeiben elutasítja.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A 44. § (4) bekezdése értelmében alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, aki az ajánlati felhívásban meghatározott kritériumoknak nem felel meg.
Az ajánlati felhívás tartalmi értelmezése szerint a 11. a) pontban meghatározott igazolások, nyilatkozatok az ajánlat érvényességi kellékei, a 11. b) pontban rögzített kitételek az ajánlattevő alkalmasságának kritériumai.
Ha tehát a 11. a) pontban felsorolt igazolások, nyilatkozatok közül az ajánlattevő valamelyiket nem csatolta, akkor ajánlata érvénytelen, amikor pedig ajánlattevő személyében vagy ajánlata tartalmában áll fenn valamelyik, a 11. b) pontban meghatározott ok, akkor az ajánlattevő alkalmatlan a szerzôdés teljesítésére.
Ajánlatkérő a kérelmezőt a 11. a) ponthoz tartozó 11.2. B) pontban szereplő egyik mondatban – "Felsôfokú magasépítô épületgépész, erôsáramú végzettség" – foglaltaknak való nem megfelelésre és a 11. b) pontban műszaki alkalmasságként meghatározott egyik alkalmatlansági ok fennállása, a "Műszaki-technikai felszereltség hiánya" miatt minősítette alkalmatlannak.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a 11.2. B) pont alapján ajánlatkérő nem minősíthette alkalmatlannak a kérelmezőt, mert az e pontban foglaltak teljesítése érvényességi feltétel és nem alkalmassági kritérium. Kérelmezőnek a felsőfokú magasépítô épületgépész, erôsáramú végzettségű szakemberét pedig csak akkor kell ismertetnie, ha ténylegesen rendelkezik ilyennel.
A 11. b) pontban ajánlatkérő viszont nem írta elő alkalmassági feltételként a felsőfokú végzettséget, ott csak "Műszaki szakemberek, egységek, vezetők bemutatásának hiánya" szöveg szerepel. Kérelmező ajánlata tartalmazza a műszaki szakembereinek, egységeinek, vezetőinek bemutatását.
A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy a kérelmező ajánlata csak általánosságban tartalmazza műszaki-technikai felszereltségét, abból nem dönthető el, hogy valójában elegendő gépparkkal rendelkezik-e a szerződés teljesítéséhez. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező érvelését, miszerint ajánlatkérő ismeri, referenciaigazolással jónak minősítette a munkavégzését, és így a műszaki-technikai felszereltségét is, mert ajánlatkérőnek az ajánlattevő alkalmasságára vonatkozó döntése mindig egy adott közbeszerzési eljárásban igazolt adatok, tények alapján, és nem az ajánlatkérőnek más munkavégzés során szerzett ismeretein kell, hogy alapuljon. A Döntőbizottság tehát megállapítja, hogy a kérelmező nem igazolta műszaki alkalmasságát a felhívásban meghatározott módon.
A Döntőbizottság a kérelmező alkalmatlansága miatt nem végezte el a nyertes és a kérelmező ajánlatának összehasonlítását.
A Döntôbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d,) f) és h) pontja szerint rendelkezett. A döntés megsemmisítésére nem került sor, mert az eljárást lezáró, az összességében legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó döntés helyes volt. Ugyanakkor a Kbt. 88. § (5) bekezdésére tekintettel, valamint az elkövetett jogsértés súlyára figyelemmel a Döntőbizottság szükségesnek tartotta bírság alkalmazását. A bírság összegét, mint a jogsértés súlyával arányban állót, a kiszabható minimum összegben állapította meg.
A jogsértés megállapítása folytán a Döntôbizottság a kérelmezô költségeinek megtérítéséről rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. február 23.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság elôtt keresettel támadták.
